Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

2 Kelet-Magyaromág 1985. február 4. Akupunktúra—magyar módra DR. EKE KAROLY, A MAGYAR RADIO TUDOMÁNYOS FÖMUNKATARSA NYILATKOZIK A HÉTFŐI KELET-MAGYARORSZAGNAK Nemrégiben 26 tagú ma­gyar orvoscsoport járt Kí­nában. Köztük volt dr. Eke Károly, a Magyar Rádió tu­dományos főmunkatársa is, akivel most Budapesten, Bródy Sándor utcai szerkesz­tőségi szobájában beszélge­tünk. — Kmtjártunfckor célunk az volt, hogy ezt az ősi gyó­gyítást megismerjük, s a Magyarországon hasznosít- hatókat elterjesszük. Tapasz­talataim szerint az akupunk­túra olyan ősi tudomány, amely mögött tekintélyes fi­lozófiai háttér van. Az ázsiai kultúrának is sajátos formá­ja a kínai filozófia. Hogy érzékeltessem: ha egy kínai­tól kér valamit az ember, akkor ő nem ugrik fel, nem rohan, hanem egy hagyomá­nyos, ősi ritmusban tűnik el, s ugyanebben a ritmusban, de hihetetlen gyorsasággal jön vissza, hogy teljesítse a kérést. Ez a mentalitás is sugallja a követelményt: él­je bele magát az orvos a gyógyításnak ebbe a formá­jába. — De képes-e ilyesmire az európai orvostudományon nevelkedett, európai menta­litású orvos? — Nagyon nehezen. Kíná­ban először 5 évig jár egye­temre az orvosjelölt, s ott általános orvosi képesítést nyer. Ezt követően 3 év alatt fejlődhet szakorvossá: bel­gyógyásszá, sebésszé... És csupán mindezek után kezd­het hozzá az ősi, hagyomá­nyos orvostudomány tanul­mányozásához. Ily módon te­hát az európai orvosnak is olyan esélye van az aku­punktúra elsajátításában, mint kínai kollégájának. Dr. Eke Károly, a Magyar Rádió tudományos főmunka­társa. egyetemen is. Ugyanakkor a február 21-én kezdődő cseh­szlovákiai akupunktúra kongresszusra 80 magyar szakember jelentette be rész­vételét. — így tehát illegális, til­tott és az etikai bizottságok által is szankcionálható tevé­kenységről van szó? — Pillanatnyilag szemet hunynak felette, bár minden­ki tudja, hogy folynak aku- punktúrás gyógykezelések. Amikor az akupunktúra vi­lágkongresszuson, Szófiában összejött az IBUSZ által szervezett magyar onvoscso­port, javaslatot tettek, hogy a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége létesítsen aku­punktúra szekciót vagy tár­saságot. Ott történhetne a képzés, továbbképzés és az alkalmazás ellenőrzése is. A szövetség elnöksége el­küldte az indítványt az Egészségügyi Minisztérium­hoz. Maga a miniszter hosszú időn át ellenezte a gyógyeljárás bevezetését. Korábban kijelentette: szak­értői csoporttól kapott olyan véleményt, hogy tiltsa be az akupunktúra alkalmazá­sát, mert a tűszúrás ter­jesztheti a járványos máj­gyulladást. Azt is közölte, hogy a gyógyeljárást ellenző szakértőket és az alkalmazás híveit az újságírók vitán lát­hatják vendégül. — Ügy tudom, ez a vita sohasem jött létre ... — Igen. Es ez azt bizo­nyítja, hogy a hazai aku­punktúrával foglalkozók nin­csenek felkészülve erre. ★ Az interjú pár nappal dr. Medve László egészségügyi miniszter január 30-ii parla­menti sajtótájékoztatója előtt készült. Ekkor kiderült, hogy az akupunktúra hívei nyitott kapukat döngetnek. A mi­niszter ugyanis kijelentette: „Ellenezzük, hogy egyesek megfelelő ellenőrzés nélkül pénzszerzésre használják az akupunktúrát. Megfelelő kö­rülmények között, kontroll mellett és tudományos igénnyel végzett akupunfctú- rás gyógyításra azonban van lehetőség.” Szilágyi Szabolcs----------------------------------------s Magdi f Jtedves Olvasó! Hosz­fC szú, kemény tél lesz. Honnan tudom? Hát Magditól. Ö az idöjárásjó- som. Vasárnap délelőtt elha­tároztam: megfejtem, mit hoz a jövő, mármint az időjárás. Kimentem a sós­tói vadasparkba, megáll­tam Magdi, a barnamedve „barlangja”, ketrece előtt és vártam, vártam. De ő ki sem mozdult a „háló­szobájából”. Gondolom azért, mert úgy vélte, mi­nek menjen ki az árnyé­kát nézegetni, amikor már régen tudja, amit tud. Vagy azt határozta el: „amiért és ameddig ott állsz öcsém, már csak azért sem megyek ki ...” Mihalecz János, az ál­latgondozó hozott neki főtt marhahúst, almát, sárga­répát. — Amikor ennivalót ho­zok, .mindig kijön — mondja. — Lakmározik, majd vizet iszik és vissza­megy. De most nem, most sem­mire sem hederít. Magdi, Magdi! — szólítgatja az állatgondozó, de hiába. Azért nehogy valamiféle turpisság áldozata legyek: s egy nemlétező medvét várjak, belestem a barlang vasajtajának egyik nyílá­sán. Magdi a szalmán bé­késen, a világgal mit sem törődve pihent. A sötét he­lyiségben csak a villogó szemeit láttam. — Hosszú, kemény tél lesz? — néz rám és kér­dezi Mihalecz János. — Lehet — mondom —, csak az a kérdés: Magdi­nak hihetünk-e? (cselényi) v__________________________/ Laki Sándor és Gyetvai Gyöngyi „C”-kategóriás nyíregy­házi páros rumbabemutatója. (Elek Emil felv.) Csárdás és cha-cha-cha Táncverseny volt Nyíregyházán r 'i Tőketársulás sír-nevet alapon ___________________^ Panzió hiteiből —:■ És a magyar orvosnak? — Magyarországon pilla­natnyilag nincs semmiféle hivatalos fórum, ahol el le­hetne sajátítani ezt a gyógy­módot. Azok az orvosok, akik innen-onnan szereztek képzettséget, átmeneti, s nem egységes tematika alapján kidolgozott képzést nyertek. Hazánkban ráadásul kevere­dett a „nyugati” akupunktú­ra és az ősi kínai akupunk­túra. — Mi a kínai orvosok vé­leménye rólunk, a mi gyógyí­tásunkról? — A kínai orvostudomány befogadta az európai medi­cinát. Az életmentéshez az európai eredményeket alkal­mazzák. Például agyvelő- vagy agyhártyagyulladás ese­tén a penicillinnel mentik meg a beteg életét. De utó­kezelésre más módszert ajánl, illetve egyáltalán ajánl lehetőséget a keleti gyógyá­szat: az agytrombózis utáni állapotokban a bénulás és a következmények rendbehozá­sára az akupunktúra óriási lehetőséget tartogat. — Adtak-e tanácsokat a kínaiak a magyar akupunk­túra hívei', művelői számá­ra? — Vuxiban, a kínai gyó­gyászat ősi központjában a vezető professzor, a hagyo­mányos gyógyítás nemzetkö­zi szaktekintélye hallgatva a magyar „szakemberek” kér­déseit, ellenvetéseit, úgy fo­galmazott, hogy mindenek­előtt meg kell tanulnunk az akupunktúra alapelemeit. Azt tanácsolta, hogy szak­képzett kínai professzorok vezetésével kellene tanfolya­mokat szervezni Magyaror­szágon és vizsgához kötni a gyógymód alkalmazását. Sem vizsga, sem tanfolyam nincs Magyarországon. Az orvosok arra építve, hogy a h y pókra- tesi eskü szellemében joga van az orvosnak belátása szerint a beteg hasznát je­lentő legmegfelelőbb gyógy­módot választani, alkalmaz­zák is az akupunktúrát. Mégpedig kizárólag magán­rendelőkben, s mindenféle kontroll nélkül. Egyetlen or­vosnak van hazánkban okle­•vele arról, hogy elvégezte Kínában az akupunktúrás tanfolyamot, s arról is, hogy taníthatja ezt a gyógymódot Eddig ahhoz szoktunk hoz­zá, hogy az OTP hitelt ad, s ha nem fizetjük, letiltja a fizetésünkből, vagy behajtja a kezesen. Ma azonban a vál­tozások korát éljük, s ez nemcsak az állampolgárok számára kínál nagyobb lehe­tőségeket, hanem az Országos Takarékpénztárnak is. A Pénzügyminisztérium felha­talmazása alapján olyan banktervékenység­re is vállalkozhatnak sir­nevet alapon, amire korábban nem, s elv­ben az is előfordulhat, hogy elvész a befektetés. E banktevékenységet bo­nyolító vállalkozói iroda hi­teleket nyújthat egyéni és társas vállalkozások részére, tőketársulásra, tőkebefekte­tésre, innovációval összefüg­gő tevékenységre, érték­papírügyietek, leasing-ügy- letek, factoring-ügyletek le­bonyolítására is. Az egyik első tőkebefekte- téses vállalkozás már a meg­valósítás útján jár: az apa- gyi, a sényői, a napkori tsz és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság a vállalkozási irodával egy gyorsfagyasztó alag­út megépítésére társult. Az alagút az apagyi Meleg­hegyen épül meg. A 200 ton­na kapacitású mélyhűtő tá­roló a négy mezőgazdasági nagyüzem szervezésében te­lepített bogyósgyümölcsök, zöldségek tárolására és az ér­tékesítés előkészítésére szol­gál. Természetesen lehetőséget biztosítanak más tsz-ben, kis­gazdaságban, vagy szakcso­portban megtermelt bogyós gyümölcsök átvételére és forgalmazására is, ha a tőke­társulás termékei nem tölte­nék ki a hűtőház kapacitását. A beruházás mintegy 38 millió forintba kerül, s úgy .tervezik, hogy az üzemnek már az idén dolgoz­nia kell. Hitellel támogathat a ta­karékpénztár ipari és szol­gáltatási tevékenységet, vagy olyan termelésbővítéseket, amelyek gazdaságosak és az előállított termékek külső pi­acon, vagy itthon jól értéke­síthetők. Hitelt nyújtanak olyan szolgáltatások bővítésé­hez, amelyek ez idő szerint a lakosság igényeit nem tud­ják kielégíteni. Különböző termékek gyártásának kapa­citásnövelését is elősegíthe­tik. A mezőgazdaság területén azokat a hiteligényeket elé­gíthetik ki, amelyek állami gazdaságokkal, tsz-ekkel. vagy feldolgozó vállalatokkal kötött szer­ződéses termelés, vagy ál­lattartás céljára létrejött vállalkozási szerződésen alapulnak és a hiteligényük meghalad­ja a mezőgazdasági kölcsön címén nyújtható maximális összeget. A kereskedelmi és vendég­látói tevékenységek sem ma­radnak ki a sorból, igényel­hető hitel panziók, fogadók létesítésére, esetleg új keres­kedelmi, vagy vendéglátó egység létrehozására. A vállalkozói iroda tőkéjé­vel társulhat már működő egyéni és társas magánvál­lalkozásokba, vagy azok bár­mely szakaszába is bekapcso­lódhat. Adhat pénzt beruhá­záshoz, vagy csak termelés támogatására, esetleg egy-egy termék forgalmazására, de részt vehet az iroda alkalmi vállalkozásokban olyan esetekben, ha az üzlet lebonyolításához átmenetileg forgóeszköz nö­velése, vagy -beruházás szük­séges. A magánvállalkozók inno­vációs tevékenységét kívánja elősegíteni az iroda azzal, hogy találmányok, szabadal­mak megvalósításához, pro- totípúsok elkészítéséhez nyújt anyagi hozzájárulást. Az értékpapírügyietek a la­kosság befektetésére szánt pénzének összegyűjtését je­lenti, a leasing-ügyleten pedig általában haszonbérleti szerződést kell érteni. Ennek több formája lehetsé­ges, például gépek, berende­zések bérbe adása, vagy az úgynevezett ingatlan-leasing. A factoring finanszírozási ügyletek során az iroda meg­előlegezheti, vagy megvásá­rolhatja ügyfele követelése­it és az ezzel kapcsolatos kockázatot is. Az OTP megyei igazgató­ságai gyűjtik össze az igényeket, s juttatják el elbírálásra a pesti irodának. Szabolcs me­gyéből több, főként az inno­vációval összefüggő javaslat került az iroda elé, de tőke- befektetéses, sőt faktori ügy­let iránti igény is érkezett a megyéből, (balogh) Nézőnek, szurkolónak kel­lemes szombati élményt, a 30 versenyző párosnak a kate­góriákban való előrelépés esé­lyét, értékes pontjait nyújtot­ta a nyíregyházi „Váci Mi­hály” Művelődési Központ hangversenytermében tartott klubközi táncverseny. Az E és a D—2 osztályban Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Nádudvar, Nyír­egyháza táncospárjai indul­tak: délelőtt 11 és délután 4 óra között az angolkeringő, a csárdás, a cha-cha-cha és a jive ritmusára, dallamára gyűjtögették a pontokat az ország tekintélyes táncpeda­gógusaiból álló zsűritől. A versenyt több kitűnő páros — közöttük a nyíregyháziak is — a felsőbb kategóriákba (D—1 és D—2) soroltatás di­csőségével zárta. A szép mozgás, a táncmű­vészet rajongói a sportverse­nyek izgalmával vetekedő fe­szültséggel követhették ked­venceik „futamait”. Ezért is elgondolkodtató a rendezvény iránti mérsékelt érdeklődés — a sok üres szék a nézőté­ren. (Talán a Bergendy tv- tánciskola megteszi hatá­sát . ..) A legszebb élményt a ver­senyszámok közötti bemuta­tók kínálták: a szünetben ma­gas színvonalú bemutatót tartottak a nyíregyházi tánc­klub „C” osztályos párosai, Mezősiné Bak Júlia táncpe­dagógus tanítványai és egy budapesti „Sonderklasse” pá­ros. Ha pontozták volna a kö­zönség rokonszenvét, kétség­kívül a legifjabbak, a kapos­vári Márcz Tamás—Papp Tí­mea páros kapta volna a dí­jat. A versenyzés életkori alsó határát csak lábujjhe­gyen elérő kislány és párja polkabemutatójával tapsvi­hart aratott, a versenyben pedig szélsebesen feljutott a magasabb osztályba, noha mindössze egy esztendeje tán­colnak. A verseny — tehetséges nyíregyházi párosaival is —• bizonyította: városunkban magas fokú amatőr táncmoz­galom van kibontakozóban. A legközelebbi esemény: már­cius végén D—1 és C-kategó- riás verseny a Koronában. (sz) A tárgyalóteremből Kerülték a munkát... Ha van szerencsés ember a bűnözők között, akkor az a há­rom, akiről most szó lesz, an­nak nevezheti magát. Az ok egyszerű: őket még a Büntető Törvénykönyv módosítása előtt ítélték el. Ha január elseje után álltak volna a bíróság elé, na­gyobb árat fizettek volna csa­vargó életmódjukért. Bogdán József 34 éves bünte­tett előéletű — szakmája szerint betanított tetőszigetelő — több mint két éve döntött úgy, hogy ezután nem dolgozik. Azóta mindössze kilenc napot volt a göngyölegellátó és fafeldolgozó szövetkezet kemecsei telepén munkaviszonyban, de mivel itt is általában ittasan jelent meg, természetes volt, hogy hamar elküldték. Bogdánt próbálták jobb belátásra bírni a rendőr­ségen is, ahol közveszélyes mun­kakerülés szabálysértése miatt 30 nap elzárással sújtották. Ez sem használt, azóta is csavarog, lop, s ha pénzhez jut, nyomban el is issza. A bíróság hét hónap sza­badságvesztésre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyektől és el­rendelte kényszergyógyítását is. Horváth Mihály 21 éves érpa­taki lakos még a felnőtt kor alsó határát sem várta ki első bünte­tésével : a fiatalkorúak bírósága javítóintézetbe utalta lopás mi­att, azután szabadságvesztést is kapott jármű önkényes elvitelé­ért. Horváth is megismerkedett már a közveszélyes munkake­rülőknek kijáró fogdával, de a 40 nap neki sem használt, azóta sem vállal munkát. Nagyanyja nyugdíjából szerzett kisebb ösz- szegeket, s hogy nagyobb ösz- szeghez jusson, betört az újfe­hértói takarékszövetkezethez, s három számológépet ellopott. Horváthra 8 hónap szabadság­vesztést szabott ki a bíróság és egy évre eltiltotta a közügyektől. Tóth István 29 éves tiszadadai lakos hatszor volt már büntetve rablásért, lopásért és közveszé­lyes munkakörülésért, de úgy látszik, nem vette el kedvét a börtönélet. Szabadulása óta még alkalmi munkát sem végzett. Büntetése 10 hónap szabadság- vesztés és egy évre eltiltották a közügyektől. A közvélemény élénken reagál az ilyen emberek viselkedésére, a társadalom élősködőire. Ezért január elsejétől az új Büntető Törvénykönyv szigorúbb bünte­tés kiszabásával próbálja jobb belátásra bírni a társadalmi nor­mákkal szembehelyezkedőket. Most már két évig terjedhet a kiszabható szabadságvesztés ide­je, de a szabadságvesztés mellett szigorított javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést is kiszabhat­nak a bíróságok. Lehet, hogy a büntetési tétel emelkedésétől automatikusan nem csökken majd a munkakerülők száma, de legalább olyan magatartási sza­bályokat ír elő, amelyek kiját­szása egyenesen és hosszabb időre a szigorított munka vég­zéséhez vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom