Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-12 / 59. szám
1985. március 12. Kelet-Magyarország 7 A politika rangján TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG és környezetvédelem Magyarországon a gazdasági-technikai fejlődés üteméből kifolyólag valamivel később jelentkeztek azok a veszélyek, amelyekkel a fejlett ipari országok már jó két évtizeddel ezelőtt találkoztak. Csaknem tíz esztendeje, hogy az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény meghatározta azokat a legfontosabb elveket és célokat, valamint az ezekből adódó feladatokat, amelyek az emberi környezet megóvása, végső soron az ember egészségének, életének védelme érdekében szükségesek. Ez a törvény az állami politika rangjára emelte a környezetvédelmet. Egy törvény azonban annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A végrehajtás pedig csak úgy képzelhető el, ha hatékony propagandával ismertetjük meg a kívántat: a megőrzendőt és az elvégzendőt. A környezetvédelmi törvény életbe lépése óta több mint 20 terjedelmes könyv, számos film, tv-adás, rádióműsor szegődött a törvény végrehajtásának szolgálatába. (Nemrégiben indította el a Magyar Rádió Zöld vonal című telefonos környezetvédelmi műsorát.) A terjedelmes munkák sorát egy nemrégiben megjelent s ha tartalmában nem is, de felépítésében merőben új könyv, a dr. Gerlach György által szerkesztette Környezetminőség és környezetvédelem című munka gazdagította. Dr. Gerlach György kertészmérnököt évek óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy a különböző kutatóhelyeken felhalmozódott adatokat — a maga történetiségükben — csokorba szedje, s általuk jellemezze az ország termőtalajának, vizeinek, levegőkörnyezetének mai állapotát. Ugyanakkor nem feledkezhetett meg a táj alakulás, a zaj- helyzet és a hulladékkezelés problémáiról sem. Ehhez a hatalmas rendszerező munkához sikerült megnyernie az egyes részterületek legkiválóbb szakértőit. A szerkesztő célja az volt, hogy mindenki környezetvédelmi könyvét alkossák meg. Megtalálja benne a szükséges információkat a középiskolai tanulmányokat folytató diák éppúgy, mint az őt tanító tanár. TALAJVÉDELEM ÉS TALAJJAVITÄS Mindjárt az első fejezetben új megközelítési módot alkalmaztunk — mondotta dr. Gerlach György. — A talajvédelem ugyanis — a többi környezeti elem védelmétől eltérően — merőben újszerű megközelítést igényelt. Ez ugyanis az egyetlen olyan terület — a melioráció révén —, amelynek célja a többlettermelés elérése. Mindezt olyan módszerek alkalmazásával éri el, amelyek nem átmeneti, hanem tartós teljesítőképesség-növelést eredményeznek. A közismert időszakos módszerek, mint a műtrágyázás és szerves trágyázás (talajerőgazdálkodás) és a termesztéstechnológiával való beavatkozás legfeljebb néhány éves termésnövekményt eredményeznek. Ezzel szemben a melioráció — amellyel Tes- sedik Sámuel kezdeményezésére már a XVIII. században Szarvas környékén megpróbálkoztak — tartós fejlesztési tevékenység. Elsősorban a savanyú és a szikes talajok kedvezőtlen adottságait igyekeznek javítani. A talaj szerkezetének víz-, hő- és levegőgazdálkodásának, kémiai tulajdonságainak, tápanyag-szolgáltató képességének javítása a szakemberek célja. A meliorációs szakember harcol az elvizenyősödött talajok ellen is. FOLYÓINK ÉS A BALATON A víz pótolhatatlan, semmi mással nem helyettesíthető. Vizeink minőségének megőrzése — véli dr. Gerlach György — sokszor emberfeletti erőfeszítéseket követel meg tőlünk, hiszen hazánk vízföldrajzi helyzete — az ipari szennyezőforrások elhelyezkedése szempontjából — rendkívül kedvezőtlen. Hiszen hiába 417 km hosszú a Duna, 600 km a Tisza és 140 km a Dráva magyarországi szakaszának hossza, felszíni vizeink 96 százalékának vízkészlete külföldi eredetű. Ezért, ha nem is megnyugtató — de az időnként tapasztalható pánikhangulatot mindenesetre indokolatlanná teszi az a tény, hogy a bejövő vizek általában szennyezet- tebbek, mint a hazánkat elhagyók. Külön kategóriát alkot a Balaton vízminőségvédelme. Legnagyobb tavunk vízminőségének állapotáról már az 1960-as években azt jelentették a szakemberek, hogy algásodása Balatonkenesétől Keszthely felé haladva fokozatosan nő. 1982 nyarán az egész tavon kékalgás vízvirágzás jelent meg. Az ekkor kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttes hatása is hozzájárult. így a sok nyári csapadék nagy mennyiségű tápanyagot mosott be a tóba, majd az ezt követő tartós meleg különösen kedvezett a kékalgásodási folyamatnak. Ez a jelenség azzal a veszély- lyel fenyegetett, hogy a Balaton 1—15 éven belül fürdésre alkalmatlanná válik; a kormányzati szervek — alapos tudományos konzultációk után — olyan határozatot hoztak, hogy 1990-ig meg kell akadályozni a tó vízminőségének további romlását, 2000- ig pedig a vízminőség-állapot fokozatos javulását kell elérni. Az eddig megtett intézkedésekről azt mondhatjuk — vélekedett dr. Gerlach György —, hogy a veszély nagyfokú felismeréséről tettek tanúbizonyságot, s rendelkezünk a végrehajtásához szükséges eszközökkel. TISZTÁBB LEVEGŐT! A levegőszennyeződésről dr. Gerlach Györgynek az idei kemény tél jut az eszébe. Hiszen a légkör elszeny- nyeződésének folyamata szorosan összefügg az energiafelhasználás növekedésével. Az emberiség jóformán csak az ipari forradalom óta ismerkedett meg a légszennyeződés fogalmával. Angliában egész erdők estek az ipar tüzelőanyag-szükségletének áldozatául. S tán nem lehet véletlen az sem, hogy éppen London az a nagyváros, ahol szemmel látható és tüdővel érzékelhető eredményeket értek el a levegő tisztaságának védelmében. A fő szennyeződéseknek számító kén-di- oxid (amelyet a levegőminőség mutatójának tekintenek) nálunk csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a levegőszennyező anyagok közül a legjelentősebbek a természetes eredetű, szél által felvert portól erednek. Elsősorban a cementgyárak környékén észlelhető ez a jelenség (Lábatlan, Tatabánya, Vác és Bélapátfalva). A koromszeny- nyezettség viszont nem jellemző hazánkra. Ahol az átlagértéket meghaladja, mint Miskolc és Tatabánya környékén, főleg a rossz hatásfokú háztartási tüzeléssel hozható összefüggésbe. A levegőtisztaság-védelem jórészt pénzkérdés, de nagy szerep jut a tudatformálásnak is. A közlekedés levegőjét szeny- nyező mivolta közismert, de a gépkocsivezetők és -üzemeltetők a saját házuk táján maguk is sokat tehetnek a jobb, egészségesebb levegő érdekében. Bonta Miklós fluló-repölőiép Az Egyesült Államokban összeházasították a repülőgépet az autóval, egy Cessna Skymastert egy Ford Pintóval. A repülőgép eredeti utasfülkéjét kicserélték a Ford Pintóval. A két járművet csuklópántok, csapszegek és kábelek kötik össze. Az összeszerelés mintegy 20 percig tart. A mechanikai összekapcsolásnál nehezebb volt megvalósítani a kormányzás átvitelét és az elektronikus hálózat összekötését. A kormányzás jobbra vagy balra a gépkocsi kormánykerekének az elfordításá- val történik, mint az autó esetében, az emelkedéshez, illetőleg a süllyedéshez a sebességváltót kell meghúzni, illetőleg megnyomni. A szokványos autóműszereken kívül a Pintóba beszereltek egy második műszertáblát is, ez a repüléssel kapcsolatos adatokat mutatja. Az utazósebesség a levegőben mintegy 210 kilométer óránként, az elérhető távolság 1600 kilométer. Felszálláskor az autórepülőgépet mind a repülőgép-, mind az autómotor gyorsítja fel. Leszálláskor a jármű a szokványos autófékkel állítható meg. MEZŐGAZDASAG ÉS MÉRLEG Javult gazdálkodási színvonal Mezőgazdasági nagyüzemeink elkészítették és a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatóságához leadták az 1984. évre vonatkozó mérlegbeszámolójukat és a költségvetési kapcsolataikra vonatkozó bevallásukat. Gazdálkodó szerveink a nagy jelentőségű feladatot a rendelet által meghatározott határidőre, javuló színvonalon teljesítették. A mérlegadatok alapján megállapíthatjuk, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek termelési és gazdálkodási színvonala 1984-ben jelentősen javult. T ermelőszö vetkezeteinkben az üzemi termelési érték 12,8 milliárd forint, amely 12,3 százalékkal haladja meg az előző évit. Jellemző, hogy ezt A legnagyobb szárazföldi ragadozó az alaptevékenység termelésének nagyobb mértékű növelésével érték el, a kiegészítő tevékenység ettől mérsékeltebben emelkedett. Az alaptevékenységen belül az állattenyésztés termelésének növekedése 6,4 százalékot, míg a növénytermesztés kiugróan magas, 26,4 százalékot ímutat. Üzemeink javuló gazdálkodását az alábbi tényezők jellemzik: javult a létszámgazdálkodás hatékonysága. A termelési érték 1,4 milliárdos növekedése mellett a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott létszám 787 fővel csökkent. Ennek eredményeként az 1 főre jutó termelési érték 211,5 ezer forintról 241,2 ezer forintra, 14,0 százalékkal növekedett. Pozitívan értékelhető, hogy amíg az árbevétel 17,1 százalékkal, a költségek csak 8,8 százalékkal emelkedtek. Ez természetesen a nyereség növekedései eredményezte. Üzemeink alkalmazkodó képességét dicséri, hogy zetés színvonala oly mértékben romlottak, hogy emiatt arányait és ösz- szegét tekintve indokolatlanul magas veszteség keletkezett. Ilyen például a kocsordi Üj Élet Tsz 33,9 millió forint, az ököritófülpösi Szamos menti Tsz 22,6 millió forintos vesztesége. Megmagyarázhatatlan, hogy a fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben a 13 millió forintot meghaladó veszteség mellett a dolgozók (tagok) munkadíj-színvonalát oly mértékben növelték, hogy 3,2 millió forint összegű adófizetési kötelezettség is keletke zett, ami a pénzügyi hiányt 16.6 millió forintra növelte. Az említett negatív példák ellenére nincs okunk aggodalomra. A termelőszövetkezeteink által foglalkoztatót* dolgozók kereseti szintje dinamikusan növekvő, 1984-ben 8.6 százalékkal emelkedett az átlagos munkadíj-színvonal. A termelés alapfeltételeit jelentő álló- és forgóeszközök értéke megyei szinten tovább növekedett, A sarkkörön túli tájakon magányosan kóborol a jegesmedve, a természet e csodálatos teremtménye. Biztonságosan közlekedik a jégtorlaszokon és a jégtáblák közt zajló vizeken. Hónapokon át barangol egymagában, társak nélkül a jég világában, mialatt még a szőr is lekopik a talpáról. Otthona a sarkvidék, tápláléka a fóka, rozmár és a hal, fegyvere hatalmas fogai és erős karmai. A jegesmedve a legnagyobb szárazföldi ragadozó, súlya az egy tonnát is eléri, pedig amikor a világra jön, fél kilót nyom csupán. A jegesmedve és a barnamedve közös őstől származik, de az előbbi a távoli északon kifehéredett és mindenevőből ragadozóvá, húsevővé vált. Jól tűri az 50 fokos fagyokat is, kitűnően úszik, a hóban készít barlangot magának. Sok mindent írtak már erről a sarkvidéki vándorról, ennek ellenére még ma is rejtély a tudósok számára. Hogyan találja meg például a helyes utat a jégtáblák között, a sarkvidéki éjszaka sötétjében? Egyáltalán, hogyan tájékozódik, hiszen a jég állandóan zajlik, mozgásban van, s a mozgás iránya kiszámíthatatlan. Ha keveset is tudtak az emberek a jegesmedvéről, vadászatához viszont túlontúl is értettek. Ennek következtében két évtizeddel ezelőtt a kihalás réme fenyegette e gyönyörű állatot: 1965-ben Norvégia, Alaszka, Kanada, Grönland és Szibéria térségében már csak alig 5000— 10 000 példánya élt. Az 1973-ban elrendelt általános vadászati tilalom hatására a jegesmedvék száma időközben mintegy 25 000- re gyarapodott. Így most mar azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az állományból évente 2— 3 százalékot — leginkább hímeket — elejtsenek. Képünkön: kedves családi idillt láthatunk: anyjától a halászat mesterségét tanulja a jégtáblán figyelő medvebocs. Párátlan tükör Az autó oldaltükrének párátlanítására és jégtelenítésé- re egy angol cég nagyon olcsó megoldást dolgozott ki. Ez a tükröző ezüstréteg vezetőképességét hasznosítja a tükör tisztántartására. Felhasználható hozzá minden szokványos tükörüveg. Ennek tükröző fémrétegébe úgy maratnak vékony réseket, hogy a megmaradt fémréteg a villamos áram számára szalagot képezzen. A szalag két végpontját a gépkocsi akkumulátorához csatlakoztatják. Az üveg és a tükröző ezüstréteg szoros kapcsolatának köszönhetően a melegítés csak nagyon kevés áramot fogyaszt. Az osztásvonalak helyének módosításával tág határok között változtatható a párátlanítás gyorsasága. A legjobb minőségű ilyen tükörről mínusz 20 C-fokos hidegben a jég négy perc alatt tökéletesen leolvad. a támogatási rendszer által biztosított lehetőségekhez jobban igazodva az igényelhető árkiegészítés 80,3 százalékkal haladja meg az előző évit. Mindezek eredményeként termelőszövetkezeteink mérleg szerinti eredménye 800 millió forint, amely felülmúlt minden előzetes várakozást, örvendetes, hogy közülük 9- nél a nyereség meghaladta a 20 millió forintot, míg veszteségesen 17 üzemünk gaz dálkodott. Veszteségrendezési eljárást az előző évi 23 helyett 13 mezőgazdasági termelőszövetkezetben kell lefolytatni, a pénzügyi hiány összege 149 millió forint. Sajnálatos, hogy a veszteséges üzemeink között többnél a veszteség visszatérő. A gazdálkodás személyi és tárgyi feltételei, a vea kedvezőtlen időjárás ellenére a mezei leltár értéke 6 százalékos növekedést mutat Az önkéntes tartalékalap összegét — az 1984. évi ered ményből — 239 millió forinttal tudták növelni. Ezen tű: a fejlesztési alapba 38 mii lió, részesedési alapba 61 mil lió forinttal helyeztek nagyobb összeget üzemeink. Pozitív fordulat jellemzi az állami gazdaságok 1984. évi gazdálkodását is. Az átlagos állományi létszám csökkené se mellett a termelési érték 10,8 százalékos növekedést mutat. Míg 1983-ban 6 veszteséges és 2 nyereséges üzem volt, ez évben mind nyereséggel gazdálkodott. A mérleg szerinti eredmény a múlt évi összevont 36 millió forint veszteséggel szemben 78 millió forint nyereséget mutat. Veze András, a PM. Ellenőrzési Igazgatóság osztályvezetője Targoncák gázzal Detektor a hajtókán A vegyi anyagok hatását emberre ez ideig csak közvetve, és általában csak túl későn tudták megállapítani. A Du Pont (USA) cég most a munkaruha hajtókáján viselhető kétfajta detektort is készített, amelyekkel a „vegyi terhelés” mértéke megbízhatóbban állapítható meg, mint az eddig használt mérőkészülékekkel. Az egyik detektor aktív szenet tartalmaz; ez a szerves anyagokat köti meg. Minden műszak után a megkötött vegyszereket kioldják és gázkromatográfiái elemzik. A másik detektor a szervetlen vegyületeket köti meg. A műszak végén bizonyos vegyszereket adnak hozzá, s a keletkező szín erősségéből következtetnek a levegővel belélegzett káros anyagok mennyiségére.
