Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
ARA: 1,8# FORINT 1985. március 6., szerda XL1I. évfolyam, 54. szám Iparunk négy évtizede Havasi Ferenc beszéde a konferencián — Kádár János rés:;/étele a fogadáson Napirenden a VII. ötéves terv olALácvííAco Faluvégi Lajos miniszterelnökeiOKeSZltese helyettes Nyíregyházán Kedden Iparunk 40 éve címmel konferencia kezdődött a Budapest Kongresszusi Központban. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négy évtizedének eredményeit, a világgazdasági környezet és a műszaki-tudományos haladás hatását hazánk iparának fejlődésére. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. Azt tapasztalni — mutatott Iparunk 40 éve címmel konferencia kezdődött Budapesten. A képen Havasi Ferenc üdvözli a tanácskozás résztvevőit. rá bevezetőben —, hogy bizonyos politikai köröknek, sőt még kormányoknak is nehézséget, gondot jelent a 40 évről való megemlékezés, hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fasizmus feletti győzelmének felidézése, a méltó visszaemlékezés. Mi magyarok nem akarjuk átírni a történelmet, pedig sok keserű feledni valónk van. Országunk hadszíntér volt, hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország háborúban játszott szerepe következtében végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Helsinkiben kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni realitásokat. Valljuk, hogy népünk fel- emelkedésének legbiztosabb útja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszéd népekkel. (Folytatás a 4. oldalon) A nőtanács ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nőik Országos Tanácsa a Parlament vadás ztermében a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakuláséinak 40. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi BiRobottechnika, automatizálás Új együttműködési formák az HTESZ nemzetközi kapcsolataiban zottsógának osztályvezetője, valamint az MNDSZ több alapító tagja. Ott voltak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a szomszédos országok nőszervezeteinek képviselői is. A résztvevők az ülésen elfogadott felhívásban a párt politikájának cselekvő támogatására ösztönzik hazánk asszonyait, lányait. Az ugyancsak a tanácskozáson elfogadott szolidaritási nyilatkozat leszögezi: a magyar nők határozottan elítélnek minden olyan lépést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Az ülésen adták át 16 kitüntetettnek a Gárdos Maris- ka-emlékplaketitet. Kedden Nyíregyházán járt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. A megyei pártszékházban Szabolcs-Szatmár fejlődéséről, a megoldásra váró gondokról tájékozódott a megye pártós tanácsi vezetőitől. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára a gazdasági helyzetet vázolta, Tisza László, a megyei tanács elnöke a tanácsi fejlesztési munkát elemezte. Négy súlyponti kérdést vitatták meg, amelyben a terv- készítés során figyelembe veszik a megye sajátosságait. Az előző két ötéves terv időszakában a megyében nagyarányú iparfejlesztés valósult meg, amely a nyolcvanas években lelassult, miközben a megye keleti és délkeleti részein foglalkoztatási gondok vannak. Mindez ahhoz vezet, hogy 1980-tól újra fogy a megye népessége, .évente 1200—1300 olyan fiatal is elköltözik, aki tanulmányai befejezésével szakképzettséget szerzett, de helyben nem talál megfelelő munkát. A másik gond, hogy az üzemek többsége gyáregység, ahol nincs megfelelő önállóság az alkotó gondolat kiterjesztésére. Ennek ellenére az idén az ipari üzemek kapacitásait többnyire lekötötték, a tervek a múlt évi termelési növekedéstől kisebb mértéket és hasonló nagyságú nyereséget irányoztak elő. A megyei vezetés azzal számol, hogy hosszú időn kérésztől számottevő lesz a mezőgazdaság részaránya a gazdálkodásban. Azonban a gyenge termőhelyi és köz- gazdasági adottságok miatt az üzemek nem képesek Aktivaülés a megyei tanácso n. Faluvégi Lajos tájékoztatóját tartja. (Császár Csaba felvétele) megfelelő módon fejlődni. A mellék- és kisegítő üzemek nagyobb arányú fejlesztése szükséges ahhoz, hogy megfelelő módon gazdálkodjanak. Az előbbiekkel függ össze, hogy a kistelepülések népességmegtartó képessége csökkent, az üzlethálózat fejlesztésére, a közművesítésre, az életfeltételek javítására van szükség ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatot megállítsák. Összességében a VI. ötéves terv fejlesztési céljai többségében megvalósulnak, amiben nagy szerepe van a lakosság összefogásának, a tanácsi koordinációnak. Ennek alapján hangsúlyozta Faluvégi Lajos, hogy olyan VII. ötéves tervet érdemes készíteni, amely a megye számára a kibontakozást jelenti, még ha nem is hoz rögtön látványos eredményeket. Mivel a fő gond a foglalkoztatás, ezért szükséges hosz- szabb és rövidebb távra is megszabni a tennivalókat. A területfejlesztési elképzelésekhez támogatást nyújtanak. Többek között az élelmiszer- ipar, a faipar és egyes köny- nyűipari tevékenységek fejlesztése érdemes. A tanácsi fejlesztéseknél a gazdasági alapok erősítése a cél, am.- hez a központi támogatás járulhat. A miniszterelnök-helyettes ellátogatott a Nyíregyházi Konzervgyárba, ahol Rudi Béla igazgató adott tájékoztatást a vállalat munkájáról. A gyár jól alkalmazkodott a megkapott önállósághoz, s ennek jegyében fokozatos fejlesztéseket hajtott végre. Az idei nemzetközi kapcsolatokról tanácskozott keddi ülésén az MTESZ megyei szervezetének végrehajtó bizottsága. A megbeszélésen részt vett a 22 tudományos egyesület elnöke, illetve titkára is. A vb-ülésen elhangzott, hogy a társadalmi szervezet külföldi tapasztalat- cseréi — az idén 50 kiutazó — Szabolcs-Szatmárban különösen jelentősek, hiszen az itt működő gyárak, üzemek szakemberei ritkán utazhatnak szolgálati céllal külföldre. Értékesek a hozzánk érkező szakemberek tudományos információi is. Nagy gonddal ápolják a határ menti, illetve testvér- megyei kapcsolatokat, több központi delegáció munkájába is bekapcsolódnak. Elsősorban ismertetőkkel, kiállítások, bemutatók szervezésével kívánják hasznosítani a hazánkban működő külföldi képviseletek által kínált lehetőségeket (például a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának magyarországi ki- rendeltsége, illetve a budapesti Francia Műszaki Tudo- dományos Tájékoztatási Központ rendezvényeit, anyagait széles körben ajánlják). A megyei szervezet öt szocialista ország egy-egy megyéjében épített ki kapcsolatot. A szlovák — Kassán és környékén működő — tudományos egyesületekkel részt vesznek egymás rendezvényein, előadásokat tartanak. A szovjet műszaki-tudományos szervezet ungvári tagozatával a tapasztalatcserék közül eddig az energiagazdálkodási, a mikroelektronikai, a szervezéstudományi és az élelmiszeripari együttműködés a leginkább gyümölcsöző. Újra felélénkültek a tudományos egyesületi kapcsolatok a lengyel testvérszervezet Rzeszów megyei elnökségével. A bulgáriai mihajlovgrádbeli műszaki szakemberek most egy robot- technikával, automatizálással foglalkozó — Bulgáriában rendezendő — közös konferencia terveit készítik elő a Szabolcs-Szatmár megyei elnökséggel. Továbbfejlődnek az NDK-beli Magdeburg megye műszaki szervezeteivel ápolt kapcsolatok. A végrehajtó bizottság szorgalmazta, hogy a látogatásokat váltsák fel az aktívabb részvételt igénylő előadások, kerekasztal-beszél- getések, s kívánatosnak tartja a közvetlen vállalati kapcsolatok kialakítását is. Elkészült a gyorsmérleg Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Tegnap a jármi Alkotmány Tsz-ben megtartott küldöttgyűléssel befejeződött Szabolcs-Szatmár megyében a zárszámadási tanácskozások sora. A gyorsmérleg szerint megyénk 123 mezőgazdasági termelőszövetkezete és két halászati termelőszövetkezete összeségében a tavalyelőtti mélyponthoz képest lényegesen jobb — az 1982-es esztendőt megközelítő — eredményt ért el. Harminckilencről tizennyolcra csökkent az eredménytelenül gazdálkodók száma, s az együttes, 160 millió forintos veszteség bár összegében nagy, mégis lényegesen kisebb, mint korábban. A nyereség éppen fordított arányban növekedett, 800 millió forintra, ami csaknem duplája az 1983-as évinek. A legnagyobb nyereséggel egyébként — 28 millió 610 ezer forinttal — a máriapócsi II. Rákóczi Ferenc Tsz gazdálkodott tavaly. A némely szövetkezetnek kedvezőbb, a többségnek azonban változatlanul kedvezőtlen időjárás mellett a gazdaságok talpraállása és eredményjavulása alapvetően két tényező következménye. Mindenekelőtt a szervezettebb, átgondoltabb munkáé, amelyre bizonyság a lényegében azonos termőterületen előállított gabona mennyiségének emelkedése is. Megyénk termelőszövetkezetei búzából 27,7 százalékkal (58 ezer tonnával), rozsból 45 százalékkal (20 ezer tonnával), kukoricából 37,3 százalékkal (41 ezer tonnával) termeltek többet az előző évinél, ötezer tonnával emelkedett a vágósertés-termelés, a szarvas- marha-, juhászati ágazatban pedig általában jelentős költségmegtakarítással állították elő a termékeket. Részben a központi intézkedések — az áremelés — hatására javult az almatermesztés pozíciója. Az előző években a veszteségek egyik fő okaként számon tartott gondokon azonban főként maguk a termelőszövetkezetek enyhítettek. Egymással, illetve áfőszekkel, valamint a Nyíregyházi, Debreceni Konzervgyárral társulásra léptek, amelyek eredményeként a megyében összesen csaknem 30 ezer vagonnal bővült az almafeldolgozó kapacitás. Ezzel együtt a társulásban részt vevő szövetkezetek jövedelmezősége is javult, illetve azoké is, akik csak közvetve, az ipari alma árának emelkedésével „részesültek” az új üzemek hasznából, (k. k.) így ma az iparág legnagyobb tőkés exportőre, a másfél milliárd forintos termelésből harminc százalékot képvisel a főként tengerentúlra és Angliába, valamint az NSZK-ba eljuttatott konzer- vek aránya. A tavaly megvalósított 300 millió forintos fejlesztés révén olyan új üzeméket hoztak létre, amelyek javítják a jövedelmezőséget. A vajiai gyáregységben az egész iparágnak gyártanak fémdobozokat. Nyíregyházán a rostosivólé-üzem az egyik újdonság, a másik az aszeptikus (csíramentes gyártási folyamatot megvalósító) üzem, amely a világon egyedülálló, a legmagasabb minőségi követelményeknek is eleget tesz. A vállalat a számítógépes irányítással, a termeltetés számítógépes programozásával a legújabb irányítási elveket alkalmazza, olyan belső szervezést hajtottak végre, hogy a szakminisztérium mintaüzemként propagálja eredményeit. A konzervgyárban Faluvégi Lajos érdeklődött a termelőszövetkezetekkel kialakult kapcsolatokról, a közös beruházásokról, valamint üzemlátogatáson ismerkedett az egyes gyártó berendezésekkel. A látottak alapján a korszerű és gazdaságos termelés és export fokozására hívta fel a vállalat vezetőinek figyelmét. Délután a megyei tanács nagytermében gazdasági, tanácsi, párt- és tömegszervezeti vezetők részére akti- vaülést szerveztek, ahol Faluvégi Lajos a VII. ötéves terv előkészítéséről, a tanácsi tervezés feladatairól beszélt. A világgazdasági helyzet alapján elemezte a VI. ötéves tervi teljesítéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő időszakban mérsékelt fejlődésre rendezkedjünk be. Ez folyamatos beruházásnövekedéssei és az életszínvonal növekedésével járhat. Az alapot a fellendüléshez a hatékonysági követelmények teljesítése és a nemzetközi verseny- képesség teremti meg. Előtérbe kerül a feldolgozó ipari fejlesztés, a tőkés export kisebb aktívuma, amely mellett a nem termelő infrastruktúrát is fejleszteni lehet. Az új ötéves tervben változik a tanácsi gazdálkodási rendszer is. Nagyobb vállalati és tanácsi önállósággal számolnak, ahol több szerepet kap a támogatáspolitika és a kötelező tartalékolasi rendszer. A kulcspont a községek és városok autonómiájának növelése, amely a helyi gazdasági alapok erősítésével valósulhat meg. Mindez a megyei vezetők óriási felelősségével jár. Beszéde befejező részében a miniszterelnök-helyettes kifejezte reményét, hogy Szabolcs-Szatmár is jobb feltételeket teremt a fejlődésre a következő években.
