Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. április 25. Magyar—román közös közlemény Kádár János fogadta Dascalescu miniszterelnököt. (Kelet- Magyarország telefotó.) Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Constantin Dascales­cu, a Román Szocialista Köz­társaság kormányának elnö­ke 1985. április 23—24-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A miniszterelnökök meg­beszéléseiken tájékoztatták egymást a szocialista építő­munka eredményeiről és ta­pasztalatairól, értékelték a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit, átte­kintették a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­seit. A gazdasági együttmű­ködés kérdéseiről Emlékez­tetőt írtak alá. A miniszterelnökök hang­súlyozták az 1972-ben meg­újított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés és az 1977. évi legfelsőbb szintű megál­lapodások megkülönbözte­tett fontosságát a magyar és a román nép barátsága, együttműködése erősítésében, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság jószomszédi viszonya fejlesztésében. Kiemelték a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Kommu­nista Párt kapcsolatának meghatározó szerepét, vala­mint Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozóinak és megállapodásainak jelentő­ségét a magyar—román együttműködés sokoldalú fej­lesztésében. Megerősítették, hogy kormányaik folytatják a munkát a legfelsőbb szintű megállapodások érdekében és országaik keresik az elő­Szovjet tiltakozás Április 22-én a Szovjetunió külügyminisztériumába hí­vatták Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét és til­takozást nyújtottak át neki amiatt, hogy a brit hatósá­gok provokációt hajtottak végre néhány Nagy-Britan- niában dolgozó szovjet dip­lomata ellen. Teljességgel megalapozatlan módon „meg nem engedett tevékenység­gel” vádolták őket, s közöl­ték velük, hogy a legrövi­debb időn belül el kell hagy­niuk az országot. A szovjet külügyminiszté­rium tiltakozása szerint ez a semmivel sem indokolható lépés nyíltan politikai jelle­gű. A szovjet külügyminisz­térium nyilatkozata szerint a brit fél figyelmét már több ízben felhívták arra, hogy Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségének néhány munkatársa nem tartja tisz­teletben a Szovjetunióban lévő külföldi képviselők vi­selkedésére vonatkozó sza­bályokat és státusával össze­egyeztethetetlen tevékenysé­get folytat. Ezért a brit nagy- követség néhány munkatár­sával közölték, hogy el kell hagyniuk a Szovjetuniót, má­sokat pedig figyelmeztettek rá, hogy ne sérték meg az idegen államok képviselői­nek viselkedésére érvényes szabályokat. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK államtaná­csának elnöke szerdán, ró­mai látogatásának második napján' a Vatikánban talál­kozott II. János Pál pápával. Honecker fél órát töltött a pápa társaságában. A ta­nácskozás tartalmáról nem hoztak nyilvánosságra közle­ményt. A találkozó szívélyes légkörben zajlott. A szerda délelőtti program keretében ezután Honecker rehaladás kölcsönös érdeke­ket kielégítő lehetőségeit. A miniszterelnökök a két­oldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megálla­pították, hogy — a kedve­zőtlen világgazdasági hely­zet okozta nehézségek elle­nére — a magyar—román gazdasági együttműködés kü­lönböző területeken fejlő­dött. Hangsúlyozták az együtt­működés fejlesztésének fon­tosságát. a kultúra, az ok­tatás, a tudomány, a tömeg­tájékoztatás, az egészségügy, a sport terén és más terü­leteken. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a magyar és a román nép haladó és for­radalmi hagyományainak ápolása, a szellemi és művé­szeti alkotások cseréje és kölcsönös megismerése hoz­zájárul a két nép barátsá­gának erősítéséhez, az egy­más iránti tisztelet elmélyí­téséhez. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit érintve a mi­Súlyos vereség érte Reagan amerikai elnök Nicaragua- ellenes politikáját: a képvi­selőház kedden nagy több­séggel elutasította a nica- raguai ellenforradalmárok katonai támogatására vonat­kozó követelését. A republi­kánus többségű szenátus va­lamivel korábban viszont hajlandó volt csekély több­séggel támogatni az elnök követelését, de csak azt kö­vetően, hogy Reagan külön levélben írásos biztosítékot adott arra, hogy a 14 millió dolláros segélyt — eredeti terveivel ellentétben — nem használják fel katonai célra s az Egyesült Államok tár­gyalásokat helyez kilátásba a sandinista kormánynak. Ez utóbbi kérdésben azonban az elnöki ígéret kétértelmű: csupán a „fegyverszünetről” akar tárgyalni. A Reagan-kormány még tavaly kért 14 millió dollárt az ellenforradalmárok kato­nai támogatására, a CIA- költségvetés keretében. A kongresszus akkor a döntést az idei tavaszra halasztotta. A képviselőházban most 248 képviselő szavazott a ja­vaslat mellett, 180 támogatta Reagan követelését. Figye­lemre méltó, hogy a köztár­sasági párt 40 tagja is saját elnöke ellen szavazott — igaz, ugyanennyi demokrata párti képviselő támogatta az elnököt. a Capitoliumra látogatott, ahol Ugo Vetere, Róma kom­munista polgármestere fo­gadta őt. A találkozón a vá­rosi közigazgatási vezetés több már személyisége is részt vett. Erich Honecker beírta nevét a tanács ven­dégkönyvébe. A nap folyamán Honec­ker találkozik Alessandro Nattával, az OKP főtitkárá­val és Craxi miniszterelnök­kel. riiszterelnökök aggodalom­mal szóltak a világ békéjét és biztonságát fenyegető ve­szélyekről. Megerősítették or­szágaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagjaként, a szerződés tagállamaival, a többi szocialista országgal, a világ más államaival együtt határozottan síkraszállnak a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a lesze­relésért, a béke védelméért és a kölcsönösen előnyös szé­les körű nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért. A miniszterelnökök tár­gyalásai szívélyes, elvtársi légkörben folytak és hozzá­járultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a két ország együttműködésé­nek elmélyítéséhez, a magyar —román barátság erősítésé­hez. Constantin Dascalescu ro­mániai hivatalos baráti lá­togatásra hívta _meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) A vita ezzel még nem ért véget: a képviselőháznak szerdán szavaznia kell két módosított tervezetről is, az egyiket a republikánusok, a másikat a demokrata pártiak nyújtották be. A nicaraguai rádió a „Rea- gan-kormányzat katasztro­fális vereségének” nevezte a képviselőházi szavazás ered­ményét. ★ Ortega elnök vezetésével nicaraugai küldöttség érke­zik a napokban a Szovjet­unióba — közölte a TASZSZ szovjet hírügynökség szer­dán. A moszkvai bejelentés sze­rint megállapodás született arról, hogy április végén ni­caraguai küldöttség tesz munkalátogatást a Szovjet­unióban, élén Daniel Ortega nicaraguai elnökkel, a San­dinista Nemzeti Felszabadí- tási Front Országos Vezetősé­gének tagjával. (Folytatás az 1. oldalról) majd népi táncosok haladnak elöl. Az 1984. évi termelési eredményeket, az idei célki­tűzéseket hirdető tablókkal, makettekkel, termékeikkel több mint hatvan munka­hely dolgozói vesznek részt a felvonuláson. 