Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

1985. február 25. Kelet-Magyarország 7 Az első edzés szombaton délelőtt a Vasvári Pál gimnáziumban. Ma délután Küldöttközgyűlés az NYVSSC-nél Ma — hétfőn — délután 15,00 órától tartja küldöttközgyűlését a szakszervezetek megyei taná­csának székházában a Nyíregy­házi Vasutas-Spartacus SC. A küldöttközgyűlés értékeli a pi­ros-kék sportegyesület elmúlt négy esztendei munkáját, vala­mint meghatározza a következő esztendők tennivalóit is. Majd megválasztják az ország kiemelt egyesületei közé tartozó klub új tisztségviselőit. Szövetkezeti sakkbajnokság Sakkbajnokságot rendezett szombaton a MÉSZÖV és a KPVDSZ a megyei szövetkezeti csapatok részvételével. Eredmé­nyek : Női egyéni: 1. Szép Erzsébet (Mátészalkai ÁFÉSZ), 2. Fábián Andrea (Demecseri Iskolaszövet­kezet), 3. Beregszászi Ildikó (Zöldért). A csapatversenyt a Mátészalkai ÁFÉSZ nyerte. Fér­fi egyéni: 1. Jaczku András (Baktalórántházi ÁFÉSZ), 2. Nagy Lajos (Tiszavasvári ÁFÉSZ), 3. Závodny János (Baktalórántházi ÁFÉSZ). A csa­patverseny győztese a Baktaló­rántházi ÁFÉSZ. Francia röplabdacsapat ven­dégeskedik szombattól Nyír­egyházán. Az NYVSSC meghí­vására töltenek itt egy hetet, s viszonozzák a nyíregyháziak múlt évi ott-tartózkodását. Roncqból, az észak-franciaor­Szép sikerrel fejezte be a Ta­nárképző Főiskola női NB I-es kosárlabdaegyüttese a tavaszi idényt, s bizakodva várhatják az újrendszerű rájátszásos mérkő­zéseket. Hazai pályán 43 pont különbséggel győzték le vasár­nap délelőtt a Zalaegerszegi TE csapatát. TKF—Zalaegerszeg 89:46 (43:22). Városi stadion játékcsarnoka, 400 néző. Vezette: Szász, Buda- novics. TKF: Csermely (21), Szilágyi (17), Farkasinszkiné (18), Csapó (—), Dézsi (19). Csere: Homoki (2), Tóth (8), Névtelen (—), Sza­bó (4). Edző: Sasvári Andrásné. Nagy volt a tét: a tanárkép­zős lányoknak huszonegy pont­tal kellett ahhoz győzniük, hogy megelőzzék a ZTE csapatát, s előnyösebb helyzetből várhassák a rájátszást. Nos, kétszer any- nyit dobtak, s ezzel minden szá­mítást felülmúltak. Gyors táma­dásokkal szinte szétzilálták a vendég együttest, s különösen Csermely játszott nagy kedvvel. A második félidőben kilenc (!) percig nem dobtak egyetlen pontot sem az egerszegiek, mi­közben Farkasinszkiné négy há­szági belga határ mentén fekvő városkából érkeztek. — Jó a kapcsolatunk a ma­gyar röplabdázókkal — mondta megérkezésünk után Philippe Verboestraete, az Union Spor­tive Roncqvoise Klub elnöke. rompontos kosarat is elért. Jók: Csermely, Szilágyi, Farkasinszki­né, Dézsi. Vasárnap délután a Tanárkép­ző Főiskola férfi NB I-es kosár­labdacsapata is pályára lépett. Ellenfele a Kaposvári SÁÉV volt. Küzdelmes mérkőzésen csak hosszabbításban nyert a somo­gyi együttes. Kaposvári SÁÉV—TKF 86:84 (38:34, 73:73). TK-csarnok, 200 né­ző. TKF: Máthé (11). Hegedűs (8), Buskó (23), Palicz (10), Gergely (9). Csere: Vajda (3). Cseh (9), Fejes (—), Szűcs (—), Zomborsz- ki (11). Edző: Máté János. Az iramra nem lehetett panasz, inkább a helyzetkihasználások­ra. Ebben ,,jeleskedtek” a ta­nárképzősök, többször a biztos ziccert is kihagyták, ugyanakkor távolról is értek el pontokat. Viszont a 2. félidő 28. percéig a kaposváriak vezettek, attól kezd­ve felváltva a nyíregyháziak és a vendégek. A második félidő utolsó másodperceiben Zom- borszki egyenlített, ám a hosz- szabbítás öt percében teljesen szétesett a csapat, a vendégek jól tartották a labdát, s végül biz­tosan győztek. Kétszer annyit dobtak Legyőzték a nagy riválist C2ZD Biztos Taurus-győzelmek Harsányi Csabáné dobás után. Szombaton az Ózdi Kohász együttesét fogadta a Taurus NB I-es női tekecsapata. Remek já­tékkal győztek. Taurus—Ózdi Kohász 5:3 (2314:2250). Pontszerzők: Bro­zsekné 415, Kiszely Mária 399, Gyarmatiné 396. A dobogóra pályázó ózdiak el­len kijött a lépés, s a Taurus női versenyzői kitettek magu­kért. Ugyan mindkét csapatban három-három egyéni győzelem született, de a nyíregyháziak hatvannégy fával többet dob­tak, s ez mellettük szólt. Nem sikerült az NB I-es if­júsági bajnokságban a Taurus­nak legyőznie az ózdiakat. Vég­eredményben 4:0 arányban kap­tak ki — 739:612 faaránnyal. A Taurus NB Il-es férfiegyüt- 'tese az Egri Spartacust fogadta. Itt is hazai győzelem született. Taurus—Egri Spartacus 6:2 (2379:2301). Pontszerzők: Fehér 417, Hankószki 409, Mártonfalvi 402, Hegyes 392. Négy egyéni győzelemmel sze. rezték meg a győzelmet, miköz­ben három játékos 400 fa felett dobott. TRICOTEX KUPA: Kitűnő formában Pálóczi Az előző napinál is többen mentek el vasárnap a Budapest Sportcsarnokba a magyar nem­zetközi fedettpályás atlétikai baj­nokságra, a Tricotex Kupa má­sodik napján lehettek vagy négy­ezren a lelátókon. Különösen a távolugró gödörnél voltak sokan, hiszen mindenki Szalma László, s Pálóczi Gyula bejelentett Eu- rópa-csúcs kísérletére volt kíván­csi. A csalódás csaknem másfél órával a program kezdete után érte a nézőket: Szalma belázaso­dott, nem indult a Tricotex Ku­pán. A nap fénypontjának hitt tá­volugrás Szalma távollétében is jó versenyt hozott. Ez minde­nekelőtt a nyíregyházi Pálóczi Gyulának köszönhető, aki kitűnő formában szerepelt, 8,02-vel nyert, fedettpályán ilyen mesz- szire még soha nem „szállt”. Az ifjú tehetség, Szabó Zsolt, 7,74- gyel a második lett. A 60 m-es férfi gátfutás első­sorban Bakos György és a janu­ári párizsi világjátékokon ezüst­érmes spanyol, Moracho küzdel­mét ígérte. Az előfutamban Ba­kos 7,79-et, a spanyol futó pedig 7,96-ot futott. A döntőben az U. Dózsa futója már az első gátra vezető helyen ment fel, a célba- érkezéskor 7,63 mp-et mutatott az óra, ez új országos csúcs. A régi rekordot is Bakos tartotta, 1983-ban a budapesti Európa-baj- nokságon érte el. Moracho 7,67- tel második lett. — Minden esztendőben szerve­zünk egy nemzetközi tornát, amelyen indulnak csehek, bol­gárok, lengyelek, olaszok, vol­tak már brazilok, egyiptomiak is, s az idén kínai együttes is eljön, s természetesen a ma­gyarok is állandó vendégek, így a Kecskemét, a Vasas, s legutóbb a Nyíregyháza volt. A francia együttes területi bajnokságban szerepel, teljesen amatőr szinten. Iskolai tanu­lók, egyetemisták, munkások alkotják a csapatot, s céljuk, hogy az idén egy osztállyal fel­jebb lépjenek. — A bajnokság harmadik he­lyén állunk jelenleg, s megpá­lyáztuk a második helyet, ami a feljutást jelenti — folytatta a beszélgetést az elnök. — Nép­szerű nálunk a röplabdázás, igaz nem lehet összehasonlíta­ni a labdarúgással. Viszont a városunkban nagyon szeretik. Emellett több szakosztályunk van még: labdarúgás, kosár­labda,* kerékpározás, motoro­zás, úszás és birkózás. — Hetente két edzést tartunk — mondta a csapat edzője, a fiatal testnevelő tanár, Pierre Millescamps. — Ez bizony ke­vés, több kellene, de a játéko­sok nagyon leterheltek, ugyan­akkor kevés a terem is. Azért mindent elkövetünk, hogy jól felkészüljünk a mérkőzésekre, sikerüljön a tervünk, az egy- gyel magasabb osztályba való feljutás. Ezután a játékosokról beszélt Pierre Millescamps. S mintha egy magyar edző beszélt vol­na. Azt mondta, hogy na?v. problémájuk az, amikor már sikerült egy jó játékost kine­velniük, jön egy nagyobb csa­pat és elviszi. Aztán kezdhet­nek mindent elölről. A maga­sabb osztályban úgy gondolják, könnyebb lesz megtartani a ki­magasló tudású játékosokat is. Lám, máshol is probléma ez, nemcsak Magyarországon. — Azért nem vagyunk elked­vetlenedve — mosolygott az edző. — Vannak tehetséges fia­tal játékosaink, akiket most el­hoztunk. Egy hétig maradunk Magyarországon, szeretnénk so­kat edzeni, főként sokat tanul­ni. Nagyra értékeljük az itteni röplabdázást, azt ahogyan a sportágat szeretik. Ügy tervez­zük, hogy magyar edzők tarta­nak a csapatnak edzéseket. A legmagasabb játékosunk 190 centiméter. A csapat erőssége a támadás, a hálójáték. Az egyesületi elnök, Philippe Verhoestraete már negyedszer jár hazánkban. Ez egyben bi­zonyítja, jó hírnévnek örvend Franciaországban a magyar röplabdázás. — Mindig szívesen jövök ide — fűzte tovább a gondolatot az elnök —, itt sokat lehet tanul­ni. Ezért jöttünk. Most úgy tű­nik, nálunk is fellendülőben a röplabdázás. A jövő évi világ- bajnokság egyik csoportjának mérkőzéseit valószínűleg a mi városunkban rendezik. Ez újabb lendületet adhat nekünk. Nagy Lajos, az NYVSSC röp­labda-szakosztályának techni­kai vezetője a következőket mondta: — A kecskemétiek és a ro­mán nagybányai csapat révén kerültünk kapcsolatba a fran­ciákkal. Mi tavaly jártunk ná­luk. Lelkes csapatot ismertünk meg bennük, akik teljesen amatőr szinten sportolnak^ Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy saját pénzükön utaztak hozzánk. Ez a legbiztosabb jele, hogy valóban tanulni akarnak. Az NYVSSC pedig az egy hét so­rán megteremti ennek a felté­teleit. Váradi János: Csak egyetlen ellenfél A debreceni sportcsarnok volt a színhelye a hét végén az ökölvívó Bocskai-emlékver­senynek. Mindössze hatvanhá­rom ökölvívó indult az EB előt­ti legfontosabb hazai válogató- versenyen. Közöttük három nyír­egyházi fiú is ringbe szállt. Cso- bán és Zsigó az elődöntők fo- vereséget szenvedtek, így nem értek el helyezést. Vá- radi János, az 51 kilós EB-je­lölt viszont csak egy mérkőzést vívhatott vasárnap délelőtt. Súlycsoportjában két (!) induló volt, s az egyik ő. — Jancsi megnyerte a Buda­pesti Honvéd ökölvívója, Ha- sza András elleni mérkőzését — közölte vasárnap délben telefo­non sportrovatunkkal Szántó József, az NYVSSC edzője. — Egyhangú pontozással győzött, s ezután a legfontosabb a jó fel­készülés az Európa-bajnokságra. Kati, a sportszerű S zúró fájdalmat éreztem az oldalamban. Aztán amilyen hirtelen jött, " úgy el is múlt. Indul­tam a kislabdadobáshoz, s is­mét éreztem a fájdalmat. Arra gondoltam, bármi is legyen, nem hagyhatom cserben a csapatot, összeszedtem magam, s dobtam. Ekkor már borzal­mas fájdalmam volt, de még bíztam, hátha elmúlik, mert hátra volt a 600 méteres sík­futás. Ha nem futok, érvény­telen a csapat eredménye. Miattam nem kerülünk to­vább. Nenf, nem lehet, hogy most legyen valami baj. Aztán bekövetkezett, amitől annyira féltem. Mozdulni sem bírtam, a társaim szóltak a testnevelő tanáromnak. Kihívták a men­tőt, nem sokkal később vak­bélgyulladással megoperáltak. Persze a csapat nem jutott to­vább. Mráz Katalin, amikor ez az eset történt, még a Nyíregyházi 2. számú Általános Iskola ta­nulója volt. 1984 májusában városi atlétikai versenyt ren­deztek általános iskolásoknak. Kati az öt versenyszámból né­gyet teljesített csapattársaival együtt, s esélyesek voltak a továbbjutásra. De akkor, a fu­tószám előtt romba dőlt min­den. Legalábbis így érezte a tizennégy esztendős kislány. Nagyon akart, készült erre a versenyre; mégsem sikerült. Nem akart szólni senkinek sem a fájdalmáról, tudta, vala­mennyi versenyszámot végig kell csinálni, csak akkor érté­kelhető a csapat. Nem akarta cserben hagyni őket. Erről persze szó sem volt. Mindenki tudta: Kati nem hát­rált meg. Ezért a tettért Mráz Katalint, aki azóta a nyíregy­házi Kölcsey Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola ta­nulója, sportszerűségi díjjal jutalmazták, amelyet a napok­ban vehetett át Budapesten. Túrázó természetbarátok Ráca Mariann bravúrja! Döntőbe védte csapatát Bácz Mariann, a Vasas vi­lághírű női kézilabdacsapatá­nak Nyíregyházáról igazolt kapusa valósággal elkápráz­tatta a csehszlovákokat. Az IHF Kupa elődöntőjében olyan remekül védett az Isk- ra Partizanske otthonában, hogy még a legfanatikusabb hazai nézők is megtapsolták a mérkőzés végén! Mariann bravúrjaiban nagyban hozzá­járult az angyalföldiek 23:21- es idegenbeli győzelméhez. — Milyen reményekkel utaztunk Partizanskéba? — kérdezett vissza Rácz Mari­ann szerdán délelőtt, amikor telefonon beszéltünk vele. — Célunk a minél szorosabb eredmény elérése volt. Ebbe „belefért” még egy két-három gólos vereség is. A visszavá­gón, hazai környezetben ugyanis üyen hátrányt be le­het hozni. Szóval, így álltunk ki az elődöntő első mérkőzé­sére ... — Kezdés után. sajnos, ide­gesen, fegyelmezetlenül ját­szottunk. Hibát hibára hal­mozott a csapat . . . Pedig az Iskra nem egy nagy képessé­gű gárda. Szerintem olyan, mint a mi NB I-ünk közép­mezőnyének tagjai. És mégis, a második félidő elején már három góllal vezetett! — Edzőnk, Hikádé István szólt: indítsak bátrabban. Megfogadtam a tanácsát és meg is lett az eredménye. A csehszlovákok az indítások ellen nem tudtak mit-tenni. Előbb egyenlítettünk, 13:13- ra. Aztán szebbnél szebb gó­lokat dobtak a lányok. El­húztunk hat góllal, akkor már tudtam: nyerünk! Az utolsó öt percben ^ biztos győzelem tudatában egy kissé kienged­tünk. így öt-hat helyett két góllal, 23:21-re nyertünk. — A visszavágó szerintem „lefutott” lett. Készülhetünk a döntőre. Minden valószínű­ség szerint az NDK-beli Vor­wärts Frankfurt lesz az el­lenfél. Ök az első meccsen ti­zenöt gólos előnyt szereztek, 25:l0-re verték az NSZK-beli Lützellindent. Nekik sém kel’ tehát félni a visszavágótól. — A frankfurti egyébként nagyon jó csapat. Akárcsak a mi ‘együttesünk, válogatottak egész sorából áll. Nagyszerű mérkőzést játszhatunk majd ellenük! Hogy mi várható? Szeretnénk megszerezni az IHF Kupát! A döntő két mér­kőzésére áprilisban kerül majd sor. — Jó lenne, ha nekem is úgy menne a döntőben a vé­dés, mint ment Partizanskc- ban. Jó néhány lövést sike­rült hárítanom. Dicsért min­denki, de én azért maradék­talanul nem tudtam örülni. Elárulom: az zavart, hogy az Iskra beállósa, Szabadosová kilencszer zörgette meg a há­lómat . . . Megfogadtam: á pesti visszavágón törlesztek neki, mindent megteszek, hogy minél kevesebb gólt ér­jen el. Rácz Mariann be is váltotta ígéretét. A Budapesten pén­tek este lejátszott visszavá­gón Szabadosova mindössze három gólt tudott dobni a volt nyíregyházi kapusnak. Egy hétméteresét is kivédte Mariann! A Vasas egyébként 25:16-ra nyert* így 4 ponttal, 48:37-es összesítéssel került az IHF Kupa döntőjébe. Mariann teljesítményéről Hikádé István edző röviden ennyit mondott: ,„A döntőbe védte csapatunkat! Idegen­ben és itthon egyaránt a csa­pat legjobbja volt!” H uszadik évadzáró és évn yitó megbeszélésüket ideális tú­raterep közelében — Miskolcon — tartották a hét végén Szabolcs-Szatmár megye természetbarátai. 53 szakosztály 3256 tagjának képviseletében hatvanan vettek részt a ren­dezvényen. Kiss Gyula, a természetbarát-szövetség megyei titká­ra értékelte a múlt évben végzett munkát, majd közösen meg­határozták az idei feladatokat. Kiosztották a díjakat a legjobb szakosztályoknak is. A kétnapos rendezvényt vasárnap bükki gya­logtúra követte, melyen részt vett lapunk fotóriportere is. A télen is festői szépségű vidéken Ömassától Lillafüredig tartott az út, amelyen felvételünk készült. (elek) Kétoldalas sportösszeálli- tásunk munkatársai: Ba­goly Dániel, Ganzler Ist­ván, Jávor László, Kovács György, Sipos Béla. „Tanulni jöttünk7’ [Ki M [sport]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom