Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. április 27. O O i osztrák főváros világhírű grafikai 'űjteménye, az Abertina számára egvásárolták Mohácsi Regős Ferenc Lovak című rajzát. Ebből az alkalomból közöljük a megvásárolt rajz fotóját, és a művész Bécsben készített grafikáját. sok, napszámosok ácsorogtak vailarai munkára lesve; egy vak koldus kántálva kérege- tefct. Itt volit a Felhágó. Előtte volt két bódé, amit csú- fowdárosan pavilonnak neveztek. Lácsu és Málika nőni árulták itt a bizsuárut és a medvecufcrot. Lácsu és Máli- ka néni nem várták meg a deportáló vonatot, hamarosan meghaltak. A Felhágó is elvesztette tartását és igazi kocsmaszintre süllyedt, majd minit aki betöltötte hivatását, megszűnt létezni: lebontották. Mondják, hogy mostanában volt negyven éve. Nyéki Károly Bőséges útravalóval Végzős rajztanárok tárlata a Lenin téren A leendő rajztanárok szokásos bemutatkozását láthatjuk május 5-ig a Lenin téri kiál- lítóteremben. Valkovits Zoltán festőművész tanítványai, az első körbe pillantásra is meg- ítélbetően, színvonalas anyaggal rukkoltak ki. A bemutatott munkákon érződik a sokoldalú felkészítés eredménye, egy alapos rajzi-vizuális ismeretanyag biztos birtoklása, amely képessé teszi ezeket az ifjú tanárokat, hogy részt vegyenek vizuális nevelési rendszerünk egyre sürgetőbben igényel megújításában. Hiszen a jelenlegi tan.terv sok tekintetben nem felel meg a megváltozott követelményeknek szerintem. Tudomásul kellene venni, hogy a rajzolás csak egy bizonyos szintig tanítható és csak a siker okoz örömöt. Az első osztálytól 8—11 éven át rajzolt kavics, termés, egyéb természeti forma egy idő után már nem jelent ceruzalódító élményt mégoly jó tanári előkészítés után sem. Nagyobb tanári szabadságot kellene tantervileg biztosítaini, nagyobb súlyt helyezni a kör- nyezetiasztótilkai ismeretek átadására. (lakástervek, bútor, textiltervek, kertépítés, virágkötés stb.) Az unalomig ismételt feladatsorok, melyek csak jó rajzkészség esetén tetszatő- sek, a nagy többség számára nem motiválok. A jó irányú változtatás, az alkotó továbblépés munkásai lehetnek Val- kovirts tanítványai. Műveikkel érdemlik ki ezt az előlegezett Simái Mihály: A körmenet :llábon egy cseresznyefa issú rakottan jődögél véle a csizmás almafák éle egész Békés megye irtok kalászok jegenyék ázak kocsik lovak tanyák irmok tündérek cimborák övetik a cseresznyefát i meg követem mindjüket 5 megkövetem mindjüket tagamhoz ölelném sorra mind hisz ők az ifjúság késő hiába csak vonulnak visszahozhatatlanul kört körre ír a körmenet mögöttem dobognak de én is mindiglen mögöttük megyek kört körre ír a Körmenet ők utolérnek de nekem Szombati galéria Azt mondják, édesen beszélnek Firenzében, Veneziában, s kerítenek a nők, ha vének, és mind mester a pletykaságban, Rómában és Lombardiában. Genfi nők szája se kicsi. Járj Piemontban, Savoyában — nincs jobb csőr, mlint a párisi. Tanárai a szép beszédnek a nápolyi nők általában, s úgy hírlik, jól tereferélnek a német nők Germániában; Egyiptomban, Hungáriában, s a spanyol nők, — ez már döfi! Görögországban mennyi lány van — de legjobb csőr a párisi. Bretonok, svájciak mit érnek, s Gascogne-ban és Normandiában? Nálunk beszédesebb a méreg a Kicsi Hídon két kofában. De Calais-ban és Angliában (más népet ki tud mondani?) nincs párja, még Valenciában sincs jobb csőr, mint a párisi. Ajánlás Herceg, a díjat e vitában csak a párisi hölgy viszi. Járhatsz akár Itáliában — nincs jobb csőr, mint a párisi. mar elérhetetlenek Szántó Piroska illusztrációja a költő című kötetében A nagy testamentum (Francois Villon: párisi nőkről) Ballada a bizalmat. Helyenként „profi” szintű grafikákkal, technikai és formagazdag megoldásokkal találkozunk, s itt-ott felbukkan a mély gondoláit! tartalom képi illusztrálásának igénye is. (Sípos Nóra) Azolaj- és akivarelJképek tanúsítják a magas szintű anyagismeretét, és a képi megfogalmazások, az egyéniséget tiszteletben tartó, nyitott tanári vezetést. Csak néha találkozunk egy- egy ismertebb előkép, érthetően befolyásoló hatásával. Néhány kiemelkedő alkotás: Pankotai Sándor szürrealista munkái kicsit „szászendrés”, de határozottan megfestett víziók, Hornyák Zoltán hangulatos tanyiaképei és Tajdi Gyula miniatűr-bravúrja a kiállítás legszebb darabjai. Eredményesnek mondhatók, egyéni íz kialakítására törekvők a képregény-próbálkozások is. Ebből az osztályból kátel- lene egy egész „képes újság” rajzoló gárdája. (Jokó Csaba, Antal Csilla, Pál Nagy Balázs) A sokoldalúság példái a textilek, cserepek és a mulatságos, térbe függesztett bábfejek. Kocsis Pál éremvázlaitai meglepően biztosan konstruáltak. A finoman megmunkált érem- felületek kibontják a gipsz minden lehetőségét és esztétikai minőséggé lényegítik a hétköznapi anyagot. Az elismerés hangjai mellett nem kerülhetem ki, hogy ne utaljak a tavallyi tárlat bemutatásakor föltett kérdőjelekre. Aikkor, és némileg most is a tanulmányokat hiányoltam. Majd szóbeli fölvilágosítás után megtudtam, az ilyen jellegű munkák a főiskolán megtekinthetők állandó kiállításokon, időszakos számadásokkor. Ezután személyesen győződtem meg róla, hogy ezek a haliga- tók valóban tudnak rajzolni, s precízen kivitelezett tanulmányokat készíteni. Kár, hogy a legjobbakból nincs itt egy- kettő, hiszen a fejplaszitikák is hasonló célt szolgálnak. Tudom, a hallgatók joga a kiállítandó tárgy megválasztása, de azt hiszem a nézőé pedig a véleményalkotás. Végül is elégedetten távozhatunk a kiállítóteremből és kívánhatunk a tehetséges tanárjelölteknek eredményes és kitartó munkálkodást, s hogy örömüket leljék a főiskolán megszerzett sokszínű tudásanyag átadásában. Papp Tibor A régi szálkáink talán még emlékeznek: a Málika-sarkon állott egykoron a jelen- i tősebb verekedések színhelye, íutóbetyárok rövid pihenője, a régenvolt Felhágó. Tudni vélik azt is, hogy itt halt meg Gaesaly Pesta, a később megballadésí'tott falurossza, akinek-, ugyebár, dupla kés volt a szívében. Azt is eskü alatt állították, hogy 1849 őszén rövid időre itt húzta meg magát a hontalan bujdosók némelyike, így Biajza József és Vörösmarty Mihály is, hogy innen menjenek rejtekezve a feketesárga német elől Vay Mihály kúriájába, a láp sűrűjébe. A láp elbújtatta az üldözötteket, az ártót meg elnyelte. Elszigetelt világ lehetett a múlt századi Mátészalka. A szabadságharc idején kiállított katonát a honvédségnek, majd a bukás után a résztvevőknek kellett to- vábbáilni, legjobb esetben a Felihágóban mesélni a csaták történetét. (Az utolsó 48-as szálkái honvédet 1911- ben temették el.) Ki volt a Felhágó birtokosa? Nem tudom. Lehet, hogy árendában vette ki valaki a helyi birtokosságtól, mint ahogy a Sándori-tanyán, vagy a Kereszt-csárdán tették, lehet, hogy saját tulajdon volt, bár ez utóbbi kicsit sántít, mert abban az időbén nemigen futatta az egyszerű embernek borkimérésre, amikorra kicsit megszedte volna magát, a helyi hatalmasságok igyekeztek közbelépni. (Most csak a régi kocsmárosokról szólunk, nem a későbbi nevezetese no vendéglősökről, a Szúnyogh-, Sófi-, Keszthelyi-dinasztiákról.) Visszatérve a Felhágóra, ide kívánkozik, hogy amikor a szálkái vasutat kiépítették, a tulajdonos kitette a „cégtáblát” az épület homlokzatára: „Vendéglő a vasúthoz”. Akkortájt éppen arra járt a megye főispánja, Űjfalussy Sándor, aki leparancsolta a táblát, mondván, hogy a Felhágó maradjon csak meg becsületes nevén. Lám-lám, akkor még a körmire koppintottak annak, aki hebehurgya módop átkeresztelt bizonyos fogalmakat. Nem úgy, mint most. A Felhágó meglehetős kul- túnmissziót is betöltött egykor. A csűrjében állították fel Theszpfcz kordáját cipelő régi színészek a világot jelentő deszkákat vándorlásuk során. Játszott itt egykor több neves fővárosi színész is, így Sziklai Károly is, majd a jeles aradi direktor Szendrey Mihály, aki itt lépett fel először. Szendrey különben születésekor még Strassnoff néven volt nevezve, személyében a világhírű szélhámos, Strassnoff Ignác bátyját tisztelhetjük. Megfordult a híres Gerőfi-pár és a sikeres drámai hős, E. Kovács Gyula is, aki ha hazajött Gebére, vagy Ecsedre, átjött Szálkára, nem hagyta ki a Felhágót, nem derogált neki a szegényes környezet. Gyermekkorom ködilő távolából még rémlik valami az egykori Málika-sarokból. Itt volt az emberpiac. Fűré- szes-fejszés favágók, kocsiÁ futó betyárok pihenője A Felhágóról Ahol Gaesaly Pesta meghalt
