Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. március 25. A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) között kialakult katonai erőegyensúlyt és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszakkal, fenyegetéssel, nyomással beavatkoznak más országok népeinek ügyeibe. Az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére nem alakult ki közvetlen világháborús veszély és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitikája. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés szervezete jelentős nemzetközi politikai és katonai tényező. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető veszélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbra is érvényben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és több oldalú megállapodások, és működnek az európai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, amelyet a politikaigazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításáért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes fellépései. A világbéke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet—amerikai tárgyalások az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tagállamok párt- és állami vezetőinek 1984 júniusi moszkvai találkozóján született elhatározások kijelölik a szocialista gazdasági integrációban rejlő előnyök teljesebb kihasználásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A szocialista közösség országaival összehangolt, aktív nemzetközi tevékenységünk középpontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadalmi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámolási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatóságát, tudja, hogy szövetségeseinknek szilárd szövetségesei, más országoknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal; nagyra értékeljük és hasznosítjuk építőmunkájuk tapasztalatait. A beszámolási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére valamennyi, erre készséget mutató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építő- munkájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érdekében. A párt és a kormány külpolitikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hazai biztosítéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nemzeti ösz- szefogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpró- bának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a létbiztonságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képességében meglévő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, s határozottan lépjünk fel az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelő- eszközök csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetőségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szerzett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gazdasági és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötelezettségének, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 százaléka — a munkásosztály szilárd szövetségese. A mező- gazdaság magas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese. Ösztönözni és segíteni kell alkotó- képességének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A keresők 18 százaléka alkalmazott, munkájuk minősége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással van az egész társadalom közérzetére. A dolgozóknak mintegy 4 százaléka kisárutermelő, kisiparos, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásának, a haladásunkért tömörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy pártunk figyelembe veszi a valóságos viszonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számbavételével reálisan jelöli ki a tennivalókat. ' A szocialista nemzeti összefogásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik és egész társadalmunkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli részvételüket a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. A szakszervezetek erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, s igényeljék a kötelezettségek fegyelmezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a politika végrehajtásában való aktív részvételét. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkáspárt épít a magyar ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészségére, lelkesedésére. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, felelős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítására. A jövőben még többet kell tennünk, hogy a felnövekvő nemzedékek azonosuljanak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Fő hivatása, hogy megnyerje az ifjúságot szocialista céljainknak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel ós közvetítse problémáikat a párt- és állami szervekhez. Segítse elő politikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szövetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Politikai munkája és egesz tevékenysége gyakoroljon vonzó hatást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre. A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövetségi politikájának érvényesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást, ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront továbbra is vállaljon aktív szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben, mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldására, törekedjen arra, hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályában és rétegében növekedjen a közéletben részt vevők száma. Segítse elő, hogy az országos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül, és szövetségi politikánk keretei között fejlődik. A hazánkban működő demokratikus nemzetiségi szövetségek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőződésünk szerint a szocialista fejlődés lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus maradványait leküzdve a kölcsönös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járja- nak. A társadalom életének és fejlődésének fontos tényezője a család. Szerepe meghatározó a gyermekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a közösségi magatartás formálásában, a különböző nemzedékek összetartásában. Államunk és társadalmunk jobban segítse, védje a család intézményét, annál is inkább, mert az utóbbi időben növekedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma. A népesedés alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. A kormány hosszú távra szóló népesedéspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélskszám növekedjen. Népesedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatározására épít, és a demográfiai folyamatok feltételeinek javítására törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban javult a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, kedvező irányban változtak élet- és munkakörülményeik. Arra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a munkahelyi feladatok es a közéletiség együttes vállalását. Egész társadalmunk érdeke, hogy hasznosítsuk az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kötelességünk, hogy segítsük részvételüket a közéletben, figyelemmel kísérjük helyzetüket, s könnyítsünk az idős korral járó terheken. A beszámolási időszakban szocialista államunk renaei- tetősének megfelelően működött. Az országgyűlés és az Elnöki Tanács betöltötte alkotmányos szerepét. A Miniszter- tanács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben is fontos ós nelkulozhe- tetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, szocialista vívmányaink külső és belső védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremt a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe iktatásával az idén esedekes országos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább szélesedik a szocialista demokrácia, bővül a közéletben részt vevők köre. A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék elő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes települések fejlesztésének, az életkörulmenyek további javításának lehetőségeit, s ezek különböző megoldási módjait. . , . • Az országgyűlés fokozottabban vegyen reszt az állami feladatok meghatározásában, erősödjön törvényalkotó tevekény ség e. . , Tovább kell fejleszteni a kormányzati munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az állami es a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolás,aval, a közigazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésevei is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az államszervezet működése, és csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a központi állami irányítás a leglényegesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a tej- lődés fő kérdéseivel foglalkozzon. .. .. Az állami szervek igényeljék a társadalmi es tömeg- szervezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdemenye- zéseit, következetesen érvényesítsék a közérdeket. _ Tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, felelőssegét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szervezeti, személyi és anyagi feltételeit. Erősödjön a lakosság részvétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történél- mi programja. A szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. A helyi szervek, a vállalatok és az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság közvetlenül vagy az őt képviselő társadalmi szervek, testületek útján részt vegyen a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. __ A szocialista törvényesség belpolitikánknak alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a (Folytatás a 3. oldalon)
