Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. március 6. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Dilemma Nehéz igazságot tenni. Márpedig azok az embe­rek, akik tőlünk remélik ügyes-bajos dolgaik el­igazítását, elvárják (jog­gal), hogy pártatlanul foglaljunk állást. A té­nyek általában hézagos ismerete azonban óvatos­ságra int. „Magánember­ként” ugyanis ki-ki vi­selheti a felelőtlen ítél­kezés kockázatát, esetle­ges következményeit. A hivatásos toliforgatók azonban nem engedhetik meg (de legyünk önkri­tikusak: nem lenne sza­bad, hogy megengedjék) maguknak az elhamarko­dott véleményalkotást, hiszen írásba adott szavu­kat több ezer olvasó teszi mérlegre. Csakhogy mi a teendő abban az esetben, ha mindkét félnek igaza van? Mert ilyen is van. Egyszerűbb a dolog, ha a kívülálló véleménye csak két emberre tartozik. Az igazi fejtörést az okozza, amikor sokak (esetleg a köz) érdeklődésére szá­mot tartó ügyben kell le­tenni a voksot. Ez még akkor is töprengésre, ala­pos megfontolásra kész­tet, ha végeredményben nem nagy horderejű do­logról van szó — mond­juk arról, hogy fehér avagy barna legyen-e min­dennapi kenyerünk? Egy héttel ezelőtt épp ezeken a hasábokon sírta vissza valaki a nagykállói ke­nyeret, amely természe­tesen puha és fehér. De tollat ragadnak azok is, akik a fekete kenyeret hiányolják időnként a boltokból, azzal érvelvén, hogy az jóval egészsége­sebb, ámbár a hazai szem- nek-gyomornak kétségkí­vül szokatlan a durvá­ra őrölt gabonából ké­szült vekni. Melyik vé­leményt pártfogoljuk? Hiszen aki ragaszkodik a hagyományos, kalácssze­rű kenyérhez, annak épp­úgy meg kell találnia az üzletekben azt, mint a másik táborba tartozók­nak amazt. Vagy: viszonylag újke­letű vita tárgya, hogy sózzuk vagy ne sózzuk az utakat? Ha az illetékesek elmulasztják a sózást, máris akad, aki a fejükre olvassa hanyagságukat. De biztosak lehetnek ab­ban is, ha mégis sóznak, akkor meg a környezetvé­dők néznek rájuk fer- szemmel... Még egy példa, más területről. Vannak, akik kárhoztatják a moziüze­mi vállalatot műsorpoli­tikájáért. De vajon nincs-e igazuk azoknak is, akik érthetőnek tartják, hogy a legnagyobb befogadóké­pességű nyíregyházi mo­ziban, tehát a Krúdyban kell helyet adni a Piedo- ne-rajongók népes sere­gének, s mondjuk a jóval kisebb Békében a Saura- féle Carmen-film marok­nyi csodálójának? De nem szaporítom a példák sorát, hiszen ta­lán így is világos az új­ságíró gyakori dilemmá­ja: ki fölött törjön pál­cát? S ki mellett lándzsát? Gönczi Mária HOL VlZ NINCS, HOL FŰTÉS A Felszabadulás lakótele­pen élők a megmondhatói, mennyit bosszankodnak a víz és a fűtés miaitt, ugyan­is mindkettő a legváratla­nabb időpontokban mondja fel a szolgálatot. Például: reggel felkelünk, még min­den rendben. Egy óra múlva nincs víz. Vagy a meleg, vagy a hideg víz „fogyott el”, vagy mindkettő. Sőt, ennél még rosszabb is volt leg­utóbb, február 23-án, amikor sem víz, sem fűtés, sem áram nem volt — egyik rövi- debb, másik hosszabb ideig. A legbosszantóbb az, hogy sosem tudjuk előre, mire számítsunk, mikor gyűjtsünk tartalékokat. Legalább szól­nának! De sem előzetes fi­gyelmeztetést, sem pedig utólagos magyarázatot nem kapunk az illetékesektől. A számlát persze küldik pontosan, és mi pontosan fi­zetünk is — a teljes szolgál­tatásért, hiszen a gyakori vízhiánynak, az akadozó fű­tésnek nincs nyoma az elszá­molásnál. Mások nevében is: Vedres László, Kisvárda, Felszabadulás ltp. 16. NYITÁSRA VÁRVA Talán két éve is van már annak, hogy lehúzták a rolót Nyíregyházán a Kossuth té­ri fotó-optikai boltban. Ak­kor úgy hallottuk, hogy a he­lyiséget fotószaküzletté ala­kítják át. A korszerűsítés — amennyire az utcáról a kira­katon át meg lehet ítélni — meg is történt, még hóna­pokkal ezelőtt. De a bolt az­óta is zárva. Fotócikkekből a Zrínyi Ilo­na utcai sávházban lévő üz­let — helyszűke miatt — nem tud teljes választékot tartani. A rendbe hozott Kos­suth téri helyiség pedig itt áll üresen. Vajon miért? Sz. I., Nyíregyháza, Ungvár sétány NEM A SZEGFŰ... Kérem írják meg, hogy van a mi községünkben egy olyan pedagógus, amilyet mindenki kívánna a gyere­kének. Oláh Andrásnénak hívják, tanítónő. De nem­csak a tanítványaival törő­dik, a falu öregjeire is van gondja. Felkutatta, s meglá­togatta őket a gyerekekkel. Nem is a szegfű, a bonbon — a jó szó esett a legjobban nekünk, akik már a kilenc­venedik esztendőt is megha­ladtuk. Egy idős ember társai nevében is Petneházáról. SEGÍTÖKÉSZSÉG A zebrán mentünk át a fe­leségemmel a nyíregyházi Ti­sza étterem előtt február 17- ] én délelőtt, amikor elütött bennünket egy autó. Többen is segítségünkre siettek sze­rencsétlenségünkben: két fi­atalember és egy kislány gondoskodott róla, hogy szer­teszóródott holmink ne kal­lódjon el, ők hívták a men­tőt és a rendőrséget is. Most, amikor annyit hallunk arról, hogy milyen önzők, közöm­bösek lettek az emberek, bajunkban jólesett ennék az ellenkezőjét tapasztalni. Nagy József és felesége, Nyíregyháza, Bartók Béla u. 38. SORBAN ÁLLÁS Állok a sorban a nyíregy­házi főpostán. Hónap eleje van, így aztán tucatnyian várakoznak minden ablak­nál. Az ablak túloldalán ülő hölgyek kedvesek, készsége­sek, szélsebesen pergetik a százasokat, ezreseket, de hi­ába, csúcsforgalom Van, né­mi időt mindenkinek el kell töltenie a sorban. A legtü­relmetlenebb ügyfél kerül előttem az ablakhoz. Be­nyújt egy egyes befizetési lapot, majd négy különböző csekket. Harmadik, negyedik köteg befizetési lap is előke­rül a borítékokból, összesítő nincs. Két csekk hiányosan van kitöltve. Különféle rej- tekekből kell előkotorászni a pénzt is. Dicséretére legyen mondva a posta alkalmazott­jának, türelmesen pótolja a hiányosságokat. A hivatalok­ban oly gyakori kioktatás is elmarad. Az imént még oly ideges ügyfél bocsánatkérő mosollyal szedegeti össze az igazoló szelvényeket. Mi, so­runkra várók ezúttal nem az ő pártján állunk. A jelenet egyik szemtanúja: M. Takács Ferenc KERESSÜK Speciális járóbot segíti fér­jemet a közlekedésben. Ezt a számára nélkülözhetetlen eszközt veszítettük el Tra­bantunk csomagtartójáról Nyíregyházán, február 28-án este 5 és 6 óra között. A Vi­rág utcáról a Centrum Áru­ház felé, majd a Tiszavasvá- ri úton haladtunk, és vala­hol útközben hagyhattuk el a járóbotot. Pótolni sajnos nem tudjuk egykönnyen, mert elkészítése speciális fel­adatot jelent. Ezért kérjük, hogy aki megtalálta, a TI- TÁSZ-nál vagy a Kelet-Ma­gyarország szerkesztőségében adja le a nekünk oly fontos járó botot. K. Gy.-né, Nyíregyháza, Rózsa Ferenc u. 31. VÁROSKÉP Kisvárda főutcájának lakói közül sajnos nem sokan ér­zik kötelességüknek, hogy rendet tartsanak a portájuk előtt. Annak idején a havat, most, olvadáskor pedig a sáros, csúszós latyakot gyak­ran még az üzletek, iskolák dolgozói sem takarítják el portájuk előtt. Nagyobb fo­ganatja lenne az ezt előíró rendeletnek (tudomásom sze­rint van ilyen), ha az illeté­kesek időnként végigsétálná­nak a városon, és ellenőriz­nék a rendet, a tisztaságot. Ez most, tavasz közeledtén sem ártana. Bírságot érde­mel az, aki hanyagságával csúfítja városunkat, amelyet pedig mi szépnek szeret­nénk látni. Karát Béla, Kisvárda, Várlépcső u. 97. Szerkesztői üzenetek Vass Józsefné kisvárdai és Pető Ferenc vajai ol­vasónknak levélben vála­szoltunk. Tasi Mihály nyíregyhá­zi, Czakó Pál győrteleki, Kórődi András encsencsi, Fógl László nyíregyházi, Karasi Istvánná csengeri, Vályi Petemé aranyosapá­ti, Izsák Károlyné új- dombrádi, Pál Lászlóné anarcsi, Katona Károlyné kocsordi, Jászai Mihály nyírszőlősi, Botos Jánosné nyírbátori, Szántó Árpád- né nyíregyházi, Orosz Bé­la sóstóhegyi, Jávori And­rás kótaji, Juhász István­ná nyíregyházi, Papp Mi- hályné nyíregyházi, Jáger Istvánná sényői, Sziráki István ófehértói, Pfeiffer lstvánné ömbölyi, Holló Sándorné kálmánházi, Fü- gedi Jánosné tiborszállá- si, Keszi Antal fábiánhá- zi, Talpas Gábor nagyha­lászi, Tóth Józsefné má­tészalkai, Kaposi István nyíregyházi és Zilahi Miklósné nyírturai lakos ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Skorán János aranyos­apáti, Radvánszki Béla őri és Tóth Józsefné gá- vavencsellői olvasónk kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Ladik Józsefet a napok­ban felkeresi egykori munkahelye szakszerve­zeti bizottsága, és segíte­nek abban, hogy a segélyt megkapja. Veress István balkányi lakost a községi tanács többek között arról is tá­jékoztatta, hogy a vízmű- hozzájárulási díj fizetésé­re a lakás bérlője is kö­telezhető. Virág Géza kispaládi le­vélírónk panaszát a ter­melőszövetkezet orvosol­ta. Csorna László petnehá- zi lakost tájékoztattuk, hogy a tőle tévesen levont összeget számára visszafi­zetik. Az illetékes válaszol CERUZA KÜLFÖLDRŐL Hol a ceruza? — kérdezte a február 6-i Fórumban egy fehérgyarmati olvasójuk, Papp Bertalanná. El kell ismernünk, hogy a grafit Írón január közepe óta valóban hiánycikk. Ennek oka az, hogy az írószergyár nem teljesítette az 1984-es szerződést, sőt, az idén sem szállított még semmit. Ki­sebb készletünk volt import­ceruzából, ebből a fehér- gyarmati bolt is kapott. Nyír­egyházi lerakatunknál folya­matosan lehetett rendelni nyomós irónt és a cikkben ugyancsak hiányolt radírgu­mit. A ceruzahiány remélhetően már a napokban megszűnik, vállalatunk ugyanis nagyobb szállítmányt rendelt külföld­ről. Megérkezése után azon­nal küldjük az árut nyíregy­házi lerakatunkból a megye papírboltjaiba. PIÉRT Kereskedelmi Vállalat észak-magyarországi kirendeltsége, Miskolc FŰTÉS HŰTŐRENDSZERREL Fáznak a nyíregyházi autó­buszok utasai — tette szóvá a Fórumban Banu Nándor. Ezen sajnos nem tudunk se­gíteni, mert a helyijáratok autóbuszaiban nincs külön berendezés, amellyel az utas­teret fűthetnénk. Ehhez a hűtőrendszer ad meleget, ami azonban oly kevés, hogy a gyakori ajtónyitás miatt alig érezhető. A helyközi járato­kon mínusz 5 fok alatt fű­tünk. Volán 5. sz. Vállalat FÉNY A KRÜDY KÖZBEN Sötét a Krúdy köz — kifo­gásolta egy olvasó a közel­múltban. Ä cikk megjelenése óta az égőket kicseréltük, az összetört burákat azonban anyaghiány miatt csak ké­sőbb tudjuk pótolni. TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóság SZEMÉTSZÁLLÍTÁS ÉJSZAKA IS Gyakran valóságos szemét­hegy magasodik a házunk előtt — panaszolták a Nyír­egyháza, Lenin tér 3—4. sz. épület lakói. Panaszuk jogos, a szemét elszállítása csakugyan rend- szertelen. A hosszan tartó, igen hideg idő miatt ugyanis járműveink gyakran fel­mondták a szolgálatot, ezért előfordult, hogy kimaradt egy-egy járat. Intézkedtünk, hogy 4 szemétszállító gépko­csink éjszakai műszakot is teljesítsen. Arra is felhívtuk dolgozóink figyelmét, hogy a kis konténereket tegyék visz- sza a helyükre. Közterület-fenntartó Vállalat. Nyíregyháza Fizetett szabadság, muekaidö a tsz-ben Ifj. Nagy Gézáné kishódosi olvasónk kérdezi: kötele- sek-e a nők a közösben napi 8 óránál többet dolgozni? Napi munkaidejük ugyanis jelenleg reggel 7-től 17,30-ig tart. A termelőszövetkezetben a munkaidő tartamát min­den dolgozóra kötelezően a vezetőség állapítja meg. Ez a munkaidő tagonként évi 1500, nők esetében 1000 óránál kevesebb nem lehet. A napi munka befejezése és a más­napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pi­henőidőnek kell lennie. A munkaügyi szabályzat kivételes esetben ennél rövidebb (de legalább 8 óra) pihenőidőt is megállapíthat. A tsz tehát a munkaidő meghatározásánál nem köve­tett el törvénysértést. Mivel a termelőszövetkezetben az időjárás jelentősen befolyásolhatja a munkavégzés lehe­tőségét, ezért a jogszabály — a közösség érdekében — tág kereteket nyújt a vezetőségnek a munkaidő beosztására. D. Jánosné (Kálmánháza) tavaly 2000 órát dolgozott a tsz-ben. Arra kér választ, hogy a közösben teljesített munkaórák és két gyermeke után mennyi fizetett szabad­ságra jogosult? A termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki az előző évben túlmunka nélkül 2180 órát teljesített a közösben, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fi­zetett szabadság illeti meg. Alapszabályában a termelő- szövetkezet úgy is rendelkezhet, hogy az évi 1000 (nők­nél), 1500 (férfiaknál), illetve 2180 óra teljesítményhatá­rok közötti munkavégzés esetén is juttat fizetett szabad­ságot. Ilyenkor a fizetett szabadság mértékét a végzett munkaidővel arányosan állapítják meg. Levélírónknak tehát annyi fizetett szabadság (alap- és pótszabadság jár), amennyit a tsz alapszabálya az évi 2000 óra teljesítése után előír. Amennyiben az engedélyezett 16 nap szabadság (figyelemmel két 14 éven aluli gyerme­kére is) ennél kevesebb, forduljon a szövetkezet döntő- bizottságához. H. J. vásárosnaményi tsz-tag tavaly november 11-én ment nyugdíjba. Arra kíváncsi, hogy nyugdíjazása miatt megilleti-e őt külön fizetett szabadság? A fizetett szabadságot esedékességének évében, vagy akadályoztatás esetén- ennek megszűnésétől számított 30 napon belül ki kell adni. Ha a tsz-tag a részére járó fi­zetett szabadságot nyugdíjazásakor nem vehette ki, kivé­telesen pénzzel kell azt megváltani. A vezetőség a tagot az öregségi nyugdíjra jogosultság időpontját megelőző 6 hónap alatt átlagrészesedésének fo­lyósítása mellett a munkavégzés alól felmentheti. Ez azon­ban csak jogszabályi lehetőség, amelynek megvalósítása a tsz-től függ. Olvasónk leveléből az derül ki, hogy a tsz a nyug­díjba menő tagok részére külön kedvezményt nem ad, ezért ezt követelni sem lehet. G. F. (Nyíregyháza) tsz-tag rokkantsági nyugdíjas. Szeretné tudni, hogy elveszíti-e a háztáji földre való jo­gát, ha olyan munkaviszonyt létesít, amelyben illetmény- földet is kap. A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6 ezer négyzetméter, szőlő és gyümölcsös esetében 3 ezer négy­zetméter lehet. A háztáji területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában lévő földet, és azt is, amelyet haszonélvezeti joga alapján használ. Ha a tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt el­érte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban megállapított mérték­ben tovább használhatja. A tsz szempontjából közömbös, hogy munkaviszony létesítése esetén illetményföldet kap. Űj munkáltatójának kell értékelnie azt a körülményt, hogy tsz-tagként háztáji földet művel. / Dr. Nyitrai Zoltán ^; fTp *1 | .1 II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom