Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
XLII. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 13., kedd Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Bútoriparunk gondjai Az országgyűlés ipari bizottsága hétfőn a fa- és a bútoripar helyzetével, további feladataival foglalkozott. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes elmondta a képviselőknek, hogy a szóban forgó két ipari területen 719 faipari üzem működik, 225 bútorgyártó egység termel, s mellettük 3800 kisiparos készít bútort. Összesen 46 ezer ember munkájáról van szó, s ez évente 27 milliárd forint termelési értéket jelent, amelyet 13 milliárd forint értékű eszközzel állítanák elő. A két ágazat közös feladata a lakosság ellátása faipari termékekkel és bútorral; s különösen az utóbbit — az egyre több új lakás nyomán — növekvő igények szerint kell teljesítenie. Bár az. elmúlt években dinamikusan nőtt a bútorgyártás — se termékek árai tavaly csak 2 százalékkal emelkedtek — a lakosság kevésbé érzi a javulást, mert szerény a választék olyan keresett cikkekből, mint például a konyhabútorok, a gyermekbútorok, nincs elegendő fém- és műanyag bútor. Javíthatják a bútorellátást, bővíthetik a választékot a bútorkereskedelem és a bútoripar olyan közös vállalkozásai, mint például a Do- mus Lakberendezési Áruház Vállalat és a Bútorkereskedelmi Vállalat összefogása: tőkés piacokról együtt vásároltak egyes termékrészeket, így bútorlapokat és különféle szerelvényeket, amelyekből a hazai ipar állította elő a készterméket. Kívánatos lenne hasonló kooperáció létrehozása a szocialista országok bútortermelőivel is. Mindenképpen indokolt a hazai kooperáció bővítése is, mind az ipar és a kereskedelem, mind az iparvállalatok között. Már csak azért is, mert a kereskedelmi igényeket a belföldi termelők ajánlata mennyiségben kielégíti, de választékban az ipari kínálat egyes termékeknél — ilyenek például az elemes szekrénysorok, konyhai berendezések, stílbútorok — eltér a kereslettől. Zárszámadásokról jelentjük Növekvő termésátlagok, nyereséges gazdálkodás Az elmúlt héten több termelőszövetkezetben tartottak zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Ezeken a tagság meghallgatta* a vezetőség beszámolóját a tavalyi gazdálkodásról és döntöttek az idei feladatokról. A RAMOCSAHÄZI RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZET területét tekintve ugyancsak a kisebbek közé tartozik, ám az eredményük tiszteletet parancsoló. Az elmúlt évben 61 millió forint termelési értéket produkáltak, tizenhárommillióval többet mint 1983-ban, s az eredményük megközelíti a 8 és félmilliót. Ez pedig majd’ duplája az 1983. évinek. Ezek után nem véletlen a 33 tonnás burgonyahozamuk, a hektáronkénti 25 tonna alma, vagy 252 hektár átlagában a 4,4 tonna búza, a brokkoli pedig nyolc hektáron egymilliós árbevételt produkált. Ezek a növények, valamint a százhúsz dolgozót foglalkoztató cipőfelsőrészkészítő üzemük járult legnagyobb mértékben az eredA vásárosnaményi üveggyárban belföldi megrendelésre dzsemes üvegedényeket készítenek. A tetszetős kis edényekhez esztergált fafedelet és kanalat is gyártanak. Képünk: Mester Nelli minősíti a lekvártartókat. (Elek Emil felvétele) ^ mény kialakulásához. A termelőszövetkezet a tagjainak segíti a termékforgalmazást. Tavaly már összesen huszonhárommillió forint értékű mezőgazdasági terméket adtak el. A KÓTAJI EGYESÜLT ERŐ TERMELŐSZÖVETKEZET zárszámadását bizakodva hallgatta a tagság. A munkájukról volt szó, az általuk elért kiváló eredményekről. Mert a tavalyi nyereségük 21 millió 350 ezer forint volt, és ez több mint a nyolcada a termelési értéknek. Ennek megfelelően 47 ezer 551 forint jutott egy dolgozónak 1984-ben, s tíz százalékos részesedést fizettek. A szövetkezetben az idén 1200 hektár kukoricavetést terveznek, hattonás hozammal. A másik fő növény a búza, ebből 871 hektárt vetettek az ősszel, a tervükben 4,1 tonnás átlagtermés szerepel. Háromszáz tehenet tartanak, a fejési átlagtervük négyezer liter. Két préssel bővült a termelőszövetkezetben a gu- miabroncs-futózóüzem, emellett a-hulladékbél feldolgozó és a faüzemük is jelentősen hozzájárul majd az 1985-ös eredményes termeléshez. A NYÍREGYHÁZI SÁGVÄRI termelőszövetkezet ötezer hektáron gazdálkodik, s tavaly megduplázták az 1983-as esztendő eredményét: 22,6 millió forint nyereséget értek el. A szántóföldi növénytermesztés minden idők legjobb eredményét produkálta. Színié valamennyi növény többet termett egy tonnával a két évvel ezelőttinél. Búzából 5,3, rozsból 3,8, árpából 4,3, kukoricából 6,1 tonnás átlagtermést értek el. Nem maradtak el sokkal emögött az állattenyésztők sem, különösen a juhászati ágazat. A szövetkezet sörpalackozója ugyancsak növelte 1984-ben a termelését, jelentősen emelkedett az építőipari tevékenység, valamint a lakossági és közületi szolgáltatás, a szállítás. Erős szél • Járhatatlan utak • Sok gond a közlekedésben Újra fámád a fél! Sok fagyos, jeges napot megéltünk már a télen, de olyan kellemetlen időjárás még nem volt az, idén, mint amilyen vasárnap és hétfőn köszöntött ránk. Amellett, hogy erősen lecsökkent a hőmérséklet, egyszerre lendült támadásba a viharos erejű szél és a hóesés. A nyíregyházi vasútállomáson is sok munkát adott a váltók javítása és tisztítása. A nyíregyházi meteorológiai állomás körzetében szombaton reggel kezdődött a hószállingózás. Aznap estére aztán olyan erős lett a hóesés, hogy vasárnap délelőtt már 12 centiméteres vastagságú fehér lepel borította az utakat, földeket, épületeket. A hőmérséklet vasárnap estétől kezdve fokozatosan csökkent. Hétfőn hajnalban mínusz 14 fokos hideget mértek, amely nap közben sem enyhült. A járókelők ettől sokkal hidegebbnek érezték a levegőt a viharos erejű, óránként 70 kilométeres sebességű szél miatt, amely szombaton este kezdődött, s hétfőre sem vesztett erejéből. Nágy gondot okozott a hó, a szél az utakon. A 15—35 centis hóból néhol egy méter magas torlaszokat emeltek az erős'széllökések, s hiába hangzott el a rádióban vasárnap többször is a felhívás, hogy aki teheti személy- gépkocsival ne induljon útnak, semmit nem használt, csak az utak tisztítását nehezítették a hóban ragadt kocsik. Hétfőn reggel a 4-es úton is elakadt járműveket kellett kerülgetni, de az ismétlődő hóátfúvások elhárítása is állandó munkát adott a Közúti Igazgatóság hómaróinak, hogy legalább egy nyomon szabaddá tegyék az utat. Az erős szél hatására a 41. sz. főközlekedési úton Napkor és Baktalórántháza között kisebb hóátfúvások nehezítették a forgalmat, melyek elhárítását folyamatosan végezték. Hétfőn délelőtt a Rakamaz —Tiszaeszlár és a Tiszaesz- lár—Tamás-bokor közötti bekötő út volt nehezen , járható, Paszab—Ibrány, a Beszterec —Kék, a Dombrád—Gégény, Kisvárda—Jéke és a Nyírlövő—Aranyosapáti közötti út pedig járhatatlanná vált. Nagyon nehezen volt járható a Szabolcsbáka—Gem- zse közötti bekötő út. A fe- renctanyai, valamint a gyulatanyai, polyákbokori, cigánybokori bekötő utak szintén járhatatlanok voltak. A többi bekötő út személy- gépkocsival nagyon nehezen járható, sőt, az erős széllökések miatt várható, hogy ezen utak még nehezebben lesznek járhatók, annál is inkább, mivel a Közúti Igazgatóság gépparkját a főközlekedési utak forgalmának fenntartása köti le. A hideg miatt nem némul- tak el telefonok a megyében, a TITÁSZ-nak viszont akadt munkája, mert az Oros irányában húzódó 20 kilovoltos elosztóvezeték napkori leágazásában oszlopkapcsoló-szalagszakadás volt. A hibát kijavították. Mándokon és Fé- nyeslitkén a kisfeszültségű vezeték szakadt el. A TI- TÁSZ szakemberei Ibrány- ban egy 35/20 kilovoltos állomást nem tudtak megközelíteni. E térségből ugyan áramkimaradást nem jelentettek, de a TITÁSZ dolgozóinak nap mint nap valamennyi, a megyében lévő ellenőrző állomást meg kell vizsgálniuk. Hétfőn reggel Ibrányban ezt nem tudták megtenni, ezért a környék áramellátásáról sem tudtak meggyőződni. A hóvihar miatt sok lakossági bejelentés érkezett. A jelzett hibák többsége hamar kijavítható, hiszen általában a szél összeverte a vezetékeket, s emiatt a szakaszbiztosítók kioldottak. Rengeteg gondot okozott a közlekedésben a zord idő. Hiába turáztatták vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 20—30 percenként a járművek motorját a Volánnál, számos autóbusz el sem tudott indulni. Több jármű pedig menet közben akadt el például Tiszabercelen, Bujon, Tiszaeszlárnál. Kisvárda, Záhony és Dombrád térségében hétfőn hajnalban és reggel szinte egyáltalán nem volt buszközlekedés. Ebben a térségben 35 járat maradt ki. Rengeteg zavar volt Nyíregyházán és környékén is, ahol 47 helyi és 21 távolsági járat maradt ki. Nem sok szerencsével jártak azok a buszok sem, melyek nekivágtak az utaknak, hiszen a helyi járatok általában 5—15, a helyköziek pedig 10—30 perces késéssel értek célba. A Volán 5-ös számú Vállalat a zavarok enyhítésére valamennyi tartalék járművét munkába állította. Több városi autóbuszt is vidékre küldtek az elakadt, illetve elromlott járatok helyettesítésére. A Volán segítséget kért a honvédségtől is, ahonnan négy terepjárót küldtek a bajba jutott autóbuszok mentésére. Megfeszített küzdelem kezdődött a vasúton is a hó. a fagy ellen. Rohambrigádokat szerveztek a pályamunkásokból, s mozgósítottak mindenkit, akit csak lehetett a hóakadályok megszüntetésére, illetve a váltók megtisztítására. A vasutasok munkáját nagyban nehezíti a viharos szél, amely újra és újra befújja hóval a síneket, vasúti berendezéseket. Vasárnap este még nem volt jelentősebb késés a vasúti közlekedésben. Hétfőn hajnalban és reggel annál nagyobb zavarok keletkeztek. A vásárosnaményi, mátészalkai vonatok átlagosan 1—1 órával, a Záhony felől érkezők mintegy 2 órával, a Szabolcs- és a Tokaj-ex- pressz száz-száz perccel később érkezett a megszokottnál. A 10 óra 55 perckor induló nyírbátori vonat kimaradt. A Debrecenből érkező szerelvények pedig 240, 180, illetve 40—40 perces késéssel futottak be Nyíregyházára. (Folytatás a 4. oldalon) Dolgozik a közúti igazgatóság hómaró gépe — tisztítják a Tiszavasvári utat. (gb.)
