Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. április 17: Kelet-Magyarország 7 Postabonfás Mér a lovat...? Közbiztonságunkról al­kotott véleményét vetette papírra egyik levélírónk, aki — saját bevallása sze­rint — immár ötven éve szemléli ügyeink alakulá­sát. Azt a kérdést is fel­tette magának, hogy szü­letésénél fogva, avagy hi­ányos neveltetése követ­keztében akaszt-e tengelyt valaki a törvénnyel. Szö­gezzük le gyorsan: senki nem születik becstelen­nek. A körülmények ala­kulása teszi azzá a gyen­ge jellemű embert. Ez nem jelenti azt, hogy el­hárítottunk minden sze­mélyes felelősséget: a fel­nőtt ember (III. Richárd- ként) már igenis maga dönt arról, hogy gazem­ber lesz-e vagy sem. P. I.-nek egyébiránt iga­za van. Valóban megnőtt a mértéktelenül harácso­lok, a pénz miatt tör­vénytelen utakra tévedők száma. Egyre több az erő­szak, s ami talán a leg- felháborítóbb, az öncélú, értelmetlen vandalizmus. Lopnak bolt elől kerék­párt, gyárból anyagot, szerszámot, múzeum elől vasoroszlánt, temető­ből rózsatövet, szárítókö­télről ruhát, vagonból sze­net, a vásárló zsebéből pénzt, ügyféltől időt, mun­kanapból elfecsérelt órá­kat. Levélírónk attól tart, „előbb a kötőféket viszik el, aztán a lovat”. Véle­ménye szerint hamarosan az utóbbira kerül a sor. Mit tagadjuk, borúlátá­sa nem egészen indoko­latlan. Ha zöld utat nem is engedtünk a „gazem­bereknek”, azt csakugyan érdemes fontolóra ven­nünk, nem voltunk-e gyakran elnézőbbek & kelleténél? Valljuk be, a humánumra hivatkozva több dolog fölött szemet hunyunk, mint szabadna. Az emberségesség azon­ban gyakran csak fügefa­levél, amellyel tehetetlen­ségünket, kényelmessé­günket, közönyünket (ki mit) takargatjuk. Vegyük példának okáért a mun­kakerülőket, akiknek előbb-utóbb más is szere­pel a számlájukon, mint a lustaság. Volt rá ugyan jogsza­bály, mikor és hogyan le­het őket jobb belátásra bírni, de ez annyi kiska­put hagyott, hogy a do- logtalanok néha évekig sétálgathattak rajta ki s be. Elég volt olykor-oly­kor egy kis alkalmi mun­kát vállalni, s máris meg­volt a menlevél egy időre. Az új rendelkezések re­mélhetően sorra-rendre bezárják ezeket a kiska­pukat, s az arra rászolgá­lok a bányában, a bőr- feldolgozóban megtanul­ják megbecsülni a mun­kát. „Ami nem megy vék- nyan, megy vastagon.” Mielőtt odalenne a lo­vunk is. Gönczi Mária NYÍLT LEVÉL Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Műszaki és Fenntartási Iroda Vezetőjének, Nyíregyháza Folyó év március 26-án kelt közérdekű bejelentésemre adott válaszukat köszönettel vettem. A létszámbóL adódó gond­jaikat megértem, összehangolt munkájuk eredményében bí­zom. Remélem, ismételt jelzésem nem tűnik indokolatlan akadékoskodásnak. Eredeti jelzésem elsősorban a játszóterek közös használatának megszüntetésére irányult. Jelenleg reggel 6 órától kb. 7 óráig a kutyák használják reggeli szükség­leteik elintézésére (erre a célra a játszótér homokját igen kedvelik). Ezt követően veszik igénybe a gyerekek. Igen gyakran szervezetten, óvodás komáktól a kamaszokig. Este újra hozzák a kutyákat. Ismételt jelzésemre azonban egy, a megszokottól eltérő látvány késztetett. Április 3-án reggel, elkerülve a járdát, a parkon keresztül kitaposott csapáson libasorban közlekedők között feltűnt egy egyenruhás személy. Közelebb érvén vet­tem észre, hogy a környezetvédők egyébként tetszetős egyen­ruháját-viseli. Hát már ők is. . . ? Nyíregyháza, 1985. április 5. Nagy Mihály Nyíregyháza. Korányi Frigyes u. 62. I 5. FACSEMETÉT A TEMETŐBŐL?! Itt a jó idő, javában tar­tanak a tavaszi munkák. Né­hány „élelmes” ember azon­ban igen furcsa módját vá­lasztja kertje díszítésének: ellátogat a temetőbe, és fel­térképezi a hasznavehető cserjéket, fenyőket, örök­zöldeket, s alkalomadtán el­viszi a féltett növényeket. A sírhoz érkezők gyakran csak hűlt helyét találják a virá­goknak, amelyek esetenként többször is gazdát cserélnek. Jómagam is a kárvallottak közé tartozom. Legutóbb az ősszel elültetett ezüstfenyőt vitte el valaki édesanyám sírja mellől. Ez is kegyelet­sértés, aminek nem lenne szabad büntetlenül marad­nia. G. T-né Nyíregyháza, Május 1. tér NYITNI-KÉK ... Hónapok óta zárva van a Pacsirta utcának a Bethlen Gábor utca felőli sarkán az a kis zöldségbolt, ahol fű­szereket is lehetett kapni. Sokan jártunk ide vásárolni, ez lévén a környéken a leg­közelebbi üzlet. Amikor leg­utóbb érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy ápri­lis 1-én ismét nyitnak. De nem így történt. Ezúton kérdezzük tehát az illetékeseket: mikor vásárol­hatunk ismét megszokott boltunkban? Végső Aranka Nyíregyháza, Pacsirta u. ÓVÓNŐK VETÉLKEDŐJE Felszabadulási vetélkedőt rendeztek a körzetünkhöz tar­tozó négy község. Ör. Rohod. Nyírparasznya és Vaja óvó­női. A fiatal pedagógusok 40 év történetének ismereté­ből tettek tanúbizonyságot. Első helyezést a nyírparasz- nyaiak értek el, de vala­mennyi résztvevő elismerést érdemel felkészüléséért. A vetélkedőt felszabadulásunk ünnepének előestéjén tar­tottuk. Ekkor nyitottuk meg Vaján a gyarmekrajz- és ké­zimunkakiállítást. valamint a régi használati eszközöket bemutató kis tárlatot is. Ügy érzem, odaadó, lelkes munkájukért megérdemlik óvónőink, hogy ez a néhány sor napvilágot lásson. Dr. Bajkán Barnabásné vezető óvónő Vaja PÉLDA A lakóközösségek méltó környezetéről olvastam a legutóbbi Fórumban. Én a Kun Béla utca 5-től 17-ig, azaz 7 lépcsőházban vagyok házfelügyelő. Az itt élő 110 bérlő nagyon sokat tett azért, hogy minél tisz­tább, rendezettebb legyen környezetünk. Nem egy lakó ültet saját költségén is virá­got, díszcserjét, facsemetét. Közösen végeztük el a ta­vaszi nagytakarítást, tettük rendbe a ház előtti parkosí­tott területet. Szóval van jó példa, csak ritkábban kerül nyilvánosságra. Pedig meg­érdemelnék ezek az emberek, hogy elismerést kapjanak. Bálint Erzsébet Nyíregyháza, Kun Béla u. 11. (Az iménti levél után saj­nos máris itt az ellenpélda: két olvasónk is panaszko­dott a nyíregyházi Békeház­ra, amelynek udvarán a la­kók egy része megpróbált parkosítani. Néhány gyerek azonban újra meg újra tönk­reteszi munkájukat. Isten ments rájuk szólni, a szülői figyelmeztetésre pedig — a jelek szerint — hiába várnak a környezetükkel is törődő lakók. Várnai Tihamér leg­utóbb szemtanúja volt an­nak, hogy ráncigálták ki az előzőleg elültetett növénye­ket a szabadjára engedett gye­rekek ...) SZELÍD motorosok? A világért sem akarom megbántani a fiatalokat, de szeretném, ha valamilyen formában egyezségre jut­nánk. Ügy tűnik, szerencsét­lenségünkre lakunk Nyír­egyházán, a Zrínyi utcán a Korzó presszó fölött. Ugyanis újabban a motoros fiatalok találkozóhelye lett ez a kör­nyék — ami önmagában nem lenne baj. Az viszont már mindenki esti pihenését za­varja, hogy hangosan túráz­tatják a motorokat, a nyitott ablakokon trágár megjegy­zéseket hallani, csak azért, mert valamiféle kivagyiság­ból így akarják magukra felhívni a figyelmet egyesek. Jó lenne, ha egy kicsit arrébb, mondjuk a Nyírfa Áruház előtt parkolnának, vagy más módon rendet tennének az illetékesek, hogy a szolid mo­torozás is megmaradjon, de a lakók is nyugodtak lehes­senek esténként. H. L. Nyíregyháza, Zrínyi u. (Hasonló tartalmú levelet kaptunk Szigethy Bélától, aki szintén a Korzó presszó előt­ti motoros „szigetet” kifogá­solja. Szóvá teszi azt is, hogy az úttest két sávját elvá­lasztó beton „műtárgyakon” ücsörgő fiatalok lassan tönkreteszik az itt lévő, amúgy sem sok zöld terüle­tet. ír olvasónk a hét végére kölcsönkapott autóval szá­guldozó ifjakról is, akik es­ténként a belvárosi kiskör­útion, a Bethlen Gftbor ut­cán és a Kossuth téren koc­káztatják testi épségüket, és teszik próbára a környék la­kóinak türelmét.) Szerkesztői üzenetek Tóth Ferenc tiszakanyá- ri, Szanyi Sándorné vas­megyeri, Vida Edit máté­szalkai, Bálint István nagykanizsai, Nagy Já­nosáé tiszateleki, özv. Ve­réb Jánosné nemesborzo- vai, Terdik Ferencné nyír­bátori, Varga Jenő fehér- gyarmati, Kovács András rohodi, Csorna L ászióné nyírbogdányti, Schwartz Pál nyíregyházi, Miszkuly Mihály ballkányi, Bedécs József né ramocsaházi, Sza- nicza Miklós ibrányi, Szu- csányi Andorné kántorjá- nosi, Gere Gyuláné vásá- rosnaményi, Molnár lm- réné szakolyi, Szabó Mi- hályné nagykállód és Sí­pos Istvánná komorói ol­vasóink ügyében az ille­tékesekhez fordultunk. Id. Gégény Mihály ib­rányi, Vágó Ilona nagy- kállói, Deres Miklósné nyírbogát!, Szilágyiné Ta­kács Erzsébet nyírcsászá­ri, Szabó Gyuláné tisza- szentmártoni, Molnár Sán­dorné ajaki és Szabó Fe­renc arancsi levélíróink­nak válaszoltunk. Takács Lajos nyírbélte- ki, id. Osváth Lajosné csengeri és Szabó Sándor rápolti olvasónk köszönő sorait megkaptuk. Kékesi Gáborné nyír­egyházi levélírónkat tájé­koztatjuk, hogy a szociál­politikai kedvezményeket csak 1983. január 1-vel terjesztették ki a családi háziat építőkre. A rende­letnek nincs visszamenő- leges hatálya, így az ön családja sajnos nem élhet a kedvezménnyel. A szo­ciálpolitikai kedvezmény elbírálásánál ugyanis az OTP-kölcsönszerződés alá­írásának dátumát veszik figyelembe. Gáti Ferenc kisvárdai olvasónkat értesítettük, hogy a megrongálódott vagy megsérült vízmérő óra javításának, szerelésé­nek és hitelesítésének költségeit a tulajdonosnak kell fizetnie. Áz illetékes válaszol TAXI A Kelet-Magyarország március 5-i számában Kon- kunrencia címen megjelent cikkhez az alábbi észrevéte­lünk vian. Március 3-án éjjel 7 ta­xink dolgozott. Ebből 21 óra 30 perckor árvízvédelmi cél­ból a vízügyi igazgatóság ré­szére ki kellett állítanunk 3 kocsit; egy leállt műszaki hi­ba miatt, így mindössze 3 taxi maradt az éjszakai szol­gálatra. A cikk írója —a diszpé­csernapló alapján — 23 óra 09 perckor telefonált. Ekkor 5—8 percenként követték egymást a hívások, így nem volt idő arra, hogy a diszpé­cser elálmosodjon. Az éjsza­kai szolgálatot férfiak látják el, ezért nem vitatjuk, hogy az ő hangjuk nincs olyan kellemes, mint a cikkben szereplő telefonos hölgyé. Jelenleg bármilyen rend­kívüli esemény idején válla­latunknak kell a taxikat ki- állítami, mint ezen az éjsza­kán is. Ha éjszaka nincs sza­bad kocsink és az utas Siet, akkor valamelyik partnerün­ket ajánljuk. Ez természete­sen fordítva is igaz. Ilyen esetben nem konkurenciá­nak tekintjük a magántaxit, hanem kiegészítjük és segít­jük egymás munkáját. Uta­saink többsége figyelmesség­nek veszi a megadott tele­fonszámot. A taxiállomás előtt álló üres taxikról annyit, hogy vidéken lakó kollégáink a parkolóban hagyják gépko­csijukat, amellyel aznap nap­pal dolgoztak, így tehát ezek nem szabad kocsik. Bízunk benne, hogy ügyfe­lünk legközelebbi telefonhí­vására rendelkezésre tu­dunk állni. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Űriihségek és örökösök; Kiss Petemé nyíregyházi olvasónk testvére három év­vel ezelőtt meghalt. Ekkor nővére három gyermeke közül kettő még keresőképtelen volt, sőt egyikük most is az. Az édesanyának biztosítása volt, de a biztosítási díjat az apának akarják kifizetni. Az apa azonban Nagyfán van elvonókezelésen, s a gyermekek tartásához már korábban sem járult hozzá semmivel. Örökségként maradt egy OTP- kölcsönnel terhelt ingatlan, tehát a részleteket is fizetni kell. Végül annyi történt, hogy az egyik keresőképes gyer­meket kinevezték a rokkant gyermek ideiglenes gyámjá­nak. Olvasónk azt szeretné tudni, hogyan juthatnak hozzá a biztosítási összeghez, ki köteles fizetni az OTP-részle- teket, és kit terhel az örökösödési illeték. Feltételezzük, hogy az elhunytnak CSÉB-biztosítása volt. s amennyiben annak idején nem kötötte ki, hogy kinek fizessék a biztosítás összegét, akkor az a kötvény értelmében a házastársnak jár. A tartozásokért az örökö­sök felelnek, de csak örökségük erejéig. Az örökösödési illetéket az örökösöknek kell kifizet­niük, de itt is adódhat olyan helyzet, hogy az örökös fi­zetésképtelen, és még az örökség tárgya sem értékesíthető. Ilyenkor csakúgy, mint az OTP-részletek esetében, kérdé­ses. hogy be lehet-e hajtani a megállapított összeget. Ki­vételképpen van arra lehetőség, hogy az örökösödési ille­téket részben vagy egészben elengedjék, ezt kérelmezni kell az illetékhivatalnál. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyámnak nem fel­adata gyámoltját saját költségén eltartani. A gyám köte­lessége az, hogy képviselje a kiskorú érdekeit. Ezért a gyermektartásdíj megfizetése érdekében pert kell indítani az apa ellen. Az ítélet alapján a biztosítótól járó köve­telést is le lehet futatni, és ez az összeg feltétlenül enyhít az anyagi gondokon. Fekete Jánosné mátészalkai levélírónkat tájékoztat­juk, hogy a gyermektartásdíj mértéke egy gyermek után 20, kettő után 40, három után pedig 50 százalék. Mivel a tartásdíj megállapításakor férjének két gyer­meke volt, és most három van, a férjének kell kérni a bí­róságtól az összeg leszállítását, arra hivatkozva, hogy a második házasságából újabb gyermek született. így férje jövedelmének 50 százalékát három egyenlő részre fogják osztani, az első házasságából származó gyermekeket tehát 16,5—16,5 százalék illeti meg. Amit férjével az együttélés alatt szereznek, annak fele férje tulajdonát képezi, és ab­ból örökölni fognak az első házasságból származó gyer­mekek is. Férjének módjában áll végrendeletet készíteni, és ab­ban vagyonát bárkire hagyhatja, így közös gyermekükre is, de az első házasságból származó gyermekeket akkor is megilleti a köteles rész, ami a törvényes öröklésnek egy- harmada. Ez azt jelenti, hogy ha férje nem készít vég­rendeletet, akkor a gyermekek egyharmad-egyharmad arányban örökölnek, ha pedig végrendeletet készít, akkor az első házasságból származó gyermekeket a hagyaték­nak egyhatod-egyhatod része illeti meg. Pákozdi Ferenc nyírbátori levélírónk kérdezi, hogyan lehet hozzájutni elhunyt édesapja fenntartásos takarékbe­tétjének összegéhez? Az OTP a törvényes örökösnek fizet olyan mérték­ben, ahogy azt a hagyatékátadó végzés megállapítja. Vita esetén bírói ítélet dönt. Ha édesapja után végrendelet nem maradt, minden gyermek egyformán örököl, akár első, akár második házasságból származik. A takarékban lévő összeg fele az édesanyját illeti, mivel ezt az együttélés alatt sze­rezték, tehát közös vagyonnak számít. Édesanyjának ezt az igényét a hagyatéki tárgyaláson be kell jelenteni. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom