Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

1985. március 7. Kelet-Magyarország 3 „Formabontás" a pírtmunkában AZ IDÉN ÉS JÖVÖRE „FORMABONTÁSRA” KE­RÜL SOR, s a vállalatok túl­nyomó többségénél ezután a tulajdonosi jogokat a dol­gozó kollektívák, illetve vá­lasztott képviselők gyakorol­ják. Egyebek közt döntenek az igazgató személyéről, fog­lalkoztatásának feltételeiről, részlegek összevonásáról, szétválásáról, s valamennyi olyan sorskérdésről, amely­ben korábban a minisztéri­um, az irányító hatóság volt illetékes. A dolgozó kollektí­va lesz szó szerint is, jogi értelemben is a felelős tu­lajdonos, a gazda. önmagában az a körül­mény, hogy az MSZMP kez­deményezte a mélyreható változásokat, még nem ga­rantálja eleve és automatiku­san a gazdasági életben te­vékenykedő pártszervezetek vezető pozíciójának megőrzé­sét. A párt különböző szin­tű szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a megváltozott feltételekhez igazodva kell a politikai munka tartalmát, stílusát alakítani. A párt­munka fejlesztése — min­denekelőtt a politikai meg­győző, mozgósító és ellenőr­ző tevékenység erősítése ré­vén — hozzájárulhat a vál­lalati öntevékenység és fele­lősség érvényesüléséhez, a vállalkozókészség bátorításá­hoz, a munkahelyi demokrá­cia kibontakoztatásához, a kádermunka demokratizálá­sához. A pártmunka nem öncél, hanem eszköz, a fő politikai célok elérését kell hogy szol­gálja. Most a legfontosabb, hogy az új vállalati formák életrevaló demokratikus tar­talommal telítődjenek. Fóru­mokban eddig sem volt hi­ány, de ezek többségének működése valahogy formális­sá, szürkévé vált. Az új vál­lalati intézményrendszer ér­demi beleszólási, döntési ha­tásköreivel nagy lehetőséget kínál a tartalmi gazdagodás­ra, a megújulásra. Egyben alkalom a dolgozó tömegek aktivizálására, tulajdonosi felelősségérzetének feléb­resztésére, kezdeményező­készségének felkarolására. A lehetőség elszalasztása vi­szont az új forma elhalvá­nyulásához, lejáratásához ve­zet, és felmérhetetlen politi­kai kárt, kiábrándultságot okozhat. POLITIKAI KULTÜRÁNK FEJLESZTÉSE, a demokra­tizmus játékszabályainak be­idegződése vezetőtől és párt*- munkástól egyaránt türelmet kíván a vitában, az érdemi politizálásban, megértést és érzékenységet a közvélemény, a hangulati hullámzások iránt. Aki hatni akar kör­nyezetére, alakítani, befolyá­solni kívánja azt, annak mindenekelőtt meg kell ta­nulnia az önmérsékletet, az alkalmazkodást. Sokszorosan összetett társadalmi, gazda­sági feladataink megoldásá­ban nem jutunk messzire pusztán hatalmi eszközök, adminisztratív módszerek al­kalmazásával. Az erő fitog- tatása a gyengeség jele. Aka­rata ellenére egy embert sem tehetünk elégedetté, boldog­gá, hát még az egész közös­séget. Ezért a demokratikus közszellem alakításában meg­határozó jelentősége van a kommunista kollektívák ki­sugárzásának, cselekvési egy­ségének. A jól megválasztott politikai célok csak a hely­hez és a mindenkori felada­tokhoz igazodó politikai esz­közökkel érhetők el. A törvényes jogosítványo­kat, a döntési hatáskört a dolgozó kollektívák és vá­lasztott képviselőik kapják. A különböző szintű és hatás­körű pártbizottságoknak vi­szont van véleményezési le­hetősége — ezzel élni csak megalapozott véleménnyel és okos érvekkel lehet — mind az átsorolásra megérett vál­lalatok körét, az áttérés üte­mezését, a végrehajtás mód­ját, mind az új testületekbe jelöltek, illetve az igazgató személyét illetően. Az a cél, hogy a legrátermettebb mun­kások, szakemberek, vezetők — köztük számarányuknak megfelelően arra alkalmas párttag és pártonkívüli dol­gozók — kerüljenek a válla­lati tanácsba, a választott ve­zetőségbe, az ellenőrző bi­zottságba. Mint ismeretes, a pártszer­vezet titkára — a szakszer­vezeti bizottság és KISZ tit­kárához hasonlóan — nem lesz tagja a vezető testület­nek, tanácskozási joggal vesz majd részt ülésein. A párt­titkár tehát így a jövőben is csak az őt megválasztó párt­tagoknak felel közvetlenül. A pártszerv állásfoglalását, elő­zetes egyetértését a vállalati irányító testületek kommu­nista tagjai kötelesek képvi­selni, érvényesítését politikai meggyőző munkával és sza­vazataikkal támogatni. A döntés — az irányító szerv egyetértésével — a testület joga. A pártszerv előzetes ál­lásfoglalása az önállóság, a választott testület, a dolgozó kollektíva jogainak tisztelet­ben ■ tartásával érvényesít­hető. A SZEMÉLYI KÉRDÉSEK KÖZÖTT a leglényegesebb: ki legyen az igazgató (vezér- igazgató) ? A javaslat és a döntés két változata lehetsé­ges jelenleg. Az egyik: á meg­lévő igazgatót megerősítik tisztségében és megbízzák to­vábbi 2—5 éves időtartamra a vállalat vezetésével. A má­sodik: az igazgatót felmentik az igazgatói teendők ellátása alól és pályázatot írnak ki az igazgatói munkakör betölté­sére. A pályázók, a szükséges in­formációk ismeretében, meg­választásuk esetére progra­mot készítenek. Közülük azo­kat, akik a kiírási feltételek­nek megfelelnek, a végleges kiválasztás céljából előter­jesztik. A pártszervezet ilyen esetben rangsorolás nélkül több pályázót is támogathat. Amennyiben a hatáskörileg illetékes pártszerv körülte­kintő, sokoldalú mérlegelés után egyetlen jelölt mellett foglal állást, akkor erről idő­ben tájékoztatnia kell a dön­tésre jogosult testület párt­tagjait, gondoskodva egysé­ges kiállásukról. A pártszerv állásfoglalása és annak meg­győző érvekkel felvértezett képviselete minden bizonnyal kiállja a nyilvánosság, a de­mokratikus vita próbáját. KÖRÜLTEKINTŐ POLI­TIKAI ELŐKÉSZÍTÉS és fi­gyelmes végrehajtás esetén a vállalatoknál nem kell tarta­ni kártékony rivalizálástól. A politikai vezető szerep ér­vényesülése nem jogi garan­ciáktól függ, hanem a 40 év során kivívott és a minden­napok során újra és újra megszolgált bizalomtól. Kovács József Gondosan ügyelnek a minőségre a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnál. A laboratóriumban folyamatosan vizsgálják a termékek minőségét, az exportszállítmányt külön ellenőrzi a MERT képviselője, (elek) A Kender-Juta nagyhalászi gyárában ebben az évben 6400 tonna polietilénszálat készíte­nek. A kongresszusi munkaverseny felajánlásaként az itt dolgozó brigád vállálta, hogy egy százalékkal csökkenti — amely igen nagy mennyiség — a selejtet. Felvételünk a csévélőgép mellett készült. (Elek Emil felvétele) Születésnapja: március 8. A táska MM a megint hasra esett Ifi a táska és a tanár néni szívéhez ka­pott az ijedtségtől — köz­li cinkos mosollyal Z. A látható elégedettség nem a tanár néni rémüle­tének szól, hanem a has­ra esett táska tulajdono­sa iránt érzett irigység táplálja. Az ominózus tás­ka ugyanis erősen külön­bözik Z. közönséges háti táskájától — úgynevezett diplomatatáska. Tulajdo­nosa rendszerint maga mellé állítja az órán, s elég egy rossz mozdulat — a táska jókora puffá­Ha a barátnő politizál... Gondosan rakott ősz haj keretezi arcát. Kicsit kap­kodva beszél, szabadkozik: a bíróságról jött és ilyen­kor annyira felzaklatják az ügyek. Napokon át töpreng egyiken-másikon. Nem tud napirendre térni az ítélet kihirdetése után. A népi ülnök nemcsak az igazság­szolgáltatást képviseli, ha­nem érző asszony, gyerme­kéért rettegő anya, akit fel­háborítanak a garázda tet­tek, s az emberben lakozó jónak a durva megtagadá­sa ... Valent Sándorné már a hetven kapujába étkezett, de még ma is fiatalos lendület­tel jártkel a városban. A itettrekész asszonyt, a szen­vedélyes agitátort, a köz­ügyek iránt olthatatlan ér­deklődésű Erzsilke nénit na­gyon sokan ismerik ebben a megyében. A nőmozgalom alapítóinak egyike. — Pedig higgye el, eszem­be sem jutott, hogy abból a kis Morgó utcai szoba-kony- hás, földes padlójú házból nekem valaha is a mozga­lomba vezet az utam. Hét testivér közül én voltam a harmadik. Korán kenyérke­reset után kellett néznem. Szakma egy nőnek? Még viccnek is rossz lett volna. Mentem anyám után az ura- ságokhoz napszámba. Sose felejtem el, amikor az első fizetésemet, 40 fillért haza­vittem. Vehettem volna be­lőle süvegculkrot vagy vala­mi más nyalánkságot, de kellett a pénz kenyérre, szén­re, lakbérre. Apám az útka- parói béréből nehezen tar­totta el a családját. így telt az ifjúkora. Míg­nem megismerkedett Valent Sándorral, akit már akkor is kommunistának tartottak. A szülők azonban nem szíve­sen adták volna a lányukat hozzá. Bizonytalannak érez­ték a házasságot, pedig la­katos szakmával állt a leen­dő apósa elé a kérő. Hát nem, hát nem. Gondolták, kivárják a nagykorúság — akkor 24 esztendő — határát és akkor kelnek egybe. A születésnapja március 8-ra esett a fiatal lánynak, így a nagykorúságra aludt egyet és 1939. március 9-én álltak az anyiákönyvvezető elé. Ettől a frigytől számíthat­ja Erzsiké néni a rhunkások- hoz tartozását. Még jól em­lékszik rá, amikor a nyír­egyházi munkásotthonban egy politikai gyűlésen vol­tak és a rendőrök ér kéziére mindannyian felálltak tán­colni ... A Cimkovszki házas­pár vitte el őket a politikai rendezvényekre, és mutatta be Valentnét iá megyei nő­mozgalmi vezetőknek. Ha­marosan megtalálta ezen • a területen a saját egyéniségét, hangja bátrabb, érvei meg­győzőbbek lettek. 1947-ben lett párttag, egy évvel ké­sőbb már felelős beosztást kapott a nőszervezetben. Az akkori MNDSZ megyei bit­kára volt egy ideig. — Nem holmi elvont dol­gokról beszéltünk alkkor az asszonyoknak. Hétköznapi ügyeket emeltünk a politika rangjára. Közben még olyan tréfás ötletéket iís adtunk nő­társainknak, hogy a férfi a család feje, a nő a nyaka és a fej mindig arra hajlik, amerre a nyak fordítja... De félretéve a ma is meg­mosolyogtató humort, na­gyon komoly, de mindvégig szinte barátnői beszélgeté­sek voltaik ezek. Például meg kellett győznünk az anyákat, hogy az óvoda nem szakítja el a gyermeket a családi háztól, csak megköny- nyíti az asszony helyzetét, nem kell a mezőre nagyken­dőbe csavarva a hátán ci­pelni kicsinyét... — Aztán jött az iskolák államosítása. Hány vallásos asszony látta ebben a világ végét?! Jó példák tucatjaival kellett bebizonyítanunk, hogy a gyermek javát akarja a fiatal szocialista állam. Űjabb erőpróba, a tsz-szervezés ad­ta a feladatot. Gyermeknevelésről, a szü­lői ház és az iskola kapcso­latáról beszélgettek a járási szintű értekezleteken. Erzsi­ké néni ma is ifjúi hévvel beszél ezekről a dolgokról. A mozgalomban eltöltött évek megedzették. De ma is érzékenyen reagál a világ dolgaira. A Hazafias Nép­front nőbizottságában még mindig talál tennivalót. — özvegyen éltem le az életemet, a férjem a háború­ban odamaradt. Ha én a bé­kéről beszélek, az nem azért van, mert úgymond haladni akarok a korral. Fájdalmas tapasztalat kényszerít rá, hogy a nőmozgalom mai ak­tivistáitól a béke védelmezé- sét kérjem ... Tóth Kornélia nással elterül. Az említett irigykedés jól lemérhető azon is, hogy a harmadik osztá­lyos fiú mily álmodozó szemekkel simítja végig időnként apja hasonló táskáját, s micsoda pa­naszáradat ömlik ilyenkor belőle arról: a háti táska roppant előnytelen, mert összegyűri a kabátot, mert nehéz megtalálni benne a keresett füzetet (különö­sen, ha otthon felejti a nebuló) ... Sóhajt, aztán elsorolja, hogy kinek van már ilyen a harmadik dé- ben. A gyengéd célzatosság nálunk még nem talált meghallgatásra. Minden­esetre Z. örömmel nézte a minap, hogy ősszel isko­lába menő kisöccse fel­próbálta az ő háti táská­ját. „Nagyon jól áll ne­ki ...” — mondta. És rám sandított. — De akkor ne­kem új táska kell, ugye?!” (tarnavölgyi) | Nosztalgia a kis pékség után | Ki mondja meg a komputernek? Naponta véleményt mondanak az emberek a kenyér­ről, éppen ezért sem a termelő sütőipari vállalatnak, sem a forgalmazó kiskereskedelmi boltoknak, de légióként a vá­sárlóknak nem mindegy, milyen lesz a mindennapi kenyér. A falugyűléseken, város­körzeti tanácskozásokon szinte mindenütt elmondja a lakosság: a kenyér és a pék­sütemény késve és főként rendszertelenül érkezik. Dél­utánonként már ritka a friss kenyér; a kifli, a zsemle pe­dig korán elfogy. Kicsi, égett, deformált Egy, a megyeszékhely és vonzáskörzetének ellátását értékelő tanácskozáson hal­lottuk: 41 Ü2íletben tartott vizsgálat alapján állapították meg, a kifli gyakran kicsi, égett, deformált, alaktalan. Előfordult sületlen kenyér az Árpád u/tcai boltban, hiá­nyolják a fogyasztók a régi kétkilós és a félkilós kenye­ret. Tavaly április 4-re és november 7-e előtt a szüksé­gesnél kevesebb kenyeret ta­láltak a boltban a vevők. Nagy visszhangot váltott ki az új nyíregyházi kenyér­gyár automata gépsoráról le­került veknik minősége. — A vásárlók egy része sava­nyúnak érzi iaz ízét és ke­ménynek tartja a héját. A Csemege ABC-ben viszont dicsérték ezt a kenyeret — hallottuk az üzlet egyik ve­zetőjétől. Nosztalgiával em­legetik a kis .pékségekben sült kenyeret. Bartba Lajos főmérnök a termelő gondja­it mondta el: csak olyan lisztből tudnak kenyeret süt­ni, amilyet kapnak a gabo­naforgalmitól. Míg a pégség- ben a liszt hibáit tudta kor­rigálni a pék a dagasztással, a kelesztési idő módosításá­val, vagy fizikai erejével, addig az automata kemence megsüti, akármilyen alap­anyagból, ugyanúgy, csak a kenyér nem lesz ugyanolyan. ja meg a komputernek, vi­gyázat, az 50-es liszttel csín­ján bánjon?! Van már tehát elég ke­nyér, de a minőségét, a meg­szokott ízét gyakorta kifogá­solják a vásárlók. Fontos lenne a szállítás pontos üte­mezése is. Sokan inkább megvárják a friss áru érke­zését. Sóstóhegyen és Nagy­szálláson nemrégiben két órát is vártak a vevők, akik szeretnék, ha mindig ugyan­abban az időben érkezne a járat. S ha a vásárló kenyér­re vár, óhatatlanul véle­ményt mond a sütőiparról, a szállítóról, a szervezésről. A termelő és a kereskedő megállapodása azonban nem mindig garantálja, hogy mindenüvé azonos időben érjen a kenyér. Májustól: számítógép Nyolcvandekás Májustól számítógép ve­zérli majd a kenyérgyártást, s akkor végleg a modern technika irányítja a folya­matot. Emberi kéz érintése nélkül sül a kenyér — dicse­kedhetünk egyik oldalról, de igaz az érem másik oldala is: az emberi kéz eddig kija­vította, amit a másik hibá­zott, ha a molnár „elégette” a búzát, szaknyelven szólva hősérült lisztet küldött a ma­lomból. De ezután ki mond­A régi kenyérgyárat 70 millió forintos költséggel fel­újítják és addig a most fel­szabadult pékségekben sütik majd a kiflit, zsemlét. Már most gondolkoznak a szak­emberek azon is, hogyan le­hetne kisebb kenyeret sütni az automata gépsoron, ugyanis a vevők keresik a félkilósát .is. Kísérletként nyolcvandekással talán meg­birkózik az automatika. (t. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom