Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

1985. március 20. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Névtelenül Nincs feladó a boríté­kon. Ilyenkor azért még nem adjuk fel: egy kis fa­luban nem lehet titkot tar­tani, a postán rögtön sze­met szúrna a név, amely­nek viselője „az újság­nak” címezte mondaniva­lóját. Találgatnának, kér­dezősködnének az ismerő- rősök (s ilyen helyen ugyan ki nem az?), már­pedig ha személyes ügy­ről, netán családi bonyo­dalomról van szó, kínos lehet az érdeklődés. Nem csoda, ha a feladó csak a levélpapíron fedi fel kilé­tét. De ez a ritkább eset. A gyakoribb ugyanis az, hogy csakugyan névtelen­nek bizonyul a levél. „Tűrhetetlen, ami itt (az utcában, a műhelyben, az emeleten) folyik” — köz­ük velünk „a lakók”, „a szomszédok”, „több csa­lád”. Általában köz- (vagy annak vélt) ügyről van szó. A levélíró ismerteti a tényeket, felhívja a fi­gyelmet a visszásságokra, intézkedést sürget. Jobb esetben mindez fedi a va­lóságot, és nem csupán valami közüggyé kikiál­tott magánsérelem álcája. De akkor is nehéz dol­gunk van, ha valóban kö­zösségi érdekeket sértő gondok megoldását remé­li tőlünk a magát meg­nevezni nem akaró levél­író. Az illetékesek, akik érdemben segíthetnek, joggal várhatnak tudniil­lik pontos, részletes infor­mációkat ahhoz, hogy megtegyék a szükséges lé­péseket. De kitől szerez­zék be ezeket az infor­mációkat? Érthető, ha ódzkodnak egy névtelen panasz nyomába eredni. Nem egyszer tapasztalhat­ták (tapasztaltuk mi is), hogy alaptalan, csak rész­leteiben igaz, ha nem egyenesen beugratás volt az egész. Az álnéven írt levelekkel természetesen ugyanez a helyzet. Megértjük a névtelensé­get, ha olyan ügyről van szó, melynek kibogozása során esetleg megtorlástól tarthat az, aki a visszás­ságokat napvilágra hozta. De miért rejtőzködik annak a levélnek az írója, aki a Babetta motort hiányolja az üzletekből? Mi célja a névtelenség­nek akkor, amikor arra figyelmeztet a feladó, hogy balesetveszélyes ez vagy az az útszakasz? Vagy hogy zebrát kellene felfesteni egy iskola elé? Természetesen minden­kinek joga van ahhoz, hogy neve ne szerepeljen a nyilvánosság előtt. Mi ezt a jogot minden eset­ben tiszteletben is tartjuk. De számunkra a levél vé­gén a név mindig egy ki­csit a hitelesség pecsét­je... Biztosítéka annak, hogy ha segíteni akarunk, akkor szükség esetén — van kire számítanunk. Szóval, valami olyasmi, mint az egyszeri táncos­nak a kályha: innen el tudunk indulni... Gönczi Mária KELETTŐL — NYUGATIG Többször is szó volt már róla, hogy Nyíregyházát kelet—nyugati irányban egyetlen autóbuszjárat sem köti össze. Jó lenne, ha most, az új menetrend-össze­állításánál a szakemberek figyelembe vennék, hogy pl. az Örökösföldről is szeretnének eljutni a piaccsarnok környékére vagy a nyugati városrészben levő intézmé­nyekbe. Ez persze fordítva is igaz, hiszen innen is út­ra kell kelni a kórházba vagy a rendelőintézetbe. Ha mód van rá, kössék össze a városnak ezt a két részét is. Kalmár Lászlóné, Nyíregyháza, Búza tér 37. MERRE? Nehezen tud eligazodni a Nyíregyháza környéki bo­kortanyákon az idevalósi is, hát még az idegen! Jóma­gam helyi lakos vagyok, de nekem is fejtörést okozott, hogy is jutok el Gerhát-bo- korba. Pár nappal ezelőtt akadt dolgom arrafelé. Cso­dálkozásomra azonban sehol nem találtam ilyen helység­névtáblát. Csak Róka­bokor volt kiírva. Az ottani­ak világosítottak aztán fel, hogy arra kell mennem, az a legtávolabbi település, de közben megtalálom Kovács­bokrot és Gerhát-bokrot is — egyiket sem jelöli külön tábla. Ügy gondolom, szük­ség lenne rájuk a könnyebb eligazodás miatt. Bánszki András, Nyíregyháza, Arany J. u. HOL AZ EMLÉKTÁBLA? A Jósaváros nincs valami bőkezűen ellátva köztéri al­kotásokkal. Ritkaságszámba ment az a Jósa-emléktábla, amit pár évvel ezelőtt lep­leztek le az Ungvár sétány 1. számú ház falán. Ez alka­lomból a környéket is szé­pen parkosították. Az em­léktábla azonban eltűnt. Ügy látszik, az illetékesek nem is vették észre, mert azóta sincs hír róla, hogy mi tör­tént vele: csak nem a van­dalizmus áldozata lett ez is? Vagy leszerelték volna? Ha ez utóbbi igaz, akkor miért került rá sor? Lugosi Ferenc, Nyíregyháza, Május 1. tér MIÉRT ZÁRT BE? Nagyon elégedettek vol­tunk a Moszkva utca és a Bethlen Gábor utca sarkán levő kis fodrászüzlettel. Amikor megnyílt, örültünk, hogy hosszú idő után végre van egy olyan üzlet, ahová mi, beteges, nyugdíjas asz- szonyok eljárhatunk, és nem kell a belvárosi szalonokba mennünk, ha a hajunkat meg akarjuk csináltatni. Rá­adásul udvarias, barátságos, ügyes kezű fodrásznő dolgo­zott itt. Nem értjük, miért zárták be az üzletet, amely még egy évig sem működött. Szilágyi Miklósné, Nyíregyháza, Moszkva u. 27. (Egy másik ugyanilyen tar­talmú levelet is kaptunk — 32 aláírással) TÉLUTÓN A csengeri körzetben la­kom, és gyakran találkoztam a télen az itt közlekedő au­tóbuszok vezetőivel. Mond­hatom, becsülettel helytáll­tak ebben a hóban-fagyban, ami az idén volt. Gyakran voltam tanúja annak, meny­nyi törődéssel bántak az idő­sekkel, öregekkel, pedig nem lett volna csoda, ha ebben az embertelen időben meg­fogyatkozik a türelmük. Most, hogy lassan itt a ta­vasz, úgy gondolom, ők is megérdemlik a jó szót azért, amit a télen cselekedtek. Király Béla, Szamostatárfalva, Ady u. 4. MÉG MINDIG A NŐNAPRÓL Olvastam az egy héttel ezelőtti Fórum rovatot, és szemet szúrt nekem a Nő­nap tüskével című írás. A mi községünkben, Túrist- vándiban is megfeledkeztek az óvoda konyháján dolgo­zó nőkről. Őket is meglepte a nőnapi szúrós tüske ... Az asszonyok a szatmárcsekei GAMESZ-hez tartoznak. Nem volt szép, hogy így el­feledkeztek róluk, hiszen a konyhán dolgozó nők napon­ta 100 ember étkeztetéséről gondoskodnak, és izzadnak a meleg tűzhely mellett. Szá­mukra is ünnep a nemzetkö­zi nőnap. De sajnos nem volt benne örömük. Huszti Sándorné, Túristvándi (Szerencsére kaptunk azért ellenkező előjellel író­dott leveleket is. Egyik ol­vasónk például jóleső érzés­sel tapasztalta március 8-án a Viking-taxisok figyelmes­ségét, akik díszes kártyával köszöntötték őt; Lakatos Pálné a csengersimai napkö­zi otthon konyhai dolgozói­nak nevében fogott tollat, hogy megírja, milyen szép ünnepségen emlékeztek meg róluk, milyen figyelmesek voltak az asszonyokkal a csengeri GAMESZ férfidol­gozói. Reméljük, ez az álta­lános, és a kellemetlen kivé­telek csak a szabályt erősí­tik ...) „SZÁMTALANUL... Még 1983 nyarán történt, hogy Nyíregyháza-Sóstón az Erdőalja utcában az 1—13. szám között felszerelték a házszámtáblákat. Mivel ak­kor éppen hét vége volt, gondoltuk, az illetékesek hétfőn folytatják a munkát. Tévedtünk, mert azóta sem jöttek a hivatal emberei. Így az Erdőalja utca csak 1- től 13-ig „létezik”, noha úgy körülbelül 70—80 ház van errefelé. Lehetséges, hogy a szerelők félmunkát végeztek, azaz megkapták a táblákat, csak éppen felszerelni „fe­lejtették el” azokat? Vagy el sem készültek ezek a ház­számtáblák? Szeretnénk végre választ kapni ezekre a kérdésekre, és még jobban szeretnénk, ha „folytatnák a számlálást”! Szilágyi Ferenc, Nyíregyháza, Erdőalja u. (Vajon hány szám?) Szerkesztői üzenetek Vass Jánosné kisvárdai, Kápor Miklósné nyírtéti, özv. Hatvani Györgyné magyi, Svéger Pál kisvár­dai, Illés István varsány- gyürei, Katkó Istvánná mándoki és Zakor János­né rohodi olvasónknak le­vélben válaszoltunk. Csók István nyíregyhá­zi, Fekete Sándorné nyír­egyházi, Karsai Józsefné nyíregyházi, Boda Margit nyírkarászi, Majoros Ist­ván nyírbátori, Párosi De­zső nyíregyházi, ifj. Var- jasi Józsefné csengerúj- falui, L óvási Albertné zajtai, Mester Miklósné dombrádi, özv. Tomasko- vits Miklósné kállósemjé- ni, Kői Ferenc tiszabezdé- di, P. Nagy Károly ber- keszi, Laskai Béla kéki, özv. Kovács Józsefné bal- kányi, Tercza Istvánná kisvárdai, Bus Istvánné orosi, Borbély Lászlóné balsai, id. Papp István nyírderzpi, Krucsai Imré- né tiszadobi, Tóth Gábor nyíregyházi, Losoncziné Szabó Magda mátészal­kai, özv. Tisza Kálmánná mátészalkai, Borbás Ká- rolyné olcsvad, Sipos And­rásné demecseri, Gáti Zol­tánná nyírcsászári, Éles Lászlóné nyírmeggyes^ Tóth Pálné baktalóránt- házi, Szovinszky László tiszadadai, Szegedi Pál barabási, özv. Antal Sán­dorné vásárosnaményi, ifj. Dusinszki Mihályné bese­nyőd!, Molnár Ferenc csengeri, özv. Béres Ber­talanná tiszadadai, Lesku Jánosné gyulaházi, Kere- zsi Péter kisvárdai lakos ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Jászaki Mihály nyírsző- lősi olvasónk kedves le­velét köszönjük. Halász Károlyné nyír­egyházi lakost tájékoztat­juk, hogy febr. 18. és 22. között a kórház új épüle­tébe kötötték be a telefon- vonalakat, ez zavarta a központ munkáját. Az illetékes válaszol A FELE SEM...? Előzetes megkérdezésük nélkül szerelték fel a közpon­ti- antennát, amely ráadásul nem is javította a vétel mi­nőségét — írta egy magát megnevezni nem akaró bérlő abban a levélben, ame­lyet „többek nevében” kül­dött az Arany János utca 2—8. számú házból Nyíregy­házáról. A levél tartalmát „Nem azért a négy forintért” címmel közölte a lap. Mindehhez a következő észrevételünk van. Az el­avult központi tv-antenna- rendszereket felújítjuk, kor­szerűsítjük. így történt ez az említett esetben is. Ezt a bérlők többsége örömmel fo­gadta, sőt kérte is. A válla­latnak egyébként nem köte­lessége valamennyi bérlő hozzájárulását megszerezni az ilyen korszerűsítési ak­cióhoz. Nem valós a levélírónak azon állítása, hogy az an­tennahasználati díj változá­sát közlő levelet nem írtuk alá. A rendszerben elvégzett mérések adatai azt bizonyít­ják, hogy a vételi paraméte­rek megfelelnek a szabvány­előírásnak. Valószínűleg az ismeretlen panaszos tv-ké- szülékével van probléma, ja­vasoljuk, forduljon szerviz­hez. Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat, Nyíregyháza ÜJ KÉZBESÍTŐ Rendszertelenül, hanyagul kézbesítik az újságot — tet­te szóvá egyik petneházi ol­vasójuk a Fórumban. Az írásban foglaltakat a petneházi postahivatal be­vonásával megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a hiá­nyosságokat a kézbesítő mu­lasztása okozta. Mivel azon­ban időközben a dolgozó munkaviszonya — egyéb okok miatt — fegyelmi ha­tározattal megszűnt, így őt felelősségre vonni már nem tudjuk. A kellemetlensége­kért ezúton kérjük az előfi­zetők elnézését. Bízunk ab­ban, hogy a kézbesítő sze­mélyének változásával a hiá­nyosságok megszűnnek. Debreceni Postaigazgatóság SZIGORÜBB ELLENŐRZÉS A buszvezetők is figyelmen kívül hagyják a „Behajtani tilos” táblát Nagykállóban, a roppant szűk Vár utcában — panaszolta egy ottani la­kos. Szolgálati rendeletben intézkedtünk, hogy ez mi­előbb megszűnjön. Nagykál- lói forgalomirányítónk a rendelkezés betartását ellen­őrizni fogja. Köszönjük, hogy a levélíró a hiányosságra felhívta figyelmünket. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza A túlmunka ellenértéke; bedolgozók bérpótléka Kántor József nyírbátori olvasónk őr-portási munka­körben dolgozik. Azt kifogásolja, hogy szabadság esetén csak az alapbérét kapja. A dolgozónak a szabadság idejére átlagkereset jár. Ennek kiszámításánál — a kollektív szerződés értelmé­ben — a megelőző négy naptári negyedév keresetét kell alapul venni. Az átlagkeresetbe a béralap terhére kifize­tett minden díjat be kell számítani, így például a műszak- pótlékot is. Havibéres dolgozóknál a kiszámításkor érvé­nyes személyi alapbért veszik figyelembe. Figyelmen kívül kell viszont hagyni a nyereségrészesedés terhére kifizetett összeget. A szabadság kiadásánál a heti egynél több sza­badnapot szabadságon töltöttnek kell tekinteni. Szabad­napnak, heti pihenőnapnak azt tekintjük, amikor a dol­gozó 24 óráig nem köteles munkára jelentkezni. Csernyi Miklósné gacsályi levélírónkat több társával együtt túlmunka végzésére utasította a munkáltató. A tel­jesített pluszmunkáért azonban nem túlmunkadíjat kap­tak, hanem szabad időt. Jogos-e a munkáltató eljárása? Túlmunka ellenértékeként a munkáltató csak akkor adhat szabad időt, ha azt kifejezetten kérik. A szabad időt legkésőbb a teljesítést követő hónap végéig ki kell adni, ezt követően már pénzben kell megváltani. A túlóra el­lenértéke alapóradíjból és pótlékból áll. A naponta telje­sített túlmunka első két órájának alapóradíját 25, a má­sodik két óráét 50, minden további óra díját 100 százalé­kos pótlékkal köteles a munkáltató elszámolni. Balogh Mihály nyíregyházi olvasónk hosszabb ideig betegállományban volt. Felgyógyulását követően kérte órabére felemelését, ezt azonban a munkáltató megtagad­ta. Hová fordulhat panasszal? — kérdi. A levelében közölt Idő alatt központi béremelés nem volt. Ezenkívül pedig a bérfejlesztés olyan munkáltatói jogkör, amely ellen peres eljárás nem kezdeményezhető. A béremelés mértékét a munkáltató a dolgozó munkája, magatartása és egyéb körülményei alapján állapítja meg. A differenciált bérezés nemcsak jog, hanem kötelesség is. A munkáltatón kívül tehát nincs olyan fórum, ahová ké­relemmel fordulhatna. Asbóth Elemérné encsencsi lakos munkatársai nevé­ben arra kér választ, hogy jár-e bérpótlék a bedolgozók­nak? Bedolgozók részére akkor jár bérpótlék, ha biztosí­tott bedolgozóként foglalkoztatják őket. A rendszeres fog­lalkoztatásról a munkáltatóval írásbeli megállapodást kell kötni. Biztosított bedolgozónak az tekinthető, aki negyed­évenként a legalacsonyabb bértétel felét (3000 Ft) meg­keresi. Bérpótlékot minden dolgozó csak egy jogcímen kaphat. Bugaci Andrásné pócspetri olvasónk 1974-ben létesí­tett munkaviszonyt. Időközben kétszer vett igénybe gyer­mekgondozási szabadságot. Véleménye szerint a törzsgár- dajutalmat már 1984-ben meg kellett volna kapnia. A munkáltató viszont csak akkor hajlandó fizetni, ha még két évet ledolgozik, mert az 1985-ös kollektív szerződés így rendelkezik. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja, meri a tízéves „hűségjutalmat” ugyanakkor megkapta. A törzsgárdaszabályzatok vállalatonként igen eltérőek. Olvasónk a tízéves munkaviszonyból csak négy évet dol­gozott. Leveléből nem állapítható meg, mikor keletkezett tagsági viszonya. A tagsági viszony keletkezésének felté­tele a felvétel, ami függ a végzett munkától, a hosszabb munkaviszonytól és a dolgozó magatartásától. A munka- viszony keletkezése tehát nem azonos a tagsági viszony­nyal. Követelése akkor lehet jogos, ha a vele azonos kö­rülmények között dolgozók megkapták a törzsgárdajutal- mat. Erre pontos választ törzsgárdaszabályzatuk adhat. Nagy Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom