Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. április 16. Kelet-Magyarország 3 Az utcák kultúrája AMIKOR AZT HALL­JUK: ESZTÉTIKAI NEVE­LÉS, ízlésformálás, elvont fejtegetésekre, a minden­napi emberek számára ne­héz elméletieskedésre gon­dolunk. Kétségtelen, az esztétikát tanulni is lehet. De a milliók számára a vizuális nevelés legnagyobb hatású formálója a közvet­len környezet, az állandó látvány. A környezet pedig nemcsak az otthon, hanem legalább ennyire a helység is, ahol lakunk, no meg az uitcakép. Nemrégiben nemcsak a fővárosiak, hanem más vá­rosok — így Nyíregyháza — lakói is örülhettek a szá­zadforduló idején épített házaik megfiatalodásának. Örömükbe itt-ott azonban cseppnyi üröm vegyült, amikor egyik-másik épület előbújt az állványerdő alól — például eperfagylaltszí- nűen. Most is ott virít. Hoz- zátehetem: a legtöbb házat szépen, ízlésesen festették át az építővállalatok, vagy az ingatlankezelő vállalat dolgozói, mégis, a szokatlan vagy oda nem illő színek alaposan felkorbácsolták a kedélyeket. Ugyanúgy, aho­gyan néhány köztéri szobor is seregnyi véleményt üt­köztet, hiszen az emberek­nek közük van hozzá — já­rókelőiként akaratlanul be­leütköznek. Dicsérendő hát, hogy mind több helyen a várospolitika szerves része a köztéri szobrok felállítá­sának ügye. Többet kell törődnünk azonban az utca többi „kel­lékével” is: az eligazító táb­lák, a neonfeliratok külcsi- nével, a plakátok ízléses el­helyezésével, a pánkok, ját­szóterek esztétikájával. A szépen megformált park, játszótér lelkesít, buzdít az ilyen példák . követésére, a hasonló elképzelések meg­valósítására, s a parképíté­szet művészei bizonyára készséggel vállalnak ilyen feladatot. Kellő gondot kell fordítani a cégérekre, hogy ízlésesek legyenek. Talán legtöbb a kijavítanivaló az utcai név- és cégtáblákon, amelyeken bosszantóan sok a helyesírási hiba. A FANTÁZIA nem szük­ségszerűen igényel többlet- kiadást. a színek, formák harmóniája s a hibátlan szöveg sem tornázza fel­jebb a költségeket. Csak egyszerűen több törődést, hozzáértést és nagyobb szi­gort kíván, mint a megszo­kott úton-módon készülő és ízlésrontó felirat, cégtábla. Egyik patinás nagyváro­sunk régi utcájában példá­ul egy szűcsmester hivalko­dóan csúnya cégére „üti agyon” a hátteret, azaz a közelmúltban felújított szép házat. Ám annyira senki­nek sem szúrt szemet, hogy le is vetesse vele! Pedig az ízlésnevelés fegyverével nem elég csupán a giccsies áruktól roskadozó ajándék­boltokat, trafikokat osto­rozni. Ezekben a közszem­lére kitett „alkotásokban” valószínűleg több az árta­lom. EGYIK MŰVÉSZÜNK a szemet bántó, rosszul meg­tervezett neonokról1, cégé­rekről és utcatáblákról azt állította, hogy szennyezik vizuális kultúránkat. Iga­zában nincs okunk kétel­kedni, hiszen számos pél­dát tudunk arról, miként ront utcaképet, okoz egy­hangúságot a fantáziátlan és gyakran ízléstelen tájé­koztató, eligazító felirat. Ezért örvendetes az a kez­deményezés, amellyel a kecskeméti zománcművé­szeti alkotótábor résztvevői rukkolnak elő: különböző táblákat, cégéreket készí­tettek, s ezek rögtön he­lyükre, azaz az utcákra ke­rültek, díszítve ezzel a vá­ros központját. Jó lenne, ha a kecskeméti példát má­sutt is követnék: a képző- és iparművészeket bevon­nák az utca „kellékeinek” tervezésébe, kivitelezésébe. Nyíregyházán e területen szintén született néhány szép eredmény. A megannyi hirdető-, tájékoztató tábla és hirdetés nemcsak funk­cionális feladatot teljesít, nemcsak egy üzletet, áru­félét reklámoz — a jó íz­lést, a kultúrát is hirdeti. T. E. Tovább épül Fehérgyarmat belvárosa. A művelődési házzal szemben új lakásokat épí­tenek. (elek) Ahogy a karbantartó látja Borsóvetés lielikopterrel A borsó helikopteres szór­va vetésére folytatnak ered­ményes kísérleteket a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola oktatói és a prügyi Ti­sza menti Termelőszövetke­zet szakemberei. A közel­múltban Gödöllőn megtar­tott gépesítésfejlesztési ta­nácskozáson is beszámoltak törekvéseikről, és elmond­ták, hogy a műveleti terme­lékenység nyolc-tízszerese a hagyományosnak, igaz ugyan, hogy a költségek is három­szorosára emelkednek. Kár­pótol azonban a gyorsaság, és az, hogy a szórva vetett te­rületen a hozamok 10—12 százalékkal magasabbak a földi géppel vetett tábláké­nál. ÜJ ORVOSI MŰSZEREK A NÖVÉNYOLAJGYÁRBAN Több tudás Még csak az első lépése­ken van túl a vállalati ta­nács, tagjai tanulják felada­taikat. Nevezhetjük önkor­mányzati szervnek, széles körű demokratikus fórum­nak, egy biztos, hatékony működése során kedvezően segítheti a vállalatvezetést a gazdasági döntésekben. A vállalati tanács többségét a szervezeti egységek által vá­lasztott küldöttek képvise­lik, helyet kaptak a vezető beosztású dolgozók, valamint az igazgató által delegált képviselők. Horváth Mihály karbantartó lakatost a csen­ged terület gépműhelyének és ládaüzemének dolgozói választották a vállalati ta­nácsba. Ismerik az ered­ményeket — Felelősségteljes feladat, ennek szellemében indítottak útnak a dolgozók — mondja a halk szavú fiatalember. — A műhely és az üzem kol­lektívája az elsőtől az utol­só pontig ’ismeri a gazdaság eredményeit, tudjuk, mit tet­tek a vezetők az eredményes gazdálkodásért. Viszont mi úgy érezzük, több van ettől mindenkiben. Tőlem elvár­ják, hogy mint a tanács tag­ja, tolmácsoljam a dolgozók elképzeléseit. Megmutattuk mi már, alulról is jöhet meg­valósítható ötlet. Két évvel ezelőtt vetődött fel köztünk a bedolgozói rendszer beve­zetése. Kevés volt az export­láda, végezzék a szegezést sa­ját portájukon az emberek. Felkarolták ezt a vezetők, az­óta is remekül működik. Érdeklődő munkások — Érdeklődő, az új iránt fogékony emberek dolgoznak Csengerben. Tudom, nem lesz olyan vállalati tanácsi ülés, amelyre ne vinnék né­hány, tőlük származó gon­dolatot. Hogy mik lesznek ezek, nehéz lenne most vá­laszolni. Csak egy-két dol­got említek, ami jelenleg a legégetőbb probléma. A lá­daüzemben gondot jelent az anyagbehordás, nincs meg­felelően gépesítve. Vagy el­avulták egyes gépek, szük­ségszerű a felújításuk. Na­gyon jól tudjuk, nem várha­tunk soron kívüli pénzt ezekre, éppen ezért mi is van a munkásőrségben is, ahol törzstag. Szívesen tart előadásokat is. S bár statisz­tikát nem vezet, tudja kik azok, akiket ő is elindított az úton, s így lettek a fegy­veres testület vagy a párt tagjai. S jó érzés tölti el, amikor megtudja, hogy egyik hallgatója pártvezetőségi tag, esetleg párttitkár lett vagy folytatja a tanulást maga­sabb szinten. — Látom, nem hiába való a munkám — jegyzi meg csendesen, majd hozzáfűzi: — Mindig előtérben volt a propagandamunka, de most. a megújúlásra való törek­vésekkel, a reformgondola­tok megvalósításával, az in­tenzív fejlődéssel tovább növekedett a szerepe. Erre figyelmeztetnek a XIII. párt- kongresszus gondolatai. Le­járt a jelszavak időszaka. Az új, a korszerű befoga­dására és alkalmazására kell felkészíteni az embereket. Ebben valóban fel kell gyúj­tani valamennyiünk képze­letét, a közösség javára ka­matoztatni minden értéket. — A megalakuló ülés után még nehezjen képzelem el, hogyan is fog működni a vál­lalati tanács. Azt hiszem, az eddigiektől is jobban meg kell ismernem a gazdaság teljes egészét, a műszaki vonal mellett a gyümölcs­termelés, a növénytermesz­tés vertikumát. Csak így lehet teljes értékű munkát végezni. Mert végső soron az a célja a vállalati ta­nácsnak, hogy a demokratiz­mus fő fórumává váljon, ezen keresztül minden dol­gozó véleményt nyilváníthas­son, s az, ha arra érdemes, segítse elő a gazdálkodás eredményességét. S. B. Gyógyítás az üzemben A nyírbátori növényolaj­gyár évente jelentős összeget áldoz a szociálpolitikai, va­lamint az egészségügyi felté­telek javítására. Nemrég 20 ezer forintért Evolite lámpát vásároltak, amelyet sebek, fekélyek gyógyításánál alkal­maznak. Legutóbb pedig magnetoterápiás készüléket vettek; azzal főleg a moz­gásszervi megbetegedéseket orvosolják eredményesen, de a különböző ideggyulladá­sok, égési sérülések kezelésé­ben is hasznos. A növény­olajgyár 75 ezer forintot ál­dozott a készülékre, amely az egyébként is korszerű üzemorvosi rendelő gyógyító feltételeit tovább javítja. Béke- és barátsági fesztivál Két katedrán S zéli László tanár úr Füst Milánnal a köl­tő, regényíró esztétával együtt vallja: „ ... aki a leg­megfelelőbb szavakat tud­ja megtalálni ahhoz, hogy munkára serkentsen, fel­gyújtsa képzeletünket... az neveztetik nagy művésznek.” Valami hasonló nemes, vi­lágnézetből fakadóan teljes életre elkötelezett feladat­ra vállalkozott ő és vala­mennyi pártpropagandista. Lelkesedéssel és igazság­érzettel, figyelve mindig az élet, a valóság változásai­ra, a marxizmus—leniniz- mus ismereteit igyekeznek élethűen oktatni, az össze­függések felismerésére, a dialektikus gondolkodásra felkészíteni. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola docense, dr. Széli László a gépüzemelési tanszék vezetője negyvenhét éves. Friss diplomásként, már a gépészüzemmérnök- képzés megkezdése előtt egy évvel itt kezdte pályáját. 1972- ben szép családi hagyo­mányt folytatva lett a párt tagja. S immár tizenhat eszten­deje két katedrája van. Mindkettőn magas színvo­nalon, elkötelezettként vég­zi embert formáló, nevelő­munkáját. Tevékeny mun- kálója a gondolatnak, a művelt emberfők képzésé­nek, a kor haladását szolgáló eszmék terjesztésének. A fő­iskolán 16 évvel ezelőtt a KISZ-ben kezdte a propagan­dista hivatást, az ügy szol­gálatát. Két év múlva már a marxizmus—leninizmus kö­zépiskolájában folytatja. Ki­járt oktatni, előadásokat tar­tani a Ságvári Tsz-be, a Vö­rös Október Férfiruhagyár munkásnői közé, a KEMÉV- hez, ahová a .környék vál­lalataitól, a TITÁSZ-tól, a MEZÖGÉP-től, a MÁV-tól is szívesen jártak tanulni, közösen elmélkedni Széli ta­nár úrral. Most az IKSZV KISZ-klubjában jön össze az osztály. Itt ad útravalót, segítséget az élet diktálta kérdések megválaszolásá­hoz. Ügy ítélik meg, hogy a jó propagandistának minden hallgató eszéhez és szívé­hez meg kell találni az utat. Nagy gondot fordít a szemé­lyiség megismerésére. Lé­nyeglátásra tanít az egyén megismerésén keresztül, és mindig az emberek saját életviszonyainak, munkájá­nak az ismeretében. Vallja, hogy a kérdőjelekre vála­szolni kell. Nem maradhat­nak kételyek a hallgatókban- Higgadságával, szimpatikus magatartásával követendő példaképe hallgatóinak. Ta­lán ez is közrejátszik ab­ban, hogy ma is szívesen meghívják régi tanítványai. Üzemekben tart előadást. Ott /--------------------------------------------------------------------------------­Egy kis anlropológia L egújabb antropológiai kutatásaim szerint az emberiséget két alapvető csoportba oszthat­juk: 1. Illeszkedő, 2. Ter- peszkedők. Az első típus rejtőzködő életmódot folytat, fontos tu­lajdonsága a mimikri, mely- lyel beleolvad környezeté­be, és így alig észrevehető. Ez az embertípus simulé- kony és toleráns embertár­sai iránt; addig nyújtózko­dik, ameddig a takarója ér; annyit vesz el közössége életteréből, amennyi neki jár, vagy amennyit kiér­demelt. Konfliktusai nin­csenek, az összeütközések elől kitér, ezért tud olyan sokáig észrevétlen marad­ni. — Mondhatná erre va­laki, hogy ez a típus élhe­tetlen — és ez így igaz. Nem csoda, hogy kihalófél­ben lévő fajta. A másik típus viszont an­nál virulensebb. A Terpesz- kedők, ha beülnek egy gyű­lésre, hosszasan szólnak hozzá, és semmitmondó szó- cséplésükkel elveszik az időt a többiektől, az érté­kesebb javaslattevőktől. A Terpeszkedő a gépkocsi- parkolóban a vonalon áll meg. Ha észreveszi, sem korrigálja tolatással, — így szerencsétlen esetben há­rom parkolóhelyet foglal el; két Illeszkedő kénytelen odébb állni, és ezt egy rossz szó nélkül meg is teszik. A Terpeszkedő a zsúfolt vonaton is felismerhető. Csomagjait maga mellett hagyja, átlósan ül a bőr­ülésen, esetleg végigdől rajta, vagy csak egyszerű- .en leveszi a cipőjét. Az Il­leszkedő utas félénken be­sandít a fülkébe, beszagol, és egyhamar belátja, hogy minden hely foglalt. A buszon a Terpeszkedő az ajtó előtt képez forgal­mi dugót. Óriási csomagok­kal száll fel; facsemete, nyugágy, káposztásdézsa, karácsonyfa — az évszak­tól függően. A kocsi belse­je még üres, ilyenkor job­bára csak ő utazik. A Terpeszkedő az utcán is elébed áll, portékáját kí­nálja, kirakja áruját az utadba, hatalmas felirato­kat tűz eléd, és aki évek óta nem olvastál egy sort sem, kénytelen vagy elol­vasni: „Gázüngyújtó-töltés. a töltés mellett jobbra”. A Terpeszkedő ilyen ap­rócska jelekről ismerhető fel, de a kifejlettebb típus nagyobb terpeszkedésre is képes: elintézi, hogy az ut­cája szilárd burkolatot kap­jon, és az Illeszkedők sor­ban álló utcái továbbra is latyakosak maradnak. A Terpeszkedő keresztülviszi, hogy vállalata új székházat építhet, miközben az Il­leszkedők — betartva a ren­deletet, a lighthofban dol­goznak. E zt az embertípust va­lahogy keresztezni kéne az Illeszkedő­vel, hátba létrejönne egy ideális fajta: amelyik még szabálytisztelő, nem érdem­telen, — de már nem élhe­tetlen. Kulcsár Attila ___________* _______________J Vállalati tanácsot választottak a napokban a mátészal­kai Szamos menti Állami Tangazdaságban. Ezután a hu­szonnégy tagú testület szabja meg a vállalat távlati felada­tait, a gazdálkodás egészére kihatással járó döntéseket hoz, nem utolsósorban megválasztja az igazgatót. ló ötlet a műhelyből részt kívánunk venni a fel­újításokban, gondjaink meg­oldásában, csak a felsőbb szintű vezetés segítségét kér­jük. A fasizmus felett aratott győzelem évfordulója, a bé­ke, illetve a Világifjúsági Ta­lálkozó jegyében április 14-én, vasárnap béke- és ba­rátsági fesztivált rendezett a Komazomol Csapon. A nemzetközi találkozón a házigazdák, valamint a 200 főnyi KISZ-tag, KlSZ-veze- tő alkotta magyar delegáció nellett csehszlovák, NDK-be- li, román és lengyel küldött­ség is részt vett. Felgyújtani a képzeletet... Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom