Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. március'22. A gazdaság intenzív pályára állításáról és a szocialista közösség együttműködéséről tárgyalt az SZKP KB Politikai Bizottsága Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága legutóbbi ülésén megvitatta azokat a feladato­kat, aimelyék a múlt heti rendkívüli központi bizottsá­gi ülésén körvonalazott állás- foglalásokból fakadnak. Ezfek az állásfoglalások ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a szovjet gazdaság in­tenzív fejlődési útra állítá­sa, a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása érde­kében mozgósítani kell a pártot, az állami szerveket, a társadalmi szervezeteket és a népgazdasági mechanizmus valamennyi alkotó elemét. A testület ülésén hangsú­lyozták, hogy a Szovjetunió a jövőben is szilárdan és kö­vetkezetesen folytatja a bé­ke és a haladás politikáját, s a békie és a békés egymás mellett élés lenini elveivel összhangban cselekszik, s ebben a vonalkázásban nagy jelentőségűnek értékelte Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának múlt heti baráti találkozóját a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőivel. A talál­kozón megtartott vélemény- csere igazolta, hogy a meg­(Folytatás az 1. oldalról) lalásaikat a szocial^ta bri­gádok. A bevezetőben mondotta­kat igazolva kértek szót a brigádvezetők. Sorra ismer­tették a brigádtagok által jóváhagyott munkavállaláso­kat. A Fogaskerék nevet vi­selő aranykoszorús brigádjel­vénnyel kitüntetett kollektí­va 1985-re többek között 3,5 millió forint értékű költség­csökkentést, 1,2 millió forint értékű energiamegtakarítást vállalt. A mátészalkai üzem Április 4. szocialista brigád tagjai idén a tejfelvásárlást egy százalékkal növelik. Ugyanebben az üzemben a kétszeresen vállalati kiváló Radnóti Mihály szocialista brigád tagjai 1985-ben 100 millió Túró Rudi gyártását vállalták, 7 milllióvaü többet a tavalyi mennyiségnél. A nyíregyházi üzem Váci Mi­hály aranykoszorús szociális­vitatott időszerű kérdéseket egységesen ítélik meg. A szocialista közösség kö­zös érdékei megkövetelik, hogy következetesen végre­hajtsák a KGST-országok felső szintű gazdasági érte­kezletén hozott döntéseket. A Politikai Bizottság tel­jes egészében jóváhagyta a baráti találkozónak, valamint más szocialista országok kül­döttségvezetőivel folytatott megbeszélések eredményeit. A testület ismételten meg­erősítette, hogy az SZKP és a szovjet állam a jövőben is minden eszközzel erősíteni kívánja szövetségeseihez fű­ződő testvéri barátságát, s külpolitikájában elsődleges­nek tekinti a szocialista or­szágokhoz fűződő viszonyt. A Politikai Bizottság nagy jelentőségűnek minősítette Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Tyihonov és Andrej Gromi- ko más országok vezetőivel a múlt héten Moszkvában folytatott megbeszéléseit. A Politikai Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette Vaszilij Kuznyecov és Borisz Ponomarjov beszámolóját azokról a megbeszélésekről, ta brigád tagjai a nyíregyhá­zi körzetből 53,7 millió liter tejet, a tervezettől egy szá­zalékkal többet kívánnak felvásárolni. A brigádvállalások kivétel nélkül tartalmazzák a minő­ség javítását, az anyag- és energiamegtakarítást, a költségek csökkentését, ugyanakkor a fogyasztók jobb áruellátását is ígérik. Nem hiányzott a vállalások­ból a társadalmi munka. A 900 szocialista buigádtag 1985-ben átlag 25 óra társa­dalmi munkát végez majd különböző célokért; Nyíregy­házáért, a környezetért, avagy iskolák és más intéz­mények támogatásáért, ösz- szesítve a brigádok munka- vállalása a vállalati ered­ményt év végére 5 millió fo­rinttal növeli. A munkavál­lalások teljesítése a kong­resszus tiszteletére már meg­kezdődött. (s. e.) amelyeket más országok kom­munista, szocialista és nem­zeti demokratikus pártjainak vezetőivel, legfelsőbb állam- hatalmi szerveinek képvise­lőivel folytatott. A Politikai Bizottság ülé­sén megvitattak és határoz­tak több olyan kérdésben, amely összefügg a szovjet nép második világháborús győzelmének 40. évfordulójá­val. (Folytatás az 1. oldalról) A könyvkiállítás megnyi­tójának következő szónoka Ekler György, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság titkára volt. — Megtisztelő — mondta —, hogy hazánk felszabadu­lásának közelgő 40. évfordu­lója alkalmából válogatást és ízelítőt adhatunk az el­múlt évtizedek magyar könyvterméséből. Meggyő­ződésem az is, — folytat­ta —, hogy a Kárpátontúli területi pártbizottsággal együtt jó ügyet szolgálunk azzal, hogy közös könyvki­állítások révén is elősegít­jük a magyar és szovjet kul­túra, tudomány jobb megis­merését, szellemi és kulturá­lis kapcsolataink bővülését. A továbbiakban kiemelte, hogy a kölcsönös figyelem és érdeklődés a szocialista épí­tés tapasztalatainak közre­adása bővíti a lakosság szel­lemi és kulturális horizont­ját, egymás jobb megismeré­sét, és megértését. Ekler György a továbbiakban szólt arról, hogy a mai elért si­kereinkben benne vannak az élet minden területére kiter­jedő testvéri kapcsolatok eredményei is. Befejezésül a megyei párt- bizottság titkára annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a könyvkiállítás is hozzájárul a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztéséhez, a magyar—szovjet barátság további erősítéséhez. Ezek­kel a gondolatokkal ajánlot­ta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe, a szépen, gondo­san rendezett tárlatot. A thaiföldi külügyminiszter körúton Sziddhi Szavetszila thai­földi külügyminiszter szer­dán kéthetes, Indiát, Nagy- Britanniát, Franciaországot és Portugáliát érintő körút­ra indult. Szavetszila ven­déglátóival a Kambodzsa kö­rüli problémákról kíván tár­gyalni. Programjában szere­pel még a kettős adózás ki­küszöböléséről szóló szerző­dés aláírása Indiával, Portu­gáliában pedig a két ország kulturális egyezményét látja el kézjegyével. Ezt követően Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete nevében méltatta azt, hogy az idén augusztusban lát napvilágot a Kárpáti Kiadó és a magyar kiadók közös vállalkozásának 500. kötete. Utalt arra, hogy a márciu­sok, hazánk történelmében mindig fontosak voltak, a ta­vaszok hozták meg forradal­mainkat és négy évtizede a felszabadulást. Mindez most, ezen a szép tavaszi napon még inkább történelmünk továbbgondolására késztet. Ezután Zöld Ferenc bejelen­tette, hogy a kiállítás teljes anyagát — több száz köny­vet — az egyesület nevében az Ungvári Állami Egyetem könyvtárának ajánlja fel. Nagy tetszést aratott sza­vaira Iván Hrancsák, az Ungvári Állami Egyetem pro rektora válaszolt. Megkö­szönte az ajándékot, és nyo­matékkai hangsúlyozta a Kárpátontúli terület és me­gyénk valamint a nyíregy­házi tanárképző és az ung­vári egyetem szoros kapcso­latait. A könyvek — mond­ta a történelemtudományok doktora — oktatónak és hall­gatónak egyaránt nagy segít­séget jelentenek abban, hogy jobban megismerjék Ma­gyarországot. A kiállítás megnyitása után a több száz főnyi ér­deklődő megtekintette, tet­széssel forgatta a műveket, majd azon a művészi prog­ramon vett részt, melyet né­pi együttesek és citerazene- kar szolgáltatott. Bürget Lajos A pártkongresszus tiszteletére Magyar könyvkiállítás Ungváron A Kossuth Könyvkiadó gondozásában: Kongresszusi kötetek f-------------------­A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa és felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából több új kötetet jelentet meg a Kossuth Könyvki­adó. A könyvújdonságok között több mini példány s egy mikrokötet is helyet ka­pott. A magyar kommunista mozgalom kimagasló jelen­tőségű eseményeinek kró­nikáját adja a Pártkong­resszusok és pártkonferen­ciák 1918—1980 című könyv, amelyet Vida Sándor állí­tott össze. A kötet a párt megalakulásától 1980-ig tar­talmazza a kongresszusok­kal kapcsolatos legfonto­sabb adatokat. A korabeli sajtóanyagok, publikált jegyzőkönyvek és levéltári dokumentumok alapján ké­szült kézikönyv tükrözi az egyes kongresszusok, kon­ferenciák időszakában az ország, a párt előtt álló leg­fontosabb feladatokat. Tö­mörítve közreadja a hatá­rozatokat, illetve a kong­resszusi dokumentumokat. Ismerteti a megválasztott vezető szervek vezetőinek, tagjainak és póttagjainak névsorát. A könyv függelékében a kongresszusokon elfoga­dott programnyilatkozatok kaptak helyet. A kötetet eddig kevéssé ismert fotó­dokumentumok egészítik ki. „Történelmi útunkról” cím­mel jelenik meg az a kötet, amely a Pártélet szerkesz­tősége által szervezett tör­ténelmi tárgyú kerekasztal- beszélgetések szövegét tar­talmazza. Az első rész a Horthy-rendszer. A máso­dik a felszabadulás utáni időszak, a harmadik az 50- es évek ábrázolását válasz­totta témájául. A történé­szek, irodalomtudósok és filmművészek, valamint a korabeli és mai politikusok a köztudatban nem kellően tisztázott kérdésekre keres­nek megalapozott, meggyő­ző választ. A „Mit kell tudni?” soro­zat új kötete hazánk négy évtizedes fejlődéséről szá­mol be; a népi demokrati­kus Magyarország történe­tét a legfontosabb nemzet­közi eseményekkel való köl­csönhatásban mutatja be. A politikatörténet számba ve­szi a gazdaság, a társada­lom és a kultúra történeti­leg legjelentősebb állomá­sait. A könyv a történettu­domány legújabb eredmé­nyeire támaszkodva átfogó képet rajzol az adott törté­nelmi időszakról; a korszak történetét feldolgozó művek válogatott bibliográfiája az olvasók jobb tájékozódását segíti. A magyar népgazdaság negyvenéves fejlődéséről, az eredményekről és a problé­mákról Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke írt könyvet. A szerző nyo­mon követi a magyar gaz­daság helyzetét a második világháború előtti időszak­ban, vizsgálja a háborús években bekövetkezett vál­tozásokat, a felszabadulást követő államosítást. A kö­tet áttekinti a gazdasági fejlődés társadalmi vonat­kozásait is, felvázolja a la­kosság életszínvonalának és életkörülményeinek alaku­lását. Az apró nyomtatványok sorában adják ki Kari Marx és Friedrich Engels munkáját, a kommunista párt kiáltványát. A mikro- kötetben Engels: Előszó a kiáltvány 1888-as angol ki­adásához; Marx és En­gels: a kommunista párt kiáltványa és a kommunis­ták szövetségének szerveze­ti szabályzata című írás ka­pott helyet. A Válaszgondolatok című minikötet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának kong­resszusi vitazáró beszédei­ből közöl szemelvényeket. A részletek az 1957. évi or­szágos értekezleten elhang­zott zárszót, majd a VII., a VIII., a IX., a X., a XI. és a XII. kongresszus zársza­vait tartalmazzák. A kötet­ben időrendben haladva, ám mégis tematikusán cso­portosulnak a gondolatok. Egy másik minikötet hat­vanöt év politikai esemé­nyeit, változásait kifejező plakátok képeiből állt ösz- sze. A gyűjtemény neves művészek — közöttük Bí­ró Mihály, Pór Bertalan, Berény Róbert, Konecsni György, Reich Károly és Hincz Gyula — alkotásait mutatja be. A Kossuth Könyvkiadó az MSZMP XIII. kongresz- szusát követő napokban rö­vidítve kiadja a tanácsko­zás anyagát. A kötet tar­talmazza majd a Központi Bizottság előzetes jelenté­sét a XIII. kongresszus kül­dötteinek; a Központi Bi­zottság beszámolóját; a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését; a vitazárót; a kongresszus határozatát és a vezető szervek tagjainak névsorát. 90 éve született Illés Béla A pipás őrnagy Illés Béla Kassán szü­letett 1895. március 22- én, ha élne, ma lenne 90 éves, de már több mint egy évtizede nincs köz­tünk, 1974. január 5-én halt meg. Illés Béla első, nagy meg­határozó gyermekkori él­ménye a szülőföld, a Felvi­dék, a szolyvai famunká­soknak, a Schönborn-birtok kiszolgáltatott zsellérjeinek az élete, a kuruc hagyo­mány, a soknyelvű kavargás. Aztán Pest következik: az István úti gimnáziumba jár, majd a jogi kar hallgatója lesz. 1916-ban végez, de ek­kor már a front várja: és e két alapélmény — a jogász- ság és a háború — szüli el­ső jelentősebb munkáját, a gunyoros-ironikus, nyíltan pacifista esszé-novellát, a Doktor Utrius Pál honvéd­baka hátrahagyott írásait. Már korábban is megjele­nik, nem is akárhol — a Nyugatban. Barátja, Stein- feld Nándor, Ady Endre tit­kára mutatja be a költőnek, és az ő ajánlólevelével me­részkedik el Osváthoz. Új­pesti élményei viszik közel a munkásságot felszabadítani kívánó eszmékhez, és a kor­szellem hatása alatt követ­kező művei már előrevetí­tik annak az írónak a képét, aki aztán a nemzetközi munkásmozgalom harcosa­ként éli le életét. Ezeknek a műveinek nagy volt a vissz­hangjuk; A szellemi mun­kások és a szocializmus meg a Spartacus élete a forradal­mat előkészítő irodalom fontos alkotásai. Amikor a népharag elsöpri a háborút folytatni kívánó hatalmaso­kat, előbb a katonatanács tagja lesz, majd Újpest kul­turális életének, később ugyanott — a veszély ide­jén — a vöröskatonáknak a vezetője. Az út innen már egyenes. A Tanácsköztársa­ság bukása után Bécsbe emigrál, és mint kommunis­ta, a párt fiatal, de egy élet­re elkötelezett tagja, ettől kezdve minden tevékenysé­gét — az irodalmit is — alá­rendeli a célnak, a proletár­forradalom győzelmének. „S egy életre szólt ez a szö­vetség — írta róla Király István. — Jöhettek a vallató próbák: bukás, üldöztetés, hányódás, emigráció — sem­mi sem tudta megtörni a lé­lek erejét. A szocializmus harcosának őrizte meg Illést a jellem elszántsága: a meg­győződés és a hűség.” Manapság hajlandók va­gyunk a szocialista mozga­lom klasszikus harcosait — különösen az illegális mun­kákat végzőket — csak a szigorú konspiráció, a fe­gyelem megtestesítőinek te­kinteni, akik süketek és va­kok voltak az élet minden egyéb megnyilvánulására. Borzadályos és hamis kép! A gyilkos viszonyok valóban rendkívüli viselkedésformá­kat követeltek, de ezek az emberek azért vállalták ezt, mert szerettek élni. Mert szerették az életet, a jó ételt, italt, a szerelmet, a kék eget, a napfényt, a tiszta le­vegőt. S erre Illés Béla alak­ja és élete fényes bizonyí­ték. Az emigrációban — Bécs és Csehszlovákia után a Szovjetunióban — vezető írófunkcionárius. A Szovjet írószövetség titkára, majd a Proletárírók Világszerveze­tének főtitkára, világszerte ismert író, az Aranyliba, az Ég a Tisza és később a Kár­páti rapszódia alkotója — és rengeteg anekdota élettel te­li hőse. Amikor kitör a há­ború, önként jelentkezik ka­tonának, közlegény lesz, de 1942-ben már őrnagy, és ő intézi a magyar hadifoglyok ügyeit. Aztán ő lesz a ma­gyar nyelvű: szovjet katona­lapok szerkesztője, előbb a Magyar Újságé, majd az Új Szóé. Millió történet „pipás őrnagya”, s minden történet élet- és emberszeretetéről, nagyszerű humoráról tanús­kodik. A Honfoglalás című regényében Bálint őrnagy alakjában — mintegy ön­magát mintázva meg — ma­ga is sokat elbeszél ezek­ből, de róla sokkal több tör­ténet keringett, és kering még ma is. Legendás alak lett még életében, hát hogy­ne nőtt volna tovább halálá­ban. Béla bácsi történelmet csinált, vagyis együtt élt a történelemmel, de nagyon- nagyon emberien élte, úgy­hogy sokszor le is becsülték érte a „komolyabb” iroda­lom világában, mert csak Anekdoták könyve kereke­dett néha abból, amit meg­élt. Igenám, de a halhatat­lansághoz — mint tudjuk — sok út vezet, lehet valaki egy szállóigével is az, és le­het nagy epikai alkotások­kal M. Sz. AZ ÉPI-TEK KERESKEDELMI VÄLLALAT BEINDÍTJA A LAKOSSÁGI B—30-AS TÉGLA ÉRTÉKESÍTÉSÉT! Gépkocsival házhoz szállítva, lerakással együtt. Áraink: a fehérgyarmati téglagyártól 1000 db-ra számítva: 5 km-ig 7 780,— Ft 20— 25 km-ig 8 406,— FI 40—45 km-ig 8 679,— Ft 95—100 km-ig 10 470,— FI A közbeeső fuvartávolság 5 km-enként 120—140,— Ft-tal változik. Továbbá víz-fűtési, villanyszerelési, szakipari, vas- és egyéb építőipari anyagok értékesítését. Előjegyzés, befizetés, szállítási ütemezés: ÉPI-TEK HÁZÉPÍTŐK BOLTJA Nyíregyháza, Tünde u. 10/A. Telefon: 12-144/18-as mellék. Várjuk vásárlóinkat! (1357) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom