Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 15. ITT LEESIK A HÚSZFILLÉRES... Zsákbon rázzák a pénzt Vegyen egy zsák apró­pénzt, s rázza, amúgy istene­sen. Addig, addig, amíg elren­deződnek mondjuk a kétfo­rintosok szép sorban. Már csak egy ügyes mozdulat kell, hogy két sort egy tasakba csorgasson, de a biztonság kedvéért még mérje le a száz pénzdarabot, nehogy téved­jen. S ha mindezt egy nap tízszer, százszor, ezerszer is megcsinálja, máris rájön, mi­lyen nehéz a pénzzel bánni. — Tényleg nehéz, ezért örülünk, ha fiúkat tudunk felvenni az osztályra. Mert nálunk az aprópénzt mázsák­ban mérik, s azt csak meg kell emelni — tájékoztat Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságának osztályvezetője. Még a kollégák is csodájá­Kapitány József és Szendrei számolja a pénzt. (Jávor ra járnak azoknak a gépek­nek, amelyeket a pénteken nyílott bank- és pénztörténe­Tv-jegyzet Sokszínű reflektor V áltozatos nézni és hallgatni valóval szolgált pénteken es­te az „Üj Reflektor Maga­zin". Megtudhattuk töb­bek között, miért szervez disznótoros vacsorát, vá­sárol dunai uszályt, gyárt gyeptéglát egy művelődési ház. Hónapokig kísérték figyelemmel a műsor szer­kesztői, munkatársai a művelődési házak „gazdál­kodását"’ és műsorpoliti­káját, hogy felhívják a fi­gyelmet. a népművelő — bár szükséges közgazda- sági szemlélet is — jó lenne, ha elnevezéséhez híven a művelődés szakembere maradna, nem pedig pénz­ügyi zsonglőr. Állást fog­lalt a műsor a kultúra to­vábbi intézményes álla­mi támagatása mellett, amely természetesen nem zárja ki, sőt feltételezi a társadalmi összefogást, anyagi támogatást, a pénz­eszközök okos felhasználá­sát. Az Űj Reflektor Maga­zin — napi — mondhat­juk hétköznapi témáink, bosszúságaink. aggálya­ink közül válogatott, még­pedig jó érzékkel. Miért nincs, vagy miért kevés a fonál, amit annyi nő ke­res. Miért van, ha még- sincs — vagy nincs ele­gendő. Kik és hogyan jut­nak hozzá, mit kellene ten­ni, hogy a legendabeli Ari­adne kezéből nem lopják el a fonalat, s ez legyen csu­pán legenda ... Szólt még a műsor a felesleges papír­munkáról, amelyet a jelek szerint jobban kordában lehetne tartani. Örökzöld téma volt az is: vajon az illetékes szervek meg tud­ják-e védeni a közérdekű bejelentések, panaszok íróit, vagy ott maradnak kiszolgáltatva és védetle- nül. Miért nincsenek meg a jogi és gyakorlati „védő­korlátok”, vagy ha meg­vannak miért nem nyújta­nak biztosítékot a köz ér­dekében szót em'eíő em­berek védelme érdekében. Életszerű, közvetlen, szó­kimondó műsorral jelent­kezett az Üj Reflektor Ma­gazin. llkei Csaba főszer­kesztő, műsorvezető hig­gadt bölcsességgel irányí­tottja a műsort, de érzékel­hető volt, személyes elkö­telezettje a jó ügyek szol­gálatának, a gondok fel­tárásának és kimondásá­nak. Mert valóban igaz, amit ő is említett, attól, hogy egyesek óvatosan le­intenék a riportert, hogy ezzel, vagy azzal a problé­mával ne foglalkozzon, az még attól létezik. Az, ami­ről nem beszélünk az nincs is szemlélet ellen is szól a műsor, dicséretes alapos­sággal. P. G. Gyermekkönyvhetek A megye számos telepü­lése ad helyet az idei gyer- mekkönyvhetek vna kezdő­dő programjainak. tS. három hétig tartó esemény: , rozat- na kilenc íróvenr* ; érke­zik. Mindaraci?)- ’ - épszerű gyermekkönyw. szerzői, akikkel most ujj '..'.'ásóik is megismerkedhetnek. A gyerrnekkönyvhetek: alkal­mából rajzpályáza' ;r Is hir­dettek. A szervezők olyan munkákét várnak, amelyek «gy-Ägy könyvet illusztrál­nak, vagy a kis olvasó va­lamely élményét örökítik meg. Az eredményhirdetés­re május 8-án, a záróünnep­ségen kerül sor Nyíregyhá­zán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyv­tárban. Minden tavasszal az írott szó ünnepe a szabolcsi gye­rekek számára egy hónap. Első ízben 1972-ben rendez­ték meg a megyében a gyer­mekkönyvheteket. Épp az idő tájt, amikor a felnőttek egy részének életéből kezd­te kiszorítani az olvasást a televízió; amikor csepered­ni kezdett az a nemzedék, amely korántsem tart ak­kora igényt a könyvek kí­nálta mindennapi szellemi táplálékra, mint az előtte járó. Éhük a szépre mégis, még így is nagyobb, mint szüleiké, nagyszüleiké: míg a megyében a felnőtteknek már egyötöde sem jár könyvtárba, addig a gyere­kek közül még minden má­sodik bekopogtat. Mint annyi egyebet, az olvasást is gyermekkorban lehet legjobban, legköny- nyebben megszerettetni. Sajnos, eleve lépéshátrány­ban vannak azok a gyere­kek, akiknél otthon csak az iskolai kötelező olvasmá­nyok, a születésnapra, ka­rácsonyra kapott könyvek sorakoznak a polcokon, s ahol a szülő maga sosem ül le olvasni. Személyes példa nélkül pedig általában hiá­bavaló a biztatás. Erősíthe­tik ezt a könyvhöz kötő gyönge szálat a barátok, az ismerősök, az iskola (nem­csak a magyartanár!), a könyvtár, s egy-egy ilyen rendezvénysorozat is, amely személyes közelségbe hoz írót-irodalmat egyaránt. G. M. Mária pillanatok alatt meg- László felvétele) ti kiállításon mutatnak be. Nem véletlenül, mert erede­ti helyükön zárt területen vannak, oda csak azok lép­hetnek be — millió forintok közé —, akiknek a sok pénz csak a munka tárgya. — Jé, valamikor Nyírbá­torban én is ilyen szitával osztályoztam a pénzt — cso­dálkozik Seres Antalné, hogy a másik gépnél már ámuljon azon, Kapitány Józsefnek mennyivel könnyebb a dolga. Éppen egy zacskó kettest önt fel a gép tartályába, s csak a próba kedvéért bedo­bunk közé néhány húszfitlé- rest. Beállítja a gépet, meg­nyom néhány gombot, a ma­sina megindul, alul ötvenda- rabos rollniikban dobja ki a ketteseket, miközben a szám- lálió mutatja, mennyit szá­molt eddig össze. Leesett a húszMléres is. Oldalt, égy kis tartályba — mert a hamis, a nem oda való pénzt kidobja a gép. Eggyel arrébb Szendrei Mária papírpénzt számol ör- döngös gyorsasággal Még csak az ujját sem nyálazza meg, mégis átforgat tíz má­sodperc alatt egy százas kö- teget. No persze, ő sem ha­gyományos módon számol, egy másik, angol automata forgatja át ilyen rövid idő alatt a kötaget, s itt is szám­láló mutatja, eleget tettek-e a kötegbe. A bank szigorúan őrzött, s biztonságos helyiségeiben egy évben több milliárd forint megfordul, amit ellenőriznek, megszámolnak. Ehhez kell a technika. (lányi) Pályakezdő pedagógusok Meghívó katedrára A következő tanévben csaknem 7800 állás várja szerte az országban a 4300 pályakezdő óvónőt, tanítót és tanárt. Leginkább az utol­só éves gyógypedagógusok válogathatnak az ajánlatok között: ötszörannyi hely van számukra az iskolákban, mint ahányan ezen a szakon az idén végeznek. A pálya­kezdő általános iskolai taná­rok is legalább két felkínált állásból választhatnak. Az országoshoz hasonló a helyzet Szabolcs-Szatmárban is, ahol 451 pedagógusra len­ne szükség. A korábbi évek tapasztalatai alapján azon­ban arra lehet számítani, hogy az új tanév kezdetéig a meghirdetett helyek közül csak minden másodikat töl­tenek majd be. A megpályáz­ható állások zöme üres hely, csupán 55 olyan ajánlat van, ahol helyettesítőt keresnek. A legkevesebb esélyük azoknak van, akik Nyíregy­házán szeretnének elhelyez­kedni : gyógypedagógusra és zenetanárra például egyálta­lán nincs szükség jelenleg. Az általános iskolai tanáro­kat 4, a tanítókat is mind­össze 2 üres hely várja a vá­rosban. Az óvónőknek csu­pán 4 helyettesítő állást kí­nálnak a megyeszékhelyen. Valamivel jobb a helyzet — ilyen szempontból — a kö­zépiskolákban, ahol most 17 katedra üres. A megye többi településén viszont bőven van üres pe­dagógusállás, főleg az álta­lános iskolákban. Üres to­vábbá 44 középiskolai ta­nár, 33 óvónő, 14 gyógypeda­gógus és 15 zenetanár helye. A frissdiplomásoknak kí­nált fizetések magasabbak, mint tavaly. Legtöbbet, átla­gosan 3916 forintos személyi alapbért a zenetanároknak ajánlanak. A legjobb feltéte­lekkel is őket tudják fogad­ni : a számukra felkínált üres álláshelyek négyötödéhez szolgálati szobát vagy lakást ígérnek az iskolák. Ugyanak­kor a kezdő középiskolai ta­nárok közül csak minden második számíthat hasonló­ra. A most startoló tanítók és tanárok fizetése a pótlé­kokkal együtt 4 ezer forint körül Lesz a megyében. Az óvónők átlagosan 3137 forin­tos személyi alapbérrel kez­denek. Lakással vagy szol­gálati szobával sem nagyon kecsegtetik őket, ilyen csak minden harmadik ajánlatban szerepel, A pályakezdő pedagógusok életkezdésének feltételei alapján a megye az orszá­gos rangsor középmezőnyé­ben helyezkedik el. (gönczi) Április 21-én és 28-án: Túra saját városunkban A nyíregyházi városi tv riporterei jósavárosi beszél­getéseik soirán hallották aiz ottlakóktól: nem is­merjük eléggé saját váro­sunkat. És az is kiderült, hogy bizony sokan szívesen rászánnának egy vasárnap délelőttből pár órát, ha jól- képzett idegenvezető társa­ságában autóbuszos túrára hívnák meg őket családostól együtt. A városi tv első, kí­sérleti adásában Ágoston Ist­ván, a kerekasztal-beszélge- tés vitavezetője ezt az érde­kes ötletet szóvá is tette, kérve az ötlet megvalósítá­sához a partnert. És az adás utáni napon je­lentkezett a Nyírtouri&t iro­davezetője, Borbély István: szívesen vállalják két vasár­napi váronéző buszos túra indítását. A második kísérle­ti adásban ez el is hangzott. A tárgyalóteremből A postás füle kétszer csengett Tehát a Nyírtourist pano­rámabusza ezen a két vasár­napon — 21-én és 28-án — reggel fél 8-ikor ott lesz a jó­savárosi orvosi rendelőnél lévő parkolóban (üngvár sé­tány) és a következő útvona­lon mutatja be idegenvezető segítségével városunkat: Jó- saváros — Kossuth tér — Szabadság tér — Bocskai u. — Vöröshadsereg útja — Ta­nácsköztársaság tér — Északi körút — Sóstói út — Sóstó — Jósaváros. Természetesen az útvonalra „felfűződő” nyír­egyházi nevezetességekről, a város régi dolgairól és nap­jaink létesítményeiről tud­hatnak meg sok érdekessé­get az utasok. A túra végál­lomása a Nyírtourist Igrice nyaralófalluja, s onnan a ki­indulópontra, az Ungvár sé­tányra tér vissza a busz. A túrán jelen lesz a városi televízió kamerája is: riport készül majd a wisárnapi ak­cióról, s ezt már a májusi kísérleti adásban be is mu­tatja a műsor. A buszra egységesen 30 fo­rintért váltható jegy. (szilágyi) Posztamens K isvárda új köztéri szobrot kapott. Búza Barna szobrászmű­vész Petőfi Sándort ábrázoló mellszobrát. A szo­bor a Felszabadulási lakóte­lep dísze. A Kclet-Magyarország 1985. március 16-i száma fotót kö­zölt a 15-i koszorúzási ün­nepségről. Már akkor is vi­szolygással néztem a köztéri alkotást, de amikoF 1985. március 26-i Népszavában is megjelent a szobor, gyanú­mat beigazolni láttam. A posztamenssel van ba­jom. A talapzatok a mell­szobrok esetén egyszerű ha­sábok szoktak lenni, gránit­ból, labradoritból, márvány­ból, mészkőből vagy csak betonból. De ez a kisvárdai Petőfi- posztamens kéményből van. Nem mondom, igényes kémény, mert mezőtúri tég­laburkolata van, de a fed- kövéről hiányzik a vízorr és gyonítom, hogy a Kommu­nális Szolgáltató Vállalat nem végezte el rajta a füstnyo­máspróbát. A 38x38 cm-es falazott „ké­mény” tetején lévő Petőfi- mellszobor olyan, mintha ép­pen most bújt volna ki a kürtőből egy alapos seprés után a haragos kéményseprő mester. A Népszavában közölt fo­tóról a felirati írallér is le­maradt és úgy tűnik, mintha valahol a háztetők magasá­ban figyelné a költő „ködön át a máramarosi bércet”. Nem tudjuk, ki lehetett az alkotás építésze, de Búza Barna szobrászművész művé­hez és Petőfihez nem méltó ez a talapzat — „mert kiáll­hat mint a kémény” — de a köztéren mások is lát­ják .. . (kulcsár) Zűrzavar N em szeretnék közeli rokona lenni annak, aki kitalálta, hogy fi­zetőparkoló le­gyen a Búza téren, mert például szombaton aligha­nem a legtöbbet emlegetett családja lett ez Nyíregyházá­nak. Nem a két forint en­nek az oka, hanem az, hogy szerencsétlenül, csupa bal­kézzel oldja meg a feladatot a közterület-fenntartó válla­lat — vagy inkább az, aki ott képviseli őket. A parkolót egyik oldalról megközelíthe- tetlenné tették, bár ezt sem­mi nem indokolja, a másik oldalon pedig egyszerűen megbénul a forgalom. A szűk utcácska mindkét oldalán kocsik parkolnak, köztük már nem fér el a kétirányú forgalom. A par­kolójegyek árusítása is any- nyi időt vesz igénybe, mint­ha akkor és ott nyomtatnák a bilétát. Az autók állnak, ve­zetőik tehetetlen dühükben jobb híján káromkodnak. Mert ha fizetővé tették a parkolót, akkor tegyék lehe­tővé a megközelítését, s azért, hogy valaki tíz per­cet parkol, ne kelljen fél órát a parkoló megközelíté­sével, másik felet az elha­gyásával tölteni. (balogh) Meglepő F urcsa „fecskéket” hoz ez a tavasz. Az első raj 2. Jósaváros csücskén tanyát ütött körhintások, céllövöldések körül tűnt fel. Kamasz lá­nyokról és fiúkról van szó, akik most kerültek ki az ál­talánosból, de máris ver­senyre kelnek a felnőttekkel — ivásban. A mutatványo­sok körül tántorgó fiatalok arról a bakfisról jutottak eszembe, akit ?. hét végén láttam. Nem lehetett több 15—16 évesnél. Barátnője tá­mogatta, mert képtelen volt megállni a saját lábán. Nem csoda — az alkohol nála ed­zettebbeknek is erejét ve­szi .. . Egy ráérő férfinak rögvest megesett a szíve a kislányon; segítőkészen párt­fogásába vette a két ifjú höl­gyet. A fejleményekről nincs tudomásom. Korán kezdik a bemelegí­tést a fiatalok (bár mintának sajnos épp elég felnőtt akad). És hol van még a popkon­certek szezonja?! (gönczi) ,,Egy-egy alkalommal két- három deci rumot és három-négy üveg sört fogyaszt el. Több­ször előfordult, hogy ittas álla­potban jelent meg munkahelyén, így munkába nem állhatott. . . 1984 szeptemberében szigorú megrovás« fegyelmi büntetés­ben részesült. Agresszív termé­szete miatt munkatársai nem szeretik.” Az idézett sorok Musz­ka János negyvenegy éves napkori férfi jellemzésében ta­lálhatók, a bírósági ítélet in­doklásaként. A napkori posta kézbesítője volt a szenvedő fél Muszka bűn­ügyében. Azon vesztek össze, hogy a szokás szerint részeg vádlott felelősségre vonta, mert állítólag nem kapta meg az újságját. Szó 6zót követett, majd Muszka rángatni kezdte a pos­tást. később pedig pofon vág­ta és a földre rántotta. Csak akkor hagyta abba a sértett bán­talmazását, amikor egy asszony közbeavatkozott. A postás sé­rülése mellkasi zúzódás volt. Az Apáról fiúra sorozat leg­utóbbi foglalkozásán, szom­baton a tavaszi népszokások­ról hallhattak a gyerekek Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban. Szó volt egyebek között a ko­matálról, a húsvét és pün­kösd között játszórólj György napjáról, amelyet „tavaszi gonoszjáró nap;?-nak ne­veztek és a májusfaáilításról. A képen: papírhajtogatást tanulnak a gyerekek. amely nyolc napon belül gyó­gyul. A Nyíregyházi Városi Bíró­ság dr. Kozma Béjla tanácsa közfeladatot ellátó személy el­leni erőszak és könnyű testi sértés miatt vonta felelősségre a vádlottat, s hét hónap sza­badságvesztésre büntette, amely­nek végrehajtását két év pró­baidőre felfüggesztette. Az íté­let jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom