Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

r Március idusán A mennydörgés azt mondja: le térdeidre em­ber, az Isten beszél. A nép szava is megdördült és mondd: föl térdeidről rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép sza­va először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne fe­lejtsétek. Felírtuk. Nem felejtjük el, ahogy a kartárs, Pető­fi és Jókai, az Életképek munkatársa kívánta. A nap, a márciusi ifjak, Pe­tőfi, Jókai, Vasvári és Táncsics, s barátaik napja a mi napunk is. A mi ren­dünkben immáron évize- dek óta érvényes az az alapelv, amelyet Jókai a nagyszerű forradalomról beszámoló újságszámban közreadott Nyílt szavak honunk fiatalságához cí­mű kiáltványában így fo­galmazott meg: „Legyen mindenki annyi, mennyit a haza előtt ér.” 1848 március idusán egy olyan forradalom és sza­badságharc kezdődött, amelynek elveit nemcsak szívünkbe írtuk fel, ha­nem tanulságait e&ménk- be is véssük. Ezt a napot akkor is megünnepelték, amikor lábbal tiporták mindazokat az eszménye­ket, amelyeket a márciusi ifjak zászlaikra tűztek, de az uralkodó osztályok még sem szégyellték e nemes háromszínű lobogót abla­kaikból lobogtatni. A két világháború közötti Ma­gyarországon Petőfit sza­valtak és a Szózatot har­sogták azok, akik a nem­zetben nem szent köteles­ségüket, hanem kizsák­mányoló uralmuk' tárgyát látták. Olyanok, akik ha­talmas kokárdát tűztek drága ruháikra az ün­nepnapon, miközben ron­gyos gúnyajú magyarok százezrei, millió marad­tak kirekesztve ennek az országnak és általában az emberségesnek nevezhető életből. Függetlenségről papoltak, akik eladták az országot, mert amikor vá- lasztaniok kellett a haza és a saját uralmuk között, ez utóbbit választották, s még csak fel sem riadtak éjszakánként, elaltatott lelkiismeretűkkel együtt ők is aludtak. A képen: Petőfi Sándor (Orlai Petrich Soma fest­ménye.) I Nem aludt, legfeljebb tetszhalottnak látszott azonban március eszméje. Az 1942. március 15-i tün­tetését magyar kommunis­ta hazafiak életüket koc­káztatták, börtönbüntetést vállaltak, de március zászlaját nem hagyták a fényes palotákban lobogni. Amikor pedig végleg, visszavonhatatlanul bekö­szöntött a márciusi ifjak, és az őket követő nép ál­tal hőn óhajtott szabad­ság, 1945-ben éppen már­cius 15-én határozták el a földosztást, s kezdték meg sok helyütt az egykori job­bágyok utódai, meg sem várva a hivatalos rendel­kezést. Az 1945-ös jelszó — „a föld azé, aki meg­műveli” nagyon is egybe­csengett a híres 12 pont­nak az úrbéri viszonyok eltörlését deklaráló elvei­vel. „Föld! Kenyér! Sza­badság!” hirdették a kom­munisták. Éljen a haza — virágoz­zék szabad munkánk nyo­mán. Mi elvetettük az olyasfajta „jogegyenlősé­get”, mely szerint — mint Anatole France mondta — a gazdagnak és szegény­nek egyaránt joga van a híd alatt aludni. Mi, bár szabad országiban élünk, nem elégszünk meg a sza­badság elvont elvével, ha­nem szüntelenül arra tö­rekszünk, hogy az valóban az ország és annak min­den dolgos állampolgára hasznára váljék. Mi szel­lemi és gazdasági szabad­ságot igyekszünk biztosí­tani — a szó legteljesebb értelmében — minden al­kotó, előre vivő erőnek. Ma már tudjuk, hogy bár megszabadultunk a nyomor rabságától, nem könnyű a gazdasági kény­szer, a történelmileg ki­alakult körülmények bék­lyóitól megszabadulni. És azt is megtanultuk és nem feledjük: nincs szabadság azok számára, akik ezt magának a szabadságnak a megfojtására használ­nák fel. Megtanultuk helyesen értelmezni a füg­getlenség eszményét is: barátainkkal együtt, az ő érdekeiket tiszteletben tartva védhetjük meg és teljesíthetjük ki azt. Március tizenötödike szent napját és az azt kö­vető napokat, hónapokat, eszméket és tanulságokat felírtuk szíveinkbe és el­méinkbe, s nem felejtjük el azokat. IH Kelet VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. március 15., péntek A Kulturális körkép (2. oldal) ★ Párbeszéd után (3. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az ipari miniszter jelentést tett a Mecseki Szénbányák Vállalatnál bekövet­kezett szerencsétlenségről. A kormány utasítást adott a szükséges intézkedésekre, és tudomásul vette, hogy meg­kezdődött a szerencsétlenség okainak kivizsgálása. A Minisztertanács elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1984. évi népgazdasági terv vég­rehajtásáról és az ez évi gazdasági munka eddigi tapasz­talatairól. Megállapította, hogy a népgazdaság a múlt év­ben is a tervben kijelölt irányba fejlődött, a termelés ha­ÍFolytatás a 4. oldalon) Átadták a vándorzászlót Folytatják a nemzetközi munkaversenyt A határforgalmi munka­verseny továbbfolytatásáról döntöttek csütörtökön Deb­recenben a magyar és szov­jet vasutasok. A nemzetközi verseny több, mint húsz éve indult, s a múlt év második felének eredményei alapján a MÁV Záhonyi Üzemigaz­gatósága nyerte el a vándor- zászlót. Az ünnepségen Si­mon József, a MÁV Vezér- igazgatóság főosztályvezető­je méltatta az eredményeket, majd M. Ny. Grabszkij, a Ívovi vasútigazgatóság veze­tője szólt a szállítások ala­kulásáról. Az idén megnőtt a szovjet export mennyisége, ezért az eddigi teljesítések — amelyek magasabbak az egy évvel korábbinál — ke­vésnek bizonyulnak a meg­növekedett igényekhez. Az új feladatok megkövetelik a még jobb együttműködést, a hatékonyabb munkát. A záhonyi körzet teljesíté­seiről Rigó Zoltán üzemigaz­gató adott jelentést. A szov­jet importot maradéktalanul fogadták, a kilépő áru meny- nyisége pedig 210 ezer ton­nával meghaladta az eredeti tervet. Mindez hozzájárult a népgazdasági szállítások nö­vekedéséhez. A vasutasok si­kereket értek el a költségek csökkentésében, az energia­megtakarításban, amit a nemzetközi munkaverseny elősegített. Az egyes munka­helyek közötti versenyben a záhonyi és eperjeskei állo­mások, a vontatási és a gé­pesített rakodási főnökség, valamint a biztosító beren­dezéseket fenntartók, illetve szovjet részről a csapi pá­lyafenntartás és kocsiszolgá­lat bizonyult jobbnak. A versenyt tovább folytatják, március 23-án a XIII. párt- kongresszus tiszteletére szov­jet és csehszlovák vasutasok részvételével kommunista műszakot szerveznek. A kap­csolatok jelentőségéről A. D. Fedcsenko, az ungvári al- igazgatóság vezetője beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek köszönhető a nagyobb meny- nyiségi teljesítés. A munkaverseny jegyző­könyvét, illetve a további feladatokat kijelölő doku­mentumot a magyar és szov­jet vasúti vezetők mellett F. M. Tomcsuk, a Ívovi vasút­igazgatóság szakszervezeti elnöke és Szabó Miklós, a Vasutasok Szakszervezete osztályvezetője írta alá, majd átadták a vándorzászlót Rigó Zoltán üzemigazgatónak és Verba Ferenc területi szak- szervezeti bizottsági titkár- nakt- -AÍ:‘L Ünnepi megemlékezés, koszorúzás, szoboravatás 1848. március 15-re emlé­keznek ma Nyíregyházán. Reggel 9 órakor Petőfi Sán­dor szobránál helyezik el a megemlékezés és a hála ko­szorúit a költőről elnevezett téren. Ezt követően, 10 órá­tól a megyeszékhely központ­jában, a Kossuth téren foly­tatódik az ünnepségsorozat. Ünnepi nagygyűlésen méltat­ják a márciusi ifjak és az 1848-as magyar polgári for­radalom jelentőségét, s egy­úttal hivatalosan is megnyit­ják az idei forradalmi ifjú­sági napokat. A politikai rendezvény után a szórakozásé a fősze­rep: ismét várja a közönsé­get a „FIN-utca” pol-beat- műsorral, úttörőprogramok­kal, bemutatók, kirakodóvá­sár és más szórakoztató, kul­turális műsorok egészítik ki a március 15-i ünnepi ese­ményeket. A megye legtöbb települé­sén megemlékeznek március 15-ről: az iskolákban ünnepi műsorokat szerveznek, Kis­várdán pedig délután fél 2- kor a Felszabadulási lakóte­lepen felavatják Búza Barna Petőfi-szobrát. Napirenden a vb munkája Szigorúbb földvédelem Ülésezett a megyei tanács A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács március 14- én, csütörtökön ülést tar­tott. A testület — többek között — megvitatta a végrehajtó bizottság tevé­kenységéről szóló beszá­molót, majd a földtörvény végrehajtásának tapasz­talatairól tárgyalt. Ezután az ügyrendi és jogi bi­zottság adott jelentést a megyei tanácsnak, s jó­váhagyták a megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét. Végül a testület módosította a kitüntető díjak alapításá­ról és adományozásáról szóló rendeletét, s egy­ben odaítélte a „Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Alkotói Díja” kitüntetése­ket. Tisza László megyei ta­nács inök előterjesztésében vitatta meg a testület a vég­rehajtó bizottság elmúlt két­évi munkáját. Megállapítot­ták: a vb ez idő alatt is terv­szerűen végezte munkáját. Az államigazgatás átszerve­zésével kapcsolatos teendő­ket sikerült megoldani, már­is kitűnik: a döntés helyes A beszámolót hallgatják a tanácstagok. volt, fagyban hozzájárult a kétlépcsős államigazgatási rendszer megvalósításához. Tény viszont, hogy még több helyütt nem tudtak élni az önállósággal, hogy a megyé­ben dolgozó 114 tanács mun­kájának segítésében sok te­endő vár a városokra. Álta­lában megfelelő a lakossági ügyek intézése, jóllehet egyes településeken még mindig szakembergondokkal küzde­nek. Fejlődött a végrehajtó bizottság kapcsolata a párt-, a tömegszervezetekkel. A végrehajtó bizottság gazda­ságszervező munkájában ar­ra törekedett, hogy a köz­ponti intézkedésekből adódó feladatokat eredményesen oldjuk meg megyénkben. En­nek is része van abban, hogy tavaly a megye ipari terme­lése 8,1 százalékkal növeke­dett. További eredmény, hogy a beszámolási időszak­ban új szervezeti formák honosodtak meg az üzemek­ben. Emelkedett a mezőgaz­daság termelése, a gabona­(Folytatás a 4. oldalon) Az árkiegészítések mértéke Három megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Nógrád kedvezőtlen adottságú termelőszö­vetkezeti vezetőinek egy köre gyűlt össze tegnap Mis­kolcon a TESZÖV székházában, hogy megismerkedjen a gazdasági szabályozók korrekciójával, amelyek mér­séklik az árkiegészítés csökkenésének hatásait. Megyénkből 66 termelőszövetkezet esik abba a kate­góriába, amelyiknél módosítás várható a szabályozás­ban. A bázis az 1983. és 1984. év átlagos árkiegészíté­se. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol az árkiegé­szítés elmaradása veszteséget okozna, teljes lesz a visz- szatérítés. Ahol az árkiegészítés' csökkenése okozza a veszteséget, ott azt megtérítik, ahol pedig az eredményt csökkenti, ott 35—40 százalék a visszafizetés mértéke. Ez szabadon felhasználható fejlesztési forrás lehet, amit nem sújt semmilyen adó és elvonás. Az év végén az eredménybe nyereségként bevonható, és adómentes fej­lesztési alap képzésére lehet felhasználni. Magát az ösz- szeget egy héten belül megkapják az érintett közös gaz­daságok, és az árbevételként számolható el. (é. s.) V ___________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom