Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

1985. március 5. Kelet-Magyarország 7 Termelési verseny A hagyományos szarvas- marha tej- és hústerme­lési versenyt módosítá­sokkal 1985-re is meg­hirdették. A módosítás fő­ként a nagyüzemeket érinti. A kistermelők az országos versenyben két kategóriában vehetnek részt. Az első kategóriában az értékesített összes tej- mennyiséget, a második kategóriában az egy te­héntől átlagosan értéke­sített tej mennyiségét ér­tékelik. Az adatokat a tejipari vállalat szolgál­tatja. Az országos versenyben a két kategóriában három­három díjat ítélnek oda. Az első kategóriában az első díj 10 ezer forint. A második helyezett 7 ezer forintot, a harmadik 5 ezer forint jutalomban részesül. A második ka­tegóriában a díjak ösz- szege 7—5—4 ezer forint. Borverseny Február 21-én rendez­ték meg Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban a megyei kertbarátok 1985. évi bor­versenyét. A nagyecsedi kertbarátok ezúttal bo­raikkal osztatlan sikert arattak. Fehér bor kate­góriában első lett a nagy­ecsedi Szabó Mihály, má­sodik Sarkadi Lajos. Meg­osztott harmadik helye­zettek voltak Széles Fe­renc (Fényeslitke), Földes Imre, Kiss Imre (Nyír­egyháza) és Szabó Mihály (Nagyecsed). A vörös bor kategóriában Kerekes Já­nos (Nagyecsed) vitte el a pálmát. Kiváló exportcikk Az étkezési száraz bab me­gyei termesztésének komoly a jelentősége, egyrészt a he­lyi ellátásban, másrészt korlátlan mennyiségben ex­portálható. A bab melegigé­nyes növény, talaj iránt nem túlságosan igényes, a szélső­séges talajoktól eltekintve, mindenhol jól terem. Ahol a kukorica megterem, a bab is jól fejlődik. A bab legjobb elővetemé- nye a kukorica, a burgonya, zöldségnövények közül a pa­radicsom, a paprika, a diny- nye, a tök és az uborka. Legkedvezőbb a babot frissen trágyázott talajba vetni, 100 négyszögöl te­rület 13—14 mázsa istál- lótrágyát igényel. A bab nitrogóngyűjtő, a számára szükséges nitrogén- mennyiséget a gyökéren élő baktériumokon keresztül a levegőből közvetlenül kö­ti meg, virágzáskor. Ezért a kezdeti fejlődéshez csak kevés nitrogén mű­trágyát (3—3,5 kg 100 négy­szögölenként) kell vetés előtt a talajba dolgozni. Akár főnövényként, akár köztesként vetjük a babot, a sikeres termesztés egyik alapfeltétele az időbeni és jó minőségű szántás. A babot általában ápriLis végén és május elején kell vetry, ami­kor a talaj már felmelege­dett. A főnövésű étkezési szá­raz bab legmegfelelőbb nö­vénysűrűsége 60x40x39 cen­timéter, köztesként minden máso­dik főnövénysor minden tőtávolságába vessük, 3—4 cm mélyen. Egy bokorba 5—7 szemet Könyvújdonság Időfelhasználás a mező- gazdasági kistermelésben I. kötet: A háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező la­kosság napi tevékenysége. Összeállította: a KSH mező- gazdasági statisztikai főosz­tálya. A kiadvány szöveges elem­zéssel indul, amely a kister­melésre fordított munkaidő nagyságát az azt meghatáro­zó tényezők és a háztartá­sok társadalmi rétegei sze­rint mutatja be. Ismerteti a hazánk társa­dalmi és gazdasági életében bekövetkezett változások ha­tását a kistermelők havi, il­letve naponkénti munká­jában. Feltárja a termelés nagyságát és hatékonyságát a kistermelők egyes csoport­Étkezési száraz bab fővetésben és köztesként tegyünk a biztonságos kelés miatt. A bab vízigénye a fejlődés különböző szakasza szerint változik. Legkisebb a víz­igény fiatal korban és érés­kor. Legtöbb vizet a virág­zást megelőző 1—2 hét, va­lamint a virágzástól a ter­més éréséig terjedő időszak alatt igényel. A bab a túlön- tözésre igen érzékeny. Az étkezési száraz bab ter­mesztéséhez szükséges vető­mag központilag még nem megoldott. A kistermelő gaz­daságok saját maguk ter­mesztik meg a vetőmag nagy részét. Központilag — a fürj, a nyírségi fehér középbab, a szivélybabok vetőmagjai — áfészen keresztül rendel­hetők. A saját vetőmagnál biz- __ tosítani kell a fajtaazo­nosságot, tisztaságot és csíraképességet. Helyesen jár el az a terme­lő, amely a magot vetés előtt csávázza. Csávázásra TMTD- ből 3 gramm, a Falisanból 2 gramm szükséges kilogram­monként. Csávázáskor arra törekedjünk, hogy a csávázó­szer egyenletesen vonja be a mag felületét, s fordítsunk nagy gondot az előírt mun­kavédelmi szabályokra. Hasonlóan más kertészeti növényekhez, az étkezési száraz bab igényli a többszö­ri növényápolást, a növény- védelmet. A betakarítás a legmunkaigényesebb folya­mat. Kezdetleges, de legjobb mód még ma is a kézinyűvés. A babot a reggeli órákban nyűjjük, hogy minél kisebb legyen a pergés. A betakarítási időpontot he­lyesen kell megválasztani. A kicsépelt babot haladék­talanul tisztítsuk meg és utó­kezeljük. Ha a termés a cséplés és szelelés után sem eléggé száraz, úgy padláson ponyvára terítve szárítsuk mindaddig, míg belemarkol­va a kezünkben morzsolgat- va csörgő hangot nem ad. A babot akkor zsákolhatjuk, ha annak víztartalma nem ha­ladja meg a 14 százalékot. Az étkezési száraz bab fel­vásárlását az áfészek szerző­dés alapján fajta és minő­ség alapján szabványelőírás szerint végzik. A szerződés a termelés és értékesítés biz­tonságát szolgálja. Mikulás András jainál. Ezután mintegy 80 oldal táblázat sorolja fel a különböző tevékenységekre fordított, részletesen pedig a kistermelésre szánt idő mutatószámait gazdaság- nagysági és megyei bon­tásban. A KSH 1982. évi időmér­leg-felvételén alapuló kiad­vány közeljövőben megje­lenő második kötete nem, életkor és foglalkozási cso­portokban ad rendkívül rész­letes képet a kistermelők napi tevékenységéről. A feldolgozás főként a mezőgazdaságban és a szo­ciológiában tevékenykedő kutatók munkáját segíti, de hasznos információkkal szol­gál a mezőgazdaság fontos társadalmi kérdéseinek ta­nulmányozásához is. Csávázott vetőmag Termesztéshez kiváló — étkezésre méreg A csávázás jelentőségét nem volt nehéz felismerni, ezért nagyon régen alkal­mazzák már a mezőgazda­ságban és a kertészetben egyaránt. Az elvetett mag a talajban egy teljesen el­lenséges környezetbe kerül, ahol a csíralképességét talaj- lakó meleg és hideg vérű ál­latok, gombák és baktériu­mok veszélyeztetik. A biz­tos kelés érdekében csak a legéletképesebbnek bizonyu­ló magvákat vetik el, a töb­biek a válogatás és a ros­tálás során az ocsúba kerül­nek. Az így megmaradt szekciónak is biztosabbak a kilátásai, ha az ember gondoskodik a védelméről. Már a régi gazdák is al­kalmazták az úgynevezett Linhart-féle kosaras csává­zási. "Egy hordóban készítet­tek oldatot a növényvédő szerből és ebben egy kosár segítségével áztatták a vető­magot. Ennék a beavatko­zásnak a során a maghéjon megtapadt a szer és az áz- tatés után rászáradt. A föld­Itt a tavasz, de csak a naptár szerint. A tél visszavonulása lassú, veteményezésre a kis­kertekben március második felénél hamarabb aligha kerülhet sor. Mindez a kistermelő­ket a vetőmagbeszerzésben nem zavarja. Nyíregyházán a Búza téri vetőmagboltban nagy a forgalom. A kínálat is jobb a tavalyinai. A megye szakboltjaiban több millió tasak zöld­ség- és virágmagbói válogathatnak a termelők. (Jávor László felvétele) ben ezek után védőburok vette körül a magot. Az ősi eljárást továbbfejlesztették és ma kiterjedten alkal­mazzák. A modern nagyüze­mekben úgyszólván nem is vetnek már semmit csává­zás nélkül. A legutóbbi idők­ben már a burgonya gumó­ját is kezelik. A burgonya és más olyan növény szaporítóképlete, amely egyúttal táplálék is, fokozott veszélyforrássá vál­tozott. A méreg ugyanis, amely ebben az esetben szol­gál bennünket, azaz magas termést tesz lehetővé a biz­tos csírázás által, az emberre éppúgy veszélyes mint a kártevőkre és kórokozókra. A nagyüzemekben csak olyan személyek foglalkozhatnak csávázott vetőmaggal, akiket kioktattak annaík veszélyére. Elterjedt azonban a közel­múlt években a házikertek­ben is a csávázott vetőmag használata, így nem árt, ha vele kapcsolatban a ve­szélyekre figyelmeztetünk. Egyik olvasónk konkrétan bab vetőmaggal kapcsolat­ban kérdezte szerkesztősé­günket, hogy a fel nem hasz­nált maradékot megfőzhe­tik-e? Semmiképpen! Bár­milyen vegyi anyaggal is ke­zelték a növények magvát, az utána sem emberi, sem állati táplálkozásra nem al­kalmas. Legcélszerűbb radi­kális módon megsemmisí­teni. Még a következő évre sem célszerű eltenni, mert úgyis nagyon sokat veszt csíraképességéből, így sza­porításra alkalmatlan. A növényvédő szer a csá­vázás útján is barátja a fel­használójának, de ebben az esetben is nagyon fontos be­tartani az óvatossági rend­szabályokat. A vetőmagon sokszor nem is látszik, hogy kezelték, bár óvatosságból legtöbbször külön megfestik. Egy a biztos, amit vetőmag felirattal vásároltunk, kizáró­lag vetésre használjuk és semmi másra. Így nem lehet baj. Látogatás a Siska-portán Háztáji termelés felsőbb fokon Negyvenötmillió forint árut termelt az elmúlt év­ben a Ságvári Termelőszö­vetkezet háztáji ágazata. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés termelési ér­téke megközelítően azonos. Az 1400 háztáji gazda (több mint 50 százalékuk nyugdí­jas), 1984-ben 271 tonna zöld­séget, 798 tonna burgonyát, 280 tonna dohányt és 521 tonna téli almát értékesí­tett. A termelőszövetkezet­hez tartozó tanyabokrokban sokan foglalkoznak hús- és tejtermeléssel. A tsz-tagok a közösön keresztül tavaly 3521 sertést és 199 hízott marhát értékesítettek. A háztáji állattartók közül Siska József és felesége (mindketten tsz-tagok) a Manda I. bokorban a kör­/ \ Hajtatott uborka Fólia alatt is károsít az üvegházi tripszek Az uborkahajtatással fog­lalkozó kertbarátok egy újonnan fellépő kártevőre panaszkodnak, mely súlyos károkat okoz, ha nem vé­dekeznek ellene kellő .idő­ben! A károsító a leveleken apró, világossárga, általá­ban kerek vagy néha kissé szögletes foltokat idéz elő. Rendszerint az elszínező- dött rész közepén barna színű varasodás jelentkezik. Az erősen fertőzött levelek elsárgulnak, megbámulnák és elhalnak, s ami a legna­gyobb baj, a virágok nem kötnek termést. A levelek fonákán a figyelmes szem­lélő ezüstös színű foltokat észlelhet. Apró fekete szem­csék — a kártevő ürüléke — között apró testű rovaro­kat lehet felfedezni. A ki­fejlett egyedek 1,0—1,5 mil­liméter nagyságúak, meg­nyúlt testűek, sötétbarna színűek. Az uborkakárosító rova­rok potrohúnak két utolsó szelvénye narancssárga. In­nen kapták nevüket a pi­ros farú üvegházi tripszek. (Heliotrips haemorrheida- lis.) Lábaik rövidek, sárga színűek és tapadó hólya­gokban végződnek. Mind­két pár szárnyuk keskeny és hosszú rojtokkal szegé­lyezett, amit népiesen pil- lás szárnynak is szoktak nevezni. Sárga színű lár­váik is szívogatásukkal idé­zik elő kártételüket. A talajban, a lehullott fertőzött levelekben telel­nek át a tripszek. Nősté­nyeik a téli rejtekhelyek elhagyása után az uborka­levelek bőrszöveteibe, vagy a bimbókba helyezik el to­jásaikat. A kikelő lárvák a levelek fonákán károsíta­nak, szívogatnak. Üveghá­zakban, fóliasátrakban több generációjuk (nemzedékük) követheti egymást. Észlelé­sük esetén azonnal véde­kezni kell. Jó hatású ké­szítmény az illékonysága révén elsősorban légzési, de kontakt és gyomorméreg­ként is hatásos 0.1 százalé­kos Unifosz 50 EC. Dr. Széles Csal y nyék egyik legnagyobb ház­táji állatállományával ren­delkeznek. Hét tehén, öt üsző van az istállóban és a kö­zelmúltban adtak le két hízott bikát. Napi átlagban 60 liter tejet fejnek és adnak le a tejcsarnokba. A hízóba fogott sertések szá­ma most 17. Siska József és felesége szereti az állatokat, el sem tudják képzelni éle­tüket a jószágtartás nélkül. A nehéz és sok munkát, ahol lehet gépesítéssel könnyítik. Fejéshez ott a háztáji fejő­gép, tejszállításhoz a lovas fogat, vagy a személyautó. Felvételeink a Siska-por­tán készültek. A magyar- tarka tehenek jól tejelnek, a sertéseknek viszont jót tesz egy kis mozgás a havas udvaron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom