Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. február 2. Napi gondunk: a tömegközlekedés Körjárat, csomópont, menetidő A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet tiszateleki édes­ipari üzemében csehszlovák exportra készítenek „Diet drops” diabetikus cukorkát. Az üzemben napi két műszak­ban másfél tonna cukorkát gyártanak. Képünkön: mérlege­lik és csomagolják a cukorkát. (Császár Csaba felvétele) Perek a szállítókká/---------------------------------­A gyár és a város Juttatás óvodának, iskolának Nyírbátor három legna­gyobb üzeme a Minőségi Cipőgyár, a Csepel Fúró­gépgyár és a növényolaj­gyár. Gyakran hallunk hírt az itt elért eredmé­nyekről, fejlesztésekről. De hogyan segítik a gyárak a város fejlődését? A cipőgyárban dolgozik a legtöbb nő. így teljesen érthető, hogy évek óta patronálják az 5. sz. óvo­dát és a 3. sz. iskolát. Ingyen adják a gyár autó­buszát környezetismereti kiránduláshoz, üzemláto­gatáshoz. A cipőgyár kör­nyezetének városképileg megfelelő rendezését saját erőből végzik. Az eredmé­nyesen működő városi sportkört 1985-ben 100 ezer forinttal támogatják. A munkaverseny során kép­ződő összegekből szociálpo­litikai intézményeket is támogatnak: erre 50 ezer forintot szánnak. A moz­gássérültek klubját ez év­ben 10 ezerrel segítik. A fúrógépgyár jelentős anyagi támogatást nyújt a lakásépítésekhez, állan­dó kapcsolatot tart a 2. sz. óvodával és a 2. sz. is­kolával is. Számukra játé­kokat készítenek, elvégzik azok szükséges karbantar­tását is. A gyár klubházá­ban városi rendezvények­nek is helyt adnak. Állan­dó helye van itt pl. a gye­rekklubnak. A gyár ad otthont az ipari tanulók szakmai képzésének, kizá­rólagosan magára vállalva annak terheit is. A növényolajgyár 1'985- ben a Fáy úti 100 sze­mélyes óvoda építéséhez 200 ezer forinttal járul hozzá. Ugyancsak jelentős összeggel 250 ezer forint­tal támogatja a szenny­víztelep megépítését is. (kovács) V _____________/ Február 1-én munkaérte­kezleten találkoztak Nyíregy­házán a Hazafias Népfront megyei székházában a négy szomszédos megye nyári közművelődési és olvasótá­borainak vezetői. A tapasz­talatcserén szó volt többek között azokról a már bevált közösségi formákról, amelyek jól segítik a fiatalok felké­szítését a táborozásra. Ha a Szabolcs Volán igaz­gatójához érkezett vala­mennyi kérdésre konkrétan válaszolnánk, a hétfői és keddi lap után még egy hé­tig mindennap erről találhat­tak volna terjedelmes írást olvasóink. Ezért inkább egy kis összefoglalóra teszünk kísérletet. Tesszük ezt azért is, mert vannak egy rövid mondattal is megadható vá­laszok, mint például: azért nincs szombáton iskolabusz, mert nincs tanítás, vagy azért nincs nyáron hét vé­gi fürdőjárat Hajdúnánásra, mert eddig nem kérte senki, a vállalatnál pedig nem gon­dolták, hogy ilyen igény is van. Nyáron már lesz busz a fürdőzőknek. Vannak persze más jelle­gű, nem a Volán, hanem ál­talunk kicsinyesnek tartott ötletek: induljon a busz há­rom perccel később a tejpor­gyár felé, amit már csak azért sem lenne célszerű tá­mogatni, mert senkinek nem lesz abból baja, ha nem két, hanem öt perccel a munka­kezdés előtt ér be a munka­helyére. Teljesíthetetlen kérések is érkeztek: ma még megoldha­tatlan, hogy teljes körúti körjárat közlekedjen mind­két irányba, de a körgyűrű teljes kiépítésével Bujtost is érinti majd a nagy körjárat. Szinte" a teljesithetetlénség határát súrolja a járatkima­radások megszüntetése, mert bár nem ez a jellemző, kü­lönösen nem a városi közle­kedésben, mégis előfordul­hatnak nem várt műszaki hibák. Ebbe a csoportba so­rolható a 8-as busz körbejá­ratásának gondja is, hiszen Ebben az évben is nagy gondot fordítanak mind a négy megyében a hátrányos helyzetű fiatalok táborozta­tására. Az általános és kö­zépiskolás fiataloknak már hagyományosan szervezendő táborokon kívül a cigányfia­taloknak is indítanak olvasó­tábort. a kisvasúti csatlakozás, az Ifjúsági park és a Krúdy- szálló jelentős utasforgalma látná kárát ennek, nőne a menetidő, és ez automatiku­san csökkentené a járatsű­rűséget. Vagy például az sem telje­síthető, hogy az 5-ös vagy 5/A-s járat érintse az Észa­ki körutat, s nemcsak azért, mert nincs szükség újabb városnéző járatokra, hanem mert a Vasvári és Rákóczi utca rendezetlen, illetve a Mező út—Rákóczi út túlzsú­folt csomópontját érintenék ezek a buszok, s ez növelné késésük lehetőségét. Hasonló gondok miatt nem lenne cél­szerű a 2-es autóbuszt a Ber­csényi utcai megálló felé ve­zetni, meg aztán e megálló­hely annyira telített már, hogy a város úthálózatának átalakulásáig nemigen lehet ezzel a kéréssel foglalkozni. Természetesen nemcsak nyíregyházi kérések érkez­tek, Záhony, Zsurk, Tisza- szentmárton, Eperjeske, Ti- szamogyorós és Mándok la­kói is sűrűbb járatot kér­tek, ám a vasúti és az autó­busz-menetrendek egybeve­tésekor kiderült," hogy bár­melyik helyről vagy vonat­tal, vagy busszal időben el­juthatnak akár a korábbi, akár a későbbi munkakez­désre az iskolába, a gyógy­szertárba, és a fogorvoshoz is. A nyírbogdányiak a Nyír­bátorból érkező és Nyíregy­házáig közlekedő autóbusz indulási idejét szeretnék 10 perccel korábbra tétetni, ám ez olyan körültekintő vizs­gálatot igényel, hogy csak az új menetrend készítésekor lehet rá visszatérni, mint ahogy a rókabokori lakók kérésének is a menetrend- változáskor tud a Volán ele­get tenni. Nem tudnak vál­toztatni egyelőre a 17-es au­tóbusz vonalának hosszán sem, csak ha a szélsőbokori út is bekapcsolható lesz a városi tömegközlekedésbe. A rozsrétszőlőiek kérésének megoldása is későbbre ma­rad, ugyanis ahhoz, hogy a régi 4-es út mentén lakó uta­sokat is be tudják hozni a városba, a rozsrétszőlőiek- nek néhány perccel többet kell utaznia. Az a sóstóhegyi lakos, aki a 22-es járat 7 órakor indu­ló buszát 6,50-kor szeretné indíttatni, kedvező választ kaphatott volna, ám éppen a sóstóhegyiek — a körzeti népfrontbizottság és a ta­nácstagok — kérésére indult a járat 7 órakor. Voltak a Volán igazgató­jának válaszai között „igen”- ek is. Például 9,50-kor még egy járatot indítanak majd a 2-es vonalon, ha lesz ró igény, meghosszabbítja a vállalat az 5/A-s busz üzem­idejét is, hogy azok a szü­lők, akik Örökösföldről Jó- savárosba hordják a gyer­mekeket óvodába, bölcsődé­be, ők is átszállás nélkül jussanak haza. Akadt olyan kérés is, ame­lyik talán nem lett volna, ha a dolgozók nemcsak ma­gukért emelnek szót, hanem esetleg " munkahelyük is, amikor a menetrend készíté­sének idején megkérdezik. Például a baktalórántházi Vertikálnál dolgozó ófehér­tóiak kérése is ilyen, bár megoldása nem egyszerű fel­adat, hiszen a Nyírbátorból induló é3 oda visszaérkező busznak vonatokhoz is csat­lakozni keli.' A sok kérdésből kiderül, hogy van gond mind a vá­rosi, mind a helyközi autó­buszközlekedésben, a vála­szokból pedig, hogy nem minden a Volán vállalat ve­zetőinek szándékán múlik. Járataiknak munkaidőhöz, tanítási időhöz, vonatokhoz kell alkalmazkodni, pénztár­cájuk pedig meglehetősen lapos marad még az ár­emelés után is, s ha nem csökken az utazók száma, egy év alatt mindössze egyet­len csuklós busz telik ki a nagyobb bevételből. Furcsa, história. Így emle­getik a Nyíregyházi Kon­zervgyárban azt az esetet, mikor egy vagon áru 45 na­pig bolyongott Záhony és An­gyalföld között, míg végre eljutott a címzetthez. A „kí- sértetvagont” — gyomrában több, mint 218 ezer forint ér­tékű meggy-, szilva- és cse­resznyebefőttel — üres va­gonként kezelték ... Mire megérkezett a Zöldért buda­pesti vásártelepére a portéka egy része tönkrement: ripi- tyára törtek az üvegek. Közel 27 és fél ezer forint volt a kár ebben a szállít­mányban — mutatja a per­iratokat dr. Rába Judit, a konzervgyár jogtanácsosa. — Ennek felét készségesen meg­térítette a MÁV, a többit viszont nem akarta kifizetni mondván, hogy törékeny volt a rakomány. Pert indítottunk a vasút ellen. Több hónapos huzavona után a múlt év ele­jén végül a mi javunkra dőlt el az ügy. Tavaly 71 pert indított a gyár a MÁV ellen, melyek közül 69-et megnyert. Ugyan­akkor a vállalat ellen 12 per indult — például a Volán Vállalat, vagy a Füszént kez­deményezésére — szintén szállítás közben keletkezett károk miatt. Ez a 12 ügy ki­vétel nélkül a konzervgyár javára dőlt el. Ami kedvező: a múlt évben egyszer sem nyújtottak be keresetet a vállalat ellen minőségi kifo­gás miatt. — Harmadik éve dolgozom a vállalat jogtanácsosaként. Először is „kirafináltam” ma­gam, vagyis megtanultam az összes szállításra vonatkozó jogszabályt, rendeletet — mosolyog dr. Rába Judit. —A szállítmányokat az előírások­nak megfelelően csomagol­juk, postázzuk. Ha tehát me­net közben sérül az áru, azért rendszerint nem min­ket terhel a felelősség. Ha a szállítók nem veszik figyelembe, hogy törékeny a küldemény, s vonatrendezés közben összeütköztetik a va­gonokat, súlyos károk kelet­kezhetnek a rakományban. Nem szólva a dézsmálásokról, melyek ellen az ólomzár sem nyújt mindig biztos védel­met. Ha pedig valaki meg­bontotta a vagont, akkor me­net közben könnyen leborul­hatnak a sérülékeny üvegek. — Tavaly 200 vagonban tört az áru — mondja a sta­tisztikát a jogtanácsos. — Az ezer forint alatti vesztesége­ket automatikusan jóváírja a gyár. Sajnos, a legtöbb eset­ben ettől nagyobb károkról van szó. Megesik, hogy a szállító a panaszunkra azon­nal megtéríti a kárt. Ám az esetek jelentős részében a bíróság segítségét kell kérni. Tavaly 1984-ben — a nyer­tes perek révén — 460 ezer forint kártérítést kapott a Nyíregyházi Konzervgyár. Tennivaló — sajnos — lesz bőven az idén is. (házi) A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban 220 millió forintos beruházásból bővi- tették az ipari szennyvíztisztítót. A korszerű berendezéssel hosszú távon megoldódott a gyógyszergyár szennyvíztisztítása. Felvételűnk a központi műszerszobában készült Szűcs Imre művezetőről. (Elek Emil felvétele) flz olvasótáborok előkészítése B. J. A tárgyalóteremből Tőrrel támadott A családi dráma több mint tíz éve kezdődött. Akkor, amikor Csurkó István, most 36 éves kisvárdai lakos mértéktelenül in­ni kezdett, s agresszív maga­tartása miatt felesége lehetet­lennek tartotta vele az együtt­élést. Próbálkozott Csurkó két alkalommal is elvonókezeléssel, de ez nem vezetett eredményre, sőt 1983 nyarán munkaterápiás intézeti gyógykezelésére is indít­ványt tettek. Közben felesége beadta a válókeresetet. A bíró­ság felbontotta a házasságukat, három gyereküket az anyánál helyezte el, kötelezte Csurkót 1251 forint tartásdíj fizetésére, az asszonyt pedig feljogosította a lakás kizárólagos használatá­ra. Kimondta, hogy Csurkó ma­ga köteles gondoskodni elhelye­zéséről, s 30 nap alatt el kell hagyni a lakást. Ez nem úgy sikerült, ahogy az ítéletben szerepelt, mert Csurkó nem ment el otthonról, megrongálta a bútorokat, meg­öléssel fenyegette az asszonyt és szándéka akkor sem válto­zott, amikor közveszélyes mun­kakerülésért és veszélyes fenye­getésért elzárták 30 napra. A la­kásból csak akkor távozott, ami­kor bevonult a nagyfai munka- terápiás intézetbe, ám innen többször hazaengedték, s mivel ilyenkor nem ivott, már-már a volt felesége is bízni kezdett abban, hogy helyreállíthatják az együttélést. Ezt kívánta volna a három gyerek érdeke is. Tavaly nyáron azonban már látható volt, hogy nem lesz semmi Csurkó megjavulásából. Szabadsága alatt újból egyfoly­tában ivott, elölről kezdődtek otthon a cirkuszok, majd ami­kor visszament Nagyfára, fenye­gető leveleket írt volt feleségé­nek, hogy megszökik az intézet­ből és „kinyírja” őt és saját magát is. Az asszony bevitte a fenyegető leveleket a rendőr­ségre, a rendőrség intézkedett is: felhívta a nagyfai intézetet, hogy ne engedjék haza Csurkót, de mintha semmi nem történt volna, szeptember 18-án Csurkó ismét hazaérkezett. Hazaengedé­sének indoka „családi problé­mák rendezése” volt. Csurkó rendezte. Alighogy ha­zaért, nyomban megkereste volt feleségét munkahelyén, hogy ál­lítsák vissza az együttélést, de mivel az asszony nem volt haj­landó rá, egy tőrkéssel fenye­gette meg; ha nem fogadja visz- sza, megöli. Éjszakára nem is volt hajlandó távozni a lakás­ból, sőt, míg le nem telt öt nap szabadsága, végig volt fele­sége lakásán tartózkodo.tt, az utolsó napon pedig letépte fele­sége ruháját, rátérdelt és meg akarta fojtani. Az asszony min­den erejét összeszedte, lelökte magáról volt férjét, és elmene­kült egy szomszédhoz. Értesítet­ték a rendőrséget, Csurkót őri­zetbe vették, majd visszaszállí­tották a nagyfai intézetbe. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin táfíácsa Csurkó Istvánt ember­ölés bűntettének kísérletében ta­lálta bűnösnek, ezért 4 évi sza­badságvesztésre ítélte, 4 évre el­tiltotta a közügyektől, és elren­delte kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. nieneiraio ^ csatlakozni

Next

/
Oldalképek
Tartalom