Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. március 8. Kommentár Felemás mérleg Borisz Ponomarjov magyar kitüntetése Az MSZMP kiUöttscgi hazaérkezett Moszkvából F elemás mérleg vonható meg az elmúlt napok Közép-Amerikáról érkező jelentések nyomán. Miközben a nicaraguai kormányzat újabb és újabb kezdeményezésieket jelentett be, hogy hozzájáruljon a válság feloldásához, addig a washingtoni keltezésű hírek egyelőre merev elutasítást tükröznek. Sőt, a hangnem tovább keményedéit. Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke a hét közepén például kijelentette, hogy az amerikai kabinet adott esetben kész megtorló intézkedéseket hozni Managua ellen. A befolyásos politikus elsősorban gazdasági ellenlépésekre utalt, és egy, a ni- caraguai ellenfomadalnnárok által alakítandó ellenkormány esetleges elismerésére, de a nicaraguai vezetőik változatlanul nem zárják ki egy súlyosabb, katonai beavatkozás lehetőségét sem. Pedig a robbanásveszélyes közép-amerikai helyzetben sokkal inkább a diplomáciai erőfeszítések fokozására lenne szükség, mindenekelőtt a politikai rendezés előmozdítását szorgalmazó Contadora- csoport közvetítő tevékenységének felújítására. A közvetlen nicaraguai—amerikai párbeszéd kibontakozására ugyanis a jelek szerint meglehetősen kicsi az esély. Az Egyesült Államok az év elején felfüggesztette az addig Mexikóban folytatott kétoldalú tárgyalásokat, azzal az indoklással, hogy „elemezni akarják a közép-amerikai békefolyamatot”. Később jó néhány magas rangú politikus nyilatkozata alapján világossá vált, hogy az USA voltaképpen egyáltalán nem érdekelt már a sandinista vezetéssel kötendő bármilyen megegyezésben, s végső célja a mostani forradalmi kormányzat sarokba szorítása. Az elnök elképzelései azonban korántsem találkoznak egyértelmű helyesléssel. A washingtoni kongresszusban e hónapban kerül sor arra a szavazásra, amely a sandinistaellenes csoportoknak nyújtandó újabb sok millió dolláros katonai segély ügyében dönt. A jelenlegi kilátások szerint a Fehér Ház a széles körű propagandakampány dacára valószínűleg vereséget szenved e kérdésben, vagyis — legalábbis elméletileg — a törvényhozás megtiltja a hivatalos támogatás felújítását. Az elkövetkező napok, mindenekelőtt a kongresszusbeli kötélhúzás kimenetele és a konstruktív managuai javaslatokra adandó válaszok mutatják meg, van-e esély a békés kibontakozásra, vagy pedig a kis, három- milliós ország körül a feszültség további kiéleződésével kell számolnunk. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában átnyújtotta Borisz Ponomar- jovnak, az SZKP KB Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét. Az Elnöki Tanács a kitüntetést a magyar— szovjet kapcsolatok ápolása, a szocialista országok együttműködésének erősítése terén, a békéért és biztonságért vívott harcban szerzett kiemelkedő érdemeiért, 80. születésnapja alkalmából adományozta a szovjet vezetőnek. A kitüntetés átadásánál jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a szocialista országok testvérpártjai propaganda- és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak találkozóján. Várkonyi Péter befejezte londoni tárgyalásait Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtök este befejezte háromnapos nagy- britanniai hivatalos látogatását, és hazarepült Londonból. A repülőtéren brit kollégájának személyes képviselője búcsúztatta. Londoni tartózkodása során a magyar külügyminiszter meghívójával és vendéglátójával, Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel, továbbá Malcolm Rif- kind külügyi államminisz(Folytatás az 1. oldalról) életre a régebbi és a közelmúlt szociálpolitikai intézkedéseit, amelyek a nők munkavállalását, a családban betöltött szerepük könnyítését hivatottak elősegíteni — hangsúlyozta a továbbiakban. Losonczi Pál ezután átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett kimagasló munkásság elismeréseként. A Parlamentben megtarott ünnepségen a Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntették ki Kovács Ká- rolynét, a megyei pártbizottság nyugdíjas nőreferensét. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Mostyák Andrásáénak, az oktatási igazgatóság tanszékvezetőjének és Valent Sándorné nyíregyházi nyugdíjasnak, az MNDSZ alapító tagjának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Borbély Jánosné, a rakamazi művelődési ház igazgatója és Rézműves Mi- hályné hodászi óvónő vehette át. terrel és Norman Tebbit kereskedelmi és ipari miniszterrel tárgyalt. Csütörtökön fogadta őt Margaret Thatcher miniszterelnök. Várkonyi Péter magyar- országi látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe-t, aki a meghívást elfogadta. Hivatalos programja részeként a magyar diplomácia vezetője részt vett Domokos Mátyás londoni nagykövet sajtófogadásán is, ahol brit újságírókkal találkozott. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Kovács Fe- rencné az Ököritófülpösi Nagyközségi Közös Tanács ügyvitelellátója, Mikita Zoltánná, a Kisvárdai Városi Tanács V. B. szervezési előadója, Mikolai Andrásné, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság pénztárosa, Nehéz Rudolfné, a kisvárdai Bessenyei gimnázium tanára és Radicsné dr. Drágár Magdolna, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője. A szakszervezetben végzett tevékenységük elismeréséül a Szakszervezeti Munkáért arany fokozata kitüntetésben részesült Tóth Jánosné, az Alkaloida Vegyészeti Gyár technikusa, az SZMT nőbizottságának tagja. A kitüntetés ezüst fokozatát adományozták Szabó- né dr. Csiszár Gabriellának, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi- bizottsága titkárának. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Sörényi Istvánná, a SZÁÉV osztályvezetője, az építők szakszervezete megyei bizottsága nőbizottságának tagja és Barcza Béláné, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság adatrögzítője, szakszervezeti főbizalmi. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT által üzemeltetett, április 1-én nyíló DOMUS ÁRUHÁZBA 1985. március 15-i munkába lépéssel felvételre keresünk műszaki eladókat (szakképesítés szükséges, lehet villany- szerelő szakma is), gépírni tudó adminisztrátorokat (érettségivel) és segédmunkásokat. Kisvárdára területi hálózati ellenőrt (április 1-i belépéssel). Nyíregyházára hálózati ellenőrt kér. szakközépiskolai végzettséggel, legalább 5 éves gyakorlattal. Nyíregyházi barkácsboltunkba műszaki eladókat képesítéssel, valamint reklám-propaganda előadót (képesítéssel) és kirakatrendezőt (képesítéssel, vagy több éves szakmai gyakorlattal). Jelentkezés minden munkakörre: Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. II. em. 206. A kisvárdai ellenőri munkakörre írásos pályázatot kérünk. (396) Az OKISZ elnöksége a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Bihari Jánosnét, az Ibrányi Építőipari Szövetkezet, Csongár Jánosnét, a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet, Erőss Albertnét, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet, Gerják Józsefnét, a baktalórántházi Vertikál Szövetkezet és Torma László- nét, a nagyikóllói Kallux Cipőipari Szövetkezet dolgozóját. ★ A nemzetközi nőnap 75. és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Televízió ünnepi műsort rendezett csütörtök este a pesti Vigadó hangversenytermében. Az eseményen — amelyen Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott köszöntőt — 17 tagú küldöttség vett részt Szabolcs-Szatmár megyéből. A földreformtörvény megjelenésének 40. évfordulójára A felszabadulásig — 1945- ig — a földesúri nagybirtokrendszer uralkodott hazánkban. A 4 és fél millió főt számláló parasztságból — amely az ország lakosságának több mint a felét tette ki — csupán 1,5 millió rendelkezett földdel, s azok kétharmad része a szegényparasztsághoz tartozott. Az a körülmény, hogy a termőföld fele és a java a kizsákmányolok tulajdonában volt, objektív alapját képezte a társadalmi-politikai feszültségeknek, a dolgozó parasztság elégedetlenségének. A föld felosztásáért évszázadokon keresztül folytatott harc bizonyítja, hogy a szegényparasztság sohasem nyugodott bele a föld igazságtalan birtoklásába, kizsákmányolt és megalázott helyzetébe. A feudális maradványokkal átszőtt kapitalista mező- gazdaság erőteljesen gátolta az ország fejlődését. Megakadályozta a mezőgazdaság korszerűsödését is. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után ezt a föld birtokrendszert és reakciós politikát seperte el elsőnek a dolgozó nép haragja. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elévülhetetlen érdeme, hogy meghirdette a földreformot. „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer földnélkülit és szegényparasztot, hogy gyara- pítsuk a demokratikus magyar államrendet.” A szózatban meghirdetett program sikeres megvalósítása szempontjából is alapvető jelentőséggel bírt a lakosság több mint felét kitevő parasztság megnyerése, évszázados vágyának teljesítése, a föld felosztása. A Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt javaslatára az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. március 15-én törvényt alkotott a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz jutásáról. „A nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését. A földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt. A földreform végrehajtása életbevágóan fontos nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszűnése után Magyarország erős, egészséges és termelőképes kisibirtokokon fog nyugodni, amely a birtokosok telek- könyvileg bejegyzett magán- tulajdonát képezi.” A földreform demokratikus jellegét bizonyította, hogy kártalanítás nélkül elkobozták a hazaárulók, a Volks- bund-tagok, a német hadseregben szolgáltak, a nyilasok, a népellenesek birtokait minden felszereléssel együtt. Kisajátításra kerültek a 100 kh-nál nagyobb földesúri és 200 kh-nál nagyobb gazdagparaszti birtokok. A földosztás során előnyben részesítették azokat, akik a fasizmus elleni harcban részt vettek, akik az új nemzeti hadseregben szolgálatot teljesítettek. A törvény értelmében igényjogosultak voltak a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági munkások, a törpebirtokosok és a kisbirtokosok. Lényeges politikai és lélektani hatása volt annak, hogy a földhöz juttatottak te- lekkönyvileg is tulajdonosai lettek a földnek. Szükségesnek és 40 év távlatából is helyesnek bizonyult, hogy a földet igényeljék a jogosultak és a földet igénylő parasztság — a munkások a párt támogatásával — maga hajtsa végre a földreformot. Ennek szervezeti keretét a földigénylő bizottságok alkották. Az igénylők demokratikusan választották meg a bizottságokat, a köztiszteletben álló dolgozó parasztok közül, akik fogadalmat tettek, hogy lelkiismeretesen, részrehajlás nélkül tevékenykednek. Feladatuk nem volt könnyű. Számba kellett venni a felosztható föld meny- nyiségét, minőségét, összeírni az igényjogosultakat és azt közszemlére kifüggeszteni. A legnehezebb mégis a földek igazságos szétosztása volt, mert egy-egy településen különböző mennyiségű és minőségű földeket lehetett elosztani. Az ország területén 3200 községben alakultak meg a földigénylő bizottságok, mintegy 30 ezer taggal. 730 425 földigénylőt írtak össze, akik közül 642 342-en minősülitek igényjogosultnak. A földhöz juttatottak 57,7 százaléka agrárproletár, földdel nem rendelkező mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd, 38,4 százaléka törpebirtokos és kisbirtokos, 3,9 százaléka pedig egyéb kategóriába tartozó személy volt. Ennek megfelelően a legtöbb földet — 2,2 millió holdat — a mezőgazdasági munkások és a gazdasági cselédek kapták. Az egy juttatottra eső átlag- terület 5,1 hold — 2,9 hektár — volt. A földreform nemcsak a földet, hanem a nagybirtokok élő és holt felszereléseit, az épületeket, a készleteket, a vetőmagot, a takarmányt is igénybe vette. Ezeket a földművesszövetkezetek hasznosították. A szegényparasztság zömének a juttatott föld volt az első földtulajdona, az első saját termelőeszköze, amelyhez nagy reményeket fűzött. Hosszú, keserves évszázadok után a szegények is a maguk gazdái lettek, akiknek már nem parancsolt az uraság, az intéző, a béresgazda. Nem kellett többé megalázkodniuk, kalapjukat gyűrni a jegyző előszobája előtt, hogy be merjenek-e menni. A parasztember egyenjogú állampolgára lett a hazának, amely mellett mindig — jóban és rosszban — kitartott. És a parasztság nagy akarattal, szinte emberfeletti erővel fogott hozzá a föld megműveléséhez. Gyakran, a szó szoros értelmében a két dolgos kezével művelték meg a földet, hiszen igásállatai, szerszámai többségüknek nem volt és bérelni sem tudtak mindig. Volt olyan család — nem is egy- kettő — amely ásóval, kapával művelte meg a földet. Az a tudat azonban, hogy a maga földjén magának termelt, megsokszorozta a parasztság erejét és a föld többségét már 1945 tavaszán és őszén megművelték. Ami pedig a demokratikus földreform társadalmi hatását és következményeit illeti, az történelmi mércével mérhető. Példát mutatott arra, hogy a kisajátítókat ki lehet sajátítani, hogy a földesurakat le lehet győzni. A nagybirtokrendszer felszámolása volt a dolgozó magyar nép első nagy győzelme a régi rendszer uralkodó osztályai felett. A földesurak nem nyugodtak bele vereségükbe, vissza akarták szerezni volt birtokaikat. Egyes helyeken meg is jelentek, fenyegetőztek, a korábbi erkölcsökre hivatkoztak, próbálták megtéveszteni, megfélemlíteni és maguk mellé állítani a dolgozó parasztságot. Akadtak olyanok, akik ettől meghátráltak, de a földhöz juttatott parasztság többsége — a munkásosztály segítségével — mellé állt a Magyar Kommunista Párt jelszavának: „Földet vissza nem adunk!” Szenvedélyes, nagy politikai csatákban, tömegmegmozdulásokkal, a megjelent földesurak és segítőik leleplezésével és eltávolításával a parasztság, a dolgozó nép közös erővel megvédte a földreform vívmányait. A dolgozó parasztság ismételten bizonyságot tett a népi demokrácia mellett, nem engedte visszafordítani a történelem kerekét. Ez a győzelem megalapozta a továb- j bi politikai és gazdasági lépéseket is. A földreformmal és annak megvédésével eldőlt az ezeréves per. A föld azé lett, aki azt megműveli. A történelmi változás által teremtett gazdasági és politikai bázison lehetett megvalósítani később a mezőgazdaság szocialista átalakítását. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság a tudomány, a technika, a kollektív munka alkalmazásával, az önálló gazdálkodással, a demokratizmus kiszélesítésével, az erkölcsi és az anyagi érdekeltség megvalósításával, a közös és a háztáji gazdaságok szerves egységével a világ élvonalába emelte a magyar mezőgazdasági termelést. Megteremtették a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátását, a gyökeresen megváltozott falusi viszonyokat, s jelentős mértékben járultak hozzá az ország egyensúlyi helyzetének javításához. A földreform törvény 40. évfordulójára emlékezve, tisztelettel és elismeréssel adózunk azoknak, akik a törvényt kezdeményezték, megalkották és megvalósították. Dr. Tar Imre országgyűlési képviselő 4%|ÍH FÖLD! IW KENYÉR! \ SZABADDÁ»! FÖLDET A PARASZTSÁGNAK! A Heeyer tLmmmmmkstm Párt követeti, hogy a ioo holdon fciui- nagybirtok löfkélikh 1945 ok tóbor 1-lg parasztkézre Jusson Ha féldet akarsz, alakítsd meg mindenütt a földigénylök bizottságait Ha fttldet akarsz, müveid meg! Szánts vés«, tavasszal, az aratás a tiéd leaz! Pusztuljanak, akik el akarták gáncsolni a földreformot! KENYERET A MUNKÁSSÁGNAK!
