Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

XLII, évfolyam, 75. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1985. március 30.. szombat II Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról Az alábbiakban ismertetjük a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozatának rövidített szövegét. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII kongresszusa elfogadja a Központi Bizottság beszámolóját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta végzett munka értékelését, megerősíti a párt fő politikai irányvonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevé­kenységéről. A következő években az a legfontosabb fel­1. Az utóbbi években megnövekedett nem­zetközi feszültség alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövet­ség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. Növelte a katonai es a politikai feszültséget az új amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság, regionális konfliktus kiéleződése. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszik a szocialista országok békepolitiká­ja. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállama az elmúlt években is átfogó kez­deményezések egész sorát tette a világhábo­rús veszély elhárítására, a nukleáris és a ha­gyományos fegyverzet korlátozásának elő­mozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására. A nemzetközi erőviszonyok alakulását je­lentősen befolyásolja a fejlődő országok küz­delme, melyet a politikai és gazdasági füg­getlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A világbéke megőrzésében növekedett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és po­litikai erőket tömörítő háborúellenes moz­galmak szerepe. A béke híveinek erőfeszíté­seivel találkoznak azoknak a reálisan gon­dolkodó polgári politikai tényezőknek a tö­rekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülés­nek nincs ésszerű alternatívája. A külön­böző társadalmi rendszerű országok népei érdekeltek a világbéke megőrzésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére sem alakult ki közvetlen világháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fenn­maradt a világ békéjének legfőbb biztosíté­adatunk, hogy e vívmányainkra támaszkod­va folytassuk munkánkat a fejlett szocialis­ta társadalom megteremtése érdekében: fel­tárjuk és hasznosítsuk a szocialista rend­szerben levő erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével létrehoz­zuk a gazdasági egyensúly további javításá­nak, az életszínvonal érzékelhető emelésé­nek feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az embe­rek alkotóképességének kibontakozását; de­mokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nem­zeti egységet. kát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Var­sói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség közöitt. 2. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jában a feszültebb és bonyolultabb nemzet­közi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A Magyar Népköztársaság a szocialista or­szágok közösségének szilárd tagja, külpoliti­kájának a jövőben is legfőbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához, és hozzájárul­jon a béke és a társadalmi haladás egyete­mes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érdekünk a magyar —szovjet barátság további erősítése, a két ország s a két nép együttműködésének gaz­dagítása. A Szovjetunió hazánk független­ségének, szocialista építőmunkánknak a leg­biztosabb nemzetközi támasza. Pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az el­vek, az alapvető célok és érdekek azonossá­ga, összekötik a proletár internacionalizmus és a barátság erős szálai. Közös elveink, alapvető érdekeink és cél­jaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista orszá­gokkal. Pártunk és népünk szolidáris a fejlődő országokkal. Megkülönböztetett figyelemmel építjük kapcsolatainkat a haladó, a szocialis­ta orientációjú államokkal. Támogatjuk a demokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és to­vábbfejlesztése, a gazdasági, műszaki-tudo­mányos. kulturális és más kapcsolatokban rejlő előnyök kiaknázása érdekében a pár­beszéd fenntartására, az együttműködés foly­tatására törekszünk a fejlett tőkés országok­kal. Eredményes nemzetközi tevékenységünk­nek legfontosabb hazai biztosítéka társadal­mi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. vitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását. A kisárutermelőknek, a kisiparosoknak, a kiskereskedőknek hosszabb távon is szere­pük van a szocialista társadalom életé­ben, a társadalmi igények kielégítésében. 3. A nők egyenjogúságának következetes érvényesítése további megfontolt intézkedé­seket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítése­inket, hogy társadalmi és gazdasági eszkö­zökkel könnyítsünk összetett gondjaikon, az anyasággal, a gyermekneveléssel, a háztar­tással, a munkavállalással, a családban el­foglalt szerepükkel és a közéletiséggel együtt járó terheiken. A nők egyenjogúsá­gának megvalósulását szakképzettségük, po­litikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és in­tézményeinek segíteniük kell a fiatalok te­hetségének, szakértelmének érvényesülését, de a fiataloknak is érezniük kell felelőssé­güket önmagukért és a társadalomért. Kü­lönleges figyelmet kell fordítani erkölcsi, ideológiai nevelésükre. Az idősebb — már nyugdíjban levő nemzedékek közül sokan ma is aktívan te­vékenykednek. Fontos társadalmi érdekünk, * hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a köz­életben való részvételüket segítsük. Köte­lességünk, hogy figyelemmel kísérjük hely­zetüket, könnyítsünk az idős korral járó terheiken. 4. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett fele­lősségre épül. Pártunk a szövetségi politika elvi alapján, az ideológiai különbségek el­lenére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gyakorlati együttmű­ködése továbbfejlődjön. 5. A nemzetiségek egyenjogúságát, anya­nyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését a jövőben is biztosítani kell. Értékeljük és a továbbiakban is támogatjuk a nemzetiségi szövetségek munkáját. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szom­széd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a magyarországi nemzetiségeknek a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel való kap­csolatait. Hasonlóképpen természetesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű dolgozói hazájuk hű állampol­gáraiként ápolják anyanyelvűket, fejlesztik nemzeti kultúrájukat, s hozzájárulnak né­peink barátságának, országaink együttmű­ködésének erősítéséhez. 6. Társadalmunk harmonikus fejlődése szükségessé teszi, hogy államunk és társa­dalmunk jobban támogassa és védje a csa­lád intézményét. A szülők felelősek, hogy gyermekeik jó családi légkörben nevelked­jenek, megszerezzék azokat az ismereteket, elfogadják azokat az erkölcsi értékeket és normákat, amelyek szükségesek a társadal­mi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élet­hez. összehangolt állami és társadalmi erőfe­szítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése megálljon, hosszabb távon a la­kosság száma növekedjen. 7. A szocialista demokrácia fejlesztése, el­mélyítése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia fejlesztésének irá­nyát meghatározza, hogy a társadalmi és tömegszervezetek önállóan és felelősségtel­jesen tevékenykednek. A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehető­ségeket teremt, hogy az állampolgárok részt vegyenek ügyeik intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzé­sében. Az érdekek egyeztetésének olyan módsze­rét és mechanizmusát kell kialakítani, amely felszínre hozza az eltérő érdekeket, lehető­vé teszi jobb összehangolásukat, egyben biz­tosítja a közérdek elsőbbségét. 8. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkot­mányos rendünk, hazánk és vívmányaink védelmében, a gazdaság és a kultúra irá­nyításában, szervezésében. Az országgyűlésnek az ország életében betöltött szerepét növelni kell. Következe­tesebben érvényesüljenek alkotmányos funk­ciói a kormányzati tevékenvség meghatá­rozásában, ellenőrzésében. Növekedjen a ta­nácsok önállósága, hatásköre és felelőssége, önkormányzati szerepe a terület- és telepü­lésfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A kormányzati munkát is tovább kell fej­leszteni. Folytatódjon a hatáskörök és a ve­lük járó felelősség decentralizálása. Emelni kell az államigazgatás színvonalát. 9. A szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és á bíróságok al­kotmányos rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre a törvényesség, az álla­mi, társadalmi, gazdasági rend védelmében, gondoskodjanak a közrendről és a közbiz­tonságról. A társadalmi élet minden területén erősí­teni kell az állami, állampolgári fegyelmet, tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. Különösen fon­tos a közélet tisztaságának megóvása, a kö­vetkezetes harc a hatalommal való vissza­élés, a személyi összefonódások, a protek­ció, a korrupció minden megnyilvánulása éllen. Határozott intézkedésekre van szükség azok ellen, akik a közösség rovására akar­nak előnyökhöz jutni. 10. A szocialista haza védelme pártunk, államunk, népünk közös ügye. A jövőben is gondoskodni kell szocialista hazánk bizton­ságáról, védelméről. A Magyar Néphadse­reg a Varsói Szerződés tagállamainak had­seregeivel szorosan együttműködve megbíz­hatóan teljesíti kötelességeit. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi egymással szorosan együttmű­ködve járuljanak hozzá a béke megőrzésé­hez, belső rendünk biztosításához. A mun­kásőrség teljesítse továbbra is áldozatkészen hivatását a munkásosztály, a szocialista tár­sadalom szolgálatában. II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink I. II nemzetközi helyzet, külpolitikánk Ili. A gazdasági építőmunka 1. Szocialista rendszerünk fejlesztése meg­követeli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek minél telje­sebb kihasználását. Ezért erősítem kell a dol­gozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekelt­ségüket a termelőeszközök hatékonyabb mű­ködtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás el­lenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek kelet­kezését meg kell akadályozni. 2. A társadalmi osztályok és rétegek leg­fontosabb érdekeinek és céljainak azonossá­ga révén fejlődik hazánkban a szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk válto­zatlan célja társadalmunk különböző osztá­lyainak és rétegeinek, egész népünknek ösz­szefogása a szocialista haza építése érdeké­ben. A munkásosztály társadalmunk vezető osz­tálya. Előrehaladásunk megköveteli a mun­kások szakképzettségének, műveltségének növelését, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásá­ban, a vállalatok irányításában, a társadalmi ellenőrzésben. A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese Munkájával hozzájárul az ország szocialista fejlődéséhez. A falusi lakosok életkörülményeinek javítása tovább­ra is fontos feladat. Nő a magas fokú képzettséget igénylő szel­lemi munka jelentősége. Növelni kell az ér­telmiségi munka társadalmi megbecsülését, elő kell segíteni az értelmiség közéleti akti­1. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Olyan megalapozott nö­vekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és szé­les körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy az intenzív fej­lődést a termelési folyamat minden elemére kiterjesszük. Fokozni kell a gazdaság jöve­delemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a ter­mékek minősége javuljon, és a műszaki­technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cse­lekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturált­ságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmaz­kodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. 2. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesz­tést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Mindenekelőtt né­hány kiemelt területre célszerű összpontosí­tani anyagi és szellemi erőforrásaink jelentős részét: az elektronika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű ter­(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ■rá üA és a kormány ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadulása alkalmából tör­ténő közkegyelem gyakorlásáról. Az Elnöki Tanács Kamara Jánost belügyminiszterré választotta meg, Horn Gyulát külügyminisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács a termékszerkezet megújításáról, a lakosság ügyeinek munkaidőn kívül történő elintézésének lehetőségeiről tárgyalt, s több rendeletet módosított, köztük az újításokról, valamint a mező- gazdasági termékforgalmazásról szóló rendeletet, majd személyi ügyek­ben döntött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom