Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

1985. április 29. Kelet-Magyarország 7 Kézilabda MB I B, Megszakadt a rossz sorozat Négy mérkőzésen át tartó nye­retlenségi sorozat szakadt meg a Nyíregyházi Volán-Dózsa NB I B-s női kézilabdacsapatának szombati mérkőzésén. Volán-Dózsa—Budapesti ÁFOR 15:14 (7:6). Kitűnő játékvezetés mellett, küzdelmes mérkőzésen aratott megérdemelt sikert a Volán-Dó­zsa. Különösen sokat tett a győ­zelemért bravúrjaival a kapus, Nyeste Ilona. A hazaiak össze­állítása: Nyeste — Pap, Simon­ná, Búzási, Szalai, Palatics, Tö­rök. Cserék: Kékes, Tóth, Hau- man, Kovács és Siti. Gólszerzők: Simonné 9, Török, Szalai 2—2, Pap és Búzási, jók: Nyeste, Si­monné, Török és Palatics. Röplabda NB I Biztos győzelem idegenben Meggyőző fölénnyel szerzett újabb két pontot az első osztá­lyú röplabdabajnokoágban az NYVSSC férfiegyüttese. Jellemző adalék, hogy az ellenfél, a hazai pályán játszó H. Nógrádi SE az első játszmában egyetlen pontot sem ért el. NYVSSC—HNSE 3:0 (0. 13, 5). Jók: Szilágyi, Drotár, Kánya. Tenisz Városi bajnokság A hét közben rendezték meg Nyíregyháza városi teniszbajnok­ságát. A mérkőzéseket a stadion pályáin játszották. A következő eredmények születtek: férfi egyes: 1. Sárréti György, 2. ifj. Pázmándi József, 3. Koczka Já­nos és Erős Béla. Női egyes: 1. Rartha Katalin, 2. B. Kovács Ju­dit, 3. Bágyi Kinga és Holp Il­dikó. Férfi páros: 1. Sárréti­Erős, 2. ifj. Pázmándi—Koczka, 3. Tóth—CzetÓ (SZÉSE). (A töb­biek mindannyian az NYVSSC versenyzői.) Kosárlabda Felszabadulási Kupa Sziporkázott a BSE A nyíregyházi tanárképző fő­iskola NB I-es csapatai három mérkőzést játszottak a hét vé­gén hazai pályán a Felszaba­dulási Kupában. Mérlegük egy győzelem, két vereség. Eredmények, nők: Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola— Csepel 76—69 (31—30). Nyíregy­háza, városi stadion, 200 né­ző. V.: Balázs, Bukta. Az első félidő kiegyenlített játéka után nehezen győzött a Dézsit nélkülöző hazai gárda. Ld.: Csermely 23, Vízi 18, Szilágyi 13 pont. Jók: Csermely, Vizi. BSE—Nyíregyházi Tanárkép­ző Főiskola 102—68 (63—32). Nyíregyháza, városi stadion, 200 néző. V.: Farkas, Pázsitka. 22—21-es vendégvezetés után a bajnokság ezüstérmese kitű­nő játékkal állva hagyta a ha­zaiakat. Ld.: Dézsi és Szilágyi 15—15, Tóth J. 14 pont. Jó: Tóth J. Férfimérkőzés: Csepel—Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola 111—89 (63—46). Nyíregyháza, Tk-csarnok, 300 néző. V.: dr. Frizzi, Pázsitka. A távolról ki­tűnően dobó MNK győztest a második félidő közepén csak megközelíteni tudta a jól küz­dő Tanárképző. Ld.: Kovács T. 25, Palicz 20, Máthé 15, Cseh 14 pont. Jók: Kovács T., Palicz. Fiúk a leánybajnokságban Mi lesz a kosárban? Az ország bármely részén ha Nyíregyházáról elkerült ko­sárlabdázókkal találkozunk, a beszélgetés egyformán kez­dődik: a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános Iskolájában tanultunk és a Sallai—-Eleik duó volt az edzőnk. A két testne­velő tanár nevét nem lehet kü­lönválasztani. A kezük alól ki­került gyerekek jelentik a nyír­egyházi NB-s csapatok szá­mára a közvetlen utánpótlást. Áldozatkész munkájuknak eredményeként a siker sem marad el. A hosszú sikerlistá­ból két adatot emelünk ki: 1975-től nem volt országos mi­ni döntő, 1977-től úttörő-olim­piai döntő „gyakorlósok” nél­kül. — A fiúknál mennyiben kü­lönbözik a mini korcsoport sza­bályai a felnőttekéhez képest? — kérdeztük Elek Tamást, a minisek edzőjét. Alacsonyabb a palánk, kisebb a labda méirdte, közelebb van a büntető vonala és 6. osztály a felső korhatár — kezdi a beszélgetést a legkisebbek ed­zője. — Ezt a korosztályt há­rom csoportra osztottuk. Az el­ső kettőben, az előkészítőben, a 3—4. osztályosok részére a labda megismerése, a minimá­lis alapelemek megtanulása a cél. Az igazi versenyző gárda a harmadik, a mini—I, ahová ötödik osztálytól kerülnek a gyerekek. A komoly munka számukra szeptemberben kez­dődik. Megtanulják az ember- fogásos védifcezést, a leg­alapvetőbb taktikai variáció­kat. A napi egy edzés mellett a leány mesyei serdülőbaj- noksagban való részvétel biz­tosít játéklehetőséget. Azért ez, mert a megyében nincs szervezett minibajnokság. — Ebben az évben is beju­tottak a május 11—12—n-án Nyíregyházán sorra kerülő or­szágos minidöntőbe, ahol nem­csak kosárlabdában kell bizo­nyítani. öttusa "alapján értékelik az együtteseket: 30 méter futás, 300 méter terepfutás, 50 méter úszás, büntetődobás és a já­ték. Ezért az <^dzés£k egy ré­szét az uszodában tartjuk meg. Mindenképpen hasznos ez a lebonyolítás, amely általános képzettséget követel. — Nagyan sokszor halljuk, hogy a gyerekeknél általában első helyen a sport áll és csak utána következik a tanulás . . . — Nálunk verseny folyik a minik és az úttörők között. Most a fiatalok vezetnek 4,18 százalékos átlaggal, 3 százalék­kal megelőzve az idősebbeket. A szülőkkel — akik sokszor lá­togatják edzéseinket — élő, jó a kapcsolatunk. Iskolánk igaz­gatónője, Tóth Andrásné, lei­kies támogatója a sportmunká­nak. Most is dicséretet kaptak tőle a minidöntőbe bejutott játékosok. — Kik azok, akikből jó ko­saras válhat? — Rácz Gábor, Puskás László, Gulyás Zoltán, Kovács Ro­land, Szécsi Attila, Orosz Gá­bor. A két utóbbi 180 centimé­teres magasságával az eddigi leghosszabb ..mini”. — Az úttörő korcsoport a 7—8. osztályosok „birodalma” veszi át a szót Sallai József. Ide már csak a jobbak kerül­nek a miniből. Rajtuk kívül a többi általános iskolából „iga­zoljuk át” a magas gyerekeket. Ha több segítséget kapnánk az iskoláktól, eredményesebb lenne munkánk. — A miniből felkerült gye­rekek technikailag képzettek, mozgáskultúrájuk fejlett. Meg­kezdődhet a minőségi mun­ka; a dobásbiztonság fejlesz­tése, az állóképesség javítá­sa. Támadásban a csapatszer­kezettől függően a gyors, kom- binatív vagy a pozíciójátékot gyakoroljuk. Védekezésben az alapzónákat tanulják meg a gyerekek. Mindenből egy kicsit. — Vannak-e fegyelmi vét­ségek, igazolatlan hiányzások? — Nincsenek. Nézze meg! — mutatja a jelenléti naplót Sal­lai József. — Csak sérülés miatt volt hiányzás, de a járóbeteg akkor is itt ül edzésen. A gye­rekek szeretik a rendszeres munkát. Azonos időpontban vannak az edzések, ezzel is segítjük az egészséges napi­rend kialakítását. — Hogyan tudják a gyere­kek lelkesedését magas szin­ten tartani? Elek Tamás, Sallai József és a kosaraspalánták. — Állandó versengéssel. A folyosón táblázatok segítsé­gével értékeljük mindenki teljesítményét. Ezek alap­ján kihirdetjük a hónap já­tékosát, védőjét, egy-egy baj­nokát. A legjobbak könyv- és tárgyjutalomban részesül­nek. Ehhez a sportegyesület mindig segítséget nyújt. A család támogatása is pozitív hatású. — Kikkel elégedett? — Sorolom: Szabó László, Oláh Zsolt, Gazsi István, Ger­da Zoltán, Bodnár Tamás. — Milyen feladatok előtt áll a 13—14 évesek csapata? — Május 17—18—19-én Zala­egerszegen Országos Üttörő Kupa lesz, június elején Ka­posvárott az úttörő-olimpia országos döntőjét rendezik. Máthé Csaba Bódi István ismét felhívta a figyelmet az egyre jobb ered­ményeket elérő, nemzetközileg is jegyzett (ugyanakkor amatőr körülmények közé kényszerülő) nyíregyházi kyokushinkai sport­ra. Április 20-án bronzérmet szerzett a II. IBUSZ—Oyama Kupán, méghozzá az alapító mester egyik belső tanítványát is legyőzve! — Az első mérkőzésen nekem még nem megy igazán, kell egy kis idő. amíg bemelegszem. Er­re most — mivel erőnyerő vol­tam — rögtön Takashi ellen kel­lett kiállnom. Nagyon izgultam, míg soha nem küzdöttem ja­pánnal. Engem mutattak be elő­ször. A közönség, mint minden magyart óriási üdvrivalgással köszöntött, aztán szinte érezni lehetett a lelkesedés lelohadá- sát, amikor bemondták az el­lenfelet — emlékezik a Szabolcsi Építők kitűnősége. Az igazi hangorkán azonban a mérkőzés után tört ki a nézőté­ren. Az esélytelennek tartott Bódit hirdették ki győztesnek: a hosszabbításban két tiszta combrúgássai szerzett pontot, és ipohnál nyeht. ~ - ■ . * — Sensei Furkó csak annyit mondott: „Jól van Pista, a töb­biekkel is így csináld!” Igyekezett megfogadni sensei Furkó. azaz mestere, Furkó Kál­mán tanácsát. Lengyel ellenfelé­vel ugyan már nem teljesen egészségesen állt ki, de végül bírói döntéssel győzött, s a leg­jobb négy közé került a 80 ki­logrammnál könnyebbek súly­csoportjában. — Takashi ellen az ujjam sé­rült meg, a döntők előtt a né­zőknek tartott szabálymagyará­zat, bemutatóküzdelem közben pedig a sípcsontomnál pattant meg egy ér — mutatja befásli- zott lábát, meghízott ujját. — Féloldalas voltam, igazából csak a bal kezem és a bal lábam tud­tam nasználni. Az aranyéremért sajnos már nem léphetet tatamira a SZÉSE karatézója. Az angol Gleen Sharp állta útját. Az a Sharp, akiről a japánok, mint „rakéta- lábúról” cikkeztek, mert hihe­tetlen gyorsasággal nyerte mér­kőzéseit, egyszer hat másodperc alatt ért el k. o.-t! Ellene sé­rülten kiállni. . . — Az eddigi legerősebb me­zőnyben, ahol indultam, két Bronzérméről beszél Bódi Főhajtás a „kyisoknak deszkán múlt, hogy nem sike­rült előbbre jutnom. Fájós ke­zemmel nem vállalkozhattam nagyobb erőfeszítésre, így a döntetlenül véget ért mérkőzés után azzal maradtam alul, hogy ellenfelem két deszkával többet tört nálam. A mínusz 80 kilogrammos súly­csoportban végül egy másik an­gol, Nie da Costa vehette át az aranyérmet. Róla csak annyit, hogy a világbajnokságon, ahol egyedül abszolút kategóriában rendeznek versenyt, hatodik tu­dott lenni. (Vele egyszer talál­kozott eddig Bódi, a londoni EB-n — hazai pályán — ő ütöt­te el a döntőtől a végül is bronz­érmes nyíregyházi sportolót.) . Á magyarok számára kitűnően sikerült a II. IBUSZ—Oyama Kupa. A mérleg: egy arany- (a szolnoki Borza révén) és há­rom bronzérem (Bódi mellett Szolnokról Tóth Csaba és a deb­receni Boros Nagy János állt dobogón) úgy, hogy mind a há­rom súlycsoportban volt ma­gyar éremszerző. Pedig ezúttal nem arról van szó, hogy jól kell az ellenfelet megválasztani, s biztos a siker. A stílusalapító japán mester, Oyama nem csak a nevét adja ehhez a viadalhoz, de a jelenlétével is megtisztelte, s már az előző ilyen rendez­vényre is eljött két évvel ez­előtt. A hírek szerint ódzkodva fo­gadta annak idején az ötletet, hogy Magyarországon az ő ne­vével fémjelzett versenyt ren­dezzenek, de mivel a nyugat európai szövetség elnöke is biz­tatta, beleegyezett. Az első via­dal sikere végképp meggyőzte, s ezúttal is elismerően nyilat­kozott a rendezésről és a szín­vonalról egyaránt. Itthon már régóta szerettek volna a különféle karatestílu­sok képviselői egy egységes, de önálló szövetséget létrehozni, Középiskolások döntője ^ ATLÉTIKA ^ Szombaton délelőtt rendezték meg a középiskolások futó csa­patbajnokságának megyei dön­tőjét Nyíregyházán. A városi stadionbeli találkozó izgalmas, érdekes versenyeket hozott. A fiúk küzdelmét nagy csatában végül is a mátészalkaiak nyer­ték. A lányok győztese a Kos­suth gimnázium. A pontverseny végeredménye, leányok: 1. nyír­egyházi Kossuth gimnázium 90, 2. nyíregyházi Kölcsey gimná­zium 66, 3. kisvárdai Bessenyei gimnázium 61. ponttal. Fiúk: mátészalkai Esze Tamás Gim­názium 90, 2. záhonyi Csanády szakközépiskola 87, 3. nyíregy­házi Kossuth gimnázium 73 ponttal. A versenyszámok győz­tesei, lányok I. korcsoport: 100 m: Baki Ildi kő (Kossuth), 200 m: Bagoly Csilla (Kossuth), 400 m: Gyebrószki Anikó (Kossuth), 800 m: Szolnok Mária (nagykái- lói Budai). II. korcsoport, 100 m: Mráz Katalin (Kölcsey), 200 m: Tilki Ágnes (Kossuth), 400 m: Ugyan Anita (Krúdy), 800 m: Mester Anna (Báthory). Vál­tók: 4x100 m: Kossuth gimnázi­um, 4x400 m: Kossuth gimnázi­um. Fiúk I. korcsoport: 100 m: Napóra Artúr (Záhony), 200 m: Hankóvszki István (Vasvári gim­názium), 400 m: Turda István (Záhony), 800 m: Takács László (Üjfehértó), 1500 m: Juszlin Já­nos (Záhony), 3000 m: Ritli Já­nos (Mátészalka). II. korcsoport: 100 m: Bugya István (Mátészal­ka), 200 m: Varga Győző (Má­tészalka), 400 m: Szabó Sándor (Mátészalka), 1500 m: Balázsi Péter (Mátészalka). Váltók, 4x100 m: Esze Tamás Gimnázium, Má­tészalka. 4x400 m: Bánki szak- középiskola. hiszen évekig csak a cselgáncs­szövetség egyik szakbizottsága voltak. Ehhez meg kellett az illetékeseket győzni, hogy van létjogosultsága Magyarorszá­gon a távolkeleti harcművé­szetnek. A taekuon do szerelmesei EB-t, a shotokannal foglalko­zók Világ Kupát rendeztek — nagy közönségsikerrel. A kyo­kushinkai képviselői is úgy gondolták, kellene valami ha­sonló. Az első IBUSZ-—Oyama rangosabb lett, mint korábban az EB-k, hiszen azt tőkés or­szágok rendezték, s az egye­lőre még inkább az elismerte­tésért küzdő kelet-európai sportolók nemigen Judták ösz- szeäzedni a részvétel költsé­geit, Magyarországra viszont mindkét tábor eljöhetett — és jött is. Az idei pedig még na­gyobb rangú lett. A karate immár hivatalosan is csatát nyert hazánkban, feb­ruárban létrejött az önálló szövetsége. A kyokushinkai fej­lődése is megállíthatatlannak tűnik, s a nyíregyháziak az él­bolyban haladnak. Bódi mel­lett a SZÉSE-nek még két mesterfokozatú karatékája van (Bódiné Eördögh Ágota és Papp Mariann), ketten pedig (Peti Mária és Kovács Attila) a ta­nárképző főiskola támogatásá­val sorra kerülő nyári edzőtá­borozás után próbálkoznak az övvizsgával. Főhajtás nekik! Papp Dénes Felnőtt csúcs — 16 évesen Jól szerepeltek a/ NYVSSC úszói a márciusi Országos ser­dülőbajnokságon. A dobogós eredmények mellett számos he­lyezést és több új megyei csú­csot értek el. Nagy Gábor, a klub 16 éves versenyzője 100 méteres gyorson 56,58 idővel ál­lított fel új megyei felnőtt, ifjú­sági és serdülőrekordot. Öt ke­restük meg edzésen, a Malom utcai uszodában. Mivel ott nem találtuk, otthonában beszélget­tünk a fiatal versenyzővel, a Vasvári Pál Gimnázium első éves tanulója. Hogy miért nem volt edzésen, a következő választ ad­ta: — Sajnos, a mandulám már régóta problémát okozott. Na­Nagy Gábor, az NYVSSC úszója. gyón sokszor begyulladt, és emi­att sok edzést ki kellett hagy­nom. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy kivetetjük, megszüntetve ezzel — remélem — a további esetleges nagyobb bajokat. Ez az országos serdülőbajnokság után megtörtént. Ezért vagyok most távol az edzésektől. — Hogyan kezdődött kapcso­latod az úszással? — Szüleim beírattak egy óvo­dai tanfolyamra. Ekkor ötéves voltam. Aztán annyira megtet­szett az egész, hogy ott ragad­tam a vízben. Az NYVSSC 1976- ban igazolt le, azóta vagyok a klub versenyzője. — Mi az, ami megfogott, ami­ért csinálod? — Nehéz erre választ adni. Egyszerűen szeretek úszni. Kény­szerből ezt nem lehet csinálni. Az uszodában egyébként nagyon jó a hangulat, jól érzem ott ma­gam. Nagy az összetartás kö­zöttünk. Szeretek győzni, illet­ve pontosabban, nem szeretek kikapni, még az edzéseken sem. Nehezen viselem el a vereséget. Így aztán az edzéseken is állan­dóan versenyzek a társaimmal. Ez adja a hajtóerőt, a győzni akarás. Üszás közben is ez jár a fejemben. A versenyek han­gulata meg olyan, hogy azért érdemes vállalni az edzéseket. — Hogyan néz ki egy napod? — Hétköznapokon 5,20-kor ke­lek, eszem valamit, aztán irány az uszoda. A reggeli edzés 6-tól 7,40-ig tart. Délelőtt iskola, ebéd, majd újra edzés háromtól ötig, negyed hatig. Aztán hazajövök, tanulok, zenét hallgatok, olva­sok. esetleg tv, és irány az ágy. Hétvégeken — ha nincs ver­seny — szombaton is edzés. — Nem unalmasok az edzé­sek? — Nem. Hát a hosszú távok már kissé monotonok, de én szerencsére sprinter vagyok. Edzőm — Szűcs Csaba — úgy állítja össze az edzésprogramot, hogy az változatos legyen. A hosszabb, rövidebb távok és a különböző úszásnemek váltása elűzi az egyhangúságot. No, meg a már említett edzéshangu­lat miatt sem unalmas egy tré­ning. A felkészülési időszakban — ez a nagyobb versenyek kö­zötti idő — 12-7—13 ezer métert úszom egy edzésen. Edzőtábor­ban ez megnő általában 15 kilo­méterre. Amit eddig legtöbbet teljesítettem edzésen, az 19 ezer méter volt. Ilyenkor önmagám­mal is versenyzem. És remélem, ha a kitűzött célt elérem, azaz önmagam legyőzöm, akkor ver­senyen már az ellenfeleket is könnyebb megelőzni. — Hogyan sikerült eddig az idei év, és mik a további cél­kitűzések? — Sajnos januártól mostanáig, egy hetet sem tudtam folyama­tosan edzeni, mindig volt vala­mi probléma. Kezdődött a tér­demmel, ami miatt ideiglenesen kedvenc úszásnememről is le kellett mondanom. Aztán a man­dulám rakoncátlankodott, de remélem, hogy most már az egészségemmel nem lesz baj. A serdülőbajnokságon így is elég jól helytálltam, bízom benne, hogy a június végi országos fel­nőttbajnokságra be tudom hoz­ni a lemaradást. Szeretnék száz gyorson döntőbe kerülni, és 56 másodpercen belül úszni. Ez most a legfontosabb cél. — Mi a helyzet a tanulással? — Azzal nincs probléma. Sze­retek tanulni, jó tanulónak tar­tanak. A Vasvári gimnáziumban egyébként nagyon sokat segíte­nek a tanárok, gyakran foglal­koznak külön is velem, és a többiekkel is. E«zt nem is lehet misképp — a köszönetem kívül — meghálálni, mint jó jegyek­kel. (Az edző: Szűcs Csaba vélemé­nye: — Gabi kilenc éve a klub versenyzője. Sprinter, pillangó­ról váltottunk át — a térde mi­att — a gyorsra. Nincs vele probléma. Edzéseken jól dolgo­zik, az iskolában is követendő­en helytáll. És ha ez a bal­szerencse-sorozat, a sok sérülés is véget ér, hozni fogja az ered­ményeket . . .) Mán László Ma 17 órától Nyíregyháza Nagydíj, nemzetközi salakmotor­viadal Az áprilisi Magyarország— NDK nemzetek közötti talál­kozó után ma újabb nemzet­közi salakmotorversenynek ad otthont Nyíregyháza. A város nagydíjáért öt ország motorosai küzdenek 17,00 órá­tól a Volán-Dózsa Zalka Má­té utcai stadionjában. A Nyíregyháza Nagydíj versenyt hetedik alkalommal rendezik meg. A mai össze­csapás résztvevői: Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk leg­jobbjai. A helyezések sorsát húsz futam alapján döntik el a vensenyzők. A magyar indulók: Papp Zsolt, a Borsodi Volán spor­tolója, az elmúlt évi címvé­dő. Seres József, a Szolnoki Volán motorosa, Balogh Já­nos, Kovács András, Petri- kovics József és Seres János, a Nyíregyházi Volán-Dózsa versenyzői. Közülük Petriko- vios a hét közben Gyulán, a páros bajnokság első forduló­jában jól szerepelt. Kétszer is új pályarekordot ért el. Reméljük formáját átmentet­te a mai versenyre. A pálya­tartalékok, Labancz László és Molnár Lajos, szintén a nyíregyházi klub motorosai. Mivel a külföldi indulók is hazájuk legjobbjai, izgal­mas, színvonalas versenyre van kilátás délután a Zalka Máté utcai stadionban. r Uszótehetség —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom