Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

MTV—BBC közös vállalkozás Szerelmi törvények Ez a címe annak a bizonyára már első hallásra is érdekesnek, újszerűnek ígérkező, nyolcszor ötven- perces tévéfilmsorozatnak, amely a Magyar Televí­zió film- és koprodukciós főosztálya, valamint a lon­doni BBC közös vállalkozásában készül, négy föld­rész nyolc országában: Magyarországon, Olaszország­ban, Japánban, Indiában, Egyiptomban, Kenyában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A film rendezője: William Nicholson, szerkesztő je-szakta- nácsadója pedig Angela Kaye angol pszichológus­szociológus. A Szerelmi törvények Ma­gyarországon forgatott részei­nek szerkesztője, Barnai Ildi­kó tájékoztat a készülő pro­dukcióról. — A londoni BBC-vel a korábbi években már jó kap­csolatot alakítottunk ki — mondja. — Ezért is jött létre ez a mostani, nagyszabású­nak ígérkező vállalkozás, amely azokról az íratlan sza­bályokról, szokásokról és tra­díciókról szól, amelyek meg­határozzák, illetve befolyá­solják az egyes emberek sze­relmi, családi életét szerte a világon. Mint tudjuk: a pár- kapcsolatok és a családi élet formái, törvényei, szokásai többé-kevésbé eltérőek föld­részenként, országonként, sőt különböznek politikai-társa­dalmi viszonyok szerint is. A filmsorozat alkotói arra vállalkoztak, hogy szemlél­tetően ábrázolják a hasonló­ságokat és a különbözősége­ket. Időszerű ennek a szerte­ágazó problémacsokornak a filmes eszközökkel történő feldolgozása, hiszen napja­inkban felgyorsultak a válto­zások, fokozatosan érvényü­ket vesztik azok az évszáza­dok óta elfogadott normák, amelyek a társválasztást, a párkapcsolatokat, a családi életet jellemezték, szabályoz­ták. A film alkotói azt vizs­gálják, hogy a különböző fej­lettségi fokú és eltérő tradí- ciójú társadalmakban élő mai emberek miként dönte­nek, milyen új szokásokat, írott-íratlan törvényeket ala­kítanak ki. — Miről szólnak a sorozat egyes részei? — A rövidség kedvéért csu­pán a címek: Szerelembe­esés. A helyes párválasztás. Férjek és feleségek. Szülők és gyermekek. A hűség hatá­rai. Válás. Boldog családok. És végül: az új szabályok. — És ezek közül melyik rész foglalkozik hazánkkal? — Az első, a második, az ötödik és a hatodik. A szak­értő Semjén Anita szocioló­gus-pszichológus volt. A fel­vételek túlnyomó része Eger­ben és környékén, valamint Budapesten került videosza­lagra. Jártunk magányosok klubjában, felkerestük a Mű­szaki Egyetem „E” klubját, a Família családi eseményeket szervező GMK-t, az Afrodite- video társkereső szolgálatot, és forgattunk a rádió egyik stúdiójában is A Szabó csa­lód felvételén. Bekukkantot­tunk kameránkkal Szilágyi János „lelki klinikájára”, megszólítottunk utcai járóke­lőket, felkerestünk családo­kat, egyszóval — igyekeztünk a kérdéseket a lehető leg­alaposabban, a legtöbb oldal­ról vizsgálni, ábrázolni. — Hol tart jelenleg a for­gatás? — Ezekben a hetekben a stáb tagjai Indiában dolgoz­nak, majd a további részek következnek. A felvételek a tervek szerint még jó másfél évig tartanak, de ezzel a munka korántsem ér véget! Ha az egyes fejezetek elké­szültek, a BBC konferenciát rendez, az egyes témák leg­kiválóbb szakértőinek rész­vételével. Egy-egy részt egy héten keresztül vitatnak meg a részt vevők és ezek anya­gából — a legérdekesebb ré­szekből — harminc-harminc perces filmet készítenek, s a korábbi felvételeket a viták anyagával párosítva mutat­ják majd be. Képünk: mon­tázs a filmekből. G. T. J ( Bodnár István: FINLANDIA \ A Kalevala megszületésének 150. évfordulójára ^ \ Ezüst múlt csúnyán, ) fenyők őshazája, észak tündökölve \ tündérszép leánya, nézzél I tiszta most rám. / szívek kápolnája, 1 Vejnemöjnen muzsikája! 1 J Ha menni kell J f el nem hagylak; [ 1 Énektudó testvéredet, elviszem a példát magnak. \ 1 fivéred ha felismered, J /szemed szegezd napkeletnek, ( ( szemed szegezd napkeletnek! Kieneklem a múltamat, V \ elsiratom holnapomat. I (Könnycsepp, tó, víz, tenger, Micsoda szép panoráma! \ J kék ég; I ' letérdel a sóvár vendég. í Ezüst \ fenyők őshazája, J Megtépett a rút Vejnemöjnen muzsikája! I ) _____________________________________________________ü_______________) SZEPESI ATTILA: Őszét tánc lányok földig hajolnak fűbe horgad homlokuk ordas szélben egyikük táncba szökken kígyó-karja égre száll talpa dobban farönkön üszkös farönk visszaszól szálas szikla felfelel hallgasd évek zúgását pirul tested gyümölcse rózsaörvény elsodor érik arcod romlásba égen keselyű keringel horhón bömböl hiéna denevér-barlang megbolydul medve-szurdok visszhangzik táncoló lány aláhull társa szökken magasba szárnyak ívét idézi lángok lobogását röpte gyorsul pázsiton ág gyúl hegyorom feldobban csörren csörgődob hallik sikogó aranykürt fekete leány hollóként fehér leány zergeként sziklák körül elszökken kavicsot csördít patakba tűzimádók unokái hegyi sasok lányai messzi gondok bongásában szállnak sziklabércen Amikor a hiénát megverték Haynau esete Londonban Magyar ember füle számá­ra kevés olyan rossz csengé­sű, sőt gyűlöletes név van, mint báró Haynau (1786—1853) osztrák táborszernagyé, akinek a nevéhez temérdek akasztás, golyó általi kivégzés, bebör­tönzés és kegyetlenkedés fű­ződik az 1848-as magyar sza­badságharc leverése, valamint a magyarság megalázása kap­csán. Előzetes olaszországi ke­gyetlenségei miatt a bresciai lázadás leverése után széliében „bresciai hiéná”-nak vagy „bresciai hóhér”-nak nevezték. Ez igazán jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy teljhatalmat kap­jon a magyarországi „hentes”- munkához. Amikor azután a „mór meg­tette a kötelességét” és kegy- vesztett lett, 1850 júliusában lemondott főparancsnoki állá­sáról. Hosszabb európai kör­utazást tett ekkor és London­ban is megfordult. Itt olyan dolog történt vele, amit addig sohasem tapasztalt: megverték! Az Illustrated London News 1850. szeptember 7—14-i szá­mai közölték a hírt és a képe­ket. Haynau unokaöccse és tol­mácsa kíséretében meglátogat­ta Barklay és Perkins urak óriási sörgyárát. Szokás volt az üzemi körséta végén a híres embereket felkérni, hogy írja­nak a látogatási könyvbe. Ek­kor tört ki a kiabálás: „Hay­nau, az osztrák hentes! Le a hentessel, üssétek le a vér­ebet!... Ütötték, szalmate­kerccsel arcul csapkodták, ma­gas kalapját fejébe nyomták!” Haynauéknak menekülniök kellett. A gyár előtt 500 munkás vá­rakozott, akik őket üldözőbe véve ismételték a bántalmazá­sokat és kiabálásokat, s meg- ráncigálták a vendég hosszú bajuszát is. Futva jutottak a Temze folyó (Thames) partján egy vendéglőhöz, ahol sikerült egérutat nyerniük': egy udvari szenes kamrában, majd az egyik szállodai szobában. A vendéglős rendőrért küldött, s végül is a rendőrség csónakkal menekítette a túlsó partra a táborszernagyot. Néhány pesti kávéház 1850- ben is járatta ezt a londoni képeslapot, azonban Prott- mann rendőrsége nyomban el­kobozta, s így a lakosság nem szerezhetett akkor tudomást a londoni hírekről. Csak 19 év múlva szerezte meg az angol újság illusztrációit a Vasár­napi Üjság egyik olvasója, s a szerkesztőség az 1869. évi 25. szám 340. oldalán közölte a ké­peket. Ismeretes (Nyéki Ká­roly: Haynau birtoka Szatmár megyében. Kelet-Magyaror- szág 1982. október 9. száma, 9. old), hogy Haynau, Win- dischgraetz és Jellasich egyen­ként 400 000 forintot érő ál­lamkötvényt kapott, s Haynau ebből vásárolta kisszekeresi és nagygéci 3800 holdnyi birto­kát. Az egykori Haynau-ura- dalmat csak 1947-ben osztot­ták szét 124 újgazda között. Így a mai szabolcs-szatmári ember még nagyobb elégtétel­lel nézegetheti a Haynau lon­doni fogadtatását megörökítő képeket. Dr. Fazekas Árpád A rendőrség csónakkal menekítette a túlsó partra Szombati galéria Magára öltötte harci dí­szét ... felszállt nagy fogatá­ra, gyorsan (átvette) a veze­tést. Egyedül volt az élen. Hatalmas volt őfelsége s hős volt a szíve. Nem lehetett megállni előtte ... Felper­zselte az összes idegen or­szágot tüzes lehelletével. Va­dak voltak a szemei, mikor látta őket... nem keresgélt az idegenek között, pelyvá­nak tekintette őket... A csapatok és a harci kocsizók arcra buktak, egyik a másik­ra. Hullarakássá lettek lovai előtt.. . II. Ramszesz beszéde egy kőbánya munkásaihoz (em­lékkőről). Én Ramszesz va­gyok, az, aki felnevelem az ifjakat, táplálván őket... Az ellátástok teljesen rendben van, hogy dolgozzatok szá­momra szerető szívvel. Én állandóan védem ügyete­ket ... A csűrök meg vannak töltve számotokra gabonával, mert nem akarom azt, hogy egy napig is hiányt szenved­jetek táplálékban... (Káko- sy László fordításai) II. Ramszesz fáraó abu-szimbeli templomának részlete, — amely i. e. 1290—1223 között készült. (Dominique Roger, — UNESCO felvétele) I(|H HÉTVÉGI MELLÉKLET (Részletek a kadesi csata leírásából (i. e. 1294.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom