Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. március 9. Ahol a díszlet készül Kéznél egy k Jó az előadás, ha a műsor­ra tűzött darab érdekes, ha a színészek felszabadultan játszanak, s ha a rendező mindent — vagy még többet is — „kihozott” a szövegből, amit a szerző papírra vetett. Ez az, amit mindenki tud, ám a színházi előadás nem­csak ezektől jó, ha jó. A sikerhez, a színlapon szereplő művészeken kívül még nagyon sokan hozzájá­rulnak, akik nem jönnek ki az előadás végén, a függöny elé meghajolni. A díszítők, akik úgy verték be a szeget, hogy nem borult össze a díszlet a' nagyjelenet köze­pén, a kellékes, aki nem fe­lejtette el bekészíteni a kar­dot (micsoda botrány lenne: szúrná le a főhős a pártütőt, kard meg sehol). Vagy ép­pen éles ... A súgó, aki pon­tosan tudja hol szokott X. művész elakadni, s átlendí­ti a veszélyes helyen és — ahogy a színlapok alján olvasható gyakran, „még so­kan mások”. Ezek közé tar­tozik például a díszletfestő is, aki a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház ese­tében Szosznyáik Vince, rajz—földrajz szakos tanár, és a nagyszállási műhelyben dolgozik. Éppen az Ördögök c. Dosz­ERIKA Az Alpesi hanga (vagy ahogyan sokan ismerik az Erika) kibontotta fehér és rózsaszín virágait a már­cius elejei enyhe időjárás beköszöntével. Tűszerű le­velei négyes örvökben áll­nak, virágai a hajtás egyik oldalán csüngenek, s mint a nyíregyházi és a sóstói kertekben ezekben a napokban kibomló virá­gok bizonyítják, még a hó fölött is nyílnak. Ez az egyik legnagyobb értéke az Alpesi hangá­nak, mely először már de­cemberben kibontotta vi­rágait, csak miután újra nagy havazás köszöntött be, ellepte a hólepel. Most már remélhetően ez nem következik be, s hirdethe­ti a tavasz közeledtét. Neve is utal rá, hogy az Alpokban őshonos és így fagytűrése kiváló. A kertben kis foltokba, ösz- szefüggő csoportokba, gyepbe vagy örökzölt bok­rok, alacsony fenyők elé ültetik. Szép és kedves csokor sziklakertünkbe ültetve is. Napos vagy fél­árnyékos helyen gazdagon virágzik, s ha elnyílás után visszavágjuk, dúsan elágazik. Figyelmébe ajánljuk azoknak a virágkedvelők­nek, akiknek kertjük nincs, ugyanis az Alpesi hangát cserepes virágként is termesztik, (f.) Az asztalon az Édes otthon háttérterve. (Császár Csaba felvétele) tojevszkij-drámához fest új alapszőnyeget, mert a régi elkopott, közben már előké­szület alatt állnak az Én, te, ő díszletdarabjai is. Amikor — jó egy évvel ezelőtt — Baráth Andrást, színházunk díszlettervezőjét faggattam egy riportban, említette, hogy a nagyszállási műhely ma­gas művészi igénnyel, meg­bízhatóan dolgozik. Bátran lehet tervezni, jól megcsi­nálják. — Még eddig minden dísz­lettervező meg volt elégedve velünk. Azon igyekszünk, hogy a színpadkép méltó ke­retet adjon az előadásnak, legyen a látvány is legalább annyira „profi”, mint a szín­művészek, akik ebben a dísz­letkeretben játszanak. — A színház varázsa is közrejátszott, hogy tanári diplomával ezt a pályát vá­lasztottam — mondja Szósz- nyák Vince — s lám éppen ebből érzünk itt a legkeve­sebbet. Rideg falak, reggel­este gyaloglás az elhanya­golt úttalan utakon. Messze vagyunk a színháztól, s ez a munkaszervezés szempont­jából is zavaró. Ha beszállí­tották innen a kész díszle­tet, s a színpadon derül ki, hogy valamit még igazítani kellene rajta, már nem hoz­hatják vissza. A díszítők kényszermegoldásokhoz fo­lyamodnak ilyenkor. Szerencsére mindez a né­zőtérről nem látható, akiket pedig bosszant olykor, ki­tartanak. — Kell egy jó adag meg­szállottság ehhez — mondja a díszletfestő, és rak egy lapát szenet a kazánra, ami a ra­diátorokat melegíti. — Csak az kárpótol, amikor felgyúl- nak este a reflektorok, s a díszlet kiszínesedik. Ilyenkor elfelejtem, hogy festékesdo- bozok közt eszem a mikro- busszal kihozott üzemi kosz- tot, s bízom, hogy lesznek még jobbak is a körülménye­ink. Mester Attila Kerti szerszámok, kisgépek Tavasz a hobbitelken Lassan eltűnik a hótakaró, s száradás után — remélhe­tőleg hamarosan — megkez­dődhet a munka a kiskertek­ben, háztáji gazdaságokban is. Időszerű a kérdés: van-e elegendő szerszám, kisgép az üzletekben? Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat mindent megren­delt, amire várhatóan szük­ség lehet. Kisvárdai és nyír­egyházi üzletében azonban még ennek csak korlátozot­tan látszik az eredménye, mi­vel a szállítás nem folyama­tos. Különösen így van ez az importcikkek esetében. A Robi rotációs kapából három fajtát árusítanak, a többi magyar és külföldi tí­pusból egyelőre nem érke­zett. Hiány van motoros per­metezőkből, a hagyományos készülék azonban kapható. Megismétlődnek a tavalyi gondok a kovácsoltvas szer­számokkal kapcsolatban, bel­földiből kevés van, igaz, kap­ható a jóval drágább import kapa és ásó. Hasonló a hely­zet a fejszével, s nem vár­ható javulás a sarló- és ka­szaellátásban sem. Magyar és külföldi ásó, villa, kapa már annyi érke­zett a Nyíregyházi Áfész Bú­za téri üzletébe, amennyit rendeltek, ezekből többet nem várnak, ötféle rotációs kapa között választhatnak a vásárlók, és kapható utánfu­tó is. Permetezőből ott is csak a kézi változat szerez­hető be, viszont egyelőre még kasza kapható. Méz A bővülő mézexportról és a mézértékesítés lehetőségei­ről, valamint a méhek egész­ségét veszélyeztető ázsiai varróatka elleni védekezés­ről hallgatnak meg egy-egy előadást a megyei méhész­egyesület tagjai március Sí­én, 10 órai kezdettel a me­gyei művelődési központban. Beszámolnak az egyesület megalakulása óta végzett munkáról. A megyében élő valamennyi méhészt várják a rendezvényre. Foglalt asztal szilveszterre Már tavasz elején jelentke­zett egy csoport Lengyelor­szágból a NYÍRTOURIST- nál, hogy a szilvesztert Nyír­egyházán szeretnék tölteni. Ékes bizonyítéka ez a megye­beli utazási iroda egyre bő- vülő nemzetközi kapcsolatai­nak. Várhatóan már hamaro­san újabb partnerekre talál­nak; a Szovjetunió, Jugo­szlávia, az NDK, Románia és Csehszlovákia egy-egy ide­genforgalmi szervével foly­tatnak tárgyalásokat. Ha­sonlóan jó a kapcsolatuk a megyei idegenforgalmi hiva­talokkal. A Budapest Tourist­tal szerződést is kötöttek, amelynek értelmében az it­teniek a főváros nevezetessé­geivel ismertetik meg cso­portjaikat, onnan pedig a népszerű megyejáró kirándu­lásokra várnak vendégeket. Különösen kedvelt a szat­mári irodalmi és műemléki körút, de a többi olcsó, egy­két napos autóbuszkirándu­lásukra is rendszeresen ér­keznek főleg diák- és nyug­díjas csoportok. A NYÍRTOURIST új ve­zetője, Borbély István el­mondta, hogy idén elsősor­ban az úgynevezett hobbitu­rizmussal (például horgá­szattal egybekötött üdülések) és a falusi turizmussal kap­csolatos kihasználatlan lehe­tőségek felderítése és kiak­názása a céljuk. Ennek ér­dekében a lehetőségeikhez mérten igyekeznek felújíta­ni, karbantartani szálláshe­lyeiket, minél kulturáltabb körülmények teremtésével idecsalogatni a vendégeket. A holt szezon csökkentését is szeretnék elérni. Idén is sor kerül a hagyo­mányosan nagy sikert arató Nyírségi Ősz rendezvénysoro­zatára, valamint augusztus­ban a nyírbátori zenei na­pokra, amelyek évről évre nagy közönséget vonzanak. Gyermeküdültetés céljára felajánlották a sóstói Feny­ves turistaházat, az Igrice nyaralófalu pedig már most is lengyel szótól hangos. Természetesen ebben az évben is feladatának tekinti a NYÍRTOURIST, hogy a megye lakosait minél szín­vonalasabban szolgálja ki. A nyíregyházi iroda mellett Kisvárdán, Mátészalkán, Vá- sárosnaményban és Nyírbá­torban működik kirendeltsé­gük. Papp Dénes rr p 1 ff ..._ \ Ä ... • % Ügyfél voltam... ... illetve lettem volna az IKSZV igazgatójánál, ha meghallgat, mint „egyszerű” közérdekű bejelentőt. De nem hallgatott meg, a meg­gondolásból, hogy (szó sze­rint idézem) őt nem érdekli a lakás (ami egyébként ta­nácsi, így iKSZV-kezelés- ben van) sorsa. Pedig a szolgálati út megtartásával jutottam el az igazgatóig. Hogyan lett belőlem beje­lentő? Lakótársaimmal együtt először a házmesterhez for­dultunk négy lépcsöház gondjával. A lakásokban, különösen a felsőbb szinte­ken elviselhetetlen szag, csa­tornához terjeng immáron három hete. Nem volt nehéz megállapítani a forrás okát: a közműalagútban jó tíz cen­timéteres vízréteg rohad. A házmester ezt többször je­lezte a hibaelhárító építés- vezetőségen, de minden eset­ben eredménytelenül. Töb­ben személyesen is szóltunk, ugyancsak foganat nélkül maradtak a szavaink. Ezek után érett meg bennünk: változást csak az igazgatói beavatkozástól remélhetünk. A többit már leírtam: szó nélkül, minden meghallgatást mellőzve ajtót mutatott az igazgató. Míg az utcára értem, eszembe jutott a vállalat tör­ténete. Néhány esztendeje az IKSZV megszabadult az építési tevékenységtől, ami­kor leválasztották belőlük a TAßV-et. Később kivált és önálló lett a távhőüzem, majd a köztisztasági részleg­ből alakult új vállalat. Most a tanácsi lakások gondjától kellene megszabadítani okét, s akkor egészen jól meglen­nénk velük. (sípos) Kényelmesen? (elek) Két éve még alkalomsze- szerűen szervezett ellenőrzé­seken vonták felelősségre azokat, akik megsértették a tanácsrendeleteket. Akkori­ban még csekély siker koro­názta a tanácsi megbízottak munkáját, hiszen nem egé­szen 2 ezer forint helyszíni bírságot sikerült kivetni a legkirívóbb szabálysértése­kért. Tavaly közterület­ellenőrök kezdték meg a munkát a megyeszékhelyen, akik nap mint nap járják a várost, s büntetik a rend megsértőit. „Csak“ fák? Kihágás sajnos szép szám­mal akad. Leggyakoribb a parkrongálás, amelyért közel 900 esetben vonták felelős­ségre az elkövetőket. Csak­nem százan a köztisztaság megsértéséért feleltek, több tucat embert pedig például közterület engedély nélküli használatáért, csendháborí- tásért, közterületen való sze­szesital-fogyasztásért, vagy A város házirendje Roncsautó a parkban Jóformán föl sem tűnik, annyira mindennapos eset, ha egy autó parkosított területen hajt keresztül, ha egy-egy bolt mellett üvegből kortyolják a sört, vagy valaki letép egy ágat valamelyik köztéri fáról. Pedig mindez vétség a rend, Nyíregyháza házirendje ellen. Némelyekben olthatatlan vágy él egy-egy jármű vagy általában a járművek iránt. Addig nincs is baj, míg nem olyan módszer­rel szerzik meg, mint most kö­vetkező két esetünk főszereplői. Sokan mondtak már búcsút kerékpárjuknak úgy, hogy töb­bet nem is került vissza hozzá­juk. Ebből a szempontból szeren­csésnek mondhatók azok a ti- szavasvári férfiak, akiknek a biciklijükre Torna Péternek és Tamás Andrásnak fájt a foga. A két helyi fiatalember eddig egymástól függetlenül került összeütközésbe a törvénnyel, legutóbb viszont együttesen áll­tak bíróság előtt. Tavaly nyár elején elfogyott a pénze Tornának és Tamásnak, pedig a szomjúságukat még nem sikerült oltaniuk. Nem csoda, hiszen mindketten erősen ked­velték a szesztartalmú üdítőket. Gondoltak egy nagyot, felkap­tak egy-egy kerékpárra, s cso­dák csodájára hamarosan talál­tak is vevőt, akinek nem szúrt szemet, miért árulják az egyen­ként kétezer forintot érő gépe­ket összesen kilencszáz forint­ért ... A kapott pénz pedig ha­marosan folyékonnyá vált, s le­csúszott Tomáék torkán. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Kozma Béla tanácsa lopás vétségéért Torna Pétert — mint A tárgyalóteremből Járművek „szerelmesei cc visszaesőt — hét hónap börtönre, Tamás Andrást pedig hét hónap fogházra ítélte. Mindkettőjüket egy évre eltiltotta a közügyek­től. Az ítélet jogerős. Sajátos — bejegyzetten — gé- emkát alapított 1983 augusztusá­ban apa és fia, idős és ifjú Mol­nár Ferenc. Először Nyíregyhá­zán fűrészelték te a láncot két bicikliről, s vitték magukkal a járműveket, kis idővel később Nyírszőlősön szereztek egy két­kerekű kézikocsit. A következő év tavaszáig felfüggesztették működésüket, akkor az apa következett. Ténykedésének új­ból egy kerékpár esett áldozatul, de pórul járt vele. Hazakerekez­vén ugyanis megállt iszogatni, s mire továbbindult volna, addig­ra egy „szakmabelije” ellopta a lopott biciklit. Ezután nagyobb „halra” vágy­tak: egy Riga gazdája kereste hiába kismotorját, de ezzel sem jártak sokkal jobban, mert ezt is ellopták tőlük. A Komár már­ka már nagyobb szerencsét ho­zott nekik (ez a nyomozás so­rán került elő), így legközelebb ismét erre a tipusra tették rá a kezüket. Másnap viszont Nyír­egyházán egy Babetta keltette fel az apa figyelmét, le sem volt zárva, így nem okozott túl nagy gondot eltolni. A tulajdo­nos munkatársai azonban lefü­lelték idősebb Molnár Ferencet. A családi géemká tevékenysége véget ért. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Spisákné dr. Kiss Judit ta­nácsa tíz hónap börtönre ítélte id. Molnár Ferencet, fiát pedig nyolc hónapra, s kétezer forint pénz mellékbüntetésre. A szabad­ságvesztés végrehajtását mind­két vádlott esetében három év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. engedély nélküli árusításért büntettek meg az ellenőrök. Száztól ötszáz forintig terje­dő összegekben összesen 171 ezer 300 forint helyszíni bír­ságot róttak ki. Súlyosabb esetekben pedig szabálysér­tési feljelentést tettek. Nagy gondot jelent, hogy gyakran a helyi lakosok sin­csenek tisztában a tanácsren­deletekkel. A város házi­rendje szerint a kiemelt út­szegély és a járda közötti rész parkosított területnek számít — még akkor is, ha ott „csak” fák és cserjék nő­nek, mint a Dózsa György út mentén is. Az útszegély és a járda közt tehát akkor sem lehet parkírozni, ha ott egy szál fű sem nő. (Hogyan is nőne, ha örökké kitapos­sák ... ?) Napraforgómag — tilos Kihágásnak számít, ha va­laki póráz és szájkosár nél­kül sétáltatja a kutyáját. Nem kisebb baj, hogy a ját­szóterektől a parkokig a vá­ros valamennyi zöld terüle­tén otthagyják nyomaikat az ebek. Ezért pedig akár sú­lyosan meg is büntethetik a kutyatulajdonosokat. Szép számmal bírságoltak már az ellenőrök azért, mert a kistermelők nem az arra kijelölt helyen kínálták por­tékájukat. Sőt szabálysértés például a napraforgómag árusítása is, ami főleg a sportpályák környékén for­dul elő. Sajnos kevesen szív­lelik meg azt az előírást, hogy az utcai csapadékvíz- csatornákba tilos szennyvi­zet, moslékot önteni. Ennek a kihágásnak akár több száz forint lehet az „ára”. Rengeteg gondot okoznak Nyíregyházán a parkírozók­ban, vagy egyszerűen az ut­cákon „felejtett” roncsau­tók. Jelenleg 3—4 rozsdás, kibelezett kaszni hever szer­teszét a megyeszékhelyen. Ha hiányzik is róluk a rendszám, azért ki lehet deríteni — a lakosság, a házmesterek, vagy a körzeti megbízottak segítségével — hogy ki az elhagyott jármű gazdája. A fővárosban egyszerűen elvontatják a roncsokat, s a költségeket megfizettetik a tulajdonosokkal. Nálunk ezt a módszert még nem vezet­ték be, de bírságra itt is szá­míthatnak a feledékeny autó­sok. Helyszínen egyszerűbb Bár tavaly nyár óta már egyenruhát viselnek a közte­rület-ellenőrök, sokan nem veszik figyelembe a figyel­meztetést, s nem fizetik ki a helyszíni bírságot. Pedig jobban járnak, ha fizetnek. Mert ha szabálysértési felje­lentést tesznek valaki ellen, akkor legkevesebb 500 forin­tos bírságra számíthat az el­követő. Házi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom