Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
1985. március 26. Kelet-Magyarország 9 Építésigazgatás labirintusok nélkül A járási hivatalok megszűnésével tavaly év elejétől a községi tanácsoknak nemcsak a hatásköre nőtt meg, hanem a felelősségük is. Olyan új feladatokat kaptak, amelyekhez nem volt korábban elegendő szakember, ezért a városok nyújtotta segítségen kívül igazgatási társulások jöttek létre. Ha egyáltalán lehet rangsorolni, akkor az építésekkel kapcsolatos hatósági és műszaki feladatok megoldása elé néztek legnagyobb várakozással a települések lakói és a tanácsok vezetői is. Ezek miatt tekintette át az építésigazgatás átszervezésének tapasztalatait a megyei műszaki, kommunális és környezetvédelmi bizottság, amelyről Zilahi Józseffel, a megyei tanács vb osztályvezetőjével beszélgettünk. Sikerült-e az átszervezés utáni munkát zökkenőmentesen megszervezni? — Ha nem is volt túl sok idő az átszervezés végrehajtására, igyekeztünk a jól képzett, megfelelő államigazgatási gyakorlattal rendelkező műszaki dolgozókat a megnövekedett feladatok ellátására a tanácsi szervezetben tartani, hogy megerősítsük velük az építésigazgatási apparátust. A városok az úgynevezett közreműködői szerepüket eléggé vontatottan vették át, de ma már elmondhatjuk, hogy egyre jobban ismerik feladataikat és a megyei irányítás közreműködőiként, koordinátorként egyre komolyabb szerepet töltenek be. Milyennek tartja az ügyintézés hatékonyságát? — Kedvezőek a tapasztalataink. Azzal, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága- a megye minden tanácsának szakigazgatási szervét felruházta építésügyi hatósági jogkörrel, megteremtette az ügyintézés helyi lehetőségeit. Az építésigazgatási körzetek létrehozásával ennek feltételei is kialakultak, - s erre azért volt szükség, mert minden községben nem volt megfelelően képzett műszaki ügyintéző. A községek lakói örömmel fogadták, hogy ezután helyben intézhetik el építésigazgatási ügyeiket. Hány építésügyi igazgatási társulás működik a megyében? — Huszonnyolc, s ezek 52 település építésügyi hatósági munkáját látják el. Általános tapasztalat, hogy a tár-J sulások műszaki ügyintézőinek tevékenysége csak az építésügyi hatósági feladatok ellátására koncentrálódik, a vízügyi és kommunális feladatok háttérbe szorulnak, esetenként teljesen elmaradnak. Ezen változtatni kell. Gondot okoz, hogy a tömeg- közlekedési járművek vagy leszűkítik a munkában töltött időt, vagy meghosszabbítják az ügyintéző munkaidejét, s ez mindkettő a hatékonyság rovására megy. Talán segít gondjaink megoldásában, hogy lehetőség nyílik saját tulajdonban lévő gépkocsik használatára. Van-e lényeges különbség a társulásban dolgozók, vagy csak saját nagyközségében, községében működő ügyintézők tevékenységében? — Sajnos, nem sok. Az a helyzet, hogy ahol műszaki ügyintéző dolgozik a tanácson, úgy megterhelik más* feladatokkal, hogy szinte csak az állampolgárok által benyújtott építésügyi hatósági feladatokat képesek ellátni. Ez építési engedélyek, használatbavételi, bontási, telekalakítási engedélyek kiadását jelenti, s a rendezési tervekkel — márpedig ezek határozzák meg hosszú távra a település arculatát — nem tudnak foglalkozni. Nincs idejük az építési tilalmak alakulásával, a telek- és lakásgazdálkodással, az építésfelügyelettel, a település vízgazdálkodásával és más kommunális feladatokkal fontosságuknak megfelelően törődni. Javult-e a városoknál az építésigazgatási feladatok ellátása az átszervezés óta? — Az öt osztályos rendszer bevezetése azt jelentette, hogy míg korábban egy, addig most két osztály — a hatósági és a városgazdálkodási osztály — foglalkozik az építésigazgatási feladatokkal. Előnye ennek, hogy az ügyfélszolgálati iroda létrehozásával a félfogadás kulturáltabbá vált, gyorsabb lett az ügyintézés, javult az együttműködés az osztályok között. Vannak azonban kedvezőtlen tapasztalataink is, hiszen azzal, hogy a településfejlesztési, lakás- és telekgazdálkodási feladatokat a városgazdálkodási osztály látja el, az építési hatósági ügyek pedig a hatósági osztály feladatkörébe tartoznak, a döntések előtt ki kell kérni egymás véleményét, ez pedig többlet- munkát jelent, több időbe telik, vagyis vándorol az akta egy tanácson belül két osztály között. Vannak ketté- oszthatatlan feladatok, de egyik osztály ügyrendjébe sem lehet beépíteni őket. Ilyen a rendezési tervek folyamatos karbantartása, felülvizsgálata, a műszaki nyilvántartás, a közműnyilvántartás. Ezekre a tervekre mindkét osztálynak szüksége van, de a mai napig sem dőlt el, hol jegyen a helyük. Gond, hogy míg korábban az egységes műszaki osztályon az ügyintézők egymás ügyeiről is tájékozottak voltak, most a városgazdákodási osztályon a szakosodott ügyintézők a műszaki ügyintéző távollétében nem tud tájékoztatást adni az ügyfeleknek. Keressük a megoldást, mert el kell érnünk, hogy a korszerűsített tanácsi szervezetben korszerűbb és gyorsabb legyen az építésigazgatási ügyintézés is. B. J. Szovjet géppel Kanadának Az elmúlt év második felében nagy gépesítési programba kezdtek a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyárában. Az akkor megkezdett munkát idén januárban fejezték be, s most a szövődében már 52 szovjet gyártmányú SZTB-szövő- gép termel folyamatosan. Képünkön „Gepárd” fantázianevű szövetei készítenek kanadai exportra az új gépekkel. G. B. NEM ÖNCÉL AZ ÚJ FORMA KI mit kockáztat ? Eltérő vélemények születtek az új vállalatirányítási formákról. Ugyancsak sokan vitatkoznak, hogy a változott közgazdasági szabályozók egyre nagyobb terheket rónak a vállalatokra, szövetkezetekre. Csakhogy azt is látni kell, ezeket a formákat nem öncélúan találták ki, hanem azért, hogy a magyar gazdaság jobban alkalmazkodjék a nemzetközi változásokhoz, megőrizze, illetve erősítse verseny- képességét. Ennek jegyében nemcsak gazdasági vezetők ismerkedtek a változásokkal, hanem az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán kéthetes továbbképzésien üzemi párttit- káirok is tanulmányozták a rendelteteket, vitatkoztak azok gyakorlati alkalmazásáról. Maguk döntenek Megszívlelendő, amit Serenes! Gyula, a Szabolcs Volán pártbizottsági titkára mondott a második tanfolyam záró konzultációján: „Nagyon rossz lenne, ha egy párttitkár csak most szerezné meg az ismereteket. Az viszont jó, hogy volt min vitatkozni, az értelmezéshez adtak segítséget az előadók.” Nem mindegy ugyanis, hogy az. irányítási formák változásánál a pártszervezet mennyire tudatosítja a dolgozókkal, a kommunistákkal a megnovekedjett felelősséget. 'Hiszen ott, ahol vállalati tanácsot választanak, a jövőben maguk döntenek a gazdálkodás távlati kérdéseiről. S amennyire buzdítani kell a munkásokat, hogy éljenek jogaikkal, legalább annyira fontos, hogy ennek jelentőségét az igazgatók is megértsék — ahogy Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője hangsúlyozta a kérdésre adott válaszában. Hiszen új fajta szemléletet követel a változás az igazgatóktól is. A gyakorlatot érinti az is, amikor kimondták: a foglalkoztatás nem. üzemi, hanem állami feladat. Csakhogy az általános szabályozás nem biztos, hogy számolt a megyei sajátosságokkal. Huszár István, a kisvárdai baromfifeldolgozó párttitkára ezért joggal vetette fel: az a vállalat, amely a keresetszabályozás új módját választja, nemigen törődhet azzal, hogy minél több embernek munkát adjon. A Hunniacoop- nál ez valós gond, hiszen a közelmúltban néhány embertől meg kellett válni. Ázom ban nemcsak a gyári dolgozókat, az érintetteket foglalkoztatja ez, hanem a vezetők is kötelességüknek érzik, 4 1 íq léptem ki az erdőből, belebotlottam az' igazgatómba. — Nézze, mit találtam — kiáltotta örvendezve. — Mekkora gomba! Micsoda pompás példány! — Szívből gratulálok, igazgató elvtárs! — mondtam neki. — Megcsinálom tejfelesen — fuvolázta, miközben nagyokat nyelt. — No, a viszontlátásra! — A viszontlátásra, igazgató elvtárs ... A gomba, amit az igazgatóm mutatott — légyölő galóca volt. De hát, hogy mondjam a szemébe, hogy téved? Hisz ha megmondom neki, ostoba helyzetbe hozom! Ez pedig negatívan befolyásolhatja hivatali előmenetelemet. — Tudja mit? Úgysem járt még nálam ... Meghívom tejfeles gombára! — Nemigen szoktam gombát enni — dadogtam rémületemben. — Meg aztán ... a gyomrom sincs teljesen rendben! — Mi-i, nem akar eljönni hozzám? — komor odott el az igazgatóm. — És ha megharagszom? Tudja, hogy akkor mi vár magára? ... Sajnos, már tudtam, így hát ' rogyadozó léptekkel mellé szegődtem. Mivel úgysem várt rám semmi jó, bántam, hogy nem mertem neki megmondani: ez galóca. Most már semmiképpen ,sem mondhattam meg neki: úgy tűnt volna, mintha gondolatban hozzájárultam volna ahhoz, hogy az igazgató megmérgezze magát. 3. Osenka Gomba- karrier A kész galócát gondosan a tálra rakta, örült, mint egy gyerek, én pedig mosolyt erőltettem az arcomra és gondolatban búcsút vettem a rokonoktól. — Valóságos gombaszépség! Szinte sajnálja megenni az ember! — sóhajtotta idenyújtva a tányért. — Csakugyan — csatlakoztam. — Amondó vagyok, ne is együk meg! — IJgyan, hát nem érti a tréfát? Lássunk hozzá! — mondta parancsoló hangon. — Apropó, mi 'is a latin neve? Megnézem a zsebkönyvben... Elment, s egy perc múlva felfehéren tért vissza. — Drága barátom! Tévedtem ... Ez nem ehető gomba, hanem az egyik legmérgesebb fajta: légyölő galóca! — S én már megettem három kanállal — hazudtam. — Megmérgeztem! — rémült meg az igazgató. — Micsoda botrány, s éppen most, amikor ki akarryik nevezni a tröszt igazgatójává! Hegyezni kezdtem a fülem. — Igazgatójává? Jaj, de rosszul érzem magam ... Jött a mentő, jött a gyomormosás. m mamarosan közvetlen WW munkatársa lettem az igazgatónak. Időnként eljátszom a szédülést. Ilyenkor javítanak a fizetésemen. Amikor pedig görcs fog el, prémiumot kapok. Karriert csináltam. Ford.: Antal Miklós hogy gondoskodjanak azokról, ne kerüljenek az utcára, akikre már nem számíthatnak. Ilyen körülmények között a politikai munka feladata is, hogy a jó munkások elismerését fokozzák. Törekvés önállósodásra A gyáregységek és a fővárosi központok között jövedelemkülönbségek vannak. Szinte minden szabolcsi üzemben beszélnek erről, megpróbálják a változtatást. S éppen ennek kapcsán kérdezte Vass János, a Magyar Nemzeti Bank megyei- igazgatóságának alapszerve- zeti titkára, hogy milyen önállósodási törekvésék vannak, a megyei vezetés hogyan tudja ezt támogatná. Tulajdonképpen az állapítható ' meg, hogy nem lehet cél a legtöbb gyáregységnél az elszakadás, azonban a nagyobb önállóságot vállalaton belül feltétlenül szorgalmazni kelL (Lapunkban is foglalkoztunk ezzel korábban, hiszen voltaik tárgyalások például a nyírbogdányi olaj- finomítónál, érik a nyírbátori cipőgyár nagyobb önállóságának a megadása is, de indokolt lenne a nyíregyházi és vá- sárosnaményi ruhagyárakban hasonló lépés. Ami pedig megvalósult: a kisvárdai Vulkán újra önálló vállalatként gazdálkodik.) Keret csupán A napi politizálást érinti, amit Bakos Béla, a fehér- gyarmati városi pártbizottság munkatársa vetett' fel: amikor egy vállalat, szövetkezet kockázatot vállal, akkor a gazdaságpolitikáért is felelős pártszerveztet ugyanúgy részese ennek a kockázatnak. Azonban más az értelmezés, mert a pártszervezetnek nem az a feladata, hogy beleszóljon a tervkészítésbe, azért a gazdasági vezetőknek kell vállalniuk a felelősséget, a pártszervezetnek viszont azért kell felelősséget éreznie, mennyire valósul meg a gyakorlatban a népgazdaság! érdekek érvényesítése. A szabályozás, az új formák keretet adnak, amit az üzemekben kell megtölteni tartalommal. Egyre inkább tudatosulni kell mindenütt, hogy nincs egy „felső”, egy külső szerv, amelyik helyettük cselekedne, megmondaná a konkrét tennivalókat. S a helyi politizáláson múlik, mennyire élnek az új formák adta lehetőségekkel, amelyek a hatékonyabb termelést szolgálják. L. B. ARAB BÖLLER KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Vágott birka exportra A múlt hét egyik munkanapján az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemében a sertést vágó vonalat átalakították birkavágásra. Ezen a napon 870 birkát vágtak le és dolgoztak fel exportra. A vágási és fel- dolgozási munkát Cheot- tuk Moussa arab „mester” (a kis képen) közreműködésével — aki levágja a birkákat — történik. Az ízletes húst kamionnal a Ferihegyi repülőtérre szállítják, hogy onnan repülőgéppel folytassa útját az arab országokba. Minden bizonnyal a húsvéti ünnepek alatt kerül asztalra a szabolcsi birkahús. (Elek Emil felvételei)
