Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

2 Kelet-Magyaronzág 1985. március 14. Helyben Nyíregyházán az örökösföldi lakónegyedben a Fazekas Já­nos téren rövi­desen takarék­szövetkezeti ki­rendel tséget nyitnak, hely­ben történhet majd a pénzbe­fizetés, hitel- felvétel és más pénzügyi szol­gáltatás. (Já­vor) Támogatják a toldaléképítkezéseket w Újabb kedvezmény nagycsaládosoknak Üres kézzel jött ki jó né­hány ügyfél a múlt év vé­gén megyénkben az OTP- ből, mert nem kapott me­zőgazdasági — illetve sze­mélyi kölcsönt. Mi ennek az oka? — kérdezték szer­kesztőségünktől is tucatjá­val az érdeklődők. Tavaly, az esztendő utol­só heteiben sajnos megnőtt a hitelhátralék. Ezért lelas­sult a pénz forgási sebessé­ge, így átmenetileg csak a legindokoltabb esetekben fi­zetett ki személyi s mező- gazdasági kölcsönt a taka­rékpénztár. A korlátozás eredménye­ként tavaly közel 56 és fél ezren vettek fel Szabolcs- Szatmárban rövid és hosszú lejáratú hiteleket: keveseb­ben, mint az előző évben. E hitelek közül egyedül a_ me­zőgazdasági kölcsönök szá­ma haladta meg csaknem harminc százalékkal az 1983. évit. Ugyanakkor a kifize­tett összeg jóval magasabb volt, mint egy évvel koráb­Új forgalomszabályozási rendelet Felújítják a közúti jelzéseket Lassan melegszik az idő, nemsokára végleg eltakaro­dik a hó az utakról. Ahogy olvad, úgy tűnnek elő az asz­faltra festett útburkolati jelek, melyek alaposan megkop­tak a járművek kerekei, s a gyalogosok talpa alatt. A nap mint nap közlekedő tízezrek érdekében már ebben a hónapban megkezdik a munkát a közúti igazgatóság dol­gozói, s újra festik a jeleket. Szabolcs-Szatmárban több, mint 2 ezer kilométer út tartozik az igazgatóság ke­zelésébe. Ezek közül a 6 mé­teres, illetve ettől szélesebb utakon találhatók útburko­lati jelek. A záró- és felező­vonalak, s az utak szélét jel­ző sávok felújításához mint­egy 70 tonna festéket hasz­nálnak fel ebben az évben szeptember végéig. Ebből jut a 110 kijelölt gyalogátkelő­hely újrafestésére is. Fény­visszaverők A 14 ezer fényvisszaverő KRESZ-tábla, s az út szélét jelző fényvisszaverő oszlo­pok ezrei közül sajnos, jó néhány megsérült a télen — főleg szándékos rongálás miatt. A múlt évben példá­ul 1100 új táblát, s másfél ezer új műanyag vezetőosz­lopot helyeztek ki az igaz­gatóság szakemberei me­gyénkben. Az idén a tava­lyinál 1 millió forinttal több, vagyis 13 millió fo­rint áll rendelkezésre Sza­bolcs-Szatmárban a táblák és vezetőoszlopok, s festék vásárlására. Ha zavarja... 1984-ben új forgalomsza­bályozási rendelet lépett ér­vénybe, amely sok tenniva­lót ad az igazgatóságnak. Ennek alapján már ellen­őrizték a reklám- és hir­detőtáblákat, -oszlopokat. — Amelyeket engedély nélkül szereltek fel, illetve akadá­Konyhája cégére r fde még maga Krúdy Gyula is visszajár­na, ez a stílus még az ő kifinomult ízlésének is megfelelne. Ezt állapí­tottuk meg a vásárosnamé- nyi Bereg-szálló éttermé­ben, sajnos, nem a hely, a környezet miatt, mert rá­férne már a nagyteremre a felújítás, de legalábbis egy alapos nagytakarítás, — ahol a vendégfogadás mi­nősége meglepetésszámba ment. Igaz, csak egy pin­cérrel találkoztunk, nem tudhatjuk: ez a kiszolgálás itt jellemző-e, vagy kivé­teles, mindenesetre örül­tünk, hogy ahhoz az asz­talhoz ültünk. Kellemes modorával, elő­zékenységével, figyelmes udvariasságával azért kel­tett feltűnést, mert elszok­tunk már az ilyenfajta mo­dortól az éttermekben. Nem emlékszem, mikor kérdez­ték meg utoljára megyénk valamelyik vendégfogadó­jában, hogy ízlik-e a fel­szolgált étel? Vagy ilyen szavakra, mint amit ettől a gergelyiugornyai fiatal szakembertől hallottunk: „örültem, hogy a kedves vendég jól érezte magát nálunk, legyen szerencsénk máskor is.” Arra is kiter­jedt a figyelme, hogy egy szebb évszakot ajánljon, jöjjünk megnézni nyáron a Tiszát, amikor strandolni lehet. S mindezt mérték­tartóan tanácsolva. Mi ebből a tanulság? A pályakezdőből bármi lehet: elfásult, unott pincér, aki­nek teher a munka, s an­nál jobban csak a vendég­re haragszik, vagy vérbeli felszolgáló, aki örül a „szol­gálatnak”, cége reklámja, konyhája cégére. Hogy mennyi mindent el kell sajátítani a három vagy négy év tanulóidő alatt a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképzőben, vagy a szak- középiskolában, arról a közelmúltban a nyíregyhá­zi iskola igazgatója is tá­jékoztatta lapunkat. A gye­rekek azonban — mondta az igazgató — a gyakorlati idő alatt gyakran panasz­kodnak; nem éri meg úgy­mond udvariaskodni, mert a vendégek közül ezt so­kan nem igénylik. Előfor­dul, hogy leintik a tanuló­pincért, „ne hókuszpóku- szolj itt fiam, ne rakos­gasd azt a villát, elég egy kanál, enni akarok, nem viselkedni”. Mint minden társasági érintkezési formának, az éttermi étkezésnek is meg­vannak a maga írott és íratlan törvényei. Igaz, ma­napság, rohanó világunk­ban, a bisztrók korában sokszor kényszerülünk tal­ponállókban „belapátolni” azt az egy-két falatot, és futunk tovább, de adódik alkalom, amikor betérünk egy étterembe. S mostaná­ban, amikor egy kisebb családi ebéd sem olcsó mu­latság, jó lenne találkozni nemcsak pincérekkel, ha­nem mind több igazi fel­szolgálóval. B. E. lyozzák a kilátást, s eltere­lik a közlekedők figyelmét, le kell szedni. Közel másfél száz szabálytalan hirdető- táblát fedeztek fel a me­gyében. A közúti igazgató­ságon ezekben a napokban postázzák a felszólításokat a tulajdonosoknak, hogy szün­tessék meg, illetve helyez­zék át az oszlopokat, táblá­kat. Szintén felülvizsgálják a vasúti átjárók, a gyalogát­kelőhelyek, s autóbuszmeg­állók biztonságát. Ahol szükséges, ott változtatnak a körülményeken. Új táblák Az 1985. év újdonsága, hogy a tavalyi KRESZ-mó- dositás alapján két új jelző­táblát szerelnek fel szerte a megyében. Ahol az úttesten nagy gyalogos- s kerékpáros­forgalomra kell számítani, ott az új, veszélyt jelző táblák­kal hívják majd fel erre a járművezetők figyelmét. Eh­hez Kapcsolódva lényegében a megye egész területén el­lenőrzik a közlekedés rend­jét, elsősorban a gyalogosok, s kerékpárosok biztonsága szempontjából. Több helyen számíthatunk az év végéig a forgalmi rend módosítására. A me­gyeszékhelyen jelentős vál­tozást hoz az Október 31. tér építésének befejezése. A Kelet Áruház előtti térség­ben legkésőbb ősszel befeje­ződik a munka. Az itt ki­alakuló forgalmi rend vár­hatóan komoly változásokat hoz majd az egész belváro­si közlekedésben. Á Házi Jogtanácsadá tartalmából Tartás, életjáradék, öröklés Az állampolgárok által kö­tött szerződések között — valószínűleg a nehéz lakás- helyzet miatt — a leggyako­ribb három szerződéstípus a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés. A Házi Jogtanácsadó legutóbbi szá­mában részletesen ismertetik az egyes szerződések sajátos követelményeit, a hatósági jóváhagyás módját. Néhány cím: A tartási és az életjáradéki szerződések megkötésére vonatkozó sza­bályok. Hogyan kell a tartá­si szerződést megszövegezni? Mit kell tartalmazni az örök­lési szerződésnek? A tartási életjáradéki és az öröklési szerződések jóváhagyása. Hogyan kell a tartást telje­síteni? Mi a tulajdonszerzési korlátozás lényege? Milyen illetéket kell fizetni? Hogyan történik a tulajdonjog meg­szerzése? A szerződésből ke­letkező jogviták. A településfejlesztési hoz­zájárulással kapcsolatos az eddigi érdeklődésből egyér­telműen kiderült, hogy soka félreértés a jogszabály értel­mezése körül. A Pénzügymi­nisztérium közreműködésé­vel készült összeállítás ala­posan, minden részletre ki­terjedően foglalkozik ezzel a témával. Család és jog rovatban az apaság megállapításának leg­újabb módszereit ismertetik. Talán az érdeklődés felkel­tésére egy adat is elegendő: az egymásra épülő vizsgálati módszerekkel az apaság 98 százalékos biztonsággal ki­zárható. A tárgyalóteremből Nem fizettek tartásdíjat Sajnos gyakori ügyek a bírósá­gon azok, amelyeket tartás el­mulasztása miatt kell lefoly­tatni. A negyvenhét éves nyír­egyházi Nagy András például már nem először felel — más bűncselekmények mellett — ilyen tettéért. Jellemzésében ez olvasható: „Foglalkozása, mun­kahelye és jövedelme nincs”, hol­ott egészséges, munkaképes. Iga­zán nem nagy összeg megfize­tésére kötelezte a bíróság 1979- ben, mindössze négyszáz forint­tal kellett volna, hogy hozzájá­ruljon gyermeke tartásához. Nagy azonban még ezt sem volt hajlandó megfizetni, már tízezer forinttal tartozott, amikor fele­lősségre vonták. A Nyíregyházi Városi Bíróság tíz hónap börtön­re ítélte, s két évre eltiltotta a közügyektől, ugyanakkor el­rendelte a tartásdíjnak az ál­lam által történő megelőlegezé­sét. A harminchat esztendős ibrá- nyi Nagyidai Sándort szintén 1979-ben kötelezte a bíróság, hogy volt feleségének fizessen 1500 fo­rintot havonta két kiskorú gyer­meke tartásának a fejében. Nagyidai 1983 októberében szaba­dult legutóbbi szabadságvesztésé­ből, amit — más mellett — tar­tás elmulasztása miatt is ka­pott, de azóta sem volt hajlan­dó egyetlen fillért sem fizetni. 18 ezer forint hátraléka volt már, mire a bíróság elé került. Ezút­tal tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, s két évre eltiltották a közügyektől. Zsigmond Sándor harmincegy éves, kazincbarcikai bejelentett lakással rendelkező „apa” 1981 óta nem volt hajlandó megfizet­ni a gyereke érdekében megál­lapított 550 forintos tartásdíjat. Az ő módszere az volt, hogy igyekezett minél sűrűbben vál­toztatni a munkahelyét, nehogy utolérje a letiltás. A legtöbb he­lyen be is jött a számítása, oly­annyira, hogy tizennyolcezer forintos hátralékot szedett ösz- sze. A Nyíregyházi Városi Bíró­ság hat hónap — két év próba­időre felfüggesztett — fogházra ítélte. A harminchat éves nyíregyhá­zi Viraszkó András személyi lapján is az szerepel, mint az el­ső esetben, vagyis se foglalko­zása, se munkahelye, se jöve­delme nincsen, pedig ennek egészségi okai nem lehetnek. Igaz, erre a tárgyalására a bör­tönből kellett elővezetni . . . Vi­raszkó még 1975-ben kötött egyezséget elvált feleségével, mi­szerint havonta 640 forint tar­tásdíjat fog fizetni. Ezt az össze­get később a bíróság leszállítot­ta, s egy darabig nem is volt baj. 1983 októberétől azonban a férfi „elfeledkezett” kötelességéről, s azóta sem jutott eszébe. Négy és fél ezer forint hátraléka gyűlt össze a bírósági tárgyalásig, ezért hat hónap börtönre ítélték, s egy évre eltiltották a közügyektől. ban: tavaly már megközelí­tette a 712 millió forintot. Csak átmeneti volt a hi­telkorlátozás megyénkben. Az új évben új hitelkonst­rukciókkal ugyan nem je­lentkezik az OTP, ám a meg­lévőkben nőttek a hitellele- tőségek. Idén is az a legfon-, tosabb követelmény a pénz- gazdálkodásban, hogy ne nő­jön az eladósodás. Ez azért is lényeges, mert december végén a lakosság hitelhátraléka kevés híján 33 millió forintra rúgott me­gyénkben — s ez mintegy tíz százalékkal volt maga­sabb, mint 1983-ban. Növe­kedés elsősorban a hosszú lejáratú hiteleknél követke­zett be. Szabolcs-Szatmárban ta­valy 8200-an vettek fel hosz- szú lejáratú kölcsönt. Több mint 4 ezren lakáshelyreál- lításra illetve korszerűsítés­re, közel 2 és fél ezren pe­dig új családi házak építé­sére kértek nagyobb össze­get a takarékpénztártól. E téren az új év néhány újdonságot is tartogatott az ügyfeleknek. Januártól to­vábbi kedvezményt vezettek be a nagycsaládosok segíté­sére. Üj lakás építése, illet­ve vásárlása esetén a szer­ződés időpontjában már meglévő harmadik gyermek után 80 ezer forint illeti meg az igénylőket. Egy három- gyermekes család tehát ezen­túl 160 ezer forint kedvez­ményben részesül. A 80 ezer forintos kedvezmény csak a harmadik gyermekre vonat­kozik. A következő gyerme­kek után változatlanul 40 ezer forint kedvezményt kap­nak a családok. A korábbinál előnyösebb feltételek mellett kapnak hi­telt azok az ügyfelek, akik toldaléképítkezéshez kérnek anyagi támogatást a taka­rékpénztártól. Aki toldalék­építkezésre vállalkozik, s az építkezés során legalább 1 szobával bővül az otthona, az 150 ezer forintos kedvez­ményes kölcsönt kaphat az OTP-től. Ha az építkezéssel egy időben korszerűsíti, vagy felújítja a régi házat, akkor 200 ezer forintos hitelt kap­hat kedvezményesen: vagyis 3 százalékos kamatra, 15 éves lejáratra. A kedvezőtlen szo­ciális helyzetben lévő igény­lőket 20 éves törlesztési ha­táridő illeti meg. Az OTP igyekszik támo­gatni minden olyan sike­resnek ígérkező vállalkozást, ami elvileg nem fér bele a jelenleg meglévő hitelkonst­rukciókba. A fővárosban nemrég országos hatáskörű vállalkozási iroda nyílt, amelytől egyének és gazdál­kodóegységek egyaránt se­gítséget kérhetnek. Kölcsönt persze csak akkor kapnak az érdeklődők, ha igazolható, hogy gazdaságos lesz, s zá­ros határidőn belül megtérül a befektetés. (h. zs.) barackmaghcj, PATTOGATOTT KUKORICA Bács-Kiskunban sikeresen tevé­kenykedik a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízott­ja. Megszűnt a piackutatás egy­oldalúsága; nemcsak ajánlanak termékeket, hanem jelzik a ke­resletet is. így a legkülönbözőbb termékekből is exportcikk lehet. Ezt példázza a kajszibarackmag héjának ekportja is. A korábban hulladékba derült termékből most itthon kiszedik a magot, amit az édesipar használ fel. A tört burkot Ausztráliába szállít­ják. A meggyfatörzsek Olaszor­szágba kerülnek. Az alufóliás pattogatott kukoricát az NSZK vásárolja nagy tételben. (Petőfi Népe.) FÖLIAS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK A szekszárdi húsipari vállalat­nál az exporttermelés bővítésére új, speciális gépeket szereltek fel. A csomagolás korszerűsíté­sével például lehetővé vált a fó­liás sonka folyamatos gyártása. A korábban is gyártott dobozolt sonka mellett az idén már hét fóliás terméket — különböző mó­don elkészített sonkát, tarját, lapockát — szállít a szekszárdi nagyüzem az amerikai piacra; csak fóliás sonkából mintegy 400 tonnát készítenek az év végéig. Több nyugat-európai országban is vásárolják termékeiket: a da­rabolt, fagyasztott sertés- és marhahúst, továbbá a dobozolt készítményeket, s a bőrös, sza- lonnás félsertést. (Tolna megyei Népújság.) FELÚJÍTOTT KASTÉLYPARKOK A vértesi FEFAG szakemberei felújították a 30 hektáros ré- dei kastélyparkot (amelyhez 10 hektáros százéves kocsányos töl­gyes is csatlakozik), valamint a 13 hektáros bakonyszombathe- lyi kastélyparkot. Mindkét fa­gyűjteményben ritka fafajok és gondozást érdemlő idős példá­nyok találhatók. A tervek sze­rint a továbbiakban folyamato­san felújítják a Komárom megyei kastélyparkokat. (Dolgozók Lap­ja.) TÖREKBOL szalmaliszt Hogyan lehet mezőgazdasági hulladékból értékes takarmányo- zó-anyagot nyerni? Erre kereste a választ a dunaújvárosi szalma- cellulózgyárat szalmával ellátó gazdasági társulás, a dunaföld- vári Aranykalász Termelőszövet­kezettel közösen. Az ötletadó pe­dig az a tény, hogy évente több mint háromezer tonna szalmatö- rek megy veszendőbe a celllu- lózgyártás során Dunaújváros­ban. A 88 ezer köbméternyi pi­hekönnyű törek elszállítása és szeméttelepi elhelyezése pedig még külön gond és költség, éven­te 3 és fél millió forintot emészt fel a felesleges anyag kezelése, mozgatása. Az elképzelés szerint a törekből szalmalisztet kíván­nak előállítani, amely az állati takarmányozás értékes hordozó- anyaga, itthon és külföldön egy­aránt keresett termék. A társu­lás egy lucernaszárító átalakítá­sával és több kiegészítő berende­zés közebiktatásával már készíti azt a technológiai sort, mely- lyel a gyárban három műszak­ban keletkező valamennyi töreket egy műszakban képes feldolgozni, és évente 3 ezer tonna szalma­lisztet képes előállítani. Az ed­dig szemétbe került törek fel­dolgozásával — a számítások sze­rint — évente 12 millió forintos haszonhoz juthat a dunaújváro­si ipari szalmatermelő társulás. (Fejér megyei Hírlap.) RELÉK A SIEMENSNEK A Jászberényi Műszeripari Szö­vetkezet tavaly túlteljesítette ár­bevételi tervét; jelentősen növel­te exportját. Elsősorban a rubel- elszámolású piacon értek el je­lentős sikereket. Fejlődött a tő­kés export is. Az osztrák Uher- cégen kívül személygépkocsikhoz használatos villogó relérészegy­ségeket szállítottak a világhírű Siemens-cégnek is. Ebben az esz­tendőben a dollárelszámolású pi­acra történő termelést megdup­lázzák^ -(Szolnok megyei Néplap.) A jobb idő kicsalogatta a sétálóutcába. (ji.) fiatalokat Nyíregyházán a

Next

/
Oldalképek
Tartalom