Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
1985. február 12. Kelet-Magyarország 3 A szakszervezetek és a horgászmozgaiom Több, mint hobbi A HDNNIACOOP kisvárdai baromfi-feldolgozó üzemében műszakonként 42—44 ezerbaromfit dolgoznak fel konyhakészre. (Császár Csaba felvétele.) Tél a gyümölcsösben A fa élni akar Vásárosnaményban várják az újabb enyhülést Tél van, ez elvitathatatlan. Ha pedig tél van, akkor hideg is van. Ez a mostani január, február igazán megmutatta. mire képes az évszak. Esett a hó, volt mínusz huszonhat fok a határban, sőt néhol talán még ettől is több. A hó szerencsére jótékonyan beborította az őszi vetést, mintegy betakarva a fiatal növényeket. Ám a gyümölcsfák már sokkal védtelenebbek a fagytól, s bizony a hosszantartó, alacsony hőmérséklet károsítja a rügyeket. KÉTÁGÚ CSELEKVÉS EGYESÍTÉSÉT jelentette az a megállapodás, amelyet a közelmúltban kötött a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsának titkársága és a horgász-szövetség megyei intéző bizottsága. Az együttműködésről szóló határozat a két szervezet helyi tennivalóit jelöli meg kettős céllal. Az egyik: o dolgozók és családtagjaik szabadidejének eltöltése, felüdítő, egészséges természeti környezetben. A másik: ennek a természeti környezetnek a védelme, amit SZOT- elnökségi határozat sorolt a szakszervezeti tennivalók közé. Felvetődhet a gondolat, hogy a kemény munkát kívánó gazdasági feladatok közepette miért került előtérbe a szabadidő, a horgászmozgalom, és ezekkel párhuzamosan a környezet- és természetvédelem? Éppen azért, mert a dolgozók és családtagjaik jobb életkörülményeinek megteremtése a végső cél. Mert a megfelelő környezetben eltöltött pihenés után újult erővel lehet visszatérni a munkahelyekre. A horgászmozgalom társadalmi jelentősége megnövekedett. A szervezett horgászok negyedmilliós táborához négyszer-ötször annyi családtag és barát tartozik. Közös kirándulásaik, hétvégi túráik, a fizetett szabadság idejére szervezett táborozásaik eddig is jelentősen kiegészítették a szervezett üdültetést. A családi és közösségi együttlétek a vízparti majálisokon, horgásztanyákon vagy akár nomád sátortáborokban — jelentősen túlnőtték a korábbi elképzeléseket. Közösségszervező erővé, gondolkodást alakító tényezővé váltak. Vonzásuk, az egész mozgalom vonzása megnövékedett. Számításba vehető az a halzsákmány is. amely enyhíti a háztartások gondjait. A megye nyolcezres horgásztáborának évi másfél száz tonna körüli halfogása nyolcmilliós értékkel gazdagítja a családok étlapját. ENNÉL NAGYOBB JELENTŐSÉGE VAN ANNAK, hogy a horgászok olyan vizeken teremtettek halbőséget, ahol a halállomány már kiveszőben volt, vagy éppen tavakat létesítettek, kemény munkával, terméketlen, víznyomásos területeken. A környezet- és természetvédelem tevékeny részesei lettek azzal, hogy óvják vízi, vízparti paradicsomaikat, vigyázzák élőlényeit. Mindezt saját forintjaikból, jó néhány helyen jelentős anyagi áldozatok árán teszik. Bár egyre több példa van arra, hogy vállalatok, ipari üzemek, termelőszövetkezetek pártfogolják, szak- szervezeti bizottságaik révén anyagilag is segítik a horgászmozgalmat. Mint például a SZÁÉV, a tiszavasvári Alkaloida, a záhonyi vasút- ' igazgatóság, a fehérgyarmati téglagyár. Ennek továbbfejlesztésére törekedve és határozattal is mozgalmi keretekbe foglalva kezdte el együttműködését a megállapodó két szervezet. Egyrészt lehetővé teszik, hogy a vízi környezetben lévő vállalati, szakszervezeti üdülőkben, hétvégi kirándulóhelyeken a horgászat is a kikapcsolódás formája legyen. Másrészt újabb területek bevonásával növelik a vízparti pihenés és horgászat lehetőségeit, főként a Tisza és a Szamos körzeteiben, a tavak, holtágak, víztározók mellett. Kiemelve a városok közvetlen környékét és kihasználva a nyíregyházi Bujtos és a sóstói üdülőkörzet adottságait. Előmozdítják,'hogy a horgászegyesületek újabb vízterületeket vehessenek kezelésbe, azokon halasítsanak és kulturált pihenési lehetőségeket teremtsenek. Arra törekszenek, hogy a városok és üdülőterületek melletti vizek elsősorban a pihenés, a horgászat céljait szolgálják. Az együttműködés célja, hogy a gyermekek és kis jövedelmű nyugdíjasok számára minél több kedvezményes lehetőség legyen és a fiatalok, szakmunkástanulók is részesei legyenek a vízparti szabadidős és horgászprogramoknak. A SZAKMAI SZAKSZERVEZETEK, a szakmaközi bizottságok és a vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságok, a vállalati, üzemi, termelőszövetkezeti vezetők és horgászegyesületek együttműködését koordinálja a megállapodás. Megjelölve a környezet- és természetvédelem teendőit is, hogy a dolgozók és családjaik egészséges környezetben tölthessék pihenőidejüket. A program megvalósítása az 1990- ig érvényes megállapodás szerint — nagy közösségi haszonnal jár majd. Pristyák József Az almafák metszését január közepén kezdték a vá- sárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A napközbeni mínusz tizenöt fokban a legedzettebb ember is nehezen végzi ilyen időben a munkát. Aztán jött egy enyhülés, s most ismét hó borítja a gyümölcsöst, .visz- szatért a hideg is. Álma a tárolóban — Háromszázhetvenegy hektár az almásunk — mondja Zentai Gyula, a szövetkezet elnöke, — ebből kétszáz Hektár intenzív koronaformájú. Nem mondom, amint újra enyhül az idő, egyetlen szabad percünk sem lesz, de mi mar most így számolunk ezzel. Vagyis a munkaszervezésnél figyelembe vesszük. A gyümölcstermesztők mellett mozgósítjuk a traktorosokat. fogatosokat, a női dolgozókat, akik metszeni tudnak. A naményiaknak tavaly rekordtermésük volt almából. 7760 tonnát takarítottak be. Ennek a tizedrészét a Hungarofruct tuzséri hűtőházában tárolták, amit szovjet exportra szállítanak. A nagy termésből fakadóan — figyelembe véve az alma ciklikusságát — az idén kevesebb gyümölcs várható. Viszont a hideg miatt nem lehet a szokásos módon megmetszeni a fákat, több rügyet kell hagyni a vesszőkön. Mert ezzel biztosíthatják az idei termést. Ugyanis nem mindegyik rügy károsodik, s nem is egyformán. Így az el- fagyottak mellett ott vannak az épek is. Holy és atka ellen fagy Szóval nem könnyű dolog a metszés most. Szemre azt képtelenség megállapítani a nyugalmi állapotban, melyik rügy él. melyik fagyott meg. Ellenben a hideg nemcsak a rügyeket, de a károsítókat és a kórokozókat is megtizedelte. A lisztharmattal ugyan a legkevesebb a gond. viszont ezt szinte teljesen elintézte a fagy: a vesszők végein telelnek át. azok pedig jócskán átfagytak. A fuzikládi- ummal már más a helyzet. Ez a gomba a lehullott leveleken ,,húzza meg magát", azt viszont vastagon fedi a hó, elősegíti az áttelelést. Erre már most fel kell készülni a gazdaságokban, s rögtön az első leendő alkalommal védekezni ellene. — Az állati kártevők közül nem sok éri meg a tavaszt — így Kozák Károly, a szövetkezet növényvédő szakmérnöke. majd folytatja. — A lombosía-fehérmoly. az atkák és más károsítok nem kívánták ezt a hideget, de a mi szempontunkból jól jött. Persze azt most még nem lehet megmondani, mi várható tavasszal, a nyáron, hogyan kell majd permetezni. A téli fagy is okoz kárt. de mindig nagyobb kárral jár a virágzáskor bekövetkező tavaszi fagy. Riigyvizsgálat a Nyírkertnél Messzemenő következtetést nem lehet levonni a hidegből. Vásárosnaményban is, máshol is jóval mínusz húsz fok alatt volt többször a hőmérséklet januárban, ám a fa annyira akar élni, hogy képes kiheverni a leghidegebbet is. Különösen azok, amelyek időben ..felkészültek" a télre, amelyekről még szeptemberben leszedték az almát. Azokon a rügyek teljesen kifejlődtek, amit a hosszú ősz még elősegített. Rügy- és vesszövizsgálattal megállapítható a fagyás mértéke. Ezt elvégzi a gazdaságnak a Nyírkert gyümölcstermelési rendszer. s ez alapján már kerek képet kapnak tél tábornok csínyte- véséröl. Sipos Béla Rendszeresen vizsgálják az építkezéseken használt építő- és vegyianyagok minőségét a SZAÉV szakipari laboratóriumában. Képünkön: Tar Attila laborvezető ajtók, ablakok festékmintáinak rétegvastagságát vizsgálja. (GB) A minap ajándékba kaptam egy szellemes önvizsgáló szerkezetet. A lényege az, hogy kis korong elforgatásával egy skála megmutatja az elfogyasztott italféleség lebontásának mértékét, a testsúly és az ivástól eltelt idő függvényében. A skála használatával egyszerűen leolvasható, hogy én, a 75 kilómmal fél deci konyak, vagy két deci bor, illetve egy üveg sör elfogyasztása után 3 órával már kocsiba ülhetek, mert a szervezetem már lebontotta az alkoholt. Viszont egy liter bor elfogyasztása után még 12 óra elteltével sem szabad vezetni. Vagyis egy „rövidített" éjszakát követő reggel kocsiba ülni — még „ittas vezetés"-nek minősül. És mégis hányán megteszik. Viszont miért karamboloznak az antialkoholisták? Mert nemcsak szesszel él az ember — van, aki indulatokkal mérgezi magát. Én is készítettem egy másik praktikus skálát, amely kimutatja az ember mérgezettsé- gi szintjét „pumpában” kifejezve. 0,6 százaléknál magasabb a vér cukor szintünk ha reggel azt mondja az asszony — ma megint nem ereztelek eléggé, amikor hozzámbújtál; ha a főnök És ott van a fizikai fáradtság — az is veszélyforrás. Kimutatja egy másik Szabadalmam: egy hónapi éjszakai hánykolódás amiatt, hogy az asszony mért nem jött még haza a moziból, vagy egy hetes gyötrődés azon, hogy ki lesz az új osztályvezető — (lehetséges, hogy az a rohadt, törtető Nyaldosy?); vagy kétAutósok, figyelem! a minap azt mondta: nézze, Kovács elvtárs — maga ebben a negyedévben nem kap prémiumot, mert a múltkor öt percet késett: vagy ha az első esőtől beázott a lakás. Ilyenkor legalább olyan rosszak az ember reflexei, mintha ivott volna. órás értekezlet után közvetlenül — amikor a Bla-bla- termelés előtt álló feladatokat vitatták meg — nein szabad volán mellé ülni.. . A szerelmi állapotok különböző fokozatai is legalább ilyen veszélyesek. A volán mellett elábrándozó nagylány, vagy a légyottra száguldó férfi ugyanolyan veszélyforrás a közlekedésben, mint a részeg ámokfutó. 10 perccel a sötét nézőtérről kijövet, az első csók után, vagy a nászéjszakai kóstolót követő fél órában, vagy a félrelépés kimagya- rázásának tervezgetése közben á gépkocsivezetők véralkoholszintje a megengedett mérték felett van. Hát ezért van az a sok karambol, mert vagy igyekvő az ember és dolgozik, töri magát, vagy szerelmes és emészti magát, vagy iszik és kábítja magát. Az egyik közeli barátom mindegyiket művelte, és mégse érte sokáig semmi baj. Kivétel erősíti a szabályt — gondoltam. Végül mégis elérte a végzet — mégpedig gyalog. A kedvesének a férje — merő fáradtságtól — elütötte a járdán. Kulcsár Attila JEGYZETEK Három forintért A könyvtári statisztikából fogalmazott hírt lapunk csütörtöki számából ismerem: „Népszerű a könyvtárközi kölcsönzés megyénkben. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár tavaly 873 kötet könyvet kapott, 734-et pedig továbbított hazai és külföldi könyvtáraknak — az olvasók igényei szerint.” E hírünk utolsó félmondatában a magyar közművelődési könyvtári rendszer lényege, tartalma sűrűsödik. Mert mi is ennek a könyvtár- közi kölcsönzésnek a jelentősége? Az, hogy az olvasó akár különleges; ritka igényeit is kielégítse. Az, hogy a hazai közművelődési könyvtárhálózat bármely országos hatáskörű vagy vidéki (megyei, városi, községi) könyvtárába évente 3 forintért beiratkozó felnőtt olvasó azonnal bekapcsolódhat — igényei, ku-, tatási céljai szerint — a világ tekintélyes könyvtári szervezetébe. Ha érdeklődéséhez, kutatásaihoz a nyíregyházi vagy csengeri olvasónak olyan könyvekre van szüksége, amelyek — tegyük fel Párizs vagy Leningrád könyvtárában található — nincs akadály: az olvasóhoz legközelebbi könyvtár számára a könyvtárközi kölcsönzés rendszerében megszerzi a művet vagy eredetiben, vagy mikrofilmen. Tudniillik hazánkban az Országos Széchenyi Könyvtár szervezi, irá- nyíta ezt a nemzetközi könyvkölcsönző szolgálatot. És az idézett hírben még egy érdekesség rejlik. Több száz könyvet küldött el a mi megyei könyvtárunk 1984- ben hazai és külföldi könyvtáraknak. Jelzi ez a tény azt, hogy könyvtárunk gyűtemé- nye — bizonyára sok helytörténeti mű — iránt ország-világ szerte érdeklődnek kutatók, olvasók. Szerény, de kitapintható példája ez annak, hogy egy tájegység (nevezzük vidéknek) miként kapcsolódik, forr egybe a nemzeti és az egyetemes kultúra áramkörével. w ígéret T eljes, mértékben egyet- p értek hírszerkésztő kollégámmal, aki lapunk szerdai számában így fogalmazott: ,.A több mint 23 millió forintos létesítmény átadását jövő év augusztusára ígéri az építkezés fővállalkozója." Egészen pontosan az „ígéri" szó használatával értek egyet, s nem azzal a ténnyel, hogy a fővállalkozó csak ígéri, nem pedig kijelenti. hogy átadja az iskolát. Kollégám, aki építőipari ígérgetéseken, határidő-módosításokon, az anyag és a szervezés hiányán nevelkedett, tapasztalatból tudja, hogy így kell fogalmazni, különben ha nem ezt teszi, őt, az újságírót, a lapot, a Kelet-Magyaror- szágot okolja majd az olvasó, az új létesítményre várakozó (jelen esetben a diák, szülő, pedagógus), ha netán mégsem augusztus lesz aZ átadásból. Ez a kis „ígéri” szócska felment minket a mástól átvállalt tájékoztatási felelősség alól. Szó sincs persze arról, hogy kételkednénk a fővállalkozó ígéretében, mindössze arra vágyakozik az újságíró, hogy egyszer jöjjön el a kijelentőmód ideje, s megszűnnek az ilyen feltételes módon — ha nem is nyelvtani értelemben — fogalmazott hírek. Szilágyi Szabolcs
