Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. április 2. Szőlő, gyümölcs, vegyszer Nagyüzem a kiskertekben A hét végén a nyíregyházi tangazdaság kertészeti árudájában is nagy volt a forgalom. Különböző gyümölcsfákból, szőlőből, bogyósokból 600 ezer forint értékű csemetét hoztak forgalomba. Minden igényt nem tudnak kielégíteni, mivel a téli fagy nagy kárt tett a csemetekertekben is. így barackfélékből, őszibarackból, újfehértói fürtös meggyből hiány van. Bő a választék alma-, szilva és körtefákból. A dísznövény kínálatra is kihat a téli idő, a hiányt dunántúli faiskolákból szeretnék pótolni. A növényvédő szereket az AGROKER naponta szállítja az áruda boltjába. Elek Emil Kistermelők érdeke Akár télbúcsúztatónak is beillett volna, amelyet a Debreceni Tartósiparii Kombinát és a Nyírbélteki Áfész rendezett a háztáji és egyéni termelők részére. A tanácskozás hivatalos neve kevesebbet mondott a tartalomnál. Igaz, az egyes témák országos rlfivű szakértői tartottak előadásokat a paradicsom- és paprikafélék termesztéséről, az uborkatermesztés technológiájáról, a javasolt fajtákról, a Royal Sluis (holland) vetőmagcég javasolt zöldségfajtáiról, de módot ker ített ez a tanácskozás arra is, hogy a kistermelők tájékoztatást kapjanak a konzervgyár, illetve új nevén a kombinát nyersanyagszükségletéről. Jöttek Ombolyról, Penész- lekről, Encsencsről és Nyírlu- gosról, de még Nagykállóból, Nyínadonyból, Nyíracsádról is. A szaktanácsadás díjmentes szolgáltatás volt. A rendező áfész vezetői, a felvásárlást bonyolítók nevében mondták el, hogy Nyír- bélteken tavaly 48 millió forint volt a felvásárlási tervük, és ezt a rendkívül aszályos időszak kártétele miatt csak 39 millió forintra teljesítették. Bebizonyosodott viszont, hogy a kártétel igen nagy mértékben függött a fajtaválasztástól, és a kistermelők hozzáértésétől. Eredményesen termelni, és ez egyne inkább nyilvánvaló, a házikertben is csak a korszerű módszerek alkalmazásával lehet. A felvásárlás így is eredményt hozott az áfész- nék. Terveik is nagyok. Tavaly a területen dolgozó szakcsoportok tagjáinak 380 ezer málnasarjat biztosítottak. Ez jövőre terem. Egyelőre kísérletképpen, de elültetnek 4000 darab jasta (a köszméte és a fekete ribizli keresztezése) csemetét. Ha ez beválik, akkor nagyobb arányú fejlesztést terveznek. Keresik tehát az újat, az előrelépés lehetőségét. Ennek az előbbre lépésnek az alapjait építgették a TIT- előadások, és szolgálta jól a tanácskozás. Írhatnánk úgy is, egyfajta beruházása volt ez a szövetkezetnek. A költségek egy, és talán nagyobb részét a gyár fedezte, Balogh János, a kombinát termeltetési osztályvezetője elmondta, hogy ők a kombinát körzetében már korábban is arra törekedtek, hogy a biztonságos nyersanyagellátás érdekében báziskörzeteket alakítsanak ki, megteremtvén a kistermelők egyfajta eszmei központjait. Ezzel eddig csak Hajdúban kísérleteztek, sikerrel.. Most átléptek a megyehatáron. Nemcsak a termelők segítésével, vetőmag és védőszer biztosításával, hanem a termelés szervezésével, színvonalának alakításával is. Az így megszerezhető biztonságos nyersanyag, az ütemezhető minőség a gyár gazdaságos működésének egyik biztosítéka. Feltétlenül megéri még az ennél magasabb költségeket is. A most későn kezdődő tavasz sok kistermelőt elkedvetlenít, de akár egyetlen ilyen rendezvény is képes élénkíteni a termelési kedven. Bartha Gábor Együttműködő szövetkezetek Importcikkek - árucserével Már hagyomány, hogy a határ menti árucsere, s az áruházi hetek keretében sokféle importáru kerül pultra a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat közvetítésével megyénkben. A lengyel, szovjet, bolgár, cseh, román és NDK-beli partnerekkel már javában tartanak a tárgyalások a szokásos éves árucseréről. A szocialista országok termékei mellett igénylik a vásárlók a nyugati importcikkeket is. Mivel itőkés partnerekkel nincs kapcsolata a Kelet- Szövkernek, ezért olyan dunántúli társvállalatokkal kezdett tárgyalásokat, melyek a határ menti árucserével nyugati országokból importálnak. Többek közt győri, szombathelyi, Zala megyei cégekkel vette fel a kapcsolatot a nyíregyházi vállalat. E tárgyalások alapján terv szerint több millió forint értékű szocialista importárut cserél a Kelet-Szövker. a dunántúli cégekkel tőkés — elsősorban osztrák — importtermékekre. A cserék révén jugoszláv áruk is pultra kerülnek megyénkben. A választékbővítő szállítmányok várhatóan az év második felében érkeznek a Kelet-Szövker. boltjaiba. Mennyit jövedelmez? Beadja a „kulcsét" Az utóbbi időben egyre többször hallhatunk arról, hogy egy-egy kisiparos úgymond beadja az ipart, vagy egy magánkereskedő bezárja a boltot. Ennek egyszerű magyarázata van: nincs rajta olyan jövedelem, mint amilyet az átlagostól hosz- szabb munkaidőben elvégzett munka indokolna. Magasnak tartják az adót is, ezért a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy adókedvezményt ad azoknak a kovácsoknak, látszerészek- nek .köszörűsöknek, cserépkályhásoknak, tetőfedőknek, szűcsöknek és harisnyaszem- felszedőknek akik munkájának 80 százalékát a lakossági szolgáltatást teszi ki. Figyelembe veszik természetesen azt is, ha a tanácsi szociális és oktatási intézményeknél vesznek részt jelentősebb mértékben a felújításban, a karbantartásban, vagy az intézmény működését elősegítő tevékenységet végeznek. Kedvezményt kapnak azok a cipészek, fodrászok, szabók is, akik a peremterületeken — Nyírszőlősön, Sóstógyógyfürdőn, Sóstóhegyen, Oroson, Császár- szálláson, Nagyszálláson, Rozsrétszőlőn, vagy valamelyik tanyabokorban — létesítenek telephelyet. A magánkereskedők közül az alapellátást biztosító élelmiszer szakmákban — vegyes, fűszer és csemege, zöldség-gyümölcs, kenyér és pékáru, tej- és tejtermék kereskedést végzők — adnak kedvezményt, vagy azoknak akik a perem- és külterületen nyitnak boltot, de az olyan lakótelepeken is érvényes ez a kedvezmény, ahol az állami és a szövetkezeti kereskedelem nem tudja megoldani az ellátást. A tárgyalóteremből „lóban akart lenni a feleségemmel“ ... állította a bíróságon Ka- diczki Ferenc nagykállói lakos, amikor feltették neki a kérdést: miért bántotta a mezőőrt? Az igazság viszont egy kissé távol áll ettől a verziótól. Kiderült, hogy korábban a sértett figyelmeztette lopás miatt a vádlottat. Egy nyár végi délután találkoztak össze Nagykállóban, a Széchenyi utcai kocsma előtt, s mindjárt össze is vesztek. A mezőőr megunta a dolgot, kerékpárra kapott és elhajtott a helyszínről. Radiczki azonban nem volt rest felülni a kismotorjára, s utánaeredt. Egy jól irányzott tarkóütés következtében a mezőőr a földre került, a vádlott pedig ütötte, rúgta, ahol érte. A szerencsétlen férfi különféle zúzódásokat szenvedett, s egyik ujján tokszalagszakadást. Sérülései hat hét alatt gyógyultak. A Nyíregyházi városi Bíróság Sándor Vilmos tanácsa Radiczki Ferencet súlyos testi sértés miatt ítélte el. Büntetése nyolc hónap szabadságvesztés, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették, valamint 8 ezer forint pénz mellék- büntetés. Az ítélet jogerős. A kedvezmény mértéke 15 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet. Legtöbbet a kőművesek, ács-állványozók, villanyszerelők, műszerészek, központifűtés-szerelők, vízvezeték-szerelők, kovácsok, tetőfedők és bádogosok kaphatják. Városszépítő bizottság Nyírbátorban ^ Lakók a városért Városszépítő bizottság alakult Nyírbátorban. A város lakói eddig is jelentős részt vállaltak lakóhelyük arculatinak kialakításában, szépítésében. E tevékenység fokozására a közelmúltban bizottságot alakítottak, amely 19 taggal a városi tanács mellett működik. Célként nem kevesebbet tűztek ki, mint a tiszta, virágos, kulturált városkép kialakítását. Tevékenységük 3 fő területre terjed ki. Az erdő- és természetvédelem az egyik legfontosabb feladatuk. Faültetés, a meglévő fák, parkok, zöldterületek gondozása, újak létesítése, valamint a közterület tisztaságának elősegítése tartozik feladataik közé. Komoly figyelmet szándékoznak fordítani a helytörténet további kutatására és feldolgozására, nem utolsósorban a műemlékek védelmére. A város életében e téma eddig is nagy jelentőségű volt. A városszépítők fokozni kívánják ezt a tevékenységet. Vállalják az emléktáblák gondozását, javaslatot tesznek újak létesítésére. A városszépítés tennivalóit Az orvos tanácsai A rekedtségről Az ember életében a hangképzés döntő jelentőségű: bármilyen eredetű zavara megnehezíti a társadalmi érintkezést, gátolja foglalkozása gyakorlását. A hangképzés zavaraival, gyógyításával a fül-orr-gégé- szet és egy különös tudományág, a foniátria foglalkozik. Szakrendelés-hálózata jelenleg kialakulóban van, Nyíregyházán két év óta működik a szakrendelés a megyei rendelőintézetben. A hangképzési zavarok egyik legkönnyebben észrevehető jele a rekedtség. A nem szakember számára is rögtön feltűnik a hang „tisztaságának” hiánya. A leggyakrabban előforduló megbetegedés a gyulladás valamely formája, mely a kóros hangképzést előidézi. A heveny gégehurut esetében a legfontosabb teendő a hangszalagok pihentetése, a hallgatás; rövid idő után a rekedtség megszűnik. Az idült gégehurut vagy a garat idült gyulladásának következménye, hogy külső izgató hatásra (dohányzás, alkohol), ipari foglalkozási ártalmakra (por, korom, gázok belégzése) alakul ki. Fontos a fenntartó és előidéző okok mielőbbi megszüntetése, illétve fül-orr-gégészeti és foniátriai kezelés. A rekedtség okának jelen- tus csoportját képezik a hangszalagokon előforduló és azok záródását akadályozó ctomók. Ezek a hivatásuk folytán sokat beszélő személyeknél fordulnak elő, de okai lehetnek a gyermekkori rekedtségnek is. A jó és rossz indulatú daganatok is előidézhetik a rekedtséget, sokszor a rekedtség az egyedüli tünet, az első figyelmeztetés. Ezért minden három hétnél tovább tartó rekedtség esetében feltétlenül fül-orr-gége szakorvoshoz kell fordulni. A gége rosszindulatú folyamatainak időben történő felismerése lehetőséget nyújt némely esetben egyedül besugárzással, előrehaladottabb állapotban műtéti úton történő gyógyításra. A hangképzés zavarai a gége idegrendszeri eredetű betegségei következtében is kialakulhatnak. Minden hangképzési és beszédzavar esetén mielőbb forduljunk a megfelelő szakemberhez: fül- orr-gégészhez, logopédushoz, foniáterhez, mert az idejében felismert betegség az esetek jelentős részében gyógyítható. Dr. Szabó Antal fül-orr-gége szakorvos Nyíregyházán a guszevi óvodában a felszabadulás tiszteletére a gyerekek és szülők gyűjtőmunkája eredményeként kiállítást nyitottak régi használati eszközökből. Ezeknek a tárgyaknak a segítségével a gyerekek bepillanthatnak az elmúlt negyven év hétköznapjaiba. (JL) a széles körű nyilvánosság elé kívánják tárni. Tájékoztatnak az elért eredményekről, kiállításokat, várositörténeti vetélkedőket szerveznek majd. Már most munkálkodnak egy jubileumi fénykép - pályázat rendezésén. Nyírbátor 40 éves múltját, jelenét fényképeken, más dokumentumokon kívánják bemutatni. A lelkes kezdeményezők munkája persze csak akkor lesz eredményes, ha a város valamennyi lakója megérti és támogatja törekvésüket. Az eredményesség érdekében kapcsolatot létesítenek a tömegszervezetekkel, az iskolákkal, a szocialista brigádokkal, s a lakó- és utcabizottságokkal is. A kezdeményezők — akiknek többsége már igazi patrióta — felismerték, hogy egy város arculatát, szépségét nem pusztán nagy anyagi ráfordítással lehet javítani. A hozzáállás, a jó szándék legalább olyan hatásos eredményt érhet el. Remélhetőleg a város valamennyi lakója megérti ezt. (k. é.) Emlék V annak életünknek olyan pillanatai, melyek megállásra késztetnek, s este, el- alvás előtt a nap eseményeit végiggondolva valamiféle számvetés elkészítését sugallják. Sokan érezhettük ezt a közelmúlt egyik hideg, télutói napján, hiszen sokan voltunk tanúi egy megrendítő jelenetnek, ami után föltehettük a kérdést: milyen példán nőnek fel olykor gyerekeink? Vak ember feküdt a járdán, sáros, hóolvadá- sos hideg masszában kotorászott fehér botja után. Körülötte a délelőtti utca szokásos járókelői és egy csoportban tíz éven aluli gyerekek a Szomszédos iskolából. Kisfiúk, kislányok. Akik most érkezünk, nem tudjuk az előzményeket, már csak annyit látunk, hogy egy testes ember visszalöki a földre a feltápászkodni próbáló szerencsétlent és egyet még rúg is utána, majd lesöpri ruháját, mint aki mossa kezeit, odafut a járda mellett várakozó mindkét oldalon nyitott ajtajú magántaxihoz, és elrobog. A színét, a márkáját és rendszám kezdőbetűit még többen láthattuk. Mi történhetett? Talán mint utast szállította a taxis a vak embert és összevesztek? Nem tudott fizetni? Vagy részeg és emiatt kellemetlenséget okozott a kocsi tulajdonosának? Egy tucat kérdés, mialatt a bot megkerül, a vak ember feltá- pászkodik és meginog. Felnőttek jönnek-mennek, nagy ívben kikerülik. Egy ilyen szituációban is feltámad a közömbösség, talán egymás halála mellett is elmegyünk szótlanul. Mert kinek jutott eszébe, hogy hátha nem is részeg, hanem beteg? Három gyereknek. Megtámogatják, és elindulnak vele a közeli patikába, ott biztosan segítenek. Szomorú epizódja néhány kisdiák gyermekkorának. Reméljük, már el is felejtették. Vagy jobb volna, ha éppen ellenkezőleg, felnőtt korukig kísérné el őkét ez az emlék? BE.
