Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 2. Kommentár Megnyílt Moszkvában a magyar jubileumi kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese hétfőn a moszkvai Kremlben aláírta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. Az aláírás után a Szovjetunió kormánya a Kreml Katalin-termében díszebédet adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden Gejdar Alijev és Lázár György mondott pohárköszöntőt. Szovjet—magyar tárgyalások voltak Moszkvában. A képen jobbra a szovjet küldöttség Gejdar Alijev vezetésével, balra a magyar delegáció Lázár Györggyel az élen. Hazaérkezett a Szovjetunióból Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén részt vett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitóján. A változás az ország államfői bársonyszékében korántsem egy folyamat vége, hanem egy új szakasz kezdete. A játszma tétje sem a köztársaság elnök személve volt, hanem a „hogyan tovább?” ma több szempontból rendkívüli, aktuális kérdésére adandó athéni válasz. A történtek és a várható fejlemények megértéséhez elég egy rövid visszapillantás: az ezredesek bukása után a görög polgári demokrácia ,‘Obbszárnyának vezéralakja úgy tért vissza párizsi emigrációjából, hogy eltökélte: de Gaulle-típusú, erős elnöki kormányzással próbálja biztosítani a konzervatív pozíciókat az általa mindig is ellenérzéssel kezelt baloldaliakkal, sőt, liberálisakkal szemben. Terve egy ideig a saját forgatókönyve szerint haladt: átvette az államfői tisztséget és 1981-ben azért íratta ki az általános választásokat, hogy az általa alapított konzervatív párt, az új demokrácia vegye át a hatalmat a parlamentben is. Mint tudjuk, Andreasz Papandreu pánhellén szocialista mozgalma (PASOK) győzött a választásokon és — részleges szövetségben a kommunistákkal — kényelmes többséget szerzett a nemzetgyűlésben. Amikor tehát a PASOK március elején nem jelölte Karamanliszt az államfői tisztségre, ezt nem személy- csere, hanem az egész politikai tájkép megváltoztatásának reményében tette. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az új államfő elődjénél jóval progress?!vebb személyiség, hanem arról is, hogy a jövőben az államfő ne hozhasson a kormányfő és a parlament megkerülésével lényeges döntéseket. Ha Papandreunak ez is sikerül, annak nemcsak bel-, hanem külpolitikai következményei is lehetnek. (Folytatás az 1. oldalról) programot kell kidolgozni. Szükség van az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájára, hivatástudatára. Ennek most is naponta adják számos jelét, s a társadalom széles rétegeiben egyre gyakrabban találkozunk munkájuk elismerésével. Egy ilyen kórházépület átadása is arra utal, hogy elismerés övezi az egészségügy szabolcsi dolgozóit; egyre több, korábban regionális szintű feladatot lehet helyben, a megyei kórházban elvégezni, s ez az itt dolgozó orvosak és a beteg számára egyaránt hasznos. Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgató-főorvosa vette át az új épületet. A nap folyamán Medve László egészségügyi miniszter a megyei pártbizottságon találkozott megyénk vezetőivel. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhely/éttese tájékoztatta a szabolcsi egészségügy helyzetéről, további tennivalóiról. A találkozón részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László megyei tanácselnök. ★ A kórházi avatóünnepségen az egészségügyi miniszter az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adott TELEX MAGYARORSZÁG— NICARAGUA Magyarország felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából nagygyűlést tartottak Nicaragua Leon városában. A rendezvényen Alonso Porras, a sandinista gyűlésnek (az országot irányító párt kibővített országos vezetőségének) tagja mondott ünnepi beszédet. A PORTUGÁL KP A GAZDASÁGI HELYZETRŐL Portugália súlyos gazdasági helyzetéről tárgyalt a hét végén a Portugál Kommunista Párt országos konferenciája a Lisszabon melletti Seixalban. Alvaro Cunhal, a párt főtitkára a tanácskozást záró beszédében azt hangsúlyozta, hogy a dolgozók érdekeinek figyelembevétele és a kommunisták részvétele nélkül nem lehet megoldani Portugália nemzeti problémáit. TŰZ A KOMPUTERRAKTÁRBAN Hatalmas mennyiségű számítógépes játékot pusztított el a tűz vasárnap egy rotterdami raktárban. A kár körülbelül egymillió dollár. Eddig ismeretlen okból az épületben robbanás történt, majd tűz ütött ki. át az új kórházi épületet tervező, beruházó és kivitelező szakembereknek, köztük kilenc szabolcsi dolgozónak. A kitüntetettek között van: Badarász György, a SZÁÉV fűtésszerelője, Bihari Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályának nyugalmazott főelőadója. Borsy Ferenc, a KEMÉV főművezetője, Gu- nyecz László, a NYlRBER műszaki ellenőre, Horváth István, a SZÁÉV építésvezetője, Kéninger András, a SZÁÉV hidegburkoló szakmunkása, Sipos Miklós, a NYÍRBER előkészítési előadója, dr. Szabolcsi Lászióné, a NYÍRBER előadója, Tisza Ferenc, a KEMÉV kubikos brigádvezetője. A fennállásának 40. évfordulójához közeledő világ- szervezet egyszerre fóruma és jelképe ma is a bekértek és a népek együttműlködésé- sének — még akkor is, ha tudjuk, hogy a szervezet nemzetközi befolyása, konfliktus- megoldó képessége távol áll az eredetileg megálmodott hatékonyságtól. Az ENSZ létrehozása 1945-ben szorosan összefüggött a II. világháborús antifasiszta koalíció győzelmével. Elsődleges célja az volt, hogy — amint azt az Alapokmány megfogalmazza — „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, ... az igazságosság és a nemzetközi jog el- veintek megfelelően rendezze, vagy oldja meg azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.” Az Alapokmány tervezetét 1944 őszén dolgozták ki a Washingtonban megtartott szákértői értekezleten: itt egyeztek meg arról, hogy a kulcsszerv a Biztonsági Tanács legyen, amelynek öt állandó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kína és Francia- ország — vétójoggal rendelkezik. 1945. április 25-én San Franciscóban ült össze első alkalommal az ENSZ: a tanácskozáson 50 ország képviselői két hónapon át fogalmazták az Alapokmány végleges szövegét. Az ünnepélyes aláírás napja június 26. volt. Röviddel ezután Lengyelország is elfoglalta a számára fenntartott üres helyet, így tehát a szervezet végül 51 alapító taggal jött létre. A Magyar Népköztársaság 194?. április 22-én kérte először felvételét — ám ezt visszautasították, mert a magyar békeszerződés még nem lépett életbe. Később hiába szűnt meg ez a jogi akadály, az Egyesült Államok kormánya évekig megakadályozta a felvételt, mert a szocialista államok részvétele a szervezet munkájában akadályozta volna saját politikai céljainak elérését. Az USA szavazógépezete — főleg a szervezetbe szinte beerőltetett latin-amenikai országok révén — több mint egy évtizedén át eredményesen működött, a nemzetközi erőviszonyok változásával azonban ez a helyzet egyre kevésbé volt tartható. így érkezett el 1955 őszén a közgyűlés X. ülésszáka. A de- oember 13—i eseményekről Nagy János külügyi államtitkár így írt: „A Tanács ülésterme zsúfolásig megtelt, számos delegátus, újságíró és hallgató, akiknek nem jutott már ülőhely, állva hallgatta a vitát, amire soha azelőtt nfem volt példa. Mindenki átérezte e percek jelentőségét. Washington a háttérbe vonult és megjelent a színen a kuomintangista Kína (akkor még bitorolta a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben), hogy elvégezze a „piszkos munkát”, s megvétózta a 18 ország egyikének, Mongóliának a felvételét... Az eredménytelen ülés után az ENSZ épülete olyan volt, mint egy hangyaboly. Borús hangulatban váltak el egymástól a küldöttségek tagjai. Akkor még egyikük sem gondolt arra. hogy 24 órával később 60-ról 76-ra emelkedik a tagállamok száma. Az eseményeket a szovjet diplomácia mozdította el a holtpontról, az a szovjet diplomácia, amely éveken át következetesen képviselte — a többi érintett állammal együtt — hazánk felvételének az ügyét. Rendkívüli ülés összehívását kérte azzal, hogy Mongólia és Japán ügyéről (Japán szovjet „válasz” volt a Mongólia elleni vétóra), majd később döntenek, a többi 16 ország felvételét viszont azonnal tűzzék napirendre ... Az események innen már villámgyorsan peregtek: délután három órakor a BT, éjjel pedig a közgyűlés is elsöprő többséggel fogadta el a Szovjetunió javaslatát a 16 ország felvételéről. Magyar- ország felvétele ellen ... csak a Battista-féle kubai és a csangkajsekista képviselő szavazott.” Nem telt bele egy év és az ellenforradalomkor hazánk ismét az ENSZ napirendjén szerepelt. Az ENSZ Alapokmánya ugyan egyértelműen leszögezi, hogy a világszervezet nem avatkozhat bele a tagországok belső ügyeibe, az újra működésbe lépő „szavazógépezet” azonban minden eszköszt megragadott, hogy érvénytelenítse a magyar küldöttség megbízólevelét. Aztán teltek a hónapok és a „magyar kérdés” napirenden tartása mind ercltetet- tebbá vált. Formálisan végül csak 1962 decemberében került le a közgyűlési témák listájáról. Talán történelmi elégtételnek is tekinthető, hogy — igaz, több mint két évtizeddel később — az ENSZ-köz- gyűlés elnöki posztját egy teljes esztendeig Holíai Imre töltötte be. A szervezetben, pontosabban a titkárság munkájában, évek óta több magyar vesz részt, nem beszélve azokról a szakosított intézményekről, amelyek ugyancsak számítanak a magyar szakemberek közreműködésére. Négy évtized alatt az ENSZ hatalmas nemzetközi apparátusa növekedett, amelynek a New Yor.k-i székhelyen kívül a világ több országában vannak szervei és intézményei. Az ENSZ mindmáig az egyetlen fórum, ahol valamiennyi ország kifejtheti nézeteit, előterjesztheti problémáit. s ahol minden küldött protokolláris külsőségektől mentesen, azonnal találkozhat más államok képviselőivel. Átadták az idei művészeti díjakat — Hétfőn — hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — Kö- peczi Béla művelődési miniszter a Vigadóban átadta az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Pál Lénárd, az MSZMP Köz- • ponti Bizottságának titkára I és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. József Attila-dijasok Asperján György író, a Magyar Rádió szerkesztője; Fenyő István irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa; dr. Nagy Katalin író; Nádas Péter író; Orbán Ottó költő, műfordító; Sándor Iván író, a Film Színház Muzsika főszerkesztőhelyettese; Sőtér István író, irodalomtörténész; Sumo- nyi (Papp) Zoltán író, a Magyar Rádió rovatvezetője; Szilágyi Ákos kritikus, műfordító; Tellér Gyula műfordító; Tóth Endre költő; Ungvári Tamás kritikus, irodalomtörténész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára; Veress Miklós költő, műfordító, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatársa; Zalka Miklós író, a Zrínyi Katonai Kiadó ny. szerkesztője. Jászai Mari-díjasok Básti Juli, a Katona József Színház színművésze; Bubik István, a Nemzeti Színház filmművésze; Dunai Tamás, a Madách Színház színművésze; Egri Katalin, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Eötvös Kálmán György, a MACIVÁ artistaművésze; Fekete Gizi, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze; Géczy Doroty- tya, a Vidám Színpad színművésze; Kemenes Fanny, a József Attila Színház jelmeztervezője; Kiss Jenő, a kecskeméti Katona József Színház színművésze; Korcsmáros Jenő, a debreceni Csokonai Színház színművésze; Körtvélyessy Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze; Lé- kay Ottó dramaturg, a Magyar Rádió Rádiószínház önálló osztályvezetője; Lé- ner Péter, a nyíregyházi I Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője; Lu- káts Andor, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Miké István, a Thália Színház színművésze; Oszvald Marika, a Fővárosi Operettszínház színművésze ; Papp Zoltán, a Katona József Színház színművésze ; Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze; Szakácsi Sándor, a Vígszínház színművésze; Szántó Judit kritikus, a Magyar Színházi Intézet osztályvezetője; Székhelyi József, a Madách Színház színművésze. Szigeti András, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Tordai Teri színművész, a MAFILM filmszínésze. Liszt Fcrenc-díjasok Hara László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fagottművésze; Kiss János, a győri Kisfaludy Színház magán táncosa; Kovács János, a Magyar Állami Operaház karmestere; Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Szakály György, a Magyar Állami Operaház magán- táhcosa; Szabó Dénes karnagy, a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola tanára. Erkel Ferenc-díjasok Dubrovay László zeneszerző, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi tanára; Kalmár László zeneszerző, a Zeneműkiadó Vállalat főszerkesztője; Pe- sovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakíró, az MTA Zenetudományi Intézet néptáncosztálya vezetője; Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió zenei szerkesztője. Balázs Béla-dijasok Békés József, a Magyar Televízió dramaturgja; Ben- cze Ferenc színművész, a MAFILM filmszínésze; Gazdag Gyula, a MAFILM filmrendezője; Koltay Gábor, a MAFILM filmrendezője; Marx József, a MAFILM stúdióvezetője; Mi- hályfi Sándor, a Magyar Televízió filmrendezője; Neumann László, a Magyar Televízió főoperatőre; Novák Emil, a MAFILM operatőre; Urbán Tamás, az Ifjúsági Magazin fotóriportere; Varga Csaba, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője. Mnikácsy Mihály díjasok Cserny József ipari formatervező; Deim Pál festőművész; Fajó János festőművész; Kemény György alkalmazott grafikus; Kocsis Imre festőművész-grafikus; Kovács Imre grafikusművész; Kovács Péter festőművész; Németh Gábor festőművész, restaurátor; Pauli Anna, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat tervező iparművésze; Szabó Albert, a Fékon Ruházati Vállalat ruhatervező iparművésze ; Szekeres Mihály, a Csomiterv belsőépítésze; Székely András kritikus, az Üj Tükör képzőművészeti rovat szerkesztője. IBRÁNYI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET állandó nyíregyházi munkahellyel felvesz: — kőműves, — ács, — víz-gázszerelő, — csőszerelő, hőtáwezeték-szcrelésben jártas dolgozókat, és — kubikosbrigádot. Heti 40 órás munkarend. Ibrány, Nagyhalász körzetéből munkásszállítást biztosítunk. Kereset teljesítménybér alapján. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél. (266464) rOlfli Lull II o? niirnnnliunái Az üvegpalota évtizedei A New York-i üvegpalota
