Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
1985. áDrilis 2. Kelet-Magyarország 7 Uj műszer a készítmények minőségellenőrzéséhez Ahány madárfai, annyiféle csőr Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt az ősgyíkok nagy csoportjából egy új oldalág vált ki, s képviselői hosszú fejlődési folyamat eredményeképpen teljesen elszakadtak a hüllőktől — madarakká lettek. A gyíktest szinte hihetetlen változásokon ment át az évezredek során. Egyebek között az orr- és száj tájék csőrré alakult, amely kezdetben még valódi fogakat viselt. A mai madárcsőr felső és alsó káváját viszont csak szarulemez fedi. Igaz, ezeken bizonyos madárfajok esetében fogak is fejlődhetnek, de ezeknek semmi közük az igazi fogakhoz; csontos fogai a ma élő madaraknak már nincsenek. A különböző madárfajok talán éppen csőrük alakulásában térnek el egymástól a legjobban. A madarak csőre a táplálék felvételének eszköze, ezért mindig gazdájának sajátos életmódjáról, táplálkozásáról árulkodik. Különleges táplálékszerzési módhoz idomult a harkályok erős, vésőszerű csőre. Vele a fa kérge alatt vagy a törzs pudvás részében rejtőző lárvákat kopácsolják ki. (Ha a nyílást már megfelelően kitágították, hosszú és féreg- szerűen mozgékony, ragadós nyelvükkel „emelik ki” a zsákmányt.) Érdekes a sarlós fecske csőre is: hasítéka csaknem a szemekig ér, így viszonylag nagyra tátható, s a repülő rovarokat nem nehéz elkapni vele. Egészen sajátosan alkalmazkodott a táplálékszerzéshez a ragadozók csőre. Horgosán lefelé görbült, erős, a hús tépésére kiválóan alkalmas. Sokan úgy képzelik — helytelenül —, hogy ezzel ragadják meg az áldozatukat. Pedig valójában hegyes karmaikat használják e célra, csőrükkel csak akkor kezdenek „dolgozni”, amikor a zsákmány feldarabolásához látnak. A képünkön látható rétisas félelmetes csőre jól illusztrálja az elmondottakat. Védőoltás fogszuvasodás ellen A fogszuvasodásnak egyik legfőbb okozója az ember szájában élő Streptococcus mutans nevű baktérium. E baktérium hatására a szájba kerülő cukrok erjedésnek indulnak, s az ennek során képződő savak megtámadják a fogzománcot, szuvasodást okoznak. Már régebben próbálkoztak azzal, hogy előbb baktériumok kivonatát a kísérleti állatok szervezetébe juttatva magát a szervezetet késztessék a baktériumokat leküzdő ellenanyagok képzésére. Az első ilyen anyagokkal kapcsolatban azonban alapos gyanú támadt arra, hogy a vakcina károsítja a szívet. Újabban sikerült a baktérium sejtfalából egy kisebb molekulasúlyú és tisztított fehérjéket tartalmazó anyagot készíteni. Állatkísérletekben rhesusmajmoknak olyan táplálékot adtak, amelyben hozzávetőleg any- nyi cukor volt, mint az átlagos európai felnőttek táplálékában. E majmokban 70 százalékkal kevesebb szuvasodás fordult elő, mint az azonos módon táplált, de nem oltott állatokban. Az anyag hatását figyelve eddig sem kóros mellékhatást, sem utóhatást nem tapasztaltak! Életvédelmi szempontból fontos cél, hogy a jövőben minden új anyag gyártásakor — nemcsak műanyagokról van szó — ügyeljenek rá: ‘minél kevésbé legyen az gyúlékony. Az Osztrák Műanyagkutató Intézetben a különféle anyagok gyúlékonyságát jelző ún. oxigénindexes eljárás kidolgozásán munkálkodnak. Az indexet úgy állapítják meg, hogy egy meghatározott méretű anyagdarabot a mesterséges oxigén-nitrogén gázkeverékben meggyújtanak, s az oxigéntartalmat addig csökkentik, amíg az égés meg nem szűnik. A lángok kialvása előtti pillanat oxigéntöménysége adja meg az oxigénindexet. JÚLIUSTÓL ÚJ SZABVÁNY r Építkezés — hőszigeteléssel A hazai szigetelőanyag- gyártás egyik bázisa a KOSZIG, a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat. Kizárólag a KOSZIG állít elő hőszigetelő gázbeton blokkot, Kazincbarcikán 400 ezer köbmétert. Halmajugrán 563 ezer köbméter falazóelem készül 1987-től. A pernyebeton alkalmas családi ház, lakás, kiszolgáló egységek építésére. A Balaton északi partján található a vállalat bazaltgyapot központja. Teljes kapacitással dolgozik az idei évtől kezdődően az új svéd berendezés, amelyet itt állítottak üzembe. Így már három gyártósor készít lakások, tetőterek, csövek szigetelésére alkalmas bazaltgyapotot. A legújabb gépek magas technikai szintet testesítenek meg, képesek úgynevezett csőhéj gyártására; a bazaltgyapotot vékony alumínium fóliával vonják be. Idehaza ez a termék a legkorszerűbb. Szívesen vásárolják a mezőgazdasági üzemek is, mert nem tartalmaz szerves anyagot, s emiatt a rágcsálók messze elkerülik azokat a gazdasági épületeket, amelyeket bazaltgyapottal szigeteltek. Összesen 450 ezer köbméter bazaltgyapotot ad az országnak Tapolca. Hogy mennyire előtérbe került a szigetelés, azt jól érzékelteti a következő tény is: két esztendővel ezelőtt szigetelőanyag-ipari szakmérnökképzés indult hazánkban, az ÉVM kezdeményezésére. Idén végez az első csapat. A szakmunkások ismeretének bővítéséről is gondoskodik a tárca. A továbbképző intézetben egy esztendeje ismerkednek az új anyagokkal és eljárásokkal, azzal, hogy miként kell a gyakorlatban alkalmazni a legújabb technológiát. Ennél is tovább ment a KÖSZIG. Elkészítette a kazánok, csővezetékek, az úgynevezett magasabb hőmérsékleten üzemelő berendezések szigetelésének házi szabványát, miként kell az anyagokat felhasználni, hogy azok valóban szigeteljenek. Az ugyanis kevéssé ismert, mert a szigetelőanyagok beépítése még nem jelenti azt: valóban szigetelt az épület, vagy bármi más. Számos tényező együttes jelenléte avagy együttműködése lehet csak eredményes. A vállalat összevetette az országban megvásárolható építőanyagokat, hővezető képességük szerint. Kiderült, a KÖSZIG gyártmányai állják a sarat, megfelelnek a legmagasabb követelményeknek is. Július elsejétől szigorú előírásokat, pontos határokat ír elő az építőanyag-gyártóknak és felhasználóknak is az épület hőszigetelési szabvány. Az építtetők csak abban az esetben kaphatnak az OTP-től hitelt, a tanácstól építési engedélyt, ha ezeknek a követelményeknek megfelel az építendő lakás, családi ház, épület. A szabvány előírja, milyen hőátbocsátási képességgel rendelkezzenek a falazatok, a nyílászárók, a födémek. Egyfelől azért, mert változatlanul az a népgazdaság érdeke, hogy a felhasználandó energiahordozók mennyisége ne nagyon növekedjen. Másfelől, az építtetőknek is az az előnyös, ha hőszigetelő anyagokat építenek be házukba, az esetleges többletköltség három—hat év alatt megtérül, hiszen hozzávetőlegesen 20 százalékos energiamegtakarítással számolhatnak. Horváth Teréz Ezerszeres is lehet a vízhozam Az árvízveszély és az ■ I ff* ¥ ¥ időjárás Minthogy magas hegyekkel körülzárt medencében élünk, gyakorta kerülünk árvízveszélybe, s nem ritkán az elemi csapás pusztítását is el kell viselnünk. Hazánk területének kerek egyötöd része természetes ártér. Termőföldjeinknek egyharmada az árvízszint alatt van. Az árvizeknek egyik alapvető oka mindig az időjárás kedvezőtlen alakulása. Hosz- szú tél esetén, mely tartós hideggel, sok — főleg hó alakjában lehullott — csapadékkal jár, a Kárpátok medencéjében mindig számolni kell a tavaszi olvadás idején ár- és belvizekkel is. A jégmentes árvizek keletkezésében az esőzés játssza a döntő szerepet. Ebből a szempontból a folyók vízgyűjtő területére hulló csapadék mennyisége, a csapadékhullás hevessége, időtartama és területi, eloszlása fontos. Alapvető szerepet játszik a talajnak vízzel való Térhatású mikroszkópia A tudományok fejlődése mind újabb és tökéletesebb vizsgáló eszközöket kíván. Az új műszerek, módszerek viszont gyakran maguk is új tudományágak kialakulását serkentik, mert lehetővé teszik korábban nem sejtett vagy nem megközelíthető jelenségek feltárását. Ilyen folyamatnak lehetünk tanúi egy nemrégiben megjelent új eszköz, a pásztázó nyalá- bú, elterjedt angol nevén scanning elektronmikroszkóp kapcsán is. Ez a műszer — amely a természettudományok számos területén nyújt lehetőséget új felismerésekre — a tárgyak felületéről nagy feloldású, a legfinomabb részleteket is feltáró, nagy mélységélességű, térhatású képet ad. Segítségével roncsolásmentesen és gyorsan meghatározható a vizsgált anyag felületének elemi összetétele is. A hagyományos mikroszkóp a tárgy nagyított képét látható (vagy ritkábban ultraibolya) fénnyel állítja elő, az elektronmikroszkóp viszont elektronnyaláb segítségével. Ez utóbbi felépítése sokban hasonlít a fénymikroszkópéhoz, de itt az üveg- lencsék helyett elektromágnesek — mint lencsék — gyűjtik egy pontba (fókuszálják) az elektronnyalábot. Mindkét mikroszkópra jellemző, hogy a vizsgálandó tárgyon a fény-, illetőleg az elektronsugarak áthatolnak, azaz a tárgyat átvilágítják, valamint a tárgy minden részéről egyidejűleg jön létre a kinagyított kép. A minta (tárgy) térbeli szerkezetétől a hagyományos elektronmikroszkópos képek nem adnak felvilágosítást, illetőleg azt csak fáradságos munkával, metszetsorozatok lépésről lépésre való összehasonlításával deríthetjük ki. A scanning elektronmikroszkóp viszont, amelyben az elektronnyaláb bonyolult pásztázó mozgást végez, a képet — a letapogatási folyamat eredményeként — soronként állítja össze egy képernyőn. A teljes kép soronkénti összerakása 5—10 másodperctől 2—3 percig is eltarthat, a letapogatási sebességtől függően. Mivel a mintáról származó információk az érzékelőben elektromos jellé alakulnak át, e formájukban köny- nyen tárolhatók, tulajdonságaik jól elemezhetők és gépi feldolgozásra is alkalmasak. Képünk azt mutatja, hogy miként jelenik meg a jellegzetes pikkelyezésű gyapjú elemi szál képe a scanning elektronmikroszkóp képernyőjén. Szá m jegy vezérlésű varrógép Svéd mérnökök számjegyes vezérlésű, házi használatra szánt varrógépet készítettek. A gépbe az alapöltések programja van beépítve, ezenkívül öt cserélhető kazettát adnak hozzá. Ezek közül négy különböző díszöltéseknek a programját tartalmazza, míg az ötödik az ábécéét. Így ez utóbbinak az utasítására a varrógép iniciálékat vagy egész szókpmbi- nációkat kivarr. 1 telítettsége is, minthogy ez :, szabja meg, hogy a lehullott- csapadékból a talajba meny- nyi szivárog be. Szerepe van 1 emellett a felhalmozódott hő- mennyiségnek és az olvadás- 5 nak is. Ennek mennyisége a- hótakaró vastagságától és a i hőmérsékleti viszonyoktól függ. Gyakran előfordul,- hogy esőzés és hóolvadás — s mint árvizet előidéző ok —- egyszerre lép fel. Ezek hirte- s len lefutó nagy árhullámo- kát idéznek elő. A sokévi- adatok szerint a Tiszán a- legkisebb vízhozam 60 köb- i méternyi szokott lenni, ára- s dásnál azonban a középszakaszban már 3200—3300 köb- métert is mértek. A legki- i sebb folyókon árvízkor a i vízhozam a legkisebbnek az- ezerszerese (!) is lehet. Képünk a Tisza egyik mel- lékfolyójának „csordultig” i megtelt medrét mutatja az- elmúlt évek egyik veszélyes 5 árhulláma alkalmával. Vizsgálathoz állítja be az új műszert Bodó Ákos, a megyei húsipari vállalat laboratóriumának vezetője. (Fotó: Gaál Béla) fehérjetartalom határozza meg. A fehérjetartalmat eddig számítás útján határozták meg a húsiparnál. Ez elfogadott módszer az élelmiszer- vizsgálatok során, azonban ehhez meg kell határozni a só-, zsír- és a víztartalmat is. A szabályok egyre jobban az irányba fejlődnek, amely szerint az árra és az értékre leginkább hatással lévő fehérjetartalom-értékeket szabályozza. A sótartalmat ugyanis érzékszerveink korlátozzák elég szűk sávban, a zsírtartalom pedig a többi által meghatározott. A vállalat további célja, hogy a Contiflo automatikus analizátort egy-egy gyártási tétel összeállítása során a várható termékminőség befolyásolására is felhasználja. Ez azonban új alkalmazási kör, amelynek más feltételei is vannak. E feltételek döntően a folyamatban lévő üzemi rekonstrukció során teremthetők meg. Pékár Lajos termelési-műszaki igazgatóhelyettes Üj műszerrel gyarapodott a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat minőségellenőrzési laboratóriuma. 'A csaknem 900 ezer forintért vásárolt Contiflo típusú műszer magyar gyártmány, a Labor Műszeripari Művek terméke. A’kalmas olyan kvantitatív v zsgálaitokra, amelyekre ma a húskészítmények minőséged enőrzéséhez szükség van. á műszer modul rendszeri így az al Icai ma zott részei, ységek összetételétől és 6- mától fugsíően használható fel különböző célokra. Mivel i húsiparban a legfon- osabb jellemzők: a só- artalom, a foszfát, a nit- it és a fehérjetartalom, ) ezeknek a mennyiségét e oenőrzik és határozzák meg e fontos műszerrel. Ezekre a vizsgálatokra elsősorban a folyamatos nagyüzemi gyártás során, az ösz- szetétel megfelelő kialakítása érdekében van szükség. Másrészt a vizsgálatok a késztermékek minőségének tanúsítása szempontjából fontosak. Vannak olyan anyagok, amelyek az előállítás folyamán kerülnek az élelmiszerekbe. Ilyen például a foszfát, a nitrit és a nitrát. E kémiai anyagok az emberi szervezetre nem kívánatos hatással lehetnek. Ezért elengedhetetlen jelenlétük folyamatos ellenőrzése. A foszfát a nagyüzemi húskészítménygyártás során különböző polifoszfátokkal kerül „kívülről” a készítményekbe, mint a hús víztartóképességét javító, főzési veszteséget csökkentő adalékanyag. A nitrát és a nitrit a húsérés folyamatában a szín alakításában játszik szerepet. A nitrát- és a nitrittarta- lom mértékét jogszabályok korlátozzák, azonban az előállítóknak különösen exportszállításoknál ki kell nyilvánítani a mért NCL-, NO:)-tart álmát. Lényegében ezek az anyagok játszanak szerepet a házi sonka készítésekor is, a disznóvágás után pácoláskor. A műszerrel a mintából törzsoldatot készítenek. A műszer egytized százalékos pontossággal mutatja ki az eredményt, s ehhez mindösz- sze 60 percre van szükség, a korábbi 2—3 óra helyett. Nagy előnye a sorozatvizsgálat: egyszerre 50 minta roncsolható, és az analizátor teljesítménye a mintavevő által determinált 40—240 minta óránként. A sorozatvizsgálat teszi lehetővé, hogy szükség esetén minden termék vizsgálata megtörténjen, a fehérjetartalom direkt úton történő meghatározása pedig feleslegessé teszi a különben szükségtelen zsírtartalom- vizsgálatokat. A húskészítmények minőségi tulajdonságait ugyanis a só-, zsír- és Oxigénindex
