Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

1985. március 4. Kelet-Magyarország 7 Kosárlabda NB H Jobbak voltak a miskolciak A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola mindkét kosárlabdacsa- pata a miskolci egyetem együt­tesével találkozott. Az ugyan­csak bajnokesélyes borsodi ko­sarasok ellen a nyíregyházi nők­nek ment jobban a játék, fél­időben még vezettek is két pont­tal. Eredmények: Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai SC—Miskolci EAC, női mérkőzés 67:79 (37:35). A bajnokj elölt miskolci egye­temista lányok igen nehezen tudtak felülkerekedni a kiválóan játszó hazaiakkal szemben. Ld.: Aczél, Jeszenszki és Rubin 16, Sáti 11 pont. Jók: a legjobb do­bók és Sáti. MGFSC—MEAC férfimérkőzés 88:106 (39:57). A hazaiak tartalékosán vették fel a küzdelmet, mivel centereik nem játszhattak. Ennek ellenére javuló játékot nyújtott az MG, csak az első félidő második ré­szében tudtak távoli kosarakkal elhúzni a vendégek. Ld.: Kiss 20, Pintér és Kollár 19, Jávorszky 16. Jó: Kiss Norbert. Bihari Zsuzsa: „Szeretnénk is­mét NB I-esek lenni . ..” Darvasi Zsuzsa: „Furcsa körül­mények között jöttünk el Sze­gedről ...” Hazai győzelem a LOTTÓ KUPÁN Szombaton rendezték meg Kis­várdán — az 5-ös iskola csarno­kában — az első alkalommal ki­írt női kézilabda Lottó Kupát. A szervezők — a Szabolcs-Szat- már megyei Kézilabda Szövetség és az OTP megyei igazgatósága — hagyományt szeretnének te­remteni a kupának. Nagy érdeklődés kísérte a bemutatkozást, telt ház mellett nagy meglepetés született. Az NB-s csapatokat megelőzve, a lelkesen és eredményesen ját­szó, megyei bajnokságban sze­replő hazaiak őrzik egy évig a vándorkupát. Részt vevő csapatok: Nyíregy­házi Volán-Dózsa (NB I B), Nyíregyházi Tanárképző (NB II), Debreceni Kinizsi (NB II), Má­tészalkai MTK (NB II), Kisvár- dai SE (megyei I. oszt.), Záho­nyi VSC (megyei I. oszt.). A selejtezők eredményei: Vo- lán-D—Mátészalka (17:6), D. Ki­nizsi—Nyh. TK (20:9), Mátészal­ka—Záhony (24:3), KSE—TK (21:10), Volán-D.—Záhony (33:7), D. Kinizsi—KSE (17:17). Helyosztók: 5—6. helyért: Nyh. TK—Záhony (18:9), 3—4. helyért: D. Kinizsi—Mátészalka (12:11). A döntőben KSE—Volán-D. 21:20 (11:9). Legjobb dobók: He­gedűs 6, Dankóné 5, Nagy 4, il­letve Makovi 9, Haumann és Szalai 4. Az OTP különdíjakat ajánlott fel — 40—40 darab lottószelvényt — ezek nyertesei: legjobb ka­pus: Lőrincz Edit (Mátészalka), legjobb mezőnyjátékos: Szalai Mária (Nyh. Volán-D.), a torna gólkirálya: Hegedűs Éva (KSE) 20 góllal. A legsportszerűbb csa­pat különdiját Mátészalka kapta. Haumann (Volán-Dózsa) kapura tör a mátészalkai védők között. Kettős magyar győzelem távolugrásban Pálóczi Európa-bajnok! Megismétlődött a sport­történelem vasárnap délelőtt Athénban: akárcsak 1983. márciusában a Budapest Spartcsarnokban, most a Neo Falirio új sportpalotá­ban is kettős magyar győze­lem született a férfi távol­ugrásban! A különbség „csu­pán” annyi, hogy akkor Szalma László vehette át az aranyat, Pálóczi Gyula az ezüstöt, most viszont a nyír­egyházi Pálóczi állhatott a dobogó legfelső, míg a Va­sas kitűnősége a pódium má­sodik fokára. — Idén harmadszor sikerült javítanom a legjobbomon, s a párizsi világjátékokon el­ért ezüstérem után először lettem Európa legjobbja, úgy tűnik, pályafutásom eddigi legsikeresebb esztendejének elején járok — nyilatkozta a fordulatokban bővelkedő verseny után Pálóczi Gyula, a Nyíregyházi VSSC sport­NB l-ből az NB l-be? Zsuzsa és Zsuzsa Szegedről jöttek, azonos a ke­resztnevük (a vezetéknév is hasonló hangzású), együtt lak­nak egy nyíregyházi IBUSZ-la- kásban, textilipari szakközépis­kolában érettségiztek, a Besse­nyei György Tanárképző Főis­kola földrajz—testnevelés szaká­ra fognak felvételizni, kedvenc sportáguk a röplabda, ütőjáté­kosok ... De ne is soroljuk to­vább a hasonlóságokat. Azaz még egyet: január közepétől mindketten az NB I felé kacsint­gató női röplabdacsapatot erősi­tik az NYVSSC-ben. — Furcsa körülmények között jöttünk el Szegedről — mondja a tizenkilenc éves, 178 centimé­ter magas Darvasi Zsuzsa. — Előző egyesületünk bázisvállala­ta, a DELÉP úgy határozott, hogy megszünteti az NB I-es női röpiabdaszakosztályt. Az egész­ben csak az a különös, hogy mindez a bajnokság kellős köze­pén jutott eszükbe, és mi csak az újságból szereztünk tudo­mást róla. A két jó képességű játékosnak kapóra jött a nyíregyháziak hi­vó szava: ilyen bánásmód után nem szándékoztak továbbra is a csongrádi megyeszékhelyen ma­radni, pedig másodosztályú együttes ott is van. — Szeretnénk ismét NB I-esek lenni, s úgy tűnik, itt megvan erre minden esélyünk. Ráadásul már korábban elhatároztuk, hogy tanárképző főiskolára felvételi­zünk, Nyíregyházán pedig erre is van lehetőség — indokolja döntésüket a 21 éves Bihari Zsuzsa, aki még barátnőjénél is magasabbra nőtt egy centivel. A társak hamar befogadták őket, beilleszkedési gondjaik nincsenek, jól érzik magukat a ma még kicsit idegen városban. Igaz, Darvasi Zsuzsa nagyon várja a szombatokat, amikor ha­zamehet szüleihez, de hát ilyen hirtelen elszakadás után termé­szetes egy kis honvágy. Nehe­zebb viszont megszokniuk, hogy — mivel a másodosztályban nin­csen munkaidő-kedvezmény — igen kevés a szabad idejük. A SZAÉV-nél dolgoznak. Bihari Zsuzsa munkaügyi, sporttársa pedig pénzügyi előadóként. — Ledolgozom a nyolc órát, aztán alig egy órás szünet után következik az edzés. Utána pe­dig jó fáradtan elég nehéz ta­nulni. Azért már elkezdtem a földrajzot — amíg a fogorvosi váróban ültem. Szórakozásra végképp nincs idő. legfeljebb edzés után ülünk le beszélgetni egy kicsit a lányokkal — mesé­li el a napi programot Darvasi Zsuzsa. A kettős cél érdekében (felju­tás és továbbtanulás) azonban szívesen vállalják ezt a cseppet sem könnyű életritmust. Tudják, hogy van még mit fejlődniük röplabdázásban is. Bihari Zsuzsa régebben atléti­káit és a tájfutásba is belekós­tolt. Mindig feladó játékos sze­retett volna lenni, de pechjére eddig általában a játékostársai alacsonyabbak voltak nála. Ütő­ként is nyitásfogadásban és a mezőnyjátékban jeleskedik job­ban. Azt mondja, a sáncmunká­ban van még mit javulnia. Darvasi Zsuzsa is más sport­ágakban alapozta meg a röplab- dás sikereket. Utőerejét a kaja­kozásnak, ruganyosságát az atlé­tikának köszönheti. Saját beval­lása szerint a nyitásfogadás a gyengébb oldala, és jobban kell koncentrálnia a pályán. Megkérdeztük, mit várnak az elkövetkező fél évtől. Darvasi Zsuzsa bízik a feljutásban, a határozottabb lelki alkatú Bi­hari Zsuzsa pedig így válaszolt: „Biztos vagyok benne, hogy si­kerülni fog !'* Ügy legyen. tolója, Sigér Zoltán tanítvá­nya. — Már az elmúlt hét végi Tricotex Kupán 8,io­néi jobbat vártam magam­tól, cseppet sem bánom, hogy a tervet itt, Athénben sike­rült túlteljesítenem. Ügy gon­dolom, a jövőben a 8,15-nél is többre leszek képes, hiszen még legalább 5—6 évig ver­senyezni szeretnék! — Jómagam a Tricotex ltupán betegség miatt nem indulhattam, így kétszeresen is vágytam a bizonyításra — vette át a szót Szalma László, aki kétszeres fedettpályás EB-győztesként érkezett Gö­rögországba. — Lassan len­dültem bele, nekem cseppet sem fekszik a délelőtti ver­senyzés, még szerencse, hogy a végén két ugrásom is „ösz- szejött”. Azt hiszem, ha es­te szerepelhettünk volna, mindketten legalább 10 centiméterrel többet érünk el. örülök a kettős győze­lemnek, Pálóczi sikerét elő­re megjósoltam! Pálóczi Gyula, az újdonsüll Eu- rópa-bajnok. A férfi távolugrás végered­ménye: Európa-bajnok: Pálóczi Gyula (Magyarország) 815 cm. 2. Szalma László (Magyar- ország) 815 (mivel első két ugrásuk egyforma volt, a harmadik ugrás döntött Pá­lóczi javára). 3. Szergej Lajevszkij (Szov­jetunió) 814. 4 z elmúlt alig több mint két év — amióta az NYVSSC- nél önálló pártszervezet működik — igen gazdag ta­pasztalatokat eredményezett. A város, a megye, sőt az ország közvéleménye megismerhette erőfeszítésünk nagyszerű eredményeit. Megtudhatta — mivel ezek nyilvá­nosságot kaptak — a tévedéseket, botlásokat is. Sajnos, ezek között volt olyan is, amely nem csak a sportmorált sértette. Következményei jól ismertek. Az talán kevésbé, hogy az ese­mények mennyire viselték meg a klub dolgozóit, de legfő­képpen a kommunistákat: mennyire befolyásolták eredmé­nyességünket. Alapszervezetünk, egyesületünk súlyos árat, kemény tandíjat fizetett. Vajon csak a szubjektív tényezők, az emberi gyengesé­gek játszottak ebben szerepet? Hisszük, hogy nem. A kudar­cok, az emberi botlások mögött épp úgy megtalálhatók az objektív okok, mint a nagyszerű eredmények, sikerek mögött. Megyénkben, s városunkban a 70-es évek második felében az a politikai elhatározás született, hogy az utánpótlás-nevelő megyébpl, városból fejlett élsporttal rendelkező, versenyző várossá, megyévé kell vállni. Ezek következtében nagyszerű tervek születtek, érdemi lépések is történtek. Létrehoztunk egy nagy központi egyesületet, az NYVSSC-t. Kialakítottunk egy olyan kiválasztási rendszert, amelyet mind a mai napig egyetlen más megye vagy város sem képes utánozni. Nagy volt a lelkesedés, tenniakarás. A sportvezetés tá­mogatott minden olyan kezdeményezést, minden olyan szak­embert, amelytől, illetve akitől előrelépést lehetett remélni. És jöttek az eredmények is. Megvalósult a város régi dédel­getett álma: NB I-es lett labdarúgócsapatunk, Váradi János személyében először lett olimpián érmes versenyzője nyír­egyházi sportklubnak. Az atléták stabilan az ország legjobb három szakosztálya közé kerültek. Ekkortájt vált világklasz- szissá Bakosi Béla. Már itt készülődött Nyíregyházán a kivá­lasztási rendszerünk eddigi legeredményesebb versenyzői kö­zött, az akkor még 15 éves Vasvári Sándor, s az alig 14 éves Pálóczi Gyula is. Ismét NB I-es lett férfi röplabdacsapa­tunk. Tehetséges úszók bontogatták szárnyaikat. A szinte hihetetlen gyorsasággal elért eredményeinkre va­lamennyien büszkék voltunk. Az összefogás, az erő koncent­rálásának gyorsban meglett az eredménye. A kívülállónak úgy tűnhetett, hogy felhőtlen az ég. Létesítményekkel gazdagod­tunk! Magunk mögött tudhattuk az ország talán legeredmé­nyesebb diáksportját is. Volt erőnk arra is, hogy az egyete­mes magyar sport érdekében lemondjunk olyan klasszis ké­pességekkel rendelkező, tehetséges sportolókról, mint a lab­darúgó Nagy Antal, Dajka László, vagy Fórián Éva, Ormos Edit. A város, a megye sportjának eddigi legsikeresebb évei voltak ezek. Mégis már ekkor érezni lehetett, hogy valami egyre jobban hiányzik; mintha valami kimaradt volna a koncepció­ból, a tervezésből. Mi, akik a sport műhelyeiben dolgozunk, rájöttünk, hogy miről is van szó. Ennek a lényege röviden: nem tervezték meg, nem munkáltuk ki kellően az élsport jö­vőjét, tennivalóit. Ügy jártunk, mint az a beruházó, akinek van elég pénze, szellemi kapacitása egy nagyszerű létesít­mény megtervezéséhez, még a kivitelezés megkezdéséhez is, de ahhoz már kevés, hogy azt a tervnek megfelelően fel is tudja építeni. Az élsportkoncepció indításához mi is rendelkeztünk a megfelelő anyagiakkal, de nem tudtuk az elért eredményekkel szinkronba hozni a tárgyi és létesítményhelyzetünket. Büsz­kék voltunk egy új öltözőre, közben máshol egy egész stadi­ont építettek. Nagyszerű munkacsarnok építéséhez kezdtünk a kezdő sportolók számára, de évekig nem tudtuk a szüksé­ges anyagok hiányában átadni. Megépült az atléták fedett edzőcsarnoka, nem volt azonban pénz a fűtőrendszer elké­szítéséhez. Álmodozunk a városi sportcsarnokról, rekortán borítású atlétikai pályáról, míg máshol az országban meg­építették azokat. Ügy érezzük, hogy városunkban ,,egy kraj­cár” még mindig hiányzik . . . Az elért eredményeink megtartásán van a hangsúly. Mert nem csak a vas, a gép, a technika, de az ember is gyorsab­ban kopik, amortizálódik mostoha körülmények között. Nagy hibát követnénk el, ha mindent csak erre fognánk. Sajnos, a meglévő anyagi lehetőségünket nem használtuk fel kellő hatékonysággal, erre is mondanék egy példát: az él­sportkoncepció tervezésekor valakinek az is az eszébe jutott, hogy birkózást is kellene csinálni, minthogy a nyíregyházi, a szabolcsi gyermek még rendelkezik azzal az őserővel, amit ez a markáns sportág igényel. Rögtön alakult is birkózószak­osztály, amelyre azóta is százezreket költünk. Egy szakosz­tály élsportelvárással, de minimális eredményekkel! S hogy miért? Meggyőződésem, hogy a szakemberhiány miatt. Más. Természetes dolog volt — hál’istennek —, hogy szín­házat akartunk, amihez többek között színészek is kellenek, s ha már vannak, akkor lakniuk is kell valahol. És felépí­tettük a színészházat. Nagyszerű dolog, mert többek között példát is mutat, hogyan kell egy beruházást előrelátó okos­sággal megtervezni és megvalósítani . . . Ellenben, ha élspor­tot akarunk, akkor miért nem építjük fel a sportolók házát? Mert nagyon drága lenne? Minden bizonnyal! De ha azt is látjuk, hogy az NYVSSC-nek éheken keresztül százezrekbe kerül csak az IBUSZ-lakások bérleti díja, lehet, hogy már nem is tűnik annyira drágának. Mondanék másik példát is: a 70-es évek vége óta szorgal­mazzuk az esti tornapálya kialakítását. Itt nem elsősorban az élsport érdekeiről van szó, a város dolgozóinak, a tisztessé­gesen túlterhelt diákság érdekében kezdeményeztük. A töme­gek sportjának érdekében, mert ők az év legnagyobb részé­ben csak munkaidő előtt, vagy után érnek rá sportolni. Saj­nos, ezt a tervünket azóta sem tudtuk megvalósítani. 4 párt megyei végrehajtó bizottsága a minőségi sport fejlesztésére olyan feladatokat határozott meg, ame­lyek garanciát jelentenek az elkövetkező évek kezde­ményezéseihez, sikereihez. Persze, ezeket a feladato­kat is el kell végezni. Mindenkinek a maga területén a legna­gyobb igényességgel, szakértelemmel, előrelátással. Alapszer­vezetünk kommunistái nevében is kérem, hogy a konkrét vég­rehajtási tervek készítésében kérjék ki azok véleményét is, akik közvetlenül az élsport „műhelyeiben” dolgoznak. örülünk, hogy ez az igényünk találkozik a városi vezetés töprengésével, mert ez megfogalmazódott a városi pártérte­kezlet anyagában is. De még több konkrét támogatást kér­nék városunk termelő üzemeitől, vállalataitól, gyáraitól is. Ha az elért eredményeinket meg akarjuk tartani, ha verseny- képesek akarunk maradni, nemzetközi és hazai színekben is, az ehhez szükséges feltételeket teljes mértékben meg kell te­remteni. Hisszük, hogy ez sikerülni fog. Orendi Mihály, az NYVSSC pártalapszervezetének titkára • Részletek a nyíregyházi pártértekezleten elhangzott felszóla­lásból. m M [[SPORT]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom