Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

XUI. évfolyam, 47. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. február 26., kedd A gép nyelvén 3 ó játéknak tűnik, amikor szinte gomb­nyomásra minden­féle kimutatásokat lehet készíteni, táblázatokban mutatható meg, hogy pél­dául mennyit futottak a buszok, milyen kihaszná­lással közlekedtek a te­herautók. Korántsem já­ték, de kedves a szem­nek, ha a menetlevél alapján számlát' készíte­nek, nem kell asztal fölé görnyedve sok-sok ember­nek lepedőnyi számításo­kat végeznie. Ám a szá­mítástechnika se nem já­ték, se nem szórakozás a Szabolcs Volánnál, hanem egyre inkább a gazdálko­dás, az irányítás olyan szerves része, amely hoz­zájárul a mai eredmények eléréséhez. Néhány éves tapasztala­tot szereztek eddig a szá­mítógép felhasználásában a Volánnál. Biztosan vol­tak olyanok, akik kezdet­ben félve, idegenkedve fogadták a legújabb tech­nika betörését, míg mások túlzott reményeket táplál­tak, azt hitték, ezzel egy csapásra megoldódik (mert megoldja a gép) minden gond. Pedig a va­lóság valahol a kettő kö­zött van. Ami változás, hogy mind a felső, mind a középve­zetők egyre inkább mun­kájuk szerves részeként alkalmazzák a számítás- technikát. A vállalatnál olyan számítógéphez értő, programokat készítő szak­emberek gyűltek össze, akik jó partnerek ebben, így pontosan meghatáro­zott kérdésekre pontos választ kaphatnak mind a napi irányításban, mind a távlati célok kimunká­lásában. A közelmúltban a Vo­lán elektromérnökei olyan változtatásokat hajtottak végre a számítógépen, hogy annak kapacitása duplájára növekedett. Nyilván azért, mert ezt is hasznosítani tudják. Mel­lette személyi számítógé­peket is szereztek be, s hogy ezeket használni tud­ják, a Vezetőknek inten­zív tanfolyamokat szer­veztek. Nem csak nap­közben, hanem szombaton délelőttönként is tanulják a programnyelvet. Készí­tenek olyan kisebb prog­ramokat, amelyeket a na­pi munkában hasznosíta­ni tudnak. így alakult ki olyan légkör, amely a számítástechnika bővíté1 sét szorgalmazza. Egyedi példából indul­tunk ki, de a Szabolcs Volán tapasztalatait több helyen lehet általánosítani megyén belül is. A gyors ütemben fejlődő, s mind inkább elérhetővé váló számítástechnika hasznát sokszor nem mérik mil­liókban, de tettenérhető megalapozott döntések­ben, világos célok megfo­galmazásában, s ennek megfelelő végrehajtásban. Lányi Botond Idegenforgalmi tanácskozás Szobakiadás és fesztiválmérleg Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszternek, az ÓIT elnökének vezetésével hét­főn a Budapest Kongresszu­si Központ Bartók-termében ülést tartott az Országos Ide­genforgalmi Tanács. Az ülés résztvevői egyebek között áttekintették a fize­tővendég-látás tavaly módo­sított szabályozó rendszeré­nek tapasztalatait. Megálla­pították, hogy az elmúlt egy év alatt 67 százalékkal nőtt a fizetővendéglátó-helyek száma. Tapasztalható, hogy az utazási irodák a korábbi­nál lényegesen nagyobb mi­nőségi és szolgáltatási igényt támasztanak a szobakiadók­kal szemben. A beszedett adót az új szabályozás sze­rint a helyi tanácsok kapják, és ez jelentősen hozzájárul fejlesztési lehetőségeik gya­rapításához. A továbbiakban a tanács a budapesti tavaszi feszti­vál négyéves tapasztalataival foglalkozott, s meghatározta a rendezvénysorozat jövőjét felvázoló távlati koncepciót. A testület megállapította, hogy a BTF-nek három olyan egyedi jellemzője van, amely megkülönbözteti a világon évente rendezett mintegy há­romezer fesztiváltól: a kora tavaszi időpont, a kifejezet­ten magyar jelleg, valamint a programok műfaji sokszí­nűsége. A BTF ma már olyan vonzerő, amely képes az ide­genforgalmi holt szezonban is a hazai és a külföldi turiz­mus élénkítésére, előmozdít­ja a látogatók számára a kul­túracentrikus Magyarország- kép kialakítását) s hozzájárul új kulturális értékek létre­jöttéhez is. A programok év­ről évre több érdeklődőt von­zanak: 1981 óta 110 ezerről 750 ezerre nőtt a BTF láto­gatóinak száma. A résztve­vők egyetértettek azzal, hogy a fesztivál továbbfejlesztésé­hez elengedhetetlen a mesz- szebbre tekintő tervezés: a programot a jövőben hosz- szabb távra, három-öt évre előre célszerű körvonalazni. Többen javasolták, hogy a fesztivál legyen a jelentősebb hazai művészeti bemutatók fóruma is, valamint azt, hogy mind több vidéki város gaz­dagítsa programjaival a ta­vaszi rendezvénysorozatot. (MTI) Százötvenezres tagsággal; Jő ével zártak a takarékszövetkezetek Ismét jó évet zártak 1984- ben Szabolcs-Szatmár taka­rékszövetkezetei. Mint a MÉSZÖV legutóbbi küldött- közgyűlésén is megállapítot­ták: a megye fogyasztási szövetkezetein belül a ta­karékszövetkezetek fejlődé­se volt tavaly a legkiegyen­súlyozottabb. Taglétszámuk ma már megközelíti a 150 ez­ret, részjegyalapjuk az esz­tendő végére csaknem meg­duplázódott, az egy tagra ju­tó részjegy pedig ötvenöt százalékkal nőtt egy év alatt. A megyében jelenleg tizen­kilenc takarékszövetkezet összesen száztizenegy egysé­get működtet — tizeneggyel gyarapodott számuk tavaly is —, tizennégyféle szolgál­tatást nyújtván tagjainak. Ezek közül is az egyik leg­fontosabb a betétek kezelése, tavaly a szövetkezetek 1 mil­liárd 854 millió forintot gyűj­töttek össze, ez negyedmilli- árd forintos növekedést jelent az előző évhez képest. E minibankok szerepe azonban nemcsak annyi, hogy összegyűjtik a lakosság, első­sorban a falun élők fölösle­ges forintjait, hanem külön­féle kölcsönökkel segítenek is a pillanatnyi pénzzavarral küszködőknek. Tavaly példá­ul 330 millió forintot vehet­tek fel a rászorulók a taka­rékszövetkezetek pénztárai­nál, ahol 33 ezer embernek adtak kölcsönt. Közülük is el­sősorban azok távozhattak innen tele bukszával, akik termelést segítő, különféle szolgáltatásokat javító, lakó­ingatlanok karbantartását szolgáló kölcsönt kértek. A takarékszövetkezeteink tavaly ötféle szolgáltatással bővítették tevékenységi kö­reiket, az idén viszont to­vábbi újdonságokkal lephetik meg tagjaikat. Egyebek mel­lett április 1-től mód nyílik arra, hogy hosszú lejáratú hiteleket folyósítsanak, s a korábbinál is nagyobb figyel­met fordítanak majd a ház­táji és kisegítő gazdaságok, az új vállalkozások finanszí­rozására. (bg) A munkaverseny eredményeiből Gyorsabb szállítás, több vagon A MÁV NYÍREGYHÁZI KÖRZETI ÜZEMFÖNÖKSÉ­GÉN értékelték a munkaver­seny részeredményeit. A munkaversenyhez a körzet­ben 38 állomás és a vontatási főnökség kollektívája, mint­egy 2200 dolgozó, közöttük 80 szocialista brigád 650 tag­gal csatlakozott. Annak idején a szocialista brigádvezetők tanácskozása vállalta, hogy az 1 millió 150 ezer tonna áruszállítási ter­vüket 1 százalékkal teljesítik túl. Ezt nemcsak elérték, ha­nem jelentős mértékben túl is teljesítették. Különösen ki­emelkedő munkát végeztek a nyíregyházi, kisvárdai, a báktalórántházi és a tiszalö- ki állomások dolgozói, szo­cialista brigádjai. Vállalták a szocialista bri­gádok, hogy a vagonok tar­tózkodási idejét 0,5 százalék­kal csökkentik. A teljesítés eredményeként több vagon állt rendelkezésére a fuva­roztatóknak, így 3 százalék­kal csökkent ebben az idő­szakban a kocsiállások szá­ma. A személyszállításból ere­dő bevételi tervet 4,9 száza­lékkal teljesítették túl, mely 7 millió forint többletbevétel­nek felel meg. Az értékelés azonban megállapítja: a sze­mélyszállítás kulturáltságát tovább kell javítani, különö­sen a téli időszakban. Tár­sadalmi munkában 240 dol­gozó segítette az értékelt idő­szakban a személykocsik bel­ső takarítását. Villamos energiából és gázolajból 0,5 százalék meg­takarítását vállalták a körzet vasutas dolgozói, melyet szin­tén teljesítettek. Ebben a leg­kiválóbb munkát a mozdony- vezetők és a kisegítő sze­mélyzetek nyújtották, akik­nek ezért 742 ezer forintot fi­zettek ki. Vásárosnaményban Filep Andrásné a nadrágkészítő szala­gon az egyéni munkaversenyt az elmúlt évben már több­ször is megnyerte. Idén januárban is ő vehette át a győze­lemért járó jutalmat, (gb) A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben részt vett, sikereket elért szocialista brigádok és dol­gozók között az őszi csúcs- forgalomban nyújtott mun­kájukért 520 ezer forint ju­talmat fizettek ki. A VOR VASAROSNAMÉ- NYI GYÄRÄBAN két éve indítottak szocialista munka­versenyt. Ennek célja a tel­jesítmény növelése és a mi­nőség javítása volt. Az el­múlt esztendőben hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója és a XIII. pártkong­resszus tiszteletére kibővítet­ték a vállalásokat: szigorí­tották a teljesítményekhez kapcsolódó minőségi köve­telményeket. Ezek jól szol­gálják azt a célt, hogy a gyárból minél több kiváló minőségű ruha kerüljön a külföldi és a hazai piacokra. A munkaversenyt az üzem­ben területenként és egyé­nileg is rendszeresen, havon­ta értékelik és jutalmazzák. Nagyobb megbecsülést // fegyelmezett, jó munkának Ülést tartott a népfront megyei bizottsága Hétfőn ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A testület elsőként megemlékezett a kö­zelmúltban elhunyt Hársfalvi Péterről, a megyei bizottság és megyei elnökség tagjáról. Emlékének egyperces néma felállással adóztak a résztvevők, munkásságát jegyzőkönyv­ben örökítették meg. Ezt követően tájékoztató hangzott el a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. A megyei bizottságot ez­után Lakatos András, a me­gyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta az elmúlt év gazdasági eredményeiről és az idei esztendő feladatai­ról. A résztvevők megvitat­ták a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai tennivaló­it. Javasolták, hogy a váro­si, városkörzeti és községi népfrontbizottságok tűzzék napirendre a népgazdasági, megyei és helyi gazdasági terveket, a megvalósítás he­lyi feladatait. Széles körben magyarázzák az érdekviszo­nyokat, a népgazdasági ér­dek elsődlegességét, az or­szágos és a megyei tervek FIAT A MŰHELYBEN. Szorgalmas munka zajlik a csengeri Lenin Tsz műhelyeiben: tavaszra készítik elő a gépeket. Itt van a két olasz FIAT erőgép is, ezek egy éve ke­rültek a tsz-hez, az IKR-rendszer keretében. A korszerű masinák garanciális javítása után a hozzá tartozó vetőgépeken a sor, ezeket gondozza Molnár Dániel és Páji István. (Elek Emil felvétele) összhangjának szükségessé­gét. A feladatok között ka­pott helyet, hogy a népfront segítse a közvélemény for­málását, a népgazdaság hely­zetének reális megítélését. A mozgalom egyik fontos területe a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése, az üzemi és szövetkezeti irányí­tás korszerűsítésének tudato­sítása. Tervszerű és céltuda­tos meggyőző munkával olyan légkör megteremtésén kívánnak fáradozni a nép­frontbizottságok, aktivisták, amely eredményeként na­gyobb megbecsülést kap a fegyelmezett, jó munka. Megkülönböztetett módon szükséges segíteni a telepü­léseken a reális célok meg­fogalmazását, a területfej­lesztési hozzájárulás rend­szerének, funkciójának meg­ismerését és elfogadását. Az ülésen a gazdaságpoli­tikai feladatok megvitatása és program elfogadása után a testület jóváhagyta a me­gyei bizottság ez évi és az elnökség első félévi munka­tervét. Az ülésen ezt köve­tően személyi ügyben dön­töttek. Dr. Szeifert Gyula, a népfront eddigi megyei el­nöke a fővárosba költözött, ahol az Országos Vízügyi Hi­vatalban kapott fontos be­osztást, ezért kérte megyei elnöki tisztéből való felmen­tését, melyet a megyei bi­zottság elfogadott. Szeifert Gyula több mint két évtize­des közéleti munkásságát Soltészné Pádár Ilona, a nép­front megyei titkára méltat­ta és az országos tanács ne­vében átadta a Népfront­munkáért kitüntető jelvényt. A népfront megyei elnöki tisztét a választásig dr. P. Szabó Gyula alelnök látja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom