Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
1985. március 28. Kelet-Magyarország 5 Nyírségi vetőmag Európa-szerte Dollárt termő homok Dollárt érő magvak. Ilyenek az étkezési borsó, a karósbab, a vöröshere, a takarmányretek, a lóbab, a napraforgó, a kender, a paradicsom, az uborka, a különböző virágfélék, s lehetne még a sort folytatni. S mindezek a szabolcsi homokon, a kötöttebb szatmári talajon teremnek meg. Ugyanis a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központjának száz szaporító gazdasága van a megyében. Ezek megtermelik a vetőmagot, a vállalat pedig értékesíti. Az idén százmillió forint értékben exportálnak, ami ötödé az éves értékesítésüknek. Ennek a mennyiségnek pedig a négyötöde, vagyis nyolcvanmillió forint értékű mag kerül a tőkés országokba — dollárért. Súlyra sem kevés, közel nyolcezer tonna vetőmagot szállítanak a határainkon túlra. Szinte valamennyi európai országba kerül a megyei termésből, a legtöbb Hollandiába, Olaszországba, az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába. Most folynak a tárgyalások Egyiptommal és Irakkal, ahová 'lóbab- és paradicsommagot szállítanak. Sőt Irakból már van is konkrét megrendelés paradicsommagra, s ennek érdekessége, hogy a vásárló konzervdobozban lezárva kéri. A vállalat teljesíti a nem mindennapi kérést — hiszen általában zsákokban szállítják —, s a Nyíregyházi Konzervgyárral együttműködve, zárják dobozokba a magvakat. Izrael kisebb mennyiségű csillagfürtöt rendelt. Francia megrendelésre az idén 160 hektáron termeszt a vállalat tavaszi búzát. Ezt a Magyarországon kissé elfelejtett növényt három gazdaságban — a gávavencsel- lői Szabadság, a petneházi Egyakarat és a tiszalöki Szabadság termelőszövetkezetekben — vetik. Az anyamagot a franciák adják, s a vállalat vetőmaggal fizet érte. A közel húszmillió forint értékű szocialista exportból elsősorban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió részesedik. Vásárolnak Szabolcs- Szatmár megyéből kender, takarmányborsó, vöröshere, paradicsom, karósbab vetőmagvakat. Kimondottan jelentős vetőmagtermelő gazdaságok nincsenek a megyében. A borsó zömét a tiszavasvári és a gávavencsellői termelő- szövetkezetekben termelik, viszont a kender, a karósbab, a karalábé, a virágmagvak teljes egészében háztájiból származnak. Ez egyben óriási felelősséget is ró a vállalatra, hiszen még véletlenül sem kerülhet egyetlen szem más fajta mag a zsákba. Az idén új növényfajjal, a fűfélék exportjával bővítik a kínálatukat. Már ebben az esztendőben több száz hektárról 300—400 tonna vetőmagot takarítanak be és értékesítenek, zömében egy nyugatnémet cégnek. (sípos) Tudományos pályázatok Megyénk és a DAB együttes témáajánlata Közzétették a Debreceni Akadémiai Bizottság 1985-86. évi pályázati kiírását, melyben a megyénkben dolgozó értelmiségiek is érdekeltek. A pályázaton eddig nem publikált, és más pályázatra még be nem nyújtott, olyan tanulmányokkal lebet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi gyakorlatához vagy irodalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznak. A részvétel lehet egyéni és kollektív. A megfelelő színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható pályamunkákat 5—10 ezer forintig, az egészen kiemelkedőket 12 ezer forintig díjazzák. A pályamunkák terjedelmét a bizottság nem korlátozza. A tanulmányhoz egy-két oldalas összefoglalót kell csatolni, és a pályázónak meg kell jelölnie a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából számba jöhető területeket, in- • tézményeket, illetve termelőegységeket. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyékben folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésére — részben saját anyagi erőből, részben a megyei tanácsok, intézmények és termelőüzemek által rendelkezésre bocsátott anyagi támogatás révén — számos időszerű témakörben írta ki új pályázatát. A társadalomtudományok művelői öt témából válogathatnak — köztük Nyíregyháza irodalmi életének egy-egy mozzanatát vagy még eléggé ki nem kutatott alkotó egyéniségének munkásságát dolgozhatják fel, név- tudományi vizsgálatokat végezhetnek a Tiszántúl területén, feldolgozhatják a megye múzeumi szervezetének, múzeumi munkájának történetét. A mezőgazdasági témák közül csupán hármat emelnénk ki: a konzervgyárak kertészeti nyersanyagellátásának feltételei és lehetőségei a megyében, az almafajták szortimenjének vizsgálata, tekintettel a tárolásra és értékesítésre, a termelési struktúra változásának vállalati és népgazdasági összefüggései Szabolcs- Szatmár megyében. Valamennyi szakbizottság több tucat témáját, helyszűke miatt nem áll módunkban közreadni, csupán arra utalunk, hogy a DAB és a KISZ megyei bizottsága és a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság által közösen meghirdetett pályatételek is megtalálhatók az 500 példányban kiadott, a témákat részletesen tartalmazó DAB-kiadványban. A kiírt témákon kívül benyújtható szabadon választott pályamű is, ha a megye valamely jelentős gazdasági, társadalmi vagy kulturális kérdésének feldolgozására és megoldására irányul. A pályázatokat három példányban a DAB titkárságához lehet benyújtani. A pályázat jeligés, ezért a pályázók zárt borítékban közöljék nevüket és címüket. A beküldési határidő: 1985. szeptember 1., legkésőbbi: 1986. szeptember 1. Eddig mostoha körülmények között dolgoztak a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet irodai dolgozói, vezetői. Saját kivitelezésben készítették el az új iroda és szociális épületet, amelyben a nagyüzemi gazdasághoz méltó körülményeket alakítottak ki. Orvosi rendelő is helyet kap az épületben. (E. E. felvétele) NYÍREGYHÁZA, SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA. (Császár Csaba felvétele) Új üzletek, több hűtő Elegendő hús, tej Feszített terv teljesítését tűzte célul erre az esztendőre a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Hízott sertésből 247 ezer darabot, vágómarhából 45 ezer 200-at, míg vágójuhból 121 ezret kívánnak felvásárolni. Ebben az esztendőben különösen jelentős, de nehéz feladat a szocialista és a tőkés export teljesítése. Az idén 35 ezer hízott sertést, 21 ezer vágómarhát, 95 ezer vágójuhot és mintegy 400 vágólovat exportál a megyei húsipari vállalat. Feldolgozott állapotban is szállítanak különböző húsárut, elsősorban a szocialista és a közel-keleti piacra. Mindezek teljesítése mellett gondoskodniok kell a kiegyensúlyozott belföldi, elsősorban a megyei ellátásról. ígérik, hogy a korábbi színvonal tovább javul és a növekvő mennyiségi igényeket is ki tudják majd elégíteni. Figyelmet érdemel, hogy az idén is megfelelő arányban gyártanak olcsóbb hús- készítményeket, töltelékárukat. A több mint 5 ezer tonna különböző töltelékáruból 3 ezer tonna ebbe a kategóriába tartozik. A megyei húsipari vállalat termékeinek közel 70 százaléka Szabolcs-Szatmár ellátását szolgálja. 1985-ben is folytatja a vállalat a kistelepülések ellátását segítő programjának megvalósítását. Gyakoribbak lesznek a kistelepüléseket érintő hússzállítmányok, és az idén újabb 15 nagy teljesítményű hűtőpultot adnak az ellátatlan falusi boltoknak a kulturált, higiénikus ellátás érdekében. Az idei tervükben szerepel az is, hogy az áfészekkel kooperációban Fehérgyarmaton, Nyírbátorban és Kisvárdán húsboltokat nyitnak. Márciusban megkezdődik a húsipari rekonstrukció, 315 milliós beruházásból. Ebből az idén 85 millióból 75 százalékos állapotra elkészül az új, kétszintes húsüzem a jelenlegi telephelyen, és a termeléssel egy időben kezdik meg a régi üzemrészek áttelepítését. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat idei tejtermelte- tési és felvásárlási terve 2 százalékkal magasabb, mint 1984- ben volt, megközelíti a 140 millió litert. Ebből az óriási mennyiségből 35 millió litert értékesítenek tejként, míg a többiből különböző tejtermékfélét készítenek. A legutóbb végrehajtott fogyasztási áremelkedés miatt az idén mérsékeltebb, mintegy 102—103 százalékos értékesítési terv teljesítésével számolnak a tavalyi 106 százalékkal szemben. Várható, hogy az idén tejfelből 3,5 millió litert, míg ízesített tejtermékekből, így kakaóból, karamellás tejből, ízesített joghurtokból mintegy 6 millió litert hoznak forgalomba. Vajból 3 millió 200 ezer kiló eladását tervezik az idén, míg sajtfélékből a testvérvállalatokkal kooperációban 1 millió kilogrammot hoznak forgalomba. Mivel az étkezési tejpor népszerűsége növekedett, ezért az idén a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat több mint 2,5 millió kilót hoz forgalomba. Hasonlóan kielégítik, a kereskedelem fagylaltporigényeit is, melyből 1985- ben szintén növelik a termelést. A közkedvelt Túró Rudiból tovább javítják a megye ellátását, bár tavaly rekordmennyiséget, — mintegy 93 millió darabot fogyasztottak, többségét a megyében. Az idén naponta 100 ezer közkedvelt Túró Rudi eladását tervezik a megyében, míg a többit megyén kívül értékesítik. Áprilisban megkezdi a termelést az a jégkrémüzem Nádudvaron, amelyet a Vörös Csillag Tsz és a tiszántúli tejipari vállalatok közösen alapoztak meg. Ennek tagja a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat is, s már bizonyos, hogy az első fél évben saját, közös készítésű jégkrémmel bővítik a választékot Szabolcs megyében is, melyet nemcsak az állami kereskedelemben vásárolhatnak meg az ínyenckedvelők, hanem a tejipari vállalat saját üzleteiben is. E célt szolgálja, hogy saját üzleteiket újabb 50 mélyhűtővel szerelik fel. <fk.) Kopogtatás segéllyel Példa Ludaston A hideg tél és az alacsony nyugdíj, a betegség vagy a megnehezedett életkörülmények érzékenyen érintik az embereket. A tanácsok idei terveikben is számolnak a szociális gondoskodás kiterjesztésével. Alapelv mindenütt, hogy az állam forintjaival a leginkább rászorulóknál kopogtassanak. Nagykállóban tavaly közel 2 millió forintot fordítottak szociális célokra, az idén is legalább ennyivel számolnak. Félezer embernél csengetett a postás segéllyel. Rendszeresen 56-an jutnak így közgondoskodáshoz. Négyszázötvenen pedig alkalomszerűen kaptak segélyt a tanácstól. Minimum ezer Ezer forintnál kevesebbet senkinek sem adtak. A társközségben, Biriben járadékkiegészítéssel segítenek 21 idős emberen. A múlt évben 167, szintén idősnek mérsékelték, vagy engedték el teljesen a községfejlesztési hozzájárulást. Népszerű a bentlakásos öregek napközi otthona, a húsz helyre 22 főt vettek fel. A megyében elsőként Nagykálló szervezte meg a szociális foglalkoztatót. A megüresedett iskolában, Ludastón alakították ki az üzemet. Májusban 20—30 rokkant, vagy csökkent munka- képességű ember talál lehetőséget a kenyérkeresetre a Magyar Posztógyár és a Budapesti Bőrdíszműipari Szövetkezet által adott egyszerűbb munkák elvégzésével. Fonalmentést és más, nagyüzemben gazdaságtalanul végezhető feladatokat oldanak majd meg. Már eddig százan jelentkeztek, s a későbbiekben bővítik a szociális foglalkoztatót. Küld a tanács Mándokon ezer és kétezer forint közötti összeget postáztak ki az elmúlt esztendőben a magányos, beteg, vagy alacsony jövedelmű rászorulóknak. Az idén is legalább 1,7 millió forintot oszt szét a tanács a szociális célokra. A 34 állandó segélyezett mellett 230 esetben rendkívüli segélyt utaltak ki. Huszonegy idős ember tölti napjait az öregek napközi otthonában. A múlt évben átadott intézmény háromszori étkeztetéssel, és az egészségi állapotnak megfelelő kezeléssel siet tagjainak segítségére. Akik nem kaptak helyet a napközi otthonban, szociális étkeztetést azért igényelhetnek. Jelenleg 23-an hordják az ebédet az étteremből. A Mándokon, Benken, Eperjes- kén és Tiszamogyoróson élő 8100 lakos közül 1200 a nyugdíjasok száma. Különösen az alacsony nyugdíjasoknak küld a tanács tüzelőre, ruhapótlásra pénzt. Tiszteletdíjas gondozónők Kölesén 1,3 millió forint jutott tavaly szociális segélyekre. Negyvenegyen kaptak rendszeresen a tanácstól, 144 embernek pedig 261 alkalommal küldtek kisebb-na- gyobb összeget a hiányzó anyagiak pótlására. Átlagosan 926 forint a segély ösz- szege. Egyelőre öregek napközi otthonára csak igény van, de hely nincs. A székhelyközségben és Botpaládon, Kispaládon, Fülesden és Sonkádon 102 idős embert tartanak nyilván, akik kérnék a felvételt az öregek napközijébe. Közülük 58-an jutnak szociális ebédhez, az iskolai napköziből hordják az ételt. Az egészségügyi ellátás az egyik legfontosabb feladata a két hivatásos és a 9 tiszteletdíjas gondozónőnek, akik húsz idős emberhez viszik el naponta a találkozás és a gondoskodás melegét. Viszonylag kevés gyermek, mindössze tíz nevelkedik három családban, akik gyámügyi segélyt kapnak. A kölesei tanácson is azt az elvet tartják szem előtt, hogy az állam forintjait a leginkább rászorulókhoz juttassák el. Ezek az emberek viszont kérés nélkül is élvezzék a köz gondoskodását. (tk.) Lázadásom története I BTjFér vártam a percet. Megfeszített idegekéi : * kel, vérben forgó szemmel, bosszúra szomjazva. Vártam a hölgyet, a szép-gyönyörű tévébemondót, aki pontban nyolc óra nulla ötkor, minden vasárnap este terrorizálja a fél j országot. A család méla unálom- \mal figyelte A HÉT című műsort, ahol mint mindig, • most is számítógépes kul- I turálatlanságunk miatt ostoroztak bennünket. Szóval j<t szokásos békés, vasárnap este. No végre! Erre a meghajlásra vártam. Nyolc óra, s már itt is az a csodás hölgy. Csábos mosoly az arcán, a világeseményekről mesél, és most... igen ... mondja: Most pedig vegyenek elő tollat, ceruzát, következik a totó. Hát nem veszek! Se tollat, se ceruzát! És nem tornázom mindennap, és nem megyek a Fehérvár Áruházba, és csak azért sem eszem bontott csirkét...! Ám másnap reggel vettem tizenöt lottót, önként. Találatom ugyan egyetlen sem volt, de ami fontos: nem hagytam magam terrorizálni. Két-három nap múlva aztán különös álmom volt. A hölgy — lásd mint fent — angyalian mosolygott rám: azt nem mondom meg, mivel, de kétmilliót nyertél kis durcás- kám! Boldog vagy ugye? S én a tékozló, a bűnös, az áruló ... igen boldog voltam. Hát ezt fejtsd meg mesterem, Siegmund Freud! B. G.
