Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
Kelet-Magyarország 1985.február 25. Az idén jobban szeretjük... Tallózzunk könyvet! Néhány napja jelent meg a hír arról, hogy több mint tíz nagyvárosunkban tallózó-könyvesboltok nyíltak, ahol állandóan féláras könyvek kaphatók. Megkérdeztük Már- földi Bélát, a nyíregyházi Bessenyei könyvesbolt vezetőjét, nekünk lesz-e tallózóboltunk? — Pontos választ az időpontra vonatkozóan nem tudok mondani, de keressük a megoldást. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat eddig ott hozta létre ezeket a boltokat, ahol minden lehetőség adott volt egy ilyen üzlet megnyitására. Mi is nézegetjük az alkalmas helyiségeket, de előbb az antikváriumot hoznánk be a Szarvas utcáról a város közepébe és annak helyén nyílna meg majdan a mi tallózóboltunk. Addig is, amíg ilyen szaküzletben válogathatunk majd a féláras könyvekből, a Művelt Nép időnként ötvenszázalékos akciók keretében kínálja a három évnél korábban kiadott és leértékelhető könyveket. Most is van ilyen vásár a Kossuth téren — március 9-ig. Az első hét forgalmából következtetve, az idén jobban szeretjük a könyveket, mint tavaly. (be) Négy évtized távlatából — Történelmet idézett a fénykép Szárnykürttel az első sorban Az a bizonyos régi fotó: a 6. hadosztály csapatainak disz- menete Debrecenben, 1945. április 9-én. Történt, hogy lapunkban közöltünk egy fényképet, amely Debrecen felszabadulása utáni időket örökítette meg. A képen a debreceni főutcán katonazenekar vonul. Varga István MÁV-nyugdí- jas, nyíregyházi lakos felkereste szerkesztőségünket és elmondta: ugyan a képen az arcvonások nem jól láthatók, de ő annak a katonazenekarnak az első sorában vonult, közben szárnykürtöt fújt. Nem is tudta, hogy erről az eseményről fénykép is készült. Ennek apropóján kértük: beszéljen az akkori időkről, élményeiről. - — Amikor Debrecen felszabadult, az országban a háború még javában dúlt — mondja Varga István. — A gazdasági helyzet szomorú, kritikus, katasztrofális volt, az emberek azonban már fellélegeztek, s a Tiszántúlon hozzákezdhettek az élet normalizálásához, az újjáépítéshez. Én ebben az időben nőtlen fiatalember voltam. Emlékezetem szerint azokból, akik átálltak, vagy jelentkeztek a németek elleni harcra — kezdték megszervezni a magyar demokratikus hadsereget. A katonává válás nem behívóparancsra, hanem inkább amolyan „fülbesúgá- sos” alapon ment. Egyik fiatal mondta a másiknak: „gyere te is” ... Alakult a demokratikus hadsereg, de hát zenekar nélkül nem sereg a sereg. Varga István elment, jelentkezett, felvétetett. Mivel már 12 éves kora óta zenélt — rögtön a katonazenekarba került. A vadaspark télen Győrből érkezik a medvepár — Az első felvonulás csodálatos, felejthetetlen élmény volt — emlékezik Varga István. — Ezen a felvonuláson a szovjet alakulatok is a mi zenekarunk játékára meneteltek. Emlékszem, a szovjet parancsnokság a Dé- ry Múzeumhoz közeli épületben volt, onnan indultunk. Az Aranybika irányába haladva, a járdán és az út szélén álló ezrek álltak és mi virágesöben lépdeltünk. Manapság is gyakran hallható indulókat játszottak. Szinte nem volt olyan rendezvény, amelyre a zenekart ne hívták volna meg. Annak különösen örültek, amikor a szovjet alakulatok kérték őket zenélésre, mert náluk a zenészeket terített asztal várta. alkalmazkodóképességén kíviil az állatgondozóknak is nagy szerepük van; a kemény időben a 35 faj több mint kétszáz egyédét a szokásosnál több és jobb minőségű takarmánnyal, étellel táplálják. A vadak a gondoskodást szép fejlődésükkel, szaporulatukkal honorálják; ez utóbbival különösen a vadrécék örvendeztették meg a park dolgozóit, látogatóit. Hogy a vízi szárnyasok vízhez jussanak, a gondozók a sóstói tó jegét naponta több helyen betörik. A lékeknél előbukkanó vízben a környéken tanyázó vadkacsák is megmártóznak. A hattyúk igen önzők egymással sze'mben, mert ha egy- egy pár megszáll egy léket, akkor a kacsákat, libákat még megtűrik maguk mellett, de a hattyútársaikat már aligha. Az emberek a tél, a hideg ellenére is látogatják a vadasparkot és az állatok nézegetése közben a havas erdőben egészséges sétát is tesznek. A vadaspark hétköznapokon 8 órától 16 óráig csoportosan, szombaton és vasárnap pedig 10 órától 17 óráig egyénileg is látogatható. A vadaspark szomszédságában található egy kis természetrajzi múzeum, melynek nyitvatartási ideje megegyezik a vadasparkéval. A természetrajzi múzeumban hazánk erdőin, mezőin élő állatok preparátumait állították ki. A múzeumban látottak különösen az általános iskolásoknak hasznos, jelentősen segíti a biológiaórákon tanultak elmélyítését. (cs. gy.) A toborzási felhívás. — A megélhetés még nagyon keserves volt. A családosok, családfenntartók a katonaságtól kaptak bizonyos élelmiszer-juttatást, például kukoricalisztet, ritkán búzalisztet, hagymát, szalonnát, zsírt. Ekkor mindezek ínyencségnek számítottak — folytatja Varga István. — Az emberek mégsem keseregtek. Mi fiatalok pedig örültünk annak: eltörölték a kiváltságokat. Az lebegett előttünk: itt vagyunk, élünk, neki kell látni dolgozni... Varga Istvánt 1947-ben hívták a nyíregyházi vasutashoz. 1984. július 31-ig hol vezetője, hol tagja volt a nyíregyházi vasutas zenekarnak. Nem főállásban, mert a kenyerét jegyvizsgálóként, illetve vonatvezetőként kereste. 1964-ben Budapesten, a Népművelési Intézetben karmesteri vizsgát tett. A zenekarral bejárta az országot, fesztiválokon lépett fel. Tavaly Csehszlovákiában is bemutatkoztak. — Ma, amikor az emberek valahogyan ridegebbek, kevesebb bennük a melegség. Ezért talán még kellemesebb, mint valaha azzal a negyven évvel ezelőtti virágesővel a szívemben élni — fejezi be gondolatait egy idős muzsikus. Cselényi György n sztriptízgörl Keidőzetlen riport egy volt szabolcsi lánnyal Évával egyazon gimnáziumi évfolyamon, de másmás iskolába jártunk az ötvenes évek utolján. — Amiről beszélgetünk, meg is írhatom? — Nyugodtan, nem titkolom, hogy fotómodell, revű kartáncos,» majd sztriptízgörl voltam... — És a neved is adod hozzá? — Igen ... illetve mégsem . . . csak a keresztnevem használd a riportban. — Ezek szerint mégiscsak megtagadod a múltadat? — Szó sincs róla, de a szűkebb hazám napilapjában nem akarok szenzáció lenni, pláne, hogy már... . Éva már nem él itt. Huszonhárom esztendeje elkerült megyénkből, s ma az ország távoli sarkában él: óvónő, kétgyermekes családanya, szabad idejében könyvet ír saját sorsáról. — Hogy is kezdődött? —. Felfedeztek. Reklámfotók, szerelmi vallomások, újabb fotók, újabb randevú meghívások. És én közben egyetemi felvételire készültem. — A csinos lány gyors karrieréért kétes értékű önfeláldozásra volt szükség? — Nem. Állítólag hibátlanul csinos voltam, így csak a művészi- szándékú ajánlatoknak kellett eleget tennem. — S az egyetemen? — Kevés volt a pontom, s a tudásom is a földrajz szakra. — Ma jobban felvételiznél? — Két okból is: mert azóta bejártam a világot, életben ismertem meg a földrajzot, mint sok külföldi színpad, kabaré, night-lokál táncosnője. És azért is, mert ha újra visszatérhetnék a ballagásunk percéig, onnan másként folytatnám az utat. — Ezek szerint megbántad. — Nem is tudom ... Inkább elfáradtam. Inkább úgy mondanám, az érettségi utáni első tíz évben legalább húszat öregedtem. — Bocsáss meg a kérdésért: a morális megpróbáltatások öregítettek? — Nem. Akár hiszed, akár nem, a sok csábítás, az éjszakai élet elég rossz híre ellenére talpon tudtam maradni. A szerelem számomra igazi szerelem volt. És különben a modell és a táncosnő nem tévesztendő össze a legősibb szakma ledér művelőjével. — Nem akartalak megsérteni. — Nem is tudsz, de ezt én annak idején megszoktam, ha nem is tudtam megbarátkozni az ilyesfajta gyanúsításokkal. Éva közel másfél évtizede nem táncol, nem áll modellt. — Nem hiányzik? — A tánc igen. A művészet igazi kedvelőinek tapsa igen. Az éjszakai élet nem, s a kétértelmű megjegyzések sem. Néha ezekről rosszat álmodom, s ezekről írogatok a naplómban is. — Férjed, leányaid ismerik ezt a kéziratot? — Természetesen, sőt, férjem, akinek jobb a stílusa, néha bele is javít. Míg beszélgetünk, Éva régi képek, újságkivágások között keresgél... — Ha nagyon akarod, ezt a régi, talán 1963-as külföldi címlapfotót kölcsön adhatom ... De most aztán tényleg ne írd meg a vezetéknevemet, meg különben is ehhez az alakhoz már vagy tíz-tizenöt kilót hozzá kell adni. — És ha akarsz még egy kis érdekességet, elmondom, hogy egyszer, úgy a hatvanas . évek végén a nyíregyházi Columbia bárban is táncoltam. Ez volt számomra a legizgalmasabb fellépés: csak fel ne ismerjenek! Ugyanis valami francia néven, talán Janett vagy Nicolette vagy talán Polette volt a művésznevem ebben a számban, s elhitték, hogy francia vagyok. Hát kérem, ilyen életút is van... Szilágyi Szabolcs KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. Richard Strauss: Macbeth. — 9,30: örök út. Fodor József versei. — 9,40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék •— Kisiskolások műsora. — 10,35: Házy Erzsébet operettfelvételeiből. — 11,05: Przemysli história. Szabó László hadtörténésszel beszélget Vadász Sándor. — 11,25: Szovjet dalok, j— 11,40: Jókai Mór élete és kora. Mikszáth Kálmán írása rádióra alkalmazva XVIII/3. rész: Űjra Komáromban (ism.) j— 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Jogi arcképcsarnok. — 13,05: Magyar előadóművésziék albuma. — 14,10: Schubert: VI. szimfónia. — 14,42: Nők zenéje. Krúdy Gyula novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk (ism.) — 15,00: Világablak. — 15,30: Holnap közvetítjük ... A Szegedi szimfonikus zenekar hangversenye a Magyar Nemzeti Galériában. — 16,05: Ugróiskola. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: Az új zene szolgálatában XI/ 10. rész, — 17,50: Külföldről érkezett. — 19,15: Hívja a 33—43— 22-es telefonszámot! — 20,45: A Philharmonia zenekar két Offenbach-nyitányt játszik. — 20,55: Á Rádiószínház bemutatója. Egy fölkelő árnyéka. Tragikomédia. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Tusa Erzsébet zongorázik. — Kb. 23,30 : Nótacsokor. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népzene Kuvaitból. — 8,18: Népdalcsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05—12,00: 1985. február 25., hétfő Napközben. — 12,10: Indulók, táncok — fúvószenekarra. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13,05: Pophullám. — 14,00—17,00: Kettőtől — ötig. — A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tipp-topp pa rádé. — 19,05: Nóták: Dóry József énekel, Jáger Balázs János gordonkázik. — 19,30: Sporvilág. — 20,03—23,00: Show, ami show. Változatok a szórakozásra. — 23,20: „Téli szerenád". Könnyűzene éjfélig. — 24,00—4,30: Éjféltől — hajnalig. , NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Közben: Hallgatóink leveleire válaszol dr. Orosz Gyula. — Fészekrakás ’85. Házról házra Debrecenben. Riporter: Kolláth Adrienne. — 18,00—18,30: Északtiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne.) ' SZLOVÁK tv 13,00: A bratislavai gyerekek szünidei műsora. — 14,55: Hírek. — 15,00: A szocialista ember neveléséről (ism.). — 15,30: Iskolatévé. — 15,55: Ünnepi nagygyűlés a februári győzelem 37. évfordulója alkalmából. — Közvetítés Prágából. — 17,00: Iránytű. — Katonák műsora (ism.). — 17,55: A szocializmus világa. — Képek a baráti népek életéből. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A haladó tapasztalatok iskolája. — 5. résiz. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-hiradó. — 20,20: A piros hetes. — Tévéjáték-sorozat. 2. rész: Utak. — 21,35: Februári emlékek. — Dokumentumműsor. — 22,00: Februári dal. — Zenésóirodalmi műsor. — 22,40: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ARANYOSKÁM. A varos hercege I—II. Béke mozi: délelőtt: BÁTORSÁG, FUSSUNK! Délután: YERMA. Móricz mozi: NEVEM: SENKI. . ■ í~\ MEGYEI CS VÁROSI J MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 25-én 19,00 órakor hangversenyterem: CSAK MA! Fride- rikusz Sándor műsora. J ___ engedi, a győri állatkertből egy medvepárt hoznak. Jól telel a sóstói vadaspark állatállománya. Ebben a vadak Üj lakótársai érkeznek a sóstói vadasparkban kilenc éve ,,lakó”, Magdi névre hallgató bamamedvének. Amint az idő MUljiij ■allcassbnkES ™ NÉZZtNK MBG ■»
