Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

Hazai fotóművészetünk ki­emelkedő alakja Gink Ká­roly, aki 1922-ben született. Külföldön is elismerést ara­tó képeiért, albumaiért 1970- ben Balázs Béla-díjat kapott, majd négy évre rá munkás­ságát az érdemes művész ki­tüntetéssel ismerték el. Fény­képezőgépével bejárta Ma­gyarország legszebb tájait. A városok műemlékein, a falvak sajátos hangulatot árasztó házcsoportjain kívül megörökítette optikájával a hazai tájak művészetét is Európai kitekintésű alkotó Gink Károly, aki megfordult kontinensünk számos orszá­gában, ellátogatott a civilizá­ció görög bölcsőjéhez. Járt a Szovjetunióban. Erről tanús­kodik két szép albuma, Üz­begisztán és Grúzia címmel, mindkettő 1973-ból. Vonzza a színházak világa. Kétkötetes albumban jelentek meg Bar­tók színpadi műveinek fe­lejthetetlen pillanatait meg­örökítő fényképei. ILLYÉS GYULA, KÍNAI TÁNCOSNŐ ÉS SZABÓ LŐRINC A nyíregyházi Tornyai-stori Fadrusz Jánosné lendüle­tes rajza Tornyairól. Nemrégiben röppent fel a szenzációs hír Budapesten. Tornyai János (1869—1936) egykori műtermének padlóza­ta alatt több száz elrejtett festményére, rajzára bukkan­tak. Az „alföldi iskola” eme robusztus festőegyéniségének megtalált műveiből már kiál­lítás is nyílt a Nemzeti Galé­riában a karácsonyi ünnepek alkalmával. A váratlan esemény ismét ráterelte a figyelmet a nyír­egyházi múzeumban nyilván­tartott Tornyai-képekre is. Magam 1981-ben adtam hírt — A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjtemé­nyének története című tanul­mányomban — arról az 1921 júliusában kelt adásvételi szerződésről, melyből a kö­vetkezők derültek ki. Kiss Lajos igazgató a Jósa múze­um részére Tornyai János fes­tőművésztől 12 ezer koronáért megvásárolta Délibábos puszta és Aranytenger c. festményét, ugyanakkor mintegy 8 db rajza ajándékként került a gyűjteménybe. (A betyár fe­lesége a vármegyén, 1907, Be­szélgetők ..., Putri, 1887, Ta­nya, Kis gyerek, Csizmák, 1886, Asszony kis gyerekkel, Betegágyban) — mindegyik Hódmezővásárhelyen készült. Egy későbbi jegyzék szerint (1921. nov. 8.) Tornyaitól szobrokból (2), festményekből (13), rajzokból (24), fényké­pekből (40 db), könyvekből (5), festőktől származó relik­viákból (13) álló, 87 db-os gyűjteményt vásárolt meg a nyíregyházi múzeum. Tornyai ekkor cseréli fel a hódmezővásárhelyi műtermét a budapesti Lóránt utca 9. szám alattira. A pénz igen­csak sürgős lehetett, amint az Kiss Lajos és Tornyai egyko­ri levélváltásából kiderül. Az indulatos, nehéz természetéről ismert Tornyainak ezekben a Lappangó sorokban nyoma sincs — Kiss Lajoshoz bensőséges barát­ság, mély szellemi rokonság fűzi. A levelekben is festésze­tének karaktere villan fel, ízes népi magyarságában, őe humoros-évődő meleg színek-r kel. „Kedves Laosöcsém! A már- télyival zötyögök Pest fe­lé. Útban írok. De vasárnap, hétfőn már itthon leszek új­ra. Sé kukk, sé bakk? Leg­alább azt megírhatnád, hogy mikor szándékozol jönni. Elő­reláthatólag persze! Talán most kapok Pesten lakást és akkor „horcolkodok” Kóttme- zőről! Szeretettel ölel: Joan­nes bátyád. 921. okt. 27.” „Kedves Laosöcsémkém! Ide figyelj most, az isten áldjon meg, végre kaptam egy tűr­hető jó lakást a Svábhegyen (csekély 35 ezer Krón). Men­tül hamarább hurcolkodnom kell Sárhelyről.” (Okt. 29.) „Mindennap várandóságos állapotban vadom” tehátlante- hát csak küldjétek az Ga­rast! És az Kolompárt!!! nov. 21.” Az átutalást, úgy látszik nem sikerült Kiss Lajosnak túl hamar elintéznie, ui. egy 1922. március 23-i alispáni ha­tározatból értesülünk arról, miszerint a vármegyei köz­élelmezés terhére elszámolt 70 ezer koronát átutalták Tor­nyai János festőművésznek. Ezzel a vásárlással nagyot lé­pett előbbre a nyíregyházi képtár ügye. Az anyag jó részét Tornyai művésztársai festették, így szoros kapcsolatban vannak életével, művészetével, de Kiss Lajossal is, hiszen tud­juk, hogy Tornyai barátjára bízta a Nyíregyházára kerülő művek kiválasztását. Jelentős darabja a gyűjteménynek Fadrusz János: kolozsvári Mátyás király lovasszobrának feje (gipsz), Kallós Ede: Koz­ma Lajos síremléke (szobor­terv), művészettörténeti érde­kesség a Fadrusz Jánosné ál­tal készített friss, lendületes rajz a fiatal Tornyairól. Meg­ható barátság fűzte a fiatalon elhunyt Jankó Elemért Tor­nyaihoz, ennek kapcsán ke­rült hozzá Jankó Jánosnak, az ismert humorista rajzolónak is néhány munkája. Rudnay Gyula 5 művét adományozta a képtárnak 1921 júniusában. A szobrok, a két Tornyai- festmény, Jankó János és Ele­mér rajza, a Fadruszné-féle Tornyai-portré ma is megvan a Jósa András Múzeumban, festmények de keserűséggel állapíthatjuk meg, hogy jelentős alkotások azóta eltűntek a gyűjtemény­ből — néhány ezek közül: Rudnay Gyula: János bácsi, Udvarrész (és a fenti öt kép), László FüUip: Akt, Endre Bé­la: Piros kendős .lány, Rippl- Rónai József: Fejek. Lappang két arckép — a fiatal Tor­nyait ábrázolja — egyiket Fe- renczy József festette Párizs­ban. a másikat Jankó Elemér. A kutatást utánuk több kö­rülmény nehezíti — nem csu­pán az eltelt évtizedek és a II. világháború közbejötté —, hanem a Kiss Lajos-féle lel­tár adatainak hiányosságai. (Sajnos, nem jegyezte föl a képek méreteit, héz- gosak a íestés időpontjára vonatkozó adatok. Nem tudjuk, mely műveket láttak el kézjegyük­kel az alkotók stb.) Fogódzó mégis akad számunkra, még­pedig Kiss Lajos Vásárhelyi művészélet c. kötete —, amely további „nyomozásra” sarkall bennünket. Ebben a munkájában meg­lepetéssel olvashatjuk, hogy 1921-es múzeumi leltárunkban szereplő művek Kiss Lajos tulajdonaként vannak feltün­tetve — bizonyítékul szá­munkra, miszerint 1957-ben még megvoltak (és feltehető­leg nem az eredetiek változa­tai, a címek megegyeznek többnyire.) Néhány példa: Rudnay: János bácsi, 1906, Endre Béla: Piros kendős lány, 1906—1908, Hegedűs László: Mondjátok meg an­nak a leánynak, 1899, Párizs, Tornyai: A betyár felesége a vármegyén, Kis csizmák, Jan­kó E.: Tornyai arcképe, 1888 stb. Kérdés, hol vannak jelen­leg ezek a képek? Tudjuk, Kiss Lajos végrendelkezése szerint, hagyatéka szülőváro­sába, Hódmezővásárhelyre ke­rült. További festmények (több Tornyai, Rudnay) felbukkaná­sára utal, egy 1965-ben ki­adott katalógus, mely nyír­egyházi magángyűjtők kiállí­tása alkalmával készült. Tehát joggal tételezhetjük fel, hogy a művek többsége megvan, de közönségtől el­zárva, s nem a Jósa András Múzeum kezelésében. Pedig mi is szívesen rendeznénk be­lőlük tárlatot, mondjuk a karácsonyi ünnepekre. Muraközi Ágota MOGYORÓSI ERIKA: HARCMODOR i. Kába reggelek gyötrik lábadozó szenvedélyeinket; megcsúfolva éber éjszakákat. S bár levetkőztem minden titkot, zajosra vált a csend. Arcodra tenyereit a szégyen — röptében megrekedt a szó; karodban megfeszült az ölelés. Homlokodon a láz sortüzel; fájdalom-szikrái győznek. II. Térdre hull a bajnok torreádor lidérces lombú fák tövén ... Szombati galéria Oldódás, olvadás. (Elek Emil felvétele.) Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, te nem azért vagy, hogy odaragadj ügyhöz, múlthoz, amely nem a tiéd, és dac poshasszon és keserűség. Kaptál ütleget, kaptál eleget (légy keresztyén s mondd: érdemelteket, s könnyülsz tőle!) .. . Most ne vélt igazad emlegesd, s ne a hibát, a zavart (az benned is volt!): nézd a rétet, a nagy fényt, a Feltámadást ! . . . Tavasza jött újra a földednek: nézd, a nép dolgozik, szépül város és vidék: nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, s jobb lesz a jó, ha te is akarod, ha igazán . . .: másét és magadét ügy gyógyítod a ma ezer sebét, ha az csordítja megnyugvó szíved, ami sosem elég, a Szeretet! (Szabó Lőrinc: Biztató a tavaszban) Fiatal jugo Á mod A jugoszláviai magyar túszét legújabb generáci az Új Symposion című i irat szorosan együvé ta jelenségek. Az első Syrr on-nemzedék létrehozta pót, attól kezdve a lap i fenn a közlés lehetősét az egymás után színre nemzedékeket Az indul neráció olyan költőket koztatott fel a folyóirat lett, mint Tolnai Ottó Domonkos István. Mára a harmadik Syr. on-nemzedék is a saját 1 állt. Fenyvesi Ottó, C Béla, Sziveri János (a utóbbi főszerkesztő) és S, Zoltán a modern magyat tészet jellegzetes, erős v latát képviselik, jelen öss lításunkban verssel nem replő társaikkal együtt, zájuk sorolható Balázs ; prózaíró, kinek világa sz ponton érintkezik e k szettel. Csorba Béla vers lényegére 1. csupaszított r: az ironikus, nem r szarkasztikus hang és red szerkezetek j- llemzik. I' eddig egyetlen kötetbe dezte a munkáit; ke' súllyal szóló alkotó. Csakúgy egy könyvvel lentkezett eddig Fenyves tó. Négyük közül talán serletezik egyedül a vers mai megújításával, a ny európai modern költészeti ták meghonosításával. í dik könyve jelentős meg SZÜGYI ZOLTÁN: Lehetséges st Ha őszintén mint a vizen a halász Oly rend van itt, csak sétálni lehetne szótla megsemmisülni, minden l újra és újra. A levél, szár csendben hh a napot, tudja dolgát a folyó s a lepkék ismerik játékukat. Nem durva a szél sem, erre pihenteti szárnyait, büszke még a harmat, amott csiga ágaskodik s messzire indul a bogár. És itt, mellettem, oly fehé egy virág, nyugtalanná lesz a papír, írni nem merek tovább. A neves fotóművész alkotásait kiállításon mutatták be Budapesten. Gink Kill portréi KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom