Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. március 5. Vásároltak az ellenőrök Rövid közlemény jelent meg szerdai lapunkban arról, hogy a Nyíregyházi Városi Tanács a közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről szó­ló rendelete január 31-én ha­tályba lépett, s azt az igaz­gatási osztály ügyfélszolgála­ti irodáján, tanulmányozni le­het. Azóta több olvasónk te­lefonált, s tett fel több kér­dést is, amelyek egy részét Kőrössy Kálmánhoz, a városi tanács vb-titkárához, másik részét Kovács Istvánhoz, a vb műszaki osztályvezetőjé­hez továbbítottuk. Hogyan lehet február 27-én kihirdetni egy rendelkezést január 31—i hatállyal? — A kihirdetés január 31- én történt meg. akkor, ami­kor az ügyfélszolgálati iro­dán a város lakóinak rendel­kezésére bocsátottuk a köz­műfejlesztésről szóló tanács­rendeletet. Ebben az esetben nem a kihirdetés késett, ha­nem késve hívtuk fel rá a lakosság figyelmét, amiért el­nézést kérünk. A díj mértéke El lehet-e dönteni a köz­műfejlesztés mértékét a la­kosság megkérdezése nélkül? — Mielőtt a tanács a ren­deletet megalkotta, figye­lembe vette a szakmaközi bizottság, a KISZ, a népfront véleményét, figyelembe vette a településfejlesztési hozzá­járulásról szóló rendeleteket, s a döntést azok a tanácsta­gok hozták, akik a lakossá­got képviselik. A kérdező minden bizonnyal összeté­vesztette a közműfejlesztési hozzájárulást a településfej­lesztési hozzájárulással, amely majd csak 1986. janu­ár elsején lép hatályba. En­nek eldöntése előtt termé­szetesen megvitatjuk a hoz­zájárulás mértékét a lakos­sággal. Mit jelent a közműfejlesz­tési hozzájárulás? — 1970 óta van érvényben ez a rendelet és azóta vált gyakorlattá, hogy ha az állam közműveket épít, akkor azo­kért fizetni kell, hiszen az ott lévő ingatlanok a köz­művekkel értékesebbé vál­nak. 1983-ban módosították a jogszabályokat, amelyek — figyelembe véve az 1970 óta bekövetkezett, áremelkedé­seket — nagyobb összegű üt­és közműfejlesztési hozzájá­rulás megfizettetését tették lehetővé. Ennek megfelelően módosította a városi tanács a múlt év decemberében ko­rábbi rendeletét, s ekkor szabályozták újólag, hogy milyen mértékű hozzájáru­lást kell fizetni Nyíregyhá­zán. Űtért 8600, járdáért 3000, villanyért 2500, gázért 5600. szennyvízért 13 000 fo­rint telkenként, illetve laká­sonként a közműfejlesztési hozzájárulás. Indokolt esetben... Mikor kell ezt az összeget megfizetni? — A közmű megépítése után a kivetéstől számított 6 hónapon belül. Kiknek nem kell ilyen hozzájárulást fizetni? A magánerőből épült köz­művekért — a vízműtársu­lat, az önerős gázvezeték­építés. a társadalmi munká­ban végzett járdaépítés — természetesen nem kell hoz­zájárulást fizetni. Van-e lehetőség a hozzá­járulás csökkentésére vagy elengedésére? — Tekintve, hogy a hozzá­járulás az ingatlanhoz kap­csolódik, és nem személyek­Lépcsők a rablásig Statisztikák bizonyítják, hogy országosan nő a bűnese­tek száma, s ez Szabolcs-Szatmár megyére is érvényes. Az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a bűnözés Nyírbátorban és vonzáskörzetében. Különösen a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyekre, valamint a fiatalko­rúak által elkövetett bűnese­tekre fordítanak nagy figyel­met. A tásadalmi tulajdon el­leni bűncselekményeknél az a legtanulságosabb tapasz­talat, hogy a megelőzés javí­tásával számuk nagymérték­ben csökkenhetne. Mint dr. Szabó Sándor, a nyírbátori rendőrkapitányság vezető­je elmondta, egyes helyeken oly mértékű a felelőtlenség, a lazaság, hogy az egyszerű­en csábít a bűnre! A belső ellenőrzés, a mun­kahelyi fegyelem javítása sok bűnesetet megelőzhetne. A rendőrség minden eset­ben jelzi az illetékes munka­helyi vezetőnek, ha az általa irányított gyárban, üzem­ben valamiféle mulasztást tapasztal, amely a vagyonvé­delem lazaságát jelenti. A nyírbátori rendőrség ta­pasztalata szerint a reakció igen sok esetben szomorú. Nem segítségnek, inkább zaklatásnak veszik sok eset­ben a rendőri figyelmezte­tést. Fokozza a bűnözők „mun­kakedvét” az is, hogy eltérő az emberek értékítélete, ha egyént vagy közösséget lop­nak meg. E két dologban igen nagy a morális szaka­dék. Pedig a legjobb meg­előzés az lenne, ha a közvé­lemény jobban elítélné a közösséget megkárosító em­bert. Sajnálatos módon nő a magántulajdon sérelmére elkövetett bűnesetek száma is. E téren az egyes embe­rek szemlélete igen elszo­morító. Keveset teszünk ugyanis saját tulajdonunk védelméért. Egyre inkább az a gyakorlat, hogy á rend­őrségtől várjuk: tegyen meg mindent a lopások, csalások megelőzésére, holott a leg­többet mi magunk tehetnénk több odafigyeléssel, alapo­sabb körültekintéssel. Szomorú statisztikai adat, hogy a bűnesetek között fel­tűnő mértékben nőtt a fia­talkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Be­töréses lopások, rablás, erő­szakos nemi bűncselekmé­nyek szerepelnek a listán. A besurranásos lopásokat, zseb­tolvajlásokat elsősorban a cigányfiatalok követik el. Mindezek a bűncselekmé­nyek alapvető társadalmi problémákra utalnak. A fia­talok céltalansága, a magá- rahagyatottság sokszor ösz­tönzője a bűnnek. Szélsősé­ges a veszélyeztetettség ér­telmezése is. Gyakran hal­lunk jó módú szülők gyer­mekeinek bűnözéséről. A ne­velésben elkövetett hiányos­ságok következménye a rendőrséggel történő talál­kozás, a szembeszegülés a törvényekkel. Rendkívül nagy itt a család szerepe. Manapság az anyagiak jut­tatása a fő cél, pedig ennek másodlagosnak kellene len­nie. A törődés, odafigyelés összehasonlíthatatlanul töb­bet ér egy gyermek számá­ra, mint a mégoly drága já­ték vagy „cucc”. Az iskola, a pedagógusok feladata is igen nagy a fia­talkorúak nevelésében. A rendőrség mindent "megtesz, hogy megelőzze a bűncselek­ményeket. Tevékenységükre azonban mégis az jellemző, hogy leginkább a már meg­történt bűnesetekkel talál­koznak. Jav . is csak a tár­sadalom és a:: egyén össze­fogásától. a téves szemléle­tek megváltoztatásától vár-, ható. Kovács Éva Már „ül11 a nyuszi a polcon A naptár szerint még több, mint egy hónap van húsvétig, ám a megye- székhely boltjaiban már megjelentek a csoki­nyuszik. Képünk az élelmiszer kiskereske- Idelmi vállalat 23-as szá- 1 mú ABC-boitjában ké­lszült. (császár) Szabolcs-Szatmár megye területén az alábbi községek­ben bevezetésre került a föl­dek kataszteri tisztajövedel­mén alapuló földértékelési rendszer helyett, az új tudo­mányosan megalapozott, kor­szerű. mintateres földérté- 'kelési rendszer: Ajak, Aranyosapáti, Bal- ikány. Balsa, Baktalóránthá- za, Berkesz, Benk, Búj, Dombrád, Dögé, Fábiánháza, Fényeslitke, Gávavencsellő, Gemzse, Gégény, Győröcske, Hodász, Ilk, Jármi, Kántor- jánosi, Kisvarsány, Kemecse, Kékese, Kótaj, Mérk, Mezőla­dány, Nagyecsed, Nagycser­kesz, Nyírparasznyia, Nyír- csaholy, Nyírkáita, Nyír- császári, Nyírderzs, Nyír­meggyes, Nyírpazony, Nyír­tura, Nyírvasvári, Nyírmada, Nyírtelek, Nyírtét, Őfehértó, Őr, Papos, Pusztadobos, Pát- roha, Rohod, Rétközberencs, Sényő, Tiszanagyfalu, Terem, Tiborszállás, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tiszabez- déd, Tiszákanyár, Üjlkenéz, Vállaj, Varsánygyüre, Vaja, Záhony, Zsurk. Az új földértékelés! eljá­rást az ingatlan fekvése sze­rint illetékes földhivatal vé­gezte el. Az értékelés kiter­jedt — a halastó kivételével — a külterületen és zárt- kertben lévő, továbbá a bel­területen nagyüzemi művelés alatt álló mezőgazdasági és erdőművelési ágban haszno­sított, vagy hasznosítható földre. A földértékelés eredmé­nyét tartalmazó (átalakított) ingatlannyilívántartásl mun­karészeket a földhivatalok a községi tanácsnál harminc napra közszemlére tették. Erről az érdekelteket hirdet­mény útján azzal értesítet­ték, hogy a közszemle utol­só napjától számított har­minc napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes föld­hivatalhoz fellebbezést nyújt­hatnak be. Az új földértékelés ered­ményét tartalmazó ingatlan- nyiilvántartás érvénybe lép­tetéséről, valamint a korábbi ingatlan-nyilvántartás to­vábbvezetésének megszünte­tésiéről szóló határozatát — a felsorolt községekre vonat­kozóan — a földhivatal meg­hozta. hez. így elengedni, vagy csökkenteni nem lehet. Rendkívül indokolt esetben, például rossz szociális körül­mények között élő tulajdo­nos esetében lehetőség van részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési halasztást adni. Mi lesz az így beszedett pénz sorsa? — A tanács fejlesztési be­vételeit növeli ez az összeg és a tanács újabb közművek építésére használja fel. Háttérben az olcsó áru? II birság csaknem félmillió forint A FOGYASZTÓK ÉRDE­KEINEK védelme, az áruel­látás társadalmi ellenőrzése a szakszervezetek tevékeny­ségének mindenkor kiemel­ten fontos része volt. A tár­sadalmi ellenőrzést maguk a szervezett munkások kezde­ményezték olyan történelmi időszakban, amikor az áru­ellátás alacsony színvonalú volt és ez társadalmi mére­tű gondot jelentett. Az ellátás, a kereskedelmi kultúra elért színvonalának megőrzése az elkövetkezendő években alapvető politikai követelmény, ami — a kül­földi fizetőképesség egyidejű fenntartása mellett — igen feszített feladat. E feladat fontosságát átérezve végezték munkájukat 1984-ben is szak- szervezeti, kereskedelmi, tár­sadalmi ellenőreink. Az elmúlt évben 300 ellen­őrünk a vizsgálati program 16 témakörében 3577 ellenőr­zést végzett. Tapasztalatokat szereztek tömegétkeztetés, a háztáji és kisegítő gazdasá­gok tevékenységét segítő ter­mékek ellátásának helyzeté­ről. Gyakorta gond a több na­pos ünnepek előtti áruellátás, ezért ilyen alkalmakkor is ellenőriznek társadalmi akti­vistáink. A magánerős lakás­építéshez szükséges építő­anyagok és lakásfelszerelési cikkek utóvizsgálata szintén fontos vizsgálatuk volt, de nem maradt el a közterüle­ten árusító kereskedelmi egy­ségek, kispiacok, a kötelező napi menüszolgáltatás ellen­őrzése, az idegenforgalmi főszezonban pedig a fogyasz­tói érdekvédelmet szolgáló vizsgálatsorozat. Áttekintést nyerhettünk is­kolafelszerelési és ruházati cikkek értékesítésének hely­zetéről, a közegészségügyi elő­írások megtartásáról, a hús és húskészítmények, a ba­romfi-értékesítés helyzeté­ről, a diabetikus termékek és a csecsemőellátási cikkek áruellátásáról. Ami a tapasztalatokat il­leti: a gyermek- és tömeg­étkeztetés színvonala általá­ban megfelelő volt, de az már kifogásolható, hogy az étrendek nem változatosak. kínálat nem volt megfelelő, ez különösen jellemző volt a kistelepüléseken. Az élő és mélyhűtött baromfiból nem volt hiány. A kenyér-, a pék­áruellátás megfelelő volt. Még mindig nem elfogadha­tó a diabetikus termékek, bébiételek, gyermekápolási cikkek kínálata, de a gyer­mekcipők, szandálok is gyak­ran hiányoznak a boltokból. NEM ÉRVÉNYESÜL ma­radéktalanul az az alapvető előírás, hogy oz élelmiszer- boltokban csak olyan árukat szabad értékesíteni, amely­nek fogyasztói árát a vá­sárlók meg tudják állapítani. Főleg a szerződéses, a jö­vedelemérdekeltségű üzle­tekben tapasztalható az a gyakorlat, hogy inkább a magasabb árrésű, illetve fo­gyasztói árú termékeket ré­szesítik előnyben és háttér­be szorulnak az olcsó áruk. A hús, húskészítmények ellenőrzése előtt egy húsbon­tási bemutatót szerveztünk a kereskedelmi felügyelőség­gel, melyen ott voltak az el­lenőrzésen részt vevő társa­dalmi ellenőrök. így a gya­korlatban láthatták, hogy me­lyek azok a húsrészek, ame­lyek árusítására jobban oda kell figyelni. Ellenőreink nagy mennyiségben találtak lejárt szavatosságú árut. A felügyelőség által alkal­mazott felelősségre vonások 20 százaléka az árakkal kap­csolatos szabálysértésekhez, 30 százaléka vásárlói meg­károsításokhoz, több mint 40 százaléka az egyéb szabály­talanságokhoz (a bizonylati fegyelem, az áruforgalmazás rendjének megsértése) kap­csolódtak. A kiszabott szank­ciók közül a legnagyobb arányt — 82 százalékot — a pénzbírságok jelentik: a 206 pénzbüntetés összege meghaladta a 455 000 forin­tot. Dr. Hudák László A HÁZTÁJI GAZDASÁ­GOK vetőmagellátása feb­ruárban és március hónap elején megfelelő volt. Ké­sőbb a kereskedelem nem tu­dott szállítani sárgarépa, kar­fiol. téli káposzta, karalábé vetőmagokat. A szerződéses üzemeltetésű zöldségboltok pénzügyi okokra hivatkozva nem árusítottak vetőmagva­kat. A növényvédő szerek árukínálata nem volt ki­egyensúlyozott. gyakran hiá­nyoztak kis kiszerelésű sze­rek a boltokból (például: rézoxiclorid. rézgálic mint ahogy egyes kerti szerszámok is hiányoztak. A több napos ünnepek előtti áruellátás vizsgálata gyors, informatív jeli gű volt. Tőkehúsokból az éiu­Kibővíteiték és felújították a közelmúltban az Akác vendéglőt Nyírbélteken. A helyi Áfész építőbrigádja saját kivitelezésében 3,2 milliós költséggel végezte el a munkákat. Az étterem és konjha felújítása mellett új szociális helyiségeket és raktárakat is építet­tek. Képünkön: ebédidő a megújult vendéglőben... (GB) Út, villany, gáz, szennyvíz Csábítás a bűnre... Új földértékelési rendszer Felemelt hozzájárulás közműfejlesztésért Van-e részletfizetés, vagy halasztás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom