Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. március 5. Gromiko—Genscher találkozó Kommentár ÖTVENEGY HÉT Ötvenegy hétig tartott tehát a bányászsztrájk: a NUM-vezetőség hét végi szavazása alapján a dolgozók ismét visszatérnek a tárnákba. A kiélezett és sokáig kilátástalannak tűnő szembenállást végül több tényező a tory kormányzat javára billentette. Mindenekelőtt az a tény. hogy a rendkívül magas — három és fél millió körül járó — brit munka- nélküliség nyomása eleve behatárolta a sztrájkban részt vevő bányászok számát és elszántságát. A NUM tagjainak körülbelül egyharmada kezdettől nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez, tavaly év végén pedig megkezdődött. majd most januárban— februárban felgyorsult a munkahelyeikre „visszaszi- várgók” aránya, tovább gyengítve a sztrájkőrségek kitartását. Nem sikerült biztosítani más szakmai szervezetektől sem a remélt hatékony szolidaritást, enélkül viszont a kormány könnyűszerrel pótolta a kieső szén- termelést a tartalékok felhasználásával, az olajbehozatal növelésével, és más eszközökkel. A, Thatcher-kabi- net emellett nyilvánvalóan élt a jogrendszer, a rendőrség és a tömegtájékoztatás irányításának minden előnyével, reménytelen helyzetbe hozva a munkahelyek megőrzésének szándékától sarkallt, a nemegyszer túlzott makacssággal, hibás taktikával fellépő bányászszakszervezetet. A hírmagyarázók számara már nem is ahnyirá a sztrájk befejezésének körülményei érdekesek, hanem inkább rö- videbb és hosszabb távú következményei. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a brit belpolitika fejleményeire, a merev, szakszervezetellenes irányvonalat hirdető konzervatív kormányzat további tevékenységére mostani sikere messzemenően kihat. Egyelőre nem világos, hogyan befolyásolja az ellenzéki szerepre kárhoztatott munkáspárttal fenntartott viszonyt, s azt sem, tartós meghátrálásra kényszeríti-e a szakszervezeti főtanácsot, amely hónapokon keresztül igyekezett közvetítőként valamiféle kompromisszumot kidolgozni az elmérgesedett konfliktusban. E kérdések jelenleg nehezen válaszolhatók meg, s függnek a brit gazdasági helyzet alakulásától. Ám az biztosnak tűnik, hogy ha a Thatcher- kormány nem tud hatásos gyógyírt kínálni a munka- nélküliség egyre fenyegetőbb veszélyére, akkor a bányászok után előbb-utóbb más területek dolgozóival is elkerülhetetlenül szembekerül. A Szovjetunió konstruktív és érdemi megbeszélésekre törekszik a nukleáris és űr- fegyverzet egymással szorosan összefüggő kérdésköréről a március 12-én Géniben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon, minden részletében be fogja tartani a tárgyalások témájáról és céljáról elfogadott megállapodást. A tárgyalások sikere attól függ, hogy hasonló álláspontot foglal-e el az Egyesült Államok is — erősítette meg Andrej Gromiko külügyminiszter a Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel folytatott hétfői moszkvai megbeszélésen. Genscher vasárnap érkezett rövid munikalátagatás- r.a a szovjet fővárosba. A szovjet—NSZK külügyminiszteri találkozón Andrej Gromiko megállapította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet fő oka Washing(Folytatás az 1. oldalról) A gyümölcsösökben még mindig nagy a lemaradás, a metszés jó, ha felénél tart. A tavasz a kertészeknek is nagyon rövid lesz, ennek ellenére be kell fejezni nemcsak a metszést, hanem a nyese- dék eltávolítását is az első, tél végi lemosó petmetezé- sig. Az állattenyésztő telepeken ugyancsak „belvízhelyzet" van. A szabadtartásos istállókban és a kifutókban a trágyát a nagy hidegek idején nem tudták eltávolítani, különösen akkor nem. amikor lefagyott. Az olvadás a karámokban is megkezdődött és a víz eifolyása nehézkes, nagyon sok helyen úszik az ton politikája. A katonai erőfölény elérésére törekedve az Egyesült Államok szítja a fegyverkezési hajszát a nukleáris és hagyományos fegyverzet terén, a világűrt is a szembenállás színterévé 'kívánja változtatni. Hans-Dietrich Genscher általános formában a feszültség enyhítése és a kelet—nyugati politikai párbeszéd folytatása mellett szállt síkra. Megismételte kormánya korábbi, ismert álláspontját az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatban. Egyúttal megkísérelte elferdítve értelmezni az amerikai űrfegyvenkezési tevékenységet. A nap folyamán Gromiko villásreggeliit adott Genscher tiszteletére, amelyen a két külügyminiszter pohár-köszöntőt mondott. Genscher elutazott Moszkvából. egész telep. A silókazlak környéke is kiolvadt és hasonlóan mocsaras talajon kell tovább folytatni a takarmányozást. A telepek rendbetétele, kitakarítása megkezdődött. Az eltett takarmány mindenütt elegendőnek bizonyult, annak ellenére, hogy több fogyott, mint egy átlagos keménységű télen, ugyanis az állatok „fűtésére" is etetni kellett. Olyan állományokban. ahol például abrak nélkül. tömegtakarmányon hízik a növendék, a jó gazda abrakot is adott, hogy köny- nyebben vészeljék át jószágaik a mögöttük lévő kivételesen kemény telet. (é. s.) Szovjet parlamenti delegáció az Egyesült Államokban. A képen George Shultz amerikai külügyminiszter a küldöttség vezetőjét, Vlagyimir Scserbickijt köszönti. Késik a tavasz — ^'irciust a történelem so- jWl rán a népek különféle IfMnévvel próbálják felruházni, de egyetlen névadás sem bizonyult tartósnak. A régi székely kalendáriumban böjtmás hava néven szerepelt az amerikai indiánok költőien Varjú Holdnak nevezték, a francia forradalom névkeresztelése a Germinal, azaz a csírázás hava névvel ruházta fel. Ugyanilyen rövid életűnek bizonyultak a magyar elnevezések is. Próbálkoztak a ,.Tavaszelő”, a ,,Fűhegy hava”, az „Oltványos hava”, a ,,Kos hava’” névvel, de egyikük sem bizonyult tartósnak. Eredetileg nevét a régi rómaiak Marsról, a küzdelem és a harc istenéről származtatták és hosz- szú évszázadokon át a római naptár első hónapja volt. Csak a Julius Caesar-i naptárreform helyezte a hónapok sorrendjében harmadiknak akkor, amikor januárt és februárt beiktatták a hónapok sorába. A névadó hadisten legjelentősebb ünnepe március elsejére esett, ekkor ünnepelték a rómaiak az isten születését. E napon Mars papjai (Saliares) fegyvertáncot jártak a templom előtt, majd az év termékeiből áldozatot mutattak be az oltárnál, melyet Mars jelképei, az ölyv és a babérkoszorú díszített. A népi megfigyelés néhány márciusi naphoz jóslást fűzött. Eszerint amilyen Franciska napja (9.), olyan lesz az egész hónap. Ha Gergely-napon (12.) csúnya az idő, úgy előjő a róka tyúkjából és végleg kinn is marad. Ha viszont ekkor szép az idő, akkor visszabújik és l-l napig ki sem mozdul onnan. Ha József napján (19.) derül, a bőség hozzánk beül. Ha József Kalendárium Március ________r napján szél fúj. hetekig eltarthat. Ha Sándor-, József-. Bene- dek-napon (18., 19.. 20.) szép az idő, akkor itt a tavasz. Jó- zsef-nap az első ..rneleghozó' nap, amikor a falusi szokás szerint először hajtják ki a marhákat a legelőre, ezen a napon indul meg a fű növekedése, a méhek kieresztése is ekkor történik. Március 25. (Irén napja) úgynevezett ..negyvenes nap”. melynek időjárása megegyezik a rákövetkező 40 nap időjárásával. A régiek Gyümölcsoltó Boldogasszony néven tisztelték. Ha derült az idő, akkor ,,eljött a tavasz” — mondják a székelyek. Ezen a napon is kijön időt vizsgálni barlangjából a medve — ezt is mondják. Március a Kos hava. Mit mondanak a csillagok? A Kos az ókori monda szerint az aranygyapjút viselte, azóta pedig átvitt értelemben a gőgöt, a túlzott önbecsülést és a hirtelen haragot jelképezi. Az 1783. évi Lőcsei Kalendárium alapján az a férfi, ki e csillagjegy alatt született, hirtelen természetű, rendkívül gyors felfogású és gyorsan cselekvő lesz, akit a kifejezőkészség és vitatkozókedv temperamentumos szókifejtés is jellemez. Hátrányául szolgál, hogy hirtelensége, s feledékenységéból származó ígéret be nem tartásai rossz fényt vetnek rá. A Kos jegyében született nő élénk, kíváncsi természetű és átlalában társaságot, szórakozást kedvelő típus szokott lenni. Hasonlóan férfitársaihoz a márciusi nők szeretnek sokat beszélni és nem riadnak vissza a kis füllentésektől sem. Hirtelenségük miatt könnyen elragadtatják magukat, ami, szókimondásuk révén sokszor félreértéseket okoz barátaik körében. A Kos szülöttei általában igen szép megjeienésűek és sokai adnak magukra. Március virága a kankalin, bár joggal nevezhetnénk még sok más virágot is annak. A sárga virágú kankalint (primula) nevezik még kulcsvirágnak is. mert a középkorban mondták róla, hogy minden zárat, lakatot kinyit. Valóságos nektárcsárda, virágjaiban igen sok a lepkét, bogarat csábító virágpor. Negyven éve alakult az MNDSZ II demokratikus nőmozgalom kibontakozása és tevékenysége Szabolcs-Szatmár megyében M a már kevesen tudják, hogy ez az öt betű: MNDSZ, azt a demokratikus nőszervezetet jelenti, mely 40 esztendeje, 1945. február 18-án alakult meg Budapesten a Vilma királyné út (ma: Gorkij fasor) egy elhagyatott villájában. Hogy milyen program jegyében, azt az alapító felhívásból vett idézet jól jellemzi: „Bátrak leszünk, mint a németek ellen Munkács várát védő Zrínyi Ilona, iskolát fogunk építeni, mint Lorántffy Zsuzsanna, az elnyomottak felszabadításáért fogunk küzdeni, mint küzdött a jobbágyok felszabadításáért Varga Katalin, tanulni és tanítani akarunk, mint a nagy nőnevelő; Teleki Blanka és Veres Pálné, küzdeni akarunk a nők egyenjogúságáért, mint ahogy küzdöttek a hódmezővásárhelyi parasztasszonyok a nők választójogáért és később minden emberi jogért, tán- toríthatatlanok leszünk, mint a Schweinnit- zer—Hetényi rendőrség kínzókamráiban halálosan meggyötört, de meggyőződésében meg nem ingatható Martos Flóra.” Az idézet megjeleníti a mozgalom két forrását; a nemzetit és a munkásmozgalmit. A nemzeti felemelkedés szolgálatába szegődő nőnevelés gondolatát és az egyenjogúságét, melyet a századforduló óta hirdettek a polgári feminista és muníkásszervezetek. Most azonban valami gyökeresen új volt születőben. Az új mozgalom, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége arra vállalkozott, hogy egyetlen szervezetbe tömörít minden cselekvésre kész, alkotó erőt. Az országos központ megalakulásának és munkájának híre eljutott Szabolcs és Szat- már megyébe is. Nyíregyházán az MNDSZ megszervezésére Somogyi Gyuláné, Sajben Andrásáé és Kerek Istvánné kapott megbízást az MKP nyíregyházi szervezetétől. Először a munkásasszonyok körében agitáltak, később az értelmiségieket és a háziasszonyokat keresték fel. Kitartó munka eredményeként 1945. május 6-án a társadalom különböző rétegeiből gyűltek össze az asz- szonyok, leányok és megalakították a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nyíregyházi szervezetét. A gyűlésen 13 tagú vezetőséget választottak: dr. Eröss Jánosné, özv. Fehér Gáborné, dr. Gacsályi Sándorné, Arató Mária, Walter Edéné, Fehér Klára, Tálas Mihályné, Kerek Istvánné, Mikula Mihályné, Somogyi Gyuláné, Sajben Andrásné, Murcz- kó Károlyné és Czinkovszki Mártonné személyében. Falun lassan ment a szervezkedés, csak Büdszentmihályon (a mai Tiszavasváriban) alakult MNDSZ-szervezet 1945. november 25-én. A szervezkedés megindulását nehezítette, hogy az egyszerű dolgozó parasztasz- szonyok, akik a múlt rendszerben mindentől elzártan, szűk családi körökben éltek, nehezen vállalkoztak a közügyek, a falu sorsának intézésére. Kitartó munka eredményeként azonban ha lassan is, de észrevehetővé vált a feloldódás. 1946-ban Szabolcs megyében már 25, Szatmár-Bereg megyében 8 községben működött szervezete az MNDSZ-nek, amelyek már jelentős tömegeket tudtak mozgósítani. Az MNDSZ működésének első három évében szinte egyforma súllyal foglalkozott az ország „nagypolitikai” kérdéseivel és a nőpolitikával, valamint az ehhez a témához kapcsolódó belpolitikai felvilágosító munkával, továbbá a gyermekvédelemmel, az egészségüggyel, a szegényüggyel, a kultúra terjesztésével — szinte mindennel. A nőmozgalom, az MNDSZ a legtöbb babért a szociálpolitikai tömegmozgalomban aratta. A két megye asszonyainak, leányainak minden ilyen jellegű megmozdulásáról, segítségadásáról nem is tudunk számot adni, de néhányat ezek közül legyen szabad említenünk. Jelentős munkát végeztek az éhező fővárosból vidékre fogadott gyermekek elhelyezésében, gondozásában. Nyíregyházán és közelében 5000 pesti gyermeket helyeztek el az akció nyomán. Ruhagyűjtést szerveztek a városban a ruhátlan gyermekek és anyák számára. Közreműködtek az egy éven aluli gyermekek cukorellátásában. Kö- tó-szövő üzemet hoztak létre. Az MNDSZ beszerezte az anyagot, az üzemben pedig állandóan készítették a férfi és női harisnyákat. 1945 őszén napirendre került a hazaérkező hadifoglyok elhelyezése, élelmezése. Nyíregyházán a hadifogolynapon 60 000 pengő gyűlt össze. Később a hadifoglyok nyomorban élő hozzátartozói részére 79 000 pengőt gyűjtöttek. Nagykálló, Nyírbátor, Nyírgelse, Nyírcsászári, Nyírbogát lakossága jelentős mennyiségű élelmiszert és 36 000 pengőt adományozott a hadifoglyoknak. A „mindenki karácsonyfája” ünnepének megszervezésére mozgósították az asszonyokat, akik járták a várost, a falvakat és gyűjtötték. Az MNDSZ karácsonyi akciójában tevékenyen részt vettek a nyíregyházi zeneiskola tanárai és a kisvasút dolgozói. 1946-ban küzdöttek a reakció által mesterségesen fokozott árdrágítás és az infláció ellen. Az MNDSZ asszonyai az összszakszer- vezettel együttműködve ellenőrizték a piaci és üzleti árakat. Reggelenként árellenőrzést végeztele az országúton a vámoknál. Hasznos tevékenységet folytattak a nők az iskolákban, hivatalokban, a piacokon és a falvakban egy-egy egészségügyi programban. Büdszentmihályon a nők közreműködésével megindult a szülőotthon szervezése. Az MNDSZ tagjai gyűjtési akciót szerveztek a baktalórántházi tüdőszanatórium, a nyíregyházi kórház gyermekosztálya számára. Az MNDSZ egészségügyi vándorautója négy alkalommal tartózkodott a két megyében. Több ezer gyermeket vizsgáltak meg. Az egészségvédelmi autó minden állomáshelyén tartalék gyógyszert hagyott hátra, tápszert, cukrot osztott ki, a sokgyermekes anyákat pedig szappannal látta el. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek az MNDSZ-asszo- nyok a napközi otthonok szervezésében, Szatmár-Bereg megyében 1947-ben négy napközi otthont hoztak létre. Közel 30 községben népegészségőri tanfolyamokat indítottak. Több községben babakelengyét osztott ki. 1948 elején a felső-tiszai árvíz idején az MNDSZ asszonyai jelentős segítséget nyújtottak az árvíz sújtotta területeknek. A szat- már-beregi szervezetek hat helyen tömegétkeztetést biztosítottak. Igen komoly összeget gyűjtöttek Mátészalkán, Nagydoboson, Pa- nyolán, Császlón, Zajtán és Kisszekeresen. A szabolcsi szervezetek 90 mázsa élelmiszert küldteik az árvíz sújtotta lakosság részére. A népi demokrácia első három évében az iskolaügy is a nőmozgalom érdeklődésének fókuszába került. 1945-ben mozgalom indult a szegény sorsú gyermekek tanszerrel való ellátására. Betlehemes játékot, bábszínházi előadásokat szerveztek, melyek bevételét a füzetakcióra fordították. Az MNDSZ szervezetei más szervekkel együtt több községi iskolát rendbe hoztak, kitakarítottak, tanításra alkalmas helyzetbe hoztak. 11 iskolát hozott rendbe az MNDSZ nagyhalászi csoportja. 1947-ben a karácsonyi akció célja az volt, hogy azokat az iskolásokat, gyermekeket, akik ruha és cipő hiánya miatt nem tudtak az iskolába járni, felruházzák. Ebben különösen kitűnt Nyíregyháza, Mátészalka, Panyola, Szamosbecs, Szalmárcseke és Jánd asszonytársadalma. Jól sikerült a gyűjtés a dadai-felső, nyírbogdányi és a nyírbátori járásban is. Azoknak a gyermekeknek, akiknek nem jutott ingyenes tankönyv. az MNDSZ vásárolt tankönyveket. A nőszervezet kulturális, tömegfelvilágosító és oktató tevékenysége ugyancsak kifogyhatatlan volt ötletes kezdeményezésekben. Az első nyáron. Nyíregyházán 1945-ben ismeretterjesztő előadássorozatot indítottak az asszonyok, leányok számára. A sorozat témakörei közül a legjellemzőbbek: A nő szerepe és hivatása a demokráciában; A demokrácia kritikája; A nő és a gyerek helyzete a demokráciában; Amiről a nők nem beszélnek, de szívesen hallgatnak. Az MNDSZ-szervezetek megalakulásuktól kezdve kötelességüknek tartották a magyar és szovjet irodalom, zene, képzőművészet és film kiemelkedő alkotásainak közkinccsé tételét. Gyakran az MNDSZ által szervezett köröket, tanfolyamokat használták fel erre a célra és varrás, fonás, kézimunkázás közben olvasták fel a kiválasztott műveket. Az asszonyok, leányok szívesen szerepeltek énekkarokban, színjátszócsoportokban és igen nagy népszerűségnek örvendett a bábozás is. A kulturális műsorok, szereplések bevételét mindig valamilyen időszerű szociális akció céljaira használták fel. 1948 tavaszán megvalósult a nőmozgalom egysége. Ekkor a szervezeti keretek imponálóan szélesek: Szabolcs megyében 80 szervezetben több mint 8 ezren, Szatmár-Bereg megyében 99 szervezetben 9 ezren tevékenykedtek. Az MNDSZ működésének első három évében igen aktívan segítette a demokratikus átalakulást. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az új nőmozgalom helyileg is betöltötte feladatát. A kommunista nők százai nevelődtek e szervezet kereteiben, s akik annak idején az MNDSZ-ben dolgoztak, ma is itt vannak közöttünk és büszkén emlékeznek a korábbi évek mozgalmának nagyszerű eredményeire, lelkesítő, mozgósító, értékeket őrző és teremtő szerepére. Orosz Szilárd
