Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. április 2. Kommentár Megnyílt Moszkvában a magyar jubileumi kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese hétfőn a moszkvai Kremlben aláírta a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. Az aláírás után a Szov­jetunió kormánya a Kreml Katalin-termében díszebédet adott a magyar párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. Az ebéden Gejdar Alijev és Lázár György mondott po­hárköszöntőt. Szovjet—magyar tárgyalások voltak Moszkvában. A képen jobbra a szovjet küldöttség Gejdar Alijev vezetésével, balra a magyar delegáció Lázár Györggyel az élen. Hazaérkezett a Szovjet­unióból Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén részt vett a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójá­ra rendezett moszkvai jubi­leumi kiállítás megnyitó­ján. A változás az ország ál­lamfői bársonyszékében ko­rántsem egy folyamat vége, hanem egy új szakasz kez­dete. A játszma tétje sem a köztársaság elnök személve volt, hanem a „hogyan to­vább?” ma több szempontból rendkívüli, aktuális kérdésé­re adandó athéni válasz. A történtek és a várható fejlemények megértéséhez elég egy rövid visszapillan­tás: az ezredesek bukása után a görög polgári demokrácia ,‘Obbszárnyának vezéralakja úgy tért vissza párizsi emig­rációjából, hogy eltökélte: de Gaulle-típusú, erős elnö­ki kormányzással próbálja biztosítani a konzervatív po­zíciókat az általa mindig is ellenérzéssel kezelt balolda­liakkal, sőt, liberálisakkal szemben. Terve egy ideig a saját forgatókönyve szerint haladt: átvette az államfői tisztséget és 1981-ben azért íratta ki az általános válasz­tásokat, hogy az általa alapí­tott konzervatív párt, az új demokrácia vegye át a ha­talmat a parlamentben is. Mint tudjuk, Andreasz Pa­pandreu pánhellén szocialis­ta mozgalma (PASOK) győ­zött a választásokon és — részleges szövetségben a kommunistákkal — kényel­mes többséget szerzett a nemzetgyűlésben. Amikor tehát a PASOK március elején nem jelölte Karamanliszt az államfői tisztségre, ezt nem személy- csere, hanem az egész poli­tikai tájkép megváltoztatásá­nak reményében tette. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az új államfő elődjénél jóval progress?!vebb szemé­lyiség, hanem arról is, hogy a jövőben az államfő ne hoz­hasson a kormányfő és a par­lament megkerülésével lé­nyeges döntéseket. Ha Papandreunak ez is si­kerül, annak nemcsak bel-, hanem külpolitikai következ­ményei is lehetnek. (Folytatás az 1. oldalról) programot kell kidolgozni. Szükség van az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájá­ra, hivatástudatára. Ennek most is naponta adják szá­mos jelét, s a társadalom széles rétegeiben egyre gyak­rabban találkozunk munká­juk elismerésével. Egy ilyen kórházépület átadása is ar­ra utal, hogy elismerés öve­zi az egészségügy szabolcsi dolgozóit; egyre több, ko­rábban regionális szintű fel­adatot lehet helyben, a me­gyei kórházban elvégezni, s ez az itt dolgozó orvosak és a beteg számára egyaránt hasznos. Vágvölgyi János, a me­gyei kórház főigazgató-főor­vosa vette át az új épületet. A nap folyamán Medve László egészségügyi minisz­ter a megyei pártbizottságon találkozott megyénk vezetői­vel. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhely/éttese tájé­koztatta a szabolcsi egész­ségügy helyzetéről, további tennivalóiról. A találkozón részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára és Tisza László megyei tanácselnök. ★ A kórházi avatóünnepsé­gen az egészségügyi minisz­ter az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adott TELEX MAGYARORSZÁG— NICARAGUA Magyarország felszabadu­lásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából nagygyű­lést tartottak Nicaragua Leon városában. A rendezvényen Alonso Porras, a sandinista gyűlésnek (az országot irá­nyító párt kibővített országos vezetőségének) tagja mondott ünnepi beszédet. A PORTUGÁL KP A GAZDASÁGI HELYZETRŐL Portugália súlyos gazdasá­gi helyzetéről tárgyalt a hét végén a Portugál Kommu­nista Párt országos konferen­ciája a Lisszabon melletti Seixalban. Alvaro Cunhal, a párt főtitkára a tanácskozást záró beszédében azt hangsú­lyozta, hogy a dolgozók ér­dekeinek figyelembevétele és a kommunisták részvétele nélkül nem lehet megoldani Portugália nemzeti problé­máit. TŰZ A KOMPUTER­RAKTÁRBAN Hatalmas mennyiségű szá­mítógépes játékot pusztított el a tűz vasárnap egy rotter­dami raktárban. A kár kö­rülbelül egymillió dollár. Ed­dig ismeretlen okból az épü­letben robbanás történt, majd tűz ütött ki. át az új kórházi épületet ter­vező, beruházó és kivitelező szakembereknek, köztük ki­lenc szabolcsi dolgozónak. A kitüntetettek között van: Badarász György, a SZÁÉV fűtésszerelője, Bihari Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályának nyugalmazott főelőadója. Borsy Ferenc, a KEMÉV főművezetője, Gu- nyecz László, a NYlRBER műszaki ellenőre, Horváth István, a SZÁÉV építésveze­tője, Kéninger András, a SZÁÉV hidegburkoló szak­munkása, Sipos Miklós, a NYÍRBER előkészítési elő­adója, dr. Szabolcsi Lászióné, a NYÍRBER előadója, Tisza Ferenc, a KEMÉV kubikos brigádvezetője. A fennállásának 40. évfordulójához közeledő világ- szervezet egyszer­re fóruma és jel­képe ma is a be­kértek és a népek együttműlködésé- sének — még ak­kor is, ha tudjuk, hogy a szervezet nemzetközi befo­lyása, konfliktus- megoldó képessé­ge távol áll az eredetileg megál­modott hatékony­ságtól. Az ENSZ létre­hozása 1945-ben szorosan összefüggött a II. világháborús antifasiszta koalíció győzelmével. Elsőd­leges célja az volt, hogy — amint azt az Alapokmány megfogalmazza — „fenntart­sa a nemzetközi békét és biz­tonságot, ... az igazságos­ság és a nemzetközi jog el- veintek megfelelően rendez­ze, vagy oldja meg azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.” Az Alapokmány terveze­tét 1944 őszén dolgozták ki a Washingtonban megtartott szákértői értekezleten: itt egyeztek meg arról, hogy a kulcsszerv a Biztonsági Ta­nács legyen, amelynek öt ál­landó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kína és Francia- ország — vétójoggal rendel­kezik. 1945. április 25-én San Franciscóban ült össze első alkalommal az ENSZ: a ta­nácskozáson 50 ország kép­viselői két hónapon át fo­galmazták az Alapokmány végleges szövegét. Az ünne­pélyes aláírás napja június 26. volt. Röviddel ezután Lengyelország is elfoglalta a számára fenntartott üres he­lyet, így tehát a szervezet végül 51 alapító taggal jött létre. A Magyar Népköztársaság 194?. április 22-én kérte elő­ször felvételét — ám ezt visszautasították, mert a ma­gyar békeszerződés még nem lépett életbe. Később hiába szűnt meg ez a jogi aka­dály, az Egyesült Államok kormánya évekig megakadá­lyozta a felvételt, mert a szocialista államok részvéte­le a szervezet munkájában akadályozta volna saját poli­tikai céljainak elérését. Az USA szavazógépezete — főleg a szervezetbe szinte beerőltetett latin-amenikai országok révén — több mint egy évtizedén át eredménye­sen működött, a nemzetközi erőviszonyok változásával azonban ez a helyzet egyre kevésbé volt tartható. így érkezett el 1955 őszén a köz­gyűlés X. ülésszáka. A de- oember 13—i eseményekről Nagy János külügyi állam­titkár így írt: „A Tanács ülésterme zsúfolásig meg­telt, számos delegátus, újság­író és hallgató, akiknek nem jutott már ülőhely, állva hallgatta a vitát, amire so­ha azelőtt nfem volt példa. Mindenki átérezte e percek jelentőségét. Washington a háttérbe vonult és megjelent a színen a kuomintangista Kína (akkor még bitorolta a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben), hogy elvégezze a „piszkos mun­kát”, s megvétózta a 18 or­szág egyikének, Mongóliá­nak a felvételét... Az ered­ménytelen ülés után az ENSZ épülete olyan volt, mint egy hangyaboly. Borús hangulat­ban váltak el egymástól a küldöttségek tagjai. Akkor még egyikük sem gondolt arra. hogy 24 órával később 60-ról 76-ra emelkedik a tagállamok száma. Az esemé­nyeket a szovjet diplomácia mozdította el a holtpontról, az a szovjet diplomácia, amely éveken át következe­tesen képviselte — a többi érintett állammal együtt — hazánk felvételének az ügyét. Rendkívüli ülés összehívását kérte azzal, hogy Mongólia és Japán ügyéről (Japán szovjet „válasz” volt a Mon­gólia elleni vétóra), majd ké­sőbb döntenek, a többi 16 ország felvételét viszont azonnal tűzzék napirendre ... Az események innen már villámgyorsan peregtek: dél­után három órakor a BT, éj­jel pedig a közgyűlés is el­söprő többséggel fogadta el a Szovjetunió javaslatát a 16 ország felvételéről. Magyar- ország felvétele ellen ... csak a Battista-féle kubai és a csangkajsekista képviselő szavazott.” Nem telt bele egy év és az ellenforradalomkor hazánk ismét az ENSZ napirendjén szerepelt. Az ENSZ Alapok­mánya ugyan egyértelműen leszögezi, hogy a világszer­vezet nem avatkozhat bele a tagországok belső ügyeibe, az újra működésbe lépő „sza­vazógépezet” azonban min­den eszköszt megragadott, hogy érvénytelenítse a ma­gyar küldöttség megbízóleve­lét. Aztán teltek a hónapok és a „magyar kérdés” napiren­den tartása mind ercltetet- tebbá vált. Formálisan végül csak 1962 decemberében ke­rült le a közgyűlési témák listájáról. Talán történelmi elégtétel­nek is tekinthető, hogy — igaz, több mint két évtized­del később — az ENSZ-köz- gyűlés elnöki posztját egy teljes esztendeig Holíai Imre töltötte be. A szervezetben, pontosabban a titkárság munkájában, évek óta több magyar vesz részt, nem be­szélve azokról a szakosított intézményekről, amelyek ugyancsak számítanak a ma­gyar szakemberek közremű­ködésére. Négy évtized alatt az ENSZ hatalmas nemzetközi appa­rátusa növekedett, amely­nek a New Yor.k-i székhe­lyen kívül a világ több or­szágában vannak szervei és intézményei. Az ENSZ mind­máig az egyetlen fórum, ahol valamiennyi ország kifejtheti nézeteit, előterjesztheti prob­lémáit. s ahol minden kül­dött protokolláris külsősé­gektől mentesen, azonnal ta­lálkozhat más államok kép­viselőivel. Átadták az idei művészeti díjakat — Hétfőn — hazánk fel­szabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából — Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter a Vigadóban átadta az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Pál Lénárd, az MSZMP Köz- • ponti Bizottságának titkára I és Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. József Attila-dijasok Asperján György író, a Magyar Rádió szerkesztője; Fenyő István irodalomtör­ténész, az MTA Irodalom­tudományi Intézet munka­társa; dr. Nagy Katalin író; Nádas Péter író; Orbán Ottó költő, műfordító; Sán­dor Iván író, a Film Szín­ház Muzsika főszerkesztő­helyettese; Sőtér István író, irodalomtörténész; Sumo- nyi (Papp) Zoltán író, a Magyar Rádió rovatvezető­je; Szilágyi Ákos kritikus, műfordító; Tellér Gyula műfordító; Tóth Endre köl­tő; Ungvári Tamás kritikus, irodalomtörténész, a Szín­ház- és Filmművészeti Fő­iskola egyetemi tanára; Ve­ress Miklós költő, műfordí­tó, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatár­sa; Zalka Miklós író, a Zrínyi Katonai Kiadó ny. szerkesztője. Jászai Mari-díjasok Básti Juli, a Katona Jó­zsef Színház színművésze; Bubik István, a Nemzeti Színház filmművésze; Du­nai Tamás, a Madách Szín­ház színművésze; Egri Ka­talin, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Eöt­vös Kálmán György, a MA­CIVÁ artistaművésze; Fe­kete Gizi, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze; Géczy Doroty- tya, a Vidám Színpad szín­művésze; Kemenes Fanny, a József Attila Színház jel­meztervezője; Kiss Jenő, a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház színművésze; Korcsmáros Jenő, a debre­ceni Csokonai Színház színművésze; Körtvélyessy Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze; Lé- kay Ottó dramaturg, a Ma­gyar Rádió Rádiószínház önálló osztályvezetője; Lé- ner Péter, a nyíregyházi I Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője; Lu- káts Andor, a kaposvári Csiky Gergely Színház szín­művésze, Miké István, a Thália Színház színművé­sze; Oszvald Marika, a Fő­városi Operettszínház szín­művésze ; Papp Zoltán, a Katona József Színház szín­művésze ; Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze; Szakácsi Sán­dor, a Vígszínház színmű­vésze; Szántó Judit kri­tikus, a Magyar Színházi Intézet osztályvezetője; Székhelyi József, a Madách Színház színművésze. Szi­geti András, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Tordai Teri színművész, a MAFILM filmszínésze. Liszt Fcrenc-díjasok Hara László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fagottművésze; Kiss János, a győri Kisfaludy Színház magán táncosa; Kovács Já­nos, a Magyar Állami Ope­raház karmestere; Pitti Ka­talin, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Szakály György, a Magyar Állami Operaház magán- táhcosa; Szabó Dénes kar­nagy, a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola tanára. Erkel Ferenc-díjasok Dubrovay László zene­szerző, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyete­mi tanára; Kalmár László zeneszerző, a Zeneműkiadó Vállalat főszerkesztője; Pe- sovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakíró, az MTA Zenetudományi Inté­zet néptáncosztálya veze­tője; Victor Máté zeneszer­ző, a Magyar Rádió zenei szerkesztője. Balázs Béla-dijasok Békés József, a Magyar Televízió dramaturgja; Ben- cze Ferenc színművész, a MAFILM filmszínésze; Gaz­dag Gyula, a MAFILM filmrendezője; Koltay Gá­bor, a MAFILM filmrende­zője; Marx József, a MA­FILM stúdióvezetője; Mi- hályfi Sándor, a Magyar Televízió filmrendezője; Neumann László, a Ma­gyar Televízió főoperatőre; Novák Emil, a MAFILM operatőre; Urbán Tamás, az Ifjúsági Magazin fotóripor­tere; Varga Csaba, a Pan­nónia Filmstúdió rajzfilm­rendezője. Mnikácsy Mihály díjasok Cserny József ipari for­matervező; Deim Pál fes­tőművész; Fajó János festő­művész; Kemény György alkalmazott grafikus; Ko­csis Imre festőművész-gra­fikus; Kovács Imre gra­fikusművész; Kovács Pé­ter festőművész; Németh Gábor festőművész, restau­rátor; Pauli Anna, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat tervező iparművésze; Sza­bó Albert, a Fékon Ruháza­ti Vállalat ruhatervező ipar­művésze ; Szekeres Mihály, a Csomiterv belsőépítésze; Székely András kritikus, az Üj Tükör képzőművészeti rovat szerkesztője. IBRÁNYI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET állandó nyíregyházi munkahellyel felvesz: — kőműves, — ács, — víz-gázszerelő, — csőszerelő, hőtáwezeték-szcrelésben jártas dolgozókat, és — kubikosbrigádot. Heti 40 órás munkarend. Ibrány, Nagyhalász körzetéből munkásszállítást biztosítunk. Kereset teljesítménybér alapján. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél. (266464) rOlfli Lull II o? niirnnnliunái Az üvegpalota évtizedei A New York-i üvegpalota

Next

/
Oldalképek
Tartalom