Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13. C S AILIAIDMCITIT H C N Hii/a+L-ónoclan Guy Laroche tavaszra is L/lVCUlVCpCdld^ ajánlja a bőrt és a feketét. A szoknya fekete gyapjú, a blúz szatén. (K. M.) Póló helyett Hozzávalók: (mb 92 cm) IS dkg sárga, 5 dkg rózsaszín Fü­red fonal, 3-as, 4-es kötőtű, 2 db gomb. Kötésminták: Patentminta 3­as kötőtűvel: 1 sima, 1 fordí­tott váltakozásával kötjük. Lus­takötés: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Alapminta 4- es kötőtűvel: a munka jobb ol­dalán sima, a bal oldalon for­dított szemeket kötünk. Munkamenet: Háta: sárga szí­nű fonalból, 3-as kötőtűvel, 75 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 4-es kötőtűvel alap­mintával folytatjuk, 20 cm el­érése után, mindkét oldalszélen (a karnyilás szélszegélye ré­szére), 4 szemmel lustakötéssel pántrészt kezdünk. A kezdéstől számított 45 cm elérése után, a szemeket egyenként, lazán le­fogyasztjuk. Eleje: sárga színű fonallal, 3-as kötőtűvel, 75 szemre kezdjük, a hátrésszel azonos kezdő patentmintás rész­szel, ujjaszegéllyel kötjük. Az első alapmintás sorban: 12 szem sárga, 63 rózsaszín fonallal ké­szül, majd a sárga oldalszél, minden 3. sorban 1 szemmel nő, 22 szem elérése után minden 2. sorban 1 szemmel nő, és külön munkadarabban kötjük. A kez­déstől számított 32 cm elérése után, e belső nyakszélen, min­den 2. sorban lefogyasztunk 5X3, 10X1 szemet. A kezdéstől számított 50 cm elérése után, a megmaradó szemeket (vállszél) a hátoldal befejező sorának azonos szeméhez varrjuk. Az elválasztástól, belső nyakszéllel, rózsaszín fonallal folytatjuk a bal eleje oldalt, vállrészt. A so­rokat számolva, azonos szem- számú nyakfogyasztást, váll­részt kötünk. Az elkészült napozó oldalszé­leit szem- és sortalálkozás sze­rint összevarrjuk. A nyakszé­len, rózsaszín színű fonallal, 3- as kötőtűvel (eleje-háta-eleje) felszedünk 133 szemet, lustakö­téssel 2 cm = 6 sort kötünk. Végül a bal oldalon a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Az át- hajló eleje-középrészt 2 db gombbal díszítjük. Az elejekö­zép ferde vonalú színtalálkozási szélén, a munka jobb oldalán felszedünk 105 szemet, és a nyakszélhez hasonlóan rózsa­szín, lustakötéses pántszegély- lyel díszítjük. Könnyű konyha Ünnep után — mérsékelten KARFIOL- (KELVIRAG)- FRANCIA RAKOTT KRÉM-LEVES (1 adag) BURGONYA (1 adag) Elkészítését, összetételét lásd: sárgarépakrém-leves, a különbség az, hogy sárga­répa helyett 10 dkg kelvirá- got, de csak a puha rózsáját, használnak föl hozzá és tá­lalásnál még egy evőkanál­nyi tejföllel is lehet ízesíte­ni. SÓSKAKRÉMLEVES (1 adag) Egy kávéskanálnyi olajon megforrósátanak 10 dkg jól megmosott, szárától meg­tisztított, apróra vágott sós­kát. Megszólják egy-két ká­véskanálnyi liszttel, átpirít- ják, 1 dl forró vízzel 10—15 percig forralják, megsózzák. Hozzá öntenek 1 1/2 dl forró tejet, ezzel is felforralják. Ízlés szerint sózzák, cukroz­zák, egy evőkanálnyi tejföl­lel tálalják. HÜSPUDING (1 adag) Elkészítése, összetétele azonos a húsfelfújt elkészí­tésével, összetételével, a kü­lönbség csak az, hogy a masszával megtöltött kis lá­bast beleteszik egy nagyobb lábasba, ez utóbbiba annyi forró vizet öntünk, hogy a kis lábos félig benne álljon, a nagy lábast lefödik, a pu­dingot 15—20 percig gőzölik. A húspuding és a húsfel­fújt készíthető darált főtt húsból is. Fehér rántást készítenek 1 dkg vajból és 1 dkg liszt­ből, fölengedik 1 dl forró tejjel, felforralják, megsóz­zák. Hozzákevernek 30 dkg hajában főtt, megtisztított, karikára vágott burgonyát, 1/2 dl tejfölt, 1 tojás sárgá­ját, 1 tojásfehérje keményre vert habját, kivajazott, mor­zsával kihintett tűzálló tál­ba öntik, előre megmelegí­tett sütőben pirosra sütik. RIZS VEGYES ZÖLDSÉGGEL (1 adag) Megtisztítanak és hideg vízzel gyorsan leöblítenek 5—8 dkg rizst. Kávéskanál­nyi meleg zsíron átfuttatják, megszórják finomra vágott zöldpetrezselyemmel, hozzá­öntenek 1—1,6 dl forró vizet vagy csontlevet, megsózzák, fedő alatt, takaréklángon puhára párolják. Ha a rizs felforrt a főzővízzel, többé főzőkanállál keverni nem szabad, mert összetapad. A megpuhult rizshez hozzáke­vernek villával 10 dkg főtt, apróra vágott vegyes leves- zöldséget, . összemelegítik. Tálalásnál megszórhatják 1 evőkanálnyi reszelt sajttal is, akkor egytálételnek meg­felel. (Langfelder Magda: Az idős ember konyhája című könyvéből, kiadta a Magyar Vöröskereszt.) Utazás, üdülés nemcsak nyáron A legtöbb ember nyáron szeretné kivenni a szabadságát, pe­dig a tavasznak is megvannak a maga szépségei, előnyei. Es nem kevés azoknak száma, akik ezt az évszakot töltik üdüléssel, uta­zással. Ilyenkor néhány praktikus ruhadarab nélkülözhetetlen a ru­határból, mint a hosszúnadrág, a blézer, a kívül hordható blúzok stb. Három ilyen célszerű ruhadarabot mutatunk be: 1. A fazonos, rátett zsebes blézer, melyet vállap és elütő sze­gély díszít, készülhet különféle vastagságú gyapjú vagy műszá­las szövetből, kordbársonyból. 2. A sötétkék vagy terepszínű farmeranyagból, jerseyből, kord­ból készíthető, köthető övvel és tűzéssel díszített blúz jól illik szoknyához, nadrághoz egyaránt. Alája garbót, pulóvert, pólót lehet viselni. 3. A sportos kabát begombolható béléssel hidegebb időben is alkalmas sétához, kiránduláshoz. Duplasoros tűzéssel, dupla zseb­megoldással, sokféle anyagból készülhet. Egyébként nemcsak üdüléskor, hanem tavaszi hétköznapokon és ünnepeken is praktikus viseletek. /-----------------------------------------------------------------------------------------V Tévét néz a gyermek „A tévé két érzékszervet köt le, a szemet és a fület, miközben pedig a néző képzelete dolgozik” — így összegezte egy beszélgetés során egy pszichológus a tévénézés lényegét, s ko­rántsem nyilatkozott róla pozitívan. Divat lenne a té­vé-nézés káros hajtásáról beszélni? Egyáltalán nem erről van szó. Hat-hétéves kor alatt a gyerekek fantáziavilága annyira élénk, hogy a kép­ernyőn pergő eseményeket nem tudják az élettől, a valóságtól elkülöníteni. Mélyen átélik a történte­ket, a szépirodalmi művek megfilmesített változatait, a meséket és a krimit. So­kan azt mondják: „Hadd nézze a gy/erek a tévét, hi­szen kicsi, úgysem érti.” Pedig éppen ez a baj: a gyerek nem érti meg, amit lát, s a feldogozatlan, nagy információtömeg végül is feldúlja. Mindezek elkerülhetők, ha a két.leg­fontosabb elvet, a felnőtt felügyelete mellett történő és a szelektált tévénézést megvalósítjuk. Vajon miért van szükség hat-hétéves kor alatt a fel­nőtt felügyeletére még a mesénél is? A gyerek szá­mára nem egyszer kom­mentálni kell a képernyőn történteket, mert kialaku­latlan világképe miatt nem képes a tökéletes feldolgo­zásra. Segítenünk kell őt még a nem félelmetes tör­ténetek megértésében is. A közös tévézések alkalmával nyugodtan hagyatkozha­tunk a gyerekre. Nem kell magyarázatainkkal zaklat­nunk őt — várjuk meg, amíg kérdez, s adjuk meg a megfelelő választ. Más­részt a gyereket segíteni kell abban is, hogy a film­művészet formanyelvét fo­kozatosan és korának meg­felelő szinten elsajátítsa. A gyerek nem máról holnap­ra tanulja meg az egyes filmes szakmai fogások és trükkök értelmezését — e térien is ránk szorul. A gyereket a tévénézés­ben elsősorban a látvány ragadja meg, számára ez a vonzó, a csábító. Felnőttek is képesek órák hosszat a tévé előtt ülni —, hogyne tennék hát ezt a gyerekek! Szeretik a .tévét egyszerűen azért, mert nagyon sok szí­nű, folyton változó, mindig újjal és újjal szolgál. Fon­tos azonban., hogy a tévét ne valami helyett nézze a gyerek, hanem számára a világ megismerését segítő eszközök közöt csak egy legyen a sok közül. Bevett szokás a legtöbb családban az esti mese, va­lamint a különböző gyer­mekeknek szóló rajz- és bábfilmek, mesejátékok né­zése. A jó ízlésű és gyerekhez értő felnőtt még ezek között is szelek­tálhat, hiszen nem egyszer vetítenek a gyerek világát cseppet sem figyelembe vevő alkotásokat. A gye­V __________ rek számára azonban első­sorban ne szórakozás le­gyen a tévé, hiszen ez a ki- kapcsolódásnak nagyon is passzív formája. A lurkó üli a tévé előtt, és nem tud válaszolni, reagálni — nincs kontaktusa. Sokkal hasznosabb számára az al­kotó tevékenység — a já­ték, a rajzolás például —, mert ez aktivitását igényli. Az erőfeszítések nélkül va­ló élményhez jutás semmi­képpen nem fejleszti a gyermeket. A tévé ugyan­akkor szolgál sehonnan máshonnan meg nem sze­rezhető információkkal, s elsősorban ezekre keld gyermekeink figyelmét fel­hívni. Az ismeretterjesztő filmek — a növényekről, az állatokról, a más népek életéről vagy a technikai érdekességekről szóló alko­tások — tágíthatják és tá­gítják is a gyerek látókö­rét. Ezek megtekintését akár este nyolc óra után is megengedhetjük, ha a gyermek ébren tud marad­ni. A tévé másik nagy hibá­ja az, hogy a maga ritmu­sában rohanja le az em­bert, s ehhez minden eset­ben alkalmazkodni szinte képtelenség. A könyvnek ilyen hátrányai nincsenek, ott mód van a visszalapo­zásra, a morfondírozá&ra, az élmények alaposabb fel­dolgozására. Jó, ha mind­ezt szem előtt tartva in­kább könyvet adunk gyer­mekeink kezébe a mérték­telen és válogatás nélküli tévénézés helyett. Sokszor beszéltek már a szakemberek a televíziózás és a gyermekagresszivitás kapcsolatáról^ Egyes kül­földi tévétársaságok éppen saját érdekeiktől indíttatva azt bizonygatják, hogy a televízió nem okoz agresz- sziivitást a gyermekben, inkább segíti levezetni az agresszív indulatokat. Ez­zel szemben a valóság az, hogy a rosszul megválasz­tott tévéműsor feszültséget kelt a gyermekben, s a következmény éjszakai felriadások, bevizelések, nyugtalanságok és indoko­latlan szorongások formá­jában jelentkezik. A rossz műsorválasztás esetén na­gyon sokszor arról van szó, hogy a szülő nem képes saját kényelméről lemon­dani, s inkább megengedi a még nem álmos gyerme­kének, hogy megnézze a krimit, mintsem őmaga el­tekintsen a szórakozástól. Káros az is, ha az alvó gyertek feje fölött tévéznek a felnőttek, ugyanis bizo­nyított, hogy az ilyen pihe­nés nem kielégítő. Végezetül még annyit, hogy a tévénézés esetén is alkalmaznunk kell a gyer­meknevelés egyik arany- szabályát: meg kell talál­nunk a tiltás és a megen­gedés helyes arányait, s ehhez következetesen ra­gaszkodni kell. Cs. I. KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom