Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
1985. április 29. Kelet-Magyaromág 3 Q KÉRDÉSEIRE HlTTiHTÍTI a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatója PAPP GÁBOR — Mi az oka az utóbbi időben rendkívül gyakori nyíregyházi áramkimaradásoknak, s miért nem tudják ezeket megelőzni — kérdezi nyíregyházi olvasónk a 16-817-es telefonról. — A nyíregyházi üzemigazgatóság 2340 kilométer nagy- és középfeszültségű, 2508 kilométer kisfeszültségű hálózatot üzemeltet, melyről 135 039 fogyasztót és 41 126 közvilágítási fényforrást lát el villamos energiával. A berendezéseink rendszeres karbantartása mellett is, az ilyen nagy kiterjedésű villamos hálózaton rendszeresen előfordul egy-egy alkatrész, berendezés meghibásodása, amely üzemzavart okozhat. Amennyiben a villamos hálózaton hiba keletkezik, úgy annak helyétől függően kisebb vagy nagyobb fogyasztói terület marad ellátatlan a hibabehatárolás, illetve javítás idejére. A hibátlan hálózatrészeket a legrövidebb időn belül ellátjuk villamos energiával. Az üzemzavart kiváltó oikok: a rendkívüli időjárás, légköri túlfeszültségek, az anyagok kifáradása, a gondatlan és szándékos rongálás, a kivágás közben hálózatunkra döntött fa, gépjárművel és munkagéppel elkövetett oszloprongálás, földkábelszakítás stb. A berendezéseinkben korszerűnek ígért szerelvényeket alkalmazunk, melyek közül több nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az áramkimaradást előre jelezni csak a berendezéseink karbantartásához szükséges feszültségmentesítésének esetében tudjuk. — Miért nappal javítják a köz- világítást, miért gyújtják olyankor fel, és ki fizeti mindezt? — kérdezték többen is a megye- székhelyről. — A közvilágítási hibát észlelni csak akkor tudjuk, ha felgyújtjuk a közvilágítást. Ugyancsak ily módon tudunk meggyőződni a javítás eredményeiről. Az izzócsere feszültség közelében, illetve feszültség alatt végzett munka, mely sötétedés után nem végezhető. A közvilágítási berendezések egyes meghibásodása esetén a közvilágítás nappal is égve marad. Erről nekünk nincs információnk, csak a fogyasztóink bejelentése alapján, melyet ezúton is köszönünk. A nappal felgyújitott vagy égve maradt közvilágítás költségei az áramszolgáltatót terhelik. A közvilágítás üzemeltetésénél az izzók kifogásolhat» élettartama mellett sok gondot okoz a vandalizmus. Sorozatosan törik össze izzóinkat, 1 ámpa buráinkat. A lezárt kezelőszekrényeket felfeszegetik, melyek életveszélyes állapotot teremtenek. A lakosság segítségét is kérjük berendezéseink védelmére. Őrösről, a Kezdő utcáról kérdezték: miért nem szerel fel korszerű lámpákat a vállalat utcájukba is? — Az áramszolgáltató az újonnan létesüit hálózatokon és felújítások alkalmával már csak korszerű, energiatakarékos higanygőz és nátrium közvilágítási fényforrá- sőkat szerel fel. A régi hálózatokon alkalmazott hagyományos izzós lámpatesteket folyamatosan átszereljük korszerűre. Jelenleg az üzemigazgatóság területén 11983 darab izzólámpás közvilágítási berendezés üzemel, melyek korszerűre való átcserélése előreláthatóan 5—10 éven belül történhet meg az áramszolgáltató vállalat költségéből. Amennyiben a tanács a közvilágítás korszerűsítésére, bővítésére a szükséges fedezettel rendelkezik, azt megrendeli, úgy az áram- szolgáltató elvégzi ezt a munkát. — Hőtárolós kályha, vagy bojler üzemeltetése, felfűtése bármikor, vagy csak meghatározott időszakban történhet? — kérdezi Úri Ferenc nagykállói olvasónk? — A 7/1983. ipari miniszteri rendelet előírja, hogy az áramszolgáltató köteles 24 óránként a terhelési minimumok időszakában a hőtároló kályhák részére összesen legalább 8 óra, forróvíztárolók részére pedig összesen legalább 6 óra időtartamú felfűtési lehetőséget biztosítani, amelyből legalább 3 óra az éjszakai terhelés minimum időszakában legyen. Az említett berendezések felfűtése tehát csak meghatározott időszakban történhet. Szintén Úri Ferenc kérdése: az elektromos hőtárolós kályha üzemeltetése előidézhet-e feszültségingadozást? — Minden nagyobb teljesítményű villamos berendezés, így a hőtároló kályha is okozhat feszül'tségingadozást. Az áramszolgáltató az adott területié jellemző völgyidőszaknak megfelelően állítja be a kapcsolóórát, ezzel biztosítja, hogy más fogyasztói berendezéseket a legkevésbé zavarjon. Tapasztalataink szerint azokon a helyeken van hőtárolós kályha miatti zavaró feszültségingadozás, ahol a fogyasztóink egy része felbontja az általunk heállított és lezárt kapcsolóórát és a beállított felfűtési időpontokat megváltoztatja. Sajnos a kapcsolóórák nagy számú meghibásodása is okozhat feszültség- panaszt. Ezért kérjük fogyasztóinkat, hogy azokat ne bontsák fel, a meghibásodásit jelentsék az illetékes kirendeltségnek, ahol szakszerű javításról és cseréről gondoskodnak. Amennyiben a fogyasztói ellenőrzés felbontott kapcsolóórát talál, abban az esetben büntetőtarifát alkalmazunk. (A többi kérdés megválaszolására még a héten visszatérünk.) EMBERE A traktoros — Halló! Bába jelentkezz! — szól mellettem a terepjáróban Földes Lajos, a bereg- daróci Barátság Tsz főagro- nómusa a CB-toe. Mire a tábla szélére érünk, Filep Ferenc, a hatalmas sárga monstrum pilótája már ott mosolyog. Mi tudjuk az okát, közben az irodáról is „telefonáltak” neki, hogy ellett egy kis bikát a tehene. Állandó összeköttetésben van a gazdaság legtöbb pontjával. — Kell ez, különösen most Megyénk északi kapuja Megújul a tokaji híd Dolgoznak a tokaji Tisza- hídon. Mindössze ennyit lát a hídon áthajtó autós, motoros néhány hete, s legfeljebb csak sejti, hogy festik a hatalmas vasszerkezetet. Valóban a festés már csak az utolsó fázisa annak a nagyszabású munkának, amelyet az Országos Szakipari Vállalat, valamint a Közúti Gépellátó Vállalat dolgozói végeznek rajta. A több tíezer darab szegecs átvizsgálását nyíregyházi szakemberek végzik. Munkájuk nemcsak nehéz, de felelősségteljes is, hiszen e szegecsek kapcsolják ösz- sze a híd vasszerkezeteit, így aztán érthető, hogy nagy figyelemmel végzi feladatát a Kuknyó László kovács által vezetett héttagú brigád. Egyenként megvizsgálván valamennyi kötőelem műszaki állapotát, döntenek az esetleges csere szükségességéről. Ha kilazult a szegecs, új kerül a régi helyébe, amelyet előzőleg lángvágóval és egy nagy nyomású, speciális pisztollyal távolítanak el. A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben vetik a napraforgót, a kukoricát. A technikában, technológiában minden a megszokott, egy kivételével. A vetőmagok egy részét átengedik egy mobil kezelőberendezés mágneses terén, ezáltal a búza, a rozs, kukorica és minden más mag elektromos sokkolásban részesül. A biofizikai dopping elektromos sokkal a vetőmagvaknál a következő hatásokat váltja ki: biológiai értéknövekea vetéskor, mert minden perc drága — magyarázza a szel- lős tréningfelsőt viselő fiataA beállványozott hídon Ám ahhoz, hogy a szege- cselők dolgozhassanak, állványokra van szükségük. Az állványzat ácsolását az Országos Szakipari Vállalat miskolci kirendeltségének állványozó brigádja végzi, s ugyanennek a vállalatnak a festői járnak az állványozók, szegecselők nyomában. Hét atmoszféra nyomással homokot fúvatnak a vasszerkezetre. Négyzetméterenként hatvan kiló sóskúti homok hatására lesz a vas újból grafitszürke, megszabadulván a vedlett festékréteg alatt húzódó rozsdától is. Az alapozás után még további négy festékréteg kerül a hídra, szürke, majd kékesszürke. Ezt követően kapja meg a tokaji Tisza- híd végleges, olajzöld színét. a forgalom zavartalan. (A szerző felvételei) Ha valaki kíváncsi rá, milyen színű lesz a híd, a tokaji oldal Bodrog felé néző vasszerkezetein már megnézheti. Ám a többi utasnak sem kell sokáig várni arra, hogy eltűnjön a forgalmat lassító közúti jelzőtábla a híd tokaji és rakamazi oldaláról. Ha az időjárás kegyes lesz a „hídkozmetiká- zókhoz” — akiknek életére egyéb biztonsági berendezéseken kívül egy állandó készenlétben álló motorcsónak is vigyáz —, akkor június végére, mire a partmenti növényzet is sűrű lombot növeszt, már olajzöld hídon kelhetnek át az utasok a szabolcsi partról a borsodira. Csendes Csaba Biofizikai dopping Elektromos sokk a vetőmagnak Világszabadalom / dés, javul a csírázási esély, jobb a gyökérfejlődés, gyorsabb, kiegyenlítettebb a növény fejlődése, növekszik az aszálykárral szembeni ellenállás, nő a termés meny- nyisége, javul a minőség. A kutatás és az eredmények ellenőrzése húsz évig tartott és három éve kezdődött a nagyüzemi alkalmazás. A Bioáram Vetőmagkezelő GM adatai szerint: a sokkolt vetőmagvak kontrolihoz viszonyított hozamtöbblete jelentős. Zöldborsónál 600 kilogrammal, magborsónál 530 kilogrammal, őszi búzánál közel ezer kilogrammal, napraforgónál 470 kilogrammal, kukoricánál 1400 kilogrammal termett több hektáronként. Nyíregyházán a dohánykutató intézetben is kipróbálják az új módszert. Dohánytermesztésben az elektromos sokkolás hatására gyorsabb volt a növény fejlődése, nagyobb a gyökérzet, nagyobb és világosabb a levél és az érés 5—8 nappal korábban következett be. Az elektromos vetőmagkezelés — világszabadalom — térhódítása ma még nem túl gyors, a szakemberek esetleges kétségét mindenütt a gyakorlatban szerzett tapasztalatok oszlatja el. Hogy a sokkolás a költségekkel szemben milyen többleteredményt ad majd, arra ez évben már megyénkben is több lesz a tapasztalat. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet tavaly ősszel 100 hektár búza vetőmagját sokkoltatta. A nyíregyházi Béke a 25 hektár őszi búza után ezen a tavaszon 50 hektáron napraforgót és 350 hektár kukoricát vetett be elektromos sokkal kezelt vetőmaggal. Felvételünk a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben készült, ahol a mobil kezelőberendezéssel sokkoltat- ják a kukorica vetőmagot. los férfi. Nemrég kaptuk meg a várva várt új Ciklo vetőgépeit, ezzel négy-öt nap alatt el kell végezni a vetést. Filep Ferenc az az ember, akit a többi traktoros közül egyedül választottaík ki a leg- felelősségteljesebb munkára. Amint körbejárjuk még csillogó, vadonatúj munkaeszközét, megtudhatjuk, hogy minden szem kukoricával el kell számolnia, és el is tud számolni, mert fotocella ellenőrzi, hogy a kellő helyre hullott a vetőmag. Az ekkora pontosságig azonban nagyon hosszú volt az út és nemcsak a technikai fejlődésben, hanem a vető traktoros életében is. Mindössze 39 esztendős. Ebben a karban a „mindössze” akár túlzásnak is hathat, de ha hozzátesszük, hogy az erőgép nyergében ebből 25 év telt, akkor már jogos. — Jónak ígérkezik ez a tavasz, — nézünk széjjel a határban, amint befejezzük a műszaki szemlélődést. — A vezetőfülkéből ki-kiplllantok a kökénybokrokra, a vadkörtékre, van belőlük elég. ök jelzik, hogy mikor melyik munkával lehet már indulni. De megérezzük mi is. Tél vége felé már nagyon vágyunk ki a határba, és különösen öröm kijönni, ha ilyen szépen lehet dolgozni, mint most. Nincs sok víz, de annyi igen, hogy megtörjön a hant. Egymás keze alá tudunk dolgozni, egyikünknek sem lehet panasza a másikra. Egy a fontos, hogy minden időben kész legyen.- MegérziiK a pénztárcán is? — A minőségi munkát megfizetik, és a tavalyi évben jót emeltek az alapon is. Kapkodni nem érdemes, mert kelés után jár a prémium, illetve nem jár, ha sok a sorhiány. — Magas technika, jó fizetés, azt mondják, hogy úri dolga van ma már a traktorosnak. — Mind igaz az, sok minden javára változott, csak a föld maradt göröngyös. (és) Semmi nem történt szombaton este, csak szórakoztam. önfeledten, nagyokat kacagva, tapsolva. A színházi előadás ragadott magával, hasonló módon a nézőtér többi, ötszáz nézőjével. Pedig csak egy vígjáték ment, egy Molnár-darab, egy komédia. Ezt a csákót azért hangsúlyozom, hogy töredelmesen bevall jam: mertünk tapsolni, annak ellenére, hogy nem valami mély, lelkiző, elvont, lélektani bonyodalmakkal átszőtt mű került színpadra. S vasárnap reggel ébredvén meg is fogalmaztam azt, amire szombaton nem volt se kedvem, se időm: igenis szükség van arra, hogy a színpadon, a moziban, a televízióban és mindenütt, ahol műsort kínálnák, legyen bőven olyan, amin csak szórakozni lehet. Most nézegetem, amit eddig írtam. No, gondolom, majd lesz, aki leszedi ezért rólam a keresztvizet. Még hogy csak szórakozni! Kis igénytelen! És éppen Molnár Ferencen! Mégse reitirálok! Hiszem, hogy igenis kell az életben kikapcsolódás, ön- feledtség, néhány olyan óra, amikor az ember elereszti magát. Hogy Molnár Ferenc? Hát miért nem ír ma is valaki olyan szuperprofi darabot, mint ő? Erről nem Molnár tehet. A nyíregyházi színház — szerintem — igen okosan ismerte fel azt az egyszerű tényt, hogy az emberek szeretnek nevetni. Hogy a napi gondok után nem biztos, hogy pszichológiai nyűglődésekre vágynak. Hogy a sok jó, nemes, klasszikus, mély mondaindójú mű közé kell időnként egy-egy pihentető oázis is. Hogy szégyellünk nevetni ? Lelkünk rajta. Hogy fanyalogva ismerjük be: szükségünk van néha a lazításra? A mi bajunk. Ám félre a sznobériával, ne nézegessünk sandán szét, hogy ki tapsol, ki húzza a száját. Ha valami tetszik, még ha csak Molnár is, mondjuk meg nyíltan. Félre hát álságainkkal, ne kérjünk minden este, minden fórumon csak és kizárólag mélyen szántát. Jókedvem megmaradt vasárnap reggelre, sőt, délre is. Itt közlöm mindenkivel : változatlanul szeretek jól szórakozni, nagyokat nevetni, jóízűen tapsolni, s mindezt meg is teszem, ha módom nyűik rá. Ha valaki mindezt tagadja, akkor azon is nevetek. Mert a procc sznobizmus ma is vígjáték. Kár, hogy nincs Molnár, aki megírja, (bürget) SZERKESZTŐI oooooooo Nevettem!