11. órától a sportpályán az ünnepi kö­szöntőt követően a kulturális műsorban fellépnek a város és a vonzáskörzet legjobb amatőrcsoportjai. Délután sportversenyekre kerül sor . Tavaly volt felvonulás Kis­várdán, így az idén ez hiány­zik a programból. A hangu­latos majális a várkertben kilenckor kezdődik. Jó idő esetén nyit a strandfürdő, felüdülést kínálva a fürdőzni vágyóknak. Május elseje elő­estéjén a város és a környe­ző települések fiataljai fák­lyás felvonuláson vesznek Honecker a pápánál USA—Nicaragua Kongresszusi nem Pintér István dnkumentumsnrnzata (3.) Az út vége Az utolsó születésnap Gyerekemberek biciklin, két-két páncélököllel felszerelve a frontra mennek. (Archív foto) A szovjet tervek már ké­szen állnak a Berlin elleni végső támadásra. Zsukov marsall azt is közli tábor­nokaival: annak a maga- sabbegységnek parancsno­kát nevezi ki majd Berlin első városparancsnokává, amely a leghősiesebben harcol a második világhá­ború utolsó nagy európai ütközetében. Berzarin ve­zérezredes a csapásmérő 5. hadsereg élén állt akkor Az ő katonái keltek át el­sőnek 1945. január 30-áról 3I-re virradó éjszaka az Oderán, elfoglalták Kienit- zet, vagyis a mai NDK első helységét. A seelowi magaslatokon emelkedett a németek utol­só és meglehetősen erős védelmi vonala Berlin előtt. E vonal áttörése a kemény német ellenállás miatt 33 ezer szovjet katona életébe került. Hetvenhat napig tartott Berzarin katonáinak küzdelme a Kienitzben ki­harcolt és súlyos küzdelem árán 300 négyzetkilométe­resre kiszélesített hídfőért, amelyből április 16-án megindul a Vörös Hadse­reg 405 ezer katonájának 2500 páncélossal és 14 ezer különböző kaliberű löveg- gel támogatott rohama — Berlin ellen. A támadás moszkvai idő szerint 5 órakor a virradat előtt két órával hatalmas tüzérségi előkészítéssel kez­dődik. Az 1. Belorusz Front parancsnoka, Zsukov mar­sall, aki egy figyelőpontról nézi a támadást, emlékira­taiban visszaemlékezik rá, hogy a félórás roppant ere­jű tüzérségi tűz alatt a né­metek részéről már egyet­len lövés sem dördült el. Ezek után indult meg az általános roham. A Berlin elleni roham el­ső napján a szovjet tüzér­ség 1 millió 236 ezer lövést adott le. 2450 vagon löve­dék, csaknem 98 ezer ton­na acél zúdult a németek állásaira. Mégis, — súlyos harcba kerül az út a váro­sig. Április 16. és 19. között Hitler további 15 hadosz­tályt, öt dandárt, hét önálló ezredet és jó néhány zász­lóaljat vet be a berlini frontszakaszon. A nyuga­ton előnyomuló szövetséges csapatok elöl vonják el ezeket az erőket: szándéko­san akadálytalanul engedik előre az amerikai és az an­gol csapatokat, ezzel szemben minden igyekeze­tük arra irányul, hogy a szovjet egységeket minél jobban visszatartsák. Ápri­lis 19-én este Goebbels rá­dióbeszédet mond, a Führer ötvenhatodik születésnap­jának előestéjén. A nyuga­ti kommunistaellenes érzel­mekre próbál hatni, ami­kor azt fejtegeti, hogy Né­metország „feláldozta ma­gát, hogy a nyugati világot a bolsevizmus veszélyétől megmentse”. És másnap felvirradt Hit­ler születésnapja. 1933-tól, vagyis tizenkét esztendőn keresztül országra szóló ünnepségek köszöntötték ezt a napot. De 1945. április 20-án szó sem lehet róla. Máskor a Wehrmacht üdvlövésekkel köszöntötte legfőbb parancsnokát a születésnapi reggeleken, most viszont a szovjet had­sereg tüzérsége kezdi meg Berlin lövését. A német fő­város már napok óta lán­gokban áll, a támadó szov­jet légierők gyújtóbombái megtették a magukét. És most már tüzérségi tűz alatt is áll a város. Az utcák teljesen kihaltak, a berli­niek százezrei húzódnak a földalatti vasút alagútjai- ba. A meglehetősen szűk szavú születésnapi köszön­tők után Hitler tanácsko­zást tart. A napirenden: mi legyen tovább? Goring, Himmler, Bormann, Goebbels és Rib- bentrop, Keitel, Jodl és Dö- nitz tábornokkal együtt azon tanakodik, hogy el­meneküljön-e a vezérkar Berlinből. A város teljes körülzárásr még nem feje­ződött be, mód nyílna még rá, hogy Hitler áttegye székhelyét Dél-Németor- szágba, a bajor és osztrák hegyekbe, például Ber- chtesgadenbe, az egykori „sasfészekbe”. A táborno­kok általában a távozás mellett kardoskodnak, Goeb­bels azzal érvel, hogy az amerikai—angol csapatok feltehetően előbb érnek Berchtesgadenbe, mint a szovjet egységek a birodal­mi kancelláriába. Hitler elhatározza, hogy marad, de valamennyi je­lenlévőnek megengedi, hogy elhagyja a fővárost, ha más helyet biztonságosabbnak vél, Göring él elsőnek a le­hetőséggel, még aznap éj­jel elbúcsúzik Hitlertől és elhagyja Berlint. A követ­kező menekülő Himmler. A tábornokok még egy-két napig maradnak, ugyan­csak várakozó álláspontra helyezkedik Goebbels és Bormann. Hitler intézke­désbe kezd, parancsokat ad, hogy valamennyi még rendelkezésre álló egység siessen a német főváros fel­mentésére. Követeli a Wenck tábornok parancs­noksága alatt álló 12. had­sereg ellentámadását. Ez az alakulat azonban, akárcsak más német csapattest, már csak papíron létezik. A szovjet hadsereg felőrölte. Goebbels Hitler születés­napján egyébként olyan be­szédet mond, amely egy­szerre szól „vezérének” és azoknak az angolszász kö­röknek, amelyek nem szí­vesen látnák, ha a Szovjet­unió megerősödve kerülne ki a háborúból. A születés- napi köszöntő politikai lé­nyege: „Ha Anglia és az Egyesült Államok még nem bolsevizáltattak, úgy az egyes-egyedül a Führernek köszönhető.” (Következik: „Folytatjuk rohamainkat”) részt, mely egyben a forra­dalmi ifjúsági napok helyi hagyományos záróeseménye Vásárosnaményban mun­kával ünnepelnek. A sürgető mezőgazdasági teendők miatt szerdán is dolgoznak majd a földeken. A központi ün­nepséget április 30-án a VOR helyi gyáregységében tart ják. A munkahelyek dolgo­zóiknak szerveznek majálist, illetve ünnepi megemlékezé­seket, melyeken átnyújtják a törzsgárdajelvényeket és értékelik a szocialista brigá­dok munkáját. Most szómba ton, április 27-én társadalmi munkában lomtalanítják a Tisza-partot, hogy tiszta, kulturált környezet fogadja azokat, akik a víz közelében kívánják tölteni május első napját. //jégbiztosítás y y Az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazga-I^^ igatósága ezúton hívja fel az egyéni szőlő- és gyümölcs fAtermelők figyelmét, hogy szőlőre és gyümölcsre jég-MA 0 fj MA biztosítás május 10-ig köthető. Ma *M Kérjük ezért azon ügyfeleinket, akik 1985. évben gy'ú-fw ^^mölcstermésükre jégbiztosítást kívánnak kötni — ő'w M kitermelési értékesítési szerződést kötöttek —, legkésőbb^^ wAa fenti időpontig a biztosítás megkötése céljából ke-^f J^jressék fel az illetékes szövetkezetét, ha nem, úgy uzMA ^^Allami Biztosító területileg illetékes fiókját. á^ f ÍÁ., Állami Biztosító Ma vQf Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságaik (m í

Next

/
Oldalképek
Tartalom