Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

1985. március 15.

Kelet-Magyarország

3

Felelősség a településért

Párbeszéd után

A LELTÁR: 37 ezer ember, 2700 felszólaló, 827 közérdekű bejelentés, 1267 közérdekű javaslat és 7 panasz. Mindez a kerek egy hónapig megtartott falugyűlések és városkörzeti tanácskozások leltára volt, s ezek a számok azt jelzik, hogy lehetett mínusz 20 fok, lehetett hótorlaszokat okozó szél, a településük sorsáért felelősséget érző emberek rááldozták estéjüket, hogy párbeszédet folytassanak a község vagy a város vezetőivel, hogy javaslataikkal, vagy akár bírálatukkal hozzájáruljanak városuk, községük fejlődéséhez.

Fiatalok és idősek hallgatták figyelemmel: hogyan

dolgozott tavaly a tanács, mit tettek a település ellátásának javításáért, változott-e, s ha igen, miért az állampolgári fegyelem, mi az oka, hogy többször kiáltunk rendőrért, mik a fiatalok, s mik az öregek gondjai, vagy éppen arról, hogy miért lettek tisztábbak vagy piszkosabbak a falu, a város utcái.

Természetesen nem maradtak ki a tanácsi vezetők beszámolóiból azok az adatok és tények sem, hogy mit sikerült megvalósítani a VI. ötéves terv, majd 1984 céljaiból. Felelevenítették az egy évvel korábbi falugyűléseken elhangzott javaslatokat, s azt is elmondták, amit megvalósítottak belőle, s azt is: ha nem, akkor miért nem.

HA A FALUGYŰLÉSEKEN csak ennyi történt volna, már akkor is eredményesnek mondhatnánk, hiszen a szocialista demokrácia alfája és ómegája a lakosság tájékoztatása, ám felhasználták ezt a találkozást arra is, hogy megkérdezzék: mi a véleményük az embereknek a jövőre bevezetendő településfejlesztési hozzájárulásról, a társközségekben pedig, hogy milyen szerepet szánnának az idén megválasztandó elöljáróságoknak.

Születtek döntések, méghozzá fontos döntések is ezeken a tanácskozásokon például Turricsén, gázcseretelepet építenek a lakosság összefogásával, Kisarban, Nagyarban, Eperjeskén, Fé- nyeslitkén, Tímáron, Szabolcsban és Nyírmeggyesen halottas ház, ravatalozó lesz, s Nyirmeggyesen 600 ezer forintos társadalmi munkát is felajánlottak hozzá. Tu- ristvándiban buszforduló építéséről született határozat,

Mátészalkán és Nyírbátorban arról az örömteli hírről tájékoztatták a lakosságot, hogy lehetőség nyílik bekapcsolódniuk a gázellátásba, Vásárosnaményban pedig azt mondták el: mire költötték, vagy költik a gázkötvény kibocsátásából befolyt összeget.

NEMCSAK A TANÁCS, a

népfront vezetői voltak ott a falugyűlések többségén, hanem azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, szövetkezeteknek a képviselői is, amelyek valamiért szoros kapcsolatban állnak a lakossággal. A tejipari vállalat, a sütőipari vállalatok, az állatforgalmi vállalat, a TI- TÁSZ, a Volán, a Szavicsav, az ÁFÉSZ-ek képviselői hallgatták: mi róluk, munkájukról a vélemény, elégedett-e a lakosság tevékenységükkel, s legtöbbször elfogadható választ is tudtak adni a munkájukat ért bírálatokra.

Természetesen nem mindenre hangozhatott el elfogadható válasz, mert hiába mondták el a Tüzép, vagy a szövetkezeti Tüzép-telepek képviselői, hogy nem ők tehetnek a szénhiányról, akinek nem volt tüzelője, ezt nem fogadhatta megértéssel. Hogy a gázzal sincs minden rendben, ezt jelzi az a 136 javaslat, amely erről hangzott el, s változatlanul érthetetlennek, sőt elfogadhatatlannak tartják több községben az olyan egészségügyi integrációt, amely több falut megfosztott a gyorsabb ellátás lehetőségétől, s a korábbinak dupláját kell utazni ahhoz, hogy kórházba jusson, vagy szakorvosi ellátásban részesüljenek.

Örökzöldnek tűnik, de az is szinte minden településen, hogy a szükségesnél kevesebb az út, a járda, hogy sok helyen indokolatlanul vágják ki a fasorokat, hogy a faluvégek csaknem mindenütt illegális szemétlerakóhellyé válnak, de a falvakban élő lakosság azt sem érti : miért kel nekik többet fizetni az áramért mint a városban, különösen a fővárosban élőknek? Miért nem élvezhetik ők is a szezonvégi, a téli, a nyári vásár engedményeit? Mi sem jelzi jobban, hogy a gondok egy része örökzöld, mint az, hogy Tornyospálcán és Nyírtasson a javaslatoknak közel fele ugyanaz volt mint tavaly, Papon ez 70, Panyolán és Csarodán a 80 százalékot is elérte, mert több éve nincs módja a helyi tanácsoknak megoldást találni a lakosság javaslatainak megvalósítására.

VOLTAK CSENDESEBB

és voltak hangosabb falugyűlések, városkörzeti tanácskozások az idén Sza- bolcs-Szatmár megyében. Voltak türelmes és türelmetlen felszólalások, voltak higgadt és voltak ingerült javaslatok, voltak olyan helyek, ahonnan jó érzéssel távozhattak a tanácsi, s a népfrontvezetők, voltak, amelyet szívesen elfelejtettek volna. Ám összességében azt mondhatjuk el, hogy betöltötték szerepüket ezek a télesti rendezvények, mert jó lehetőséget teremtettek a vélemény- cserére, s jól szolgálták a lakosság és a tanács kapcsolatának erősítését.

Balogh József

Az Agro-Indrusztria ro- hodi gyümölcsdesszert- fizemében évente 6—8 ezer tonna nyers gyümölcsöt dolgoznak fel. A már jól bevált mártott almakarikák és gyü- mölcsrudak mellett a szakemberek új termékek gyártásával bővítik a piaci kínálatot. Sajátos, érdekes ízeket és formát kínál az ananászízű drazsírozott főzőtök, a gyümölcsszaloncukor, vagy a citromsavval ízestíett zellerrúd. Az egészséges táplálkozást szolgálja a napokban gyártásra kerülő, csokoládéval bevont búzakor- pa-karika. Képünkön: a csomagolóüzemben az asszonyok spárgatököt készítenek elő a drazsí- rozáshoz. (GB)

A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE

Verseny, nyereséggel

Ezekben a hetekben me- gyeszerte minden üzemben, gazdaságban értékelik a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom eredményeit. A Balkányi Állami Gazdaságban 1983 elején 14 szocialista brigád tett munkavállalást, ezt a későbbiekben kiegészítették a XIII. kongresz- szus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére tett felajánlásokkal.

A balkányi gazdaságban a termelésnövelő, a minőségjavító, költségcsökkentő többletmunka értéke a vállalt 2 millió 984 ezer forinttal szemben 5 millió 200 ezer forint lett. A versenybizottság értékelése szerint a szocialista brigádok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság az 1984-es évet 22 millió forintos nyereséggel zárta. Növénytermesztésben gabonafélékből rekordtermést takarítottak be, állattenyésztésben növekedett a hús- és tejtermelés. A kertészet elmúlt évi eredményét a gondos növényvédelem, a minőségileg jobb almatermés adta.

Nábrád, és az itteni Szikra

Sok tonnától jobb a több pénz

Még az országos sajtóban Is szárnyra kapta a náb- rádi Szikra Termelőszövetkezetet a hír: tavaly nyolc tonna kukoricát takarított be hektáronként földjeiről. Lapunk hasábjain úgy kommentáltuk az esetet, hogy példa lehet a szatmári térség többi közös gazdaságának, ahol a fele sem ritka némely helyeken. Vajon mi a gondja mostanában az ittenieknek? A magas bázis ugyanis kötelez, a körülményeket pedig nem lehet mindig olyan kedvezően egymás mellé állítani.

1

— A rekord tavaly sem volt célunk, hiszen csak 6,7 tonna volt a terv, és az idén sem akarunk a magas számok hajhászásával foglalkozni — enged bepillantást az idei elképzelésekbe Varga József elnök. — Olyan jól időzítve nem hiszem, hogy még egyszer „megrendelhetnénk” a csapadékot. Volt egy kiadós zápor a nyár elején, akkor kimentünk a határba és láttuk, hogy ezzel megvan a mi tenK3#0*0*0#0*0«0*0*0*0*0*0«0#0*0*0*0*0

A nevezetes 12 pont

Bűd SÍ II

1848-dik évi Martius 16-kán a’ városi tanács-teremben tartott nyilvános közgyűlés jegyzőkönyve.

A. ltfegyflUs »' hon tttiieaii ét anyagi tekinlctbeui felvirágoztatását a«tn csalt szivéből óhajtván, hanem annak békés utón minél elébbi elérhetését :érfl«s érével clómozdimi polgárt legfőbb kötelességének is- jnocvie, mtatéW-zoeggvótőOoU hogy kólánk teendői részint a’ rensura : nyomomé hatása, réaxint a' lionbaa felállított kitlünneniü osztályok , kiváltságok, és érdek egyenetlenség által nem csak tetemesen gátoltatok, hanem némti tekintetben leitetet lenné is tétetnek, közakarattal elhatároz«: i-sx6r. Azon 12 pont mit az srszágoa ellenzék részint rögtön életbe léptetni, részint még jelen országgyűlésen törvénybe iktatni óhajt) elfogad- tátik, ’s országgyűlési követ urak utaeitandék lesznek hogy ezen pontok tárgyában küldendő országot kérelmezést melegen pártolni hazafioi kötelességüknek ismerjék. A’ pontok következők:,

1. Sajtó szabadság, eensura ellörlcsztése.

2. Felelős ministerium Buda-Peslen.

3. Rvenkinii országgyűlés Pesten. !

4. Törvény előtti egy enlőség polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti örsereg.

6. Közös teherviselés. ^JJntUstol^nmiúf^oegosfiotstcos VK. Eskuu. -> viselet egyenlőség alapján.

B. Nemzeti bank.

10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonák ne vitessenek külföldre a’ külföldiek pedig távolilassanak el.

11. A’ politikai státus foglyok szabadon bócsátassanak. *

12. Unió Erdélyei.

2*«or. A* most említett országos kérelmezés nem csak az Összes tanács és választott polgárság által fog aláinttni!» hanem annak a1 kerületi albiróaágoknáti köroztetése Is elrendeltetik, a1 kerüietibirák utaltatván hogy lakosokat a' kérelmezés jótékonyságáról meggyőzni törekedjenek.

3'ftzor. Emlékéül annak $ hogy a' sajtó ssahadságr minek életbe léptetése más országokban vérontásokat idézett el«, tegnapi napon e* honnak a* legjobb rend és csendben »ivatott ki, mai estén a* város kivilágitatni-------------------- .. >..........

4- sser. A közgyűlés «’ kor igényeivel azemély és vagyon bátorság tndlett.óhajtván haladni, nehogy a* kifejlett letkesttlés c* kettőt veszélyez- fesse; alább megnevezett bizottság neveztetik ki, meliy rendőri tekintetben pest város közgyűlése által kinevezett választmánnyal szükség esetében; egyet értőieg intézkedni fog. — A* választmány névsora következő:

1 "Schreiber Ferencz, Valtheini Junos, Schmidt Ferenc*, <2ebhardt József, Thema J , Kosa I^ijos, Nagy Márton, Nerodolik J., Rodiezky Ferencz, Heinrich Janos, lYjukoxits Koznia, Kúth Péter, Verderber J., Eder Józaef, Endresz Mihály, Szilbercr Tamáa, Áldási Antal, OeíTnor Antal/ Koisor Szilard, Míestnyei Antal, és a' kerületi allűrök.

5- szór. Jelen határozat közhírré tétel végett k íny ontaná rendeltetik* Felöl v. éa hely ben hagyat olt Ibidén Ibit*. Mart 10. tartott közgyűlésben.

v ŐFFUft FKKEM'Z, iMilprinesHT.

. liCIlilUUlT lOÍSKI, iir|)iuj>t.

A Gracza-féle feldolgozásban, mely az 1848/49-es szabadságharc történetét tárja fel, így rögzítették a jelenetet, nevezetesen a 12 pont nyomásának históriáját:

„... Petőfi vezetése alatt Jókai, Vasvári, Degré és Irinyi a nyomdába mentek. Länderer Lajos, az egyik ezég- társ a nyomdahelyiség ajtajában már várta a küldöttséget.

— Azért jöttünk — fordult Petőfi Landererhez —, hogy a kéziratot — s erre a költő előmutatta a 12 pontot és a Nemzeti dalt — kinyomassuk.

— Lehetetlen, uraim, nincs rajta a czenzor engedélye — felelte Länderer szárazon.

A küldöttség tagjai zavartan összenéznek. Hirtelenjében nem tudják, mitévők legyenek most. Ekkor Länderer odasúgja Irinyi Józsefnek:

— Foglaljanak le egy sajtógépet.

E jóakarató figyelmeztetésre Irinyi odamegy a legnagyobb géphez és ezen szavakkal teszi rá kezét:

— E sajtót a nép nevében ezennel lefoglaljuk, követelve kéziratunk kinyomtatását.

— Az erőszaknak nem állhatok ellent — felelte meghajtva magát Länderer és nyomban kiadta személyzetének az utasítást, hogy fogjanak haladéktalanul munkába.

Most, az emlékezés idején bemutatjuk azt az értékes dokumentumot, melyet egy mátészalkai magángyűjteményben őriznek. Nem az előbbiekben említett 12 pontról van szó, amit március 15-én szedtek ki Länderer és Heckenast Hatvani utcai nyomdászai, hanem a másnapi jegyzőkönyvben ismételten leírt követelésekről. A szakadozott, igen sérült röplap egy régi könyvből került elő. Tisztelet a megőrzőjének!

(nyéki)

gerink. Pedig már sárgult, és furulyáztak a levelei, az utolsó pillanatban borult be az ég.

Igényes művelés

Ez a nyári ború hozott tehát derűt a nábrádiak arcára. Volt még egy hatalmas esőzés az ősszel, amivel szinte ismét megindult zöl- dellni a tengeri, annak ellenére, hogy félig érett. A rekordtermésnek azonban semmi nem tudta útját állni. A szakmai részt Koncz Dénes növénytermesztési ágazatvezető így elemzi:

— A bábolnai IKR technológiájával dolgozunk évek óta. A rendszer költségei mellett egyszerűen nem lehet hét tonnánál kevesebbre tervet készíteni. Tökéletes az eljárás, amit ajánlanak, és minden igényt kielégít a gépsor, valamint az adott hibrid és az alkalmazott növényvédő szer. A rekord tehát nem véletlen, mert ez a magas szám benne van a földjeinkben. Annak ellenére is, hogy sokan azt hiszik: a szatmári föld csak a sár dagasztására jó. Vannak itt olyan öntéstalajok, hogy sok száz hektáron tíz tonna fölött volt a betakarított átlag. Ennek irigye lehet bárki az országban.

Takarékosan az energiával

A költségeikkel viszont senki nem cserélne. Az 1100 hektáron bizony fogyott a pénz, és a magas színvonalú technológia különösen az első hat tonnánál kerül sokba, a jövedelem csak utána kezd csordogálni. Pazarlóak lennének tehát a nábrádiak? Szó sincs ilyesmiről. Egyszerűen követik a szabályozók mutatta utat. A 25 százalék árkiegészítés, amit a kukorica rendes árán felül még kaptak, arra ösztönözte őket, hogy ahová csak lehet, ebből a fontos takarmánynövényből vessenek. Így aztán jövedelmező volt az ágazat és ősszel eladtak 8000 tonna kukoricát. Ami ezen felül termett, mintegy nyolcszáz tonna, azt nedvesen tárolták, fóliába „csomagolva”. Ez a tény két dologra világít rá: spórolnak az energiával, ez ma már természetes kell hogy legyen, a másik pedig

az, hogy a tengerit árunövénynek vetik és csak nagyon kis mértékben saját szükségletre. Ha nem így lenne, nagy bajban lennének, mert a 25 százalék ár- kiegészítés egy tollvonással kilencre olvadt.

— Azt hiszem, legokosabb dolog elfeledni ezt a termelési konstrukciót, bármenynyire is a kedvünkben járt, — tér rá az idei tervekre az elnök. — A rekord megismétlése nem szerepel a céljaink között, bár ha jó idő jön ismét lesz mit aratni a kombájnjainknak. De már csak 800 hektáron! Ha nem támogatják, hát mi nem termeljük. Csak a legjobb földeken, és nagyon szűkmar- kúan bánva a költségekkel. A sok tonnánál jobb a több pénz, vagyis csak annyit termelünk és annyiért, ameny- nyi még elfogadható nyereséget eredményez. Ha nem lesz meg a nyolc tonna, nem búslakodunk. A tagság meg akar élni a tsz-ből és szeretné ha nyereséget is kapna.

Ez a nyereség egyelőre úgy tűnik, nem éri majd el azt, amit a mostani zárszámadáson kasszíroztak, de hát így hozták a szabályozók. Ahogy közgazdász nyelven mondják, a nyereség ágon akárhogy erőltetik, egy fillérrel sem várhatnak többet, a mérlegnek ezen a serpenyőjén tehát nem lehet változtatni. Nem marad más, mint újra és újra végigtanulmányozni a költségoldalt.

Űjra felfedezték

— Az IKR jó partnerünk a költséggazdálkodásban — ismerteti a megoldást Koncz Dénes. — Nem a legolcsóbb rendszer, de örvendetes, hogy alternatív technológiát dolgoz ki az olyan heterogén adottságú gazdaságoknak, mint amilyen a mienk. Ennek elemei között vannak egymással felcserélhetők és ezek eltérő költségűek is. Azokat választjuk ki, amelyeknek az ára még elviselhető, de egyúttal rést hagynak némi jövedelem keletkezésére is. Nyereséges terv csak ilyen technológiával készülhetett. Természetesen nem minden területünk alkalmas erre, de újra felfedeztük a zabot, a tavaszbükkönyt és a napraforgót. Kicsit sok is volt már az a tengernyi kukorica.

A termelési szerkezet ekkora változása akár borulásnak is nevezhető, mégis inkább csak a szokásosnál is nagyobb alkalmazkodásról van szó. Azt hinné az ember, hogy télen pihennek a mező gazdái, pedig íme a fej törése a jó ötlet felszikrázásáig szintén tisztes munka. Különösen akkor, ha a változtatás alkalmazkodássá ez pedig fordulattá válik a további boldogulás céljából.

Csík Sándor