Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. február 13. Az FKP-kongresszus határozata Széles népi tömörülés: kiút a válságból A L’Humanité kedden közölte az FKP XXV. kongresszusának határozatát. A határozat hangsúlyozza: új helyzet állt elő, mert az 1981-ben alakult kormány nem váltotta be a várakozásokat. A szocialista párt, — amely abszolút többséggel rendelkezik a nemzetgyűlésben, — 1982-től kezdve a nagytőke által óhajtott irányban változtatta meg a kormány politikáját, s ennek az útnak folytatása csak gazdasági és politikai kudarchoz vezet. A kommunisták ebből levonták a tanulságot, s nem vesznek részt a kormányban, hogy ezzel világosan megmutassák: nem vállalnak felelősséget ezért a politikáért. Véget ért tehát a francia politikai életnek az a negyedszázados időszaka, amelyet a baloldali közös kormány programjáért folytatott küzdelem jellemzett. A közös kormányprogram kudarcáért azonban nem a kommunistákat terheli a felelősség, mert ők már idejében felhívták a figyelmet a vállalt kötelezettségek megtagadásának veszélyére. A határozat részletesen elemzi a jelenlegi belpolitikai válságot, s hangsúlyozza, hogy az a kapitalista társadalmi rend alapjainak a válsága, tehát leküzdhető, ha olyan megoldásokat fogadnak el, amelyek megnyitják az utat a gyökeres gazdasági, társadalmi és politikai változás előtt. Ezt a változást a szocialista társadalom francia módon való felépítésének megkezdésével, széles népi tömörülés létrehozásával kell végrehajtani. A határozat rámutat, hogy a széles, többségi népi tömörülés nem áll ellentétben a baloldali egység gondolatával, de az egység fogalmát sokkal szélesebb alapokra kell helyezni, annak túl kell terjednie a múltban kialakult baloldali többségek keretein. Az FKP továbbra is hajlandó kormányzati felelősséget vállalni, s együttműködni más politikai erőkkel, így különösen a szocialista párttal, ha ez az együttműködés a francia néppel szemben vállalt kötelezettségek megvalósítására irányul. A határozat a szocialista országokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ezek az országok jelentős eredményeket értek el, s jelenleg fontos reformokat valósítanak meg további fejlődésük érdekében. Máris bebizonyították, hogy a szocializmus jobban képes megoldani az emberiség előtt álló nagy problémákat, mint a tőkés társadalmi rendszer. A pártélet kérdéseivel foglalkozva, a határozat állást foglal a demokratikus centralizmus elve mellett. Rámutat, hogy a párt belső működésének alapja a beható és szabad vita után a többség által hozott döntések végre hajtása. Ez minden kommu nistának kötelessége, ugyanakkor minden kommunista megőrizheti saját vélemé nyét, s azt szabadon védelmezheti a párt szervezetei ben. Moszkvában Befejeződtek a szovjet» görög tárgyalások Moszkvában kedden véget értek a szovjet és a görög kormányfő tárgyalásai. Nyi- kolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu értékelése szerint a megbeszélések hozzájárultak a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez. Nyikolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu megállapodott arról, hogy felújítják a tárgyalásokat egy, a Szovjetunióból Görögországba tartó gázvezeték közös megépítéséről. Megerősítették, hogy mindkét ország a kereskedelmi kapcsolatok volumenének növelésére, a forgalom kiegyenlítettebbé tételére törekszik. A nemzetközi élet kérdései közül különösen nagy figyelmet szenteltek az eurppai helyzetnek. Megállapították, hogy a stockholmi konferencia sikere számottevően javítaná a kontinens politikai légkörét, elősegítené az összeurópai enyhülési folyamat folytatását. A Szovjetunió és Görögország a ciprusi kérdés tartós és igazságos rendezését kívánja. Ennek alapja a sziget függetlenségének, szuverenitásának, területi egységének, s a Ciprusi Köztársaság el nem kötelezett státusának tiszteletben tartása kell hogy legyen — mutattak rá a megbeszélésen. Most építtessen cserépkályhát! Érdemes! Vállalatunk a február 11. és március 31. között megrendelt és beépített kályhák tulajdonosai között sorsolást tart. Főnyeremény: a beépített csempe értékének visszatérítése. Kisorsolásna kerül további 10 értékes nyeremény: pl. rádió, számológép, óra, vásárlási utalvány stb. A megrendelők kérésére három havi részletfizetést engedélyezünk. Megrendeléseket elfogadunk, illetve további felvilágosítást adunk az alábbi címeken: Nyíregyháza, Kereszt u. 9. sz. Kiisvárda, Bódi Lajos u. 38. sz. Mátészalka, Zrínyi I. u. 13. sz. Nyírbátor, Iskola u. 24. sz. Vásárosnamény, József A. u. 2. sz. Fehérgyarmat, Vörösmarty u. 32. sz. Sz.-Sz. m. Kommunális Szolgáltató Vállalat. (238) Kongresszustól kongresszusig (2.) Az értékteremtés nehéz terepe PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK DÉL-KOREÁBAN Kedden Dél-Koreában megkezdődtek a parlamenti választások. összesen tíz politikai párt vagy csoportosulás indított jelölteket. A 276 képviselői mandátum közül 184 sorsa közvetlen választások útján dől el, míg a fennmaradó 92 mandátumot a választásokon kapott szavazatok arányában elosztják az egyes pártok között. Mégpedig olyan sajátos módon, hogy a legtöbb szavazathoz jutó párt automatikusan a 92 képviselői hely közül kétharmadhoz, azaz 61-hez jut. A SZIKHEK ULTIMÁTUMA Az Indiában élő szikh közösség vezetői ultimátumot intéztek az új-delhi központi kormányhoz, sürgetve, hogy az március 5-ig fogadja el több követelésüket. Ellenkező esetben — hangoztatja a közlemény — a szikhek tiltakozó menetet szerveznek Üj-Delhiben március 8-án — jelentette a PTI indiai hír- ügynökség. A szikh Akaii Dal Párt egyebek között azt követeli, hogy engedjék szabadon azokat a híveiket, akiket akkor tartóztattak le, amikor tavaly júniusban a központi kormány katonákat vezényelt ki a szikh zavargások megfékezésére. Ugyanakkor követeli mindazok megbüntetését, akik felelősek a Gandhi asz- szony elleni merénylet nyomán kitört szikhellenes zavargásokért. ROBBANÁS EGY LENGYEL BÁNYÁBAN Robbanás történt hétfőn este egy sosnowieci szénbányában (katowicei vajdaság). A föld alatt 600 méter mélyen egy rakodótartályban előbb kigyulladt 300 tonna szén, majd amikor a szenet elkezdték csillékbe önteni, berobbant a szénpor. Ekkor már 23 bányamentő dolgozott a veszélyeztetett részlegen, hogy megakadályozza a tűz továbbterjedését. Ketten közülük a helyszínen meghaltak, a többi 21-et sikerült kimenteni. Mindannyian kórházban vannak, hátuk állapota súlyos. A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvény — elfogadta az országgyűlés 1980. december 19-i ülésén — I. fejezet, 3. paragrafusa így kezdődik: „A gazdasági tevékenység fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül a külgazdasági egyensúlynak a helyreállítása és megszilárdítása”. Ebben az egyetlen mondatban félreérthetetlenül ott állt a sorrend is, a „mi a fontos” és a „még fontosabb”, mi kerül az első helyre. Együttes jelenlét Egész gazdasági munkánk feltételrendszere kedvezőtlenebb, mint számítottuk 1980-ban, a középtávú program készítésekor. Kedvezőtlenebb, külső, azaz világpolitikai és világgazdasági okok, valamint a reméltnél lassúbb belső — termelés és termékszerkezeti — változások miatt. Eredmények és gondok, jó irányok és kedvezőtlen hatások együttes jelenléte jellemző mai gazdasági helyzetünkre, azaz nem lettek uralkodóvá — meghatározóvá — a kívánt változások. Mert megőriztük az ország fizetőképességét —, ami bizonyos szakaszokban rendkívüli erőfeszítéseket, intézkedéseket és népszerűtlen lépéseket is szükségessé tett —, de a nemzetközi versenyképesség sajnálatosan lassan változik áz elengedhetetlen irányban, arányban. Minden elosztás alapja, a nemzeti jövedelem 1984-ben 800 milliárd forint feletti összeget tett ki. Értékteremtő munkánkkal nehéz terepen jártunk, járunk. Figyelmeztető volt, hogy a párt XII. kongresz- szusának évében, 1980-ban a nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalékos növekedéssel szemben csökkent, nem érte el az 1979. évit. Meglehetősen kedvezőtlen volt tehát a hatodik ötéves terv starthelyzete. A szocialista gazdaságban rejlő erőkre, a tartalékokra azonban fényt vet, hogy 1981-ben a nemzeti jövedelem gyarapodása elérte a tervezettet, 1982-ben meghaladta ... ám 1983-ban ismét élesebbé váltak a feszültségek — a növekedés csupán 0,4 százalékot tett ki —, majd tavaly újból sikerült a tervezettnél nagyobb haladást felmutatni. Kellemetlen társ Nemcsak a nemzeti jövedelemnél, hanem az anyagi ágazatoknak szinte mindegyikénél tapasztalhattuk ezt a — viszonylag — erőteljes ingadozást, a tervezett és a tényleges mértékek eltérését. A középtávú program például az ipar termelésnövekedését 19—22 százalékban látta megszabhatónak, s bár az árukibocsátás bővült — az egy foglalkoztatottra jutó termelés pedig kimondottan gyorsan emelkedett —, a tényleges eredmény ennél szerényebb, hiszen az ipar bruttó termelése 1981—1982-ben 2,4—2,4, 1983-ban 0,9,1984- ben 3 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Kellemetlen társ volt végig az időszak minden esztendejében a külkereskedelmi cser ear ányromlás. Tavaly például érzékeny árveszteségeket szenvedtünk el az élelmiszerek kivitelében, szinte minden árucikk olcsóbb volt, mint 1983-ban. Ennek ismeretében értékelhetjük súlyának megfelelően azt a tényt, hogy 1984- ben a nem rubel elszámolású kivitelben az 1983-ast meghaladó többletet tudtunk elérni. Az 1983-as összeg: 13,2 milliárd forint. A kongresszus évében, 1980-ban még 18,2 milliárdos passzívum állt a külkereskedelmi forgalom egyenlegében. Nem ez volt a csúcs! Az 1978-as volt az, 59,9 milliárdos mínusszal... Az ilyen és hasonló tények, adatok világítják meg azoknak a társadalmi erőfeszítéseknek, áldozatoknak a szükségességét és egyben hasznát, amelyeket ezekben az esztendőkben tettün'- hoztunk — a beruházások visszafogásától a fogyasztói árszínvonal jelentős növekedéséig —, amelyek a szó szoros értelmében próbái voltak a társadalom teherbíró képességének, ugyanakkor igazolói is a nagy feladatok, nagy célok által megtartott nemzeti egységnek. Beérve a hivatkozz nyi példával. A szakemberek egy része — nem alaptalanul — sikerágazatként emlegeti a mezőgazdaságot. S valóban, a szélső ;éges időjárási viszonyok ellenére a külső egyensúly javításában jelentős szerepet vitt, ugyanakkor megteremtette — tiszteletet követelő áldozatos munkával megtermelte a mostoha természeti hatások ellenére is — a zavartalan belföldi ellátás fedezeté. A gabona- termelésben például az 1985-re. előirányzott termelési színvonalat már korábban elérte az ágazat, rugalmasságból tanúságot téve, 1984-ben, amikor az állati termékek iránti külpiaci kereslet visszaesett, gyorsan megtett lépésekkel ellensúlyozta ezt az élőállatok exportálásával, azaz jól megfelelt annak a követelménynek, amelyet a párt XII. kongresszusának határozatában úgy fogalmaztak meg, hogy „a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá”. Az eredmény minősít Ha nehezen, ha lassan is, de megtanuljuk: nem a szándék, hanem az eredmény minősíti teljesítményeinket a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Igazodási, korszerűsítési törekvéseink természetesen nem korlátozódnak csakis az anyagi jellegű gyarapodásra, másfajta változtatások sora — elsőként a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az új vállalkozási formák lehetősége, a negyvenórás munkahét csökkentette időalapok ellensúlyozása — érzékelteti, gyorsabb haladásra kívánunk átváltani. Gyorsabbra, mert csakis a nagyobb tempóval érhető el, hogy a gazdálkodás legfőbb célja, az életszínvonal emelkedése szilárd alapokra támasz- kodhassék a következő fél évtizedben. Következik: TÉNYEK, TANULSÁGOKKAL M. O. N apjainkban sok helyütt látjuk — új- ságoik, folyóiratok hasábjain, az ünnepre készülő ország és benne a főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a számjegy emlékeztet. Emlékeztet bennünket a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító eseményekre. 1945. február 12-én este 9 órakor Moszkvában 324 löveg 24 össztüze köszöntötte a Vörös Hadsereg Budapestért vívott harcának győzelmes befejezését. A Szovjetunió rádióállomásai a nap folyamán közvetítették a szovjet legfelsőbb főparancsnok 277. számú külön hadparancsát, amely tudatta, hogy a Második és Harmadik Ukrán Front csapatai több mint másfél hónapos, 51 napig tartó ostrom és a nagyvárosban nehéz körülmények között vívott kitartó és kemény harcok után február 13-án befejezték az ellenség Budapesten bekerített hadseregcsoport jának megsemmisítését. Ezzel teljesen elfoglalták Magyarország fővárosát, Budapestet, a németek hadászatilag fontos védelmi csomópontját a Bécs felé vezető úton. A főváros felszabadítása három ütemben ment végbe. Január 1—10 között a peremkerületek (Újpest, Rákospalota, Kispest, Csepel, Kőbánya, Öbuda) szabadultak fel, január 11—18 között a pesti oldal belső kerületei, s ennek során a pesti gettó is. Ezt követően került sor a budai oldal teljes felszabadítására január 19 es február 13 között. 1944. karácsonyán bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje Budapest körül. December 29-én a szovjet had- vezetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztyopenkó és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezdetét vette a fővárosért indított 51 napos kemény küzdelem. A felszabadító szovjet egységek súlyos véráldoza- tot hoztak azért, hogy Budapestet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcára, házról házra folyt a közelharc a nehéztüzérség bevetése nélkül azért, hogy az ország fővárosának közművei, műemlékei, csodaszép hidjai ne pusztuljanak el. Az esztelen fasiszta rombolás azonban a Dunába robbantotta teljesen értelmetlenül a hidakat, felrobbantotta a házak tucatjait, ártatlan emberek ezreit kergette a halálba. Az ostrom alatt mintegy 28 ezer lakos vesztette életét a harci cselekmények következtében. A német fasiszta csapatok és a nyilas csőcselék romhalmazzá változtatták a fővárost. Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos országokhoz hasonlóan nemzeti felkelésre, mégis sikerült a partizánharcot megindítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari centrumokban. Ezek jelentősége azonban elsősorban politikai és nem katonai. Nem feledkezhetünk meg a budapesti akciógárdákról, a Laci, a Marót, a Szír csoportról, az újpesti partizánok nagyszerű akcióiról, a kispest-kőbányai csoport tevékenységéről és a Budai önkéntes Ezrednek a nemzet becsületét a 24. órában mentő harcairól. 1945. február 13-án felszabadult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tornyosultak a szinte megoldhatatlannak látszó súlyos nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, temetetlen halottak; nem volt víz, villany, gáz. Járványveszéllyel kellett számolni. A felszabadított városban sem kenyér, sem élelmiszer-tartalék nem volt. Éhínség fenyegette Budapest sok száz ezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss emléke. Ilyen körülmények között kellett megindítani az életet. A kommunisták kezdeményezésére, a szovjet városparancsnokság segítséget nyújtott ahhoz, hogy az éhezés megszűnjön, megkezdődhessen a romok eltakarítása, az új élet építése. (v. s.) Negyven éve szabadult fel Budapest
