Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. február 2. O Félévkor A rendőrség a meg­mondhatója: szinte „menetrendszerűen” nő a gyermek eltűnések száma a félévi és az évvégi bizonyítványosztások ide­jén. Persze, hogy ezek ki­rívó esetek, persze, hogy csak tucatnyi az a gyerek, aki — félve a bizonyít­ványban szereplő jegyek otthoni következményeitől — ilyenkor „világgá” indul. Nem sok gyerek, de a je­lenség mégis figyelmeztető a szülők részére. Természetes, hogy min­denki örül annak, ha a gye­reke sikeres az iskolában. Annak örül, ha jó a bizo­nyítvány. De vajon nem túl tág fogalom-e a „jó bizo­nyítvány?” Tudok olyan gyerekről, aki két darab hármas miatt indult világ­gá. Tudok olyanról, aki nem merte otthon megmu­tatni a bizonyítványát, mert az ötösök mellé két négyes is becsúszott. Tudom: ezek is kirívó esetek. De az már általá­nos, hogy nagyon sok szülő nem azt nézi, mire képes a gyereke, milyenek voltak az erőfeszítései, hanem azt, hogy mit mutat a bizonyít­vány. Ha a gyerek gyenge képességű (és milyen ke­vés szülő hajlandó ezt még saját magának is bevalla­ni!), akkor is a maximu­mot kívánja tőle. Nem az ő maximumát, hanem az abszolút jó teljesítményt. És a másik véglet? A másik véglet az a szü­lő, aki nem törődik gyereke iskolai szereplésével. Az ilyen szülő általában nem törődik a gyermekével, és nagy a valószínűsége, hogy ezeket a sorokat sem ol­vassa el. Ez még talán a túlzott követelésnél is rosz- szabb, mert a gyerek ked­vét veszi el attól, hogy leg­közelebb produkáljon. Szélsőségekről írtam, de őszintén remélem, hogy azok a szülők vannak több­ségben, akik nemcsak a bi­zonyítványosztás idején, hanem egész esztendőben odafigyelnek a gyermekük­re. Ezek a szülők tudják, mi az, amit a bizonyítvány­tól reálisan is várhatnak. Az ő részükre legfeljebb figyelmeztetés, hol kell erő­sebb segítség a gyereknek. És ez a figyelmeztetés ilyenkor a félévi bizonyít­ványosztás idején még ide­jekorán is van, hiszen az év végéig lehet segítséget nyújtani azokban a tár­gyakban, amelyek nehezeb­ben mennek. Éz az, amiről érdemes ilyenkor a család­ban beszélgetni. És érde­mes meg is dicsérni a gye­reket azért, amiben jól tel­jesített, és érdemes arról is szót váltani vele, miben várunk még többet tőle, miben lenne többre is ké­pes. H a okos, jószándékú és reális beszélgetés követi otthon a fél­évi bizonyítványosztást, ak­kor joggal várható, hogy az év vége több örömet okoz majd szülőnek-diáknak egyaránt. (sárdi) ló, ha tudjuk... Amikor valamilyen édesség el­készítéséhez 4 dl tejszín az elő­írás, csak a felét. 2 dl-t verjünk fel. Ugyanakkor verjünk ke­ményre 2 tojás fehérjét, és ve­gyítsük össze a tejszínhabbal. Az eredmény: majdnem dupla mennyiség, és kevesebb kiadás mellett kevesebb kalória. A kávézaccot felhasználhatjuk a háztartásban edények szagta­lanítására. Alaposan bedörzsöljük vele az edényt, vagy a vágódesz­kát, pár percig rajta hagyjuk, majd a szokásos módon elmos­suk. A megrepedt tojást is megfőz­hetjük, ha előbb alufóliába csa­varjuk, és úgy tesszük fel hideg vízben főni. Kopogósabb, pirosabb lesz a sült, ha pár csepp citromlével, vagy egy kanálka konyakkal, pálinkával megfröcsköljük, mi­előtt kivennénk a sütőből. Az életképtelen emberi szív időleges pótlása céljából azzal Is kísér­leteznek, hogy majom- szív beültetésével old­ják meg a problémát. Egy pávián szivét kapta meg a képen látható — egyébként életképtelen — amerikai csecsemő, aki három hetet élt még a majomszívvel; szerve­zete azután kivetette az idegen szövetet. :■> ' V ■ Szabadidőben — kézimunka A nők legkedvesebb el­foglaltsága — ha vari sza­bad idejük — a kézimun- kázás. Jobb, mint a nyug- • tató — mondják sokan, s ez valóban így van. Nemcsak kellemes kikapcsolódást je­lent, hanem hasznos idő­töltést is, hiszen egy-egy szép, jói sikerült munka — túl a sikerélményen — megszépíti a lakást, vagy éppenséggel egyénivé vará­zsolhatja ruhatárunkat. A hímzést kedvelők szá­mára mutatunk be néhány szép kalocsai virágmotívu­mot, amelyet kissé felna­gyítva, külön-külön is al­kalmazhatunk blúzok, mel­lények, ruhák, kislányok­nak kötényruhára, vagy párnák, szettek, térítők dí­szítésére. Akik nagyobb munkák elkészítésébe is belevágnak, nagyon szép asztalterítőt készíthetnek kazettás megoldással: ilyen­kor egy kocka hímzett, egy üres, a következő sorban fordítva, az üres kocka fö­lé hímzett kerül. Meleg sajttorta HOZZÁVALÓK: a tésztához 25 dkg finomliszt, 12 dkg Barna margarin, 1 tojás, egy kevés tej­föl, só: a töltelékhez 4 tojás, 3 dl tejföl, 10 dkg reszelt óvári és 5 dkg füstölt sajt keveréke, só, csipetnyi reszelt szerecsendió: a tetejére 15 dkg parmezánízü vagy edami sajt. összegyúrjuk a lisztet a mar­garinnal, a tojással, egy csipet sóval meg annyi tejföllel, hogy rugalmas tésztát kapjunk, és egy óráig (de még jobb, ha egy éjjelen át) hűvös helyen pihen­tetjük. Ezután kerek lappá nyújtjuk, és úgy bélelünk ki ve­le egy nagy tortaformát, hogy pereme is legyen. Einabarjuk a nyers tojásokat a tejföllel, bele­reszeljük a kétféle sajtot, és megfűszerezzük. A tésztával ki­bélelt formába öntjük és köze­pes lüznól világosra sütjük. Vé­gül a tétéj éré"1 vékony sajtszelé- teket fektetünk, és csak annyi időre toljuk vissza a sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon. Tálalás­kor a tortakarimát lehúzzuk ró­la, és a tortalappal együtt csúsz­tatjuk tálra. Ügy szeleteljük, akár a tortát. Pizza HOZZÁVALÓK: a tésztához 50 dkg finomliszt, 2 dkg, egy kevés tejben megfuttatott élesztő, 20 dkg Rama margarin, 1 tojássár­ga, só: a mártáshoz 2 evőkanál olaj, kiskanálnyi reszelt vörös­hagyma, 1 kis doboznyi paradi­csompüré, só, törött bors, kés­hegynyi babérlevélpor, origano, vagy vadmajoránna: a töltelék­hez 25 dkg kockákra vágott főtt füstölt hús, 20 dkg párolt gom­ba, 20 dkg füstölt kolbász, l do­boz levétől leszűrt ringli vagy szardínia, a tetejére 10 dkg ementáli, 10 dkg füstölt és 10 dkg teasajt. A lisztből a megkelesztett élesztővel, a tojássárgával, a margarinnal, sóval meg annyi tejjel, hogy rugalmas legyen, tésztát gyúrunk, és hűvös he­lyen legalább egy óráig pihen­tetjük. Félujjnyi vastagra nyújt­va, kibéleljük vele a nagy gáz­tepsit. Közben elkészítjük a mártást: az olajon megpirítjuk a reszelt vöröshagymát, hozzáad­juk a paradicsompürét, kétszer annyi vizet, és megfűszerezve, jól összeforraljuk. A kinyújtott tésztalapra kenjük, meghintjük origanóval vagy vadmajoránná­val, és gondolatban négy részre osztjuk. Az egyik részre szórjuk a füstölthúsdarabokat, a másik­ra terítjük a párolt gombát, a harmadikra kolbászkarikákat fektetünk a negyedik részre ke­Az angolok számára a tea majdnem annyira fontos, mint a levegő. „Ö az én te- ácskám, a csésze teám” —• említik szimbólumként ked­veskedésképpen. A teahason­latot nemcsak emberrel, höl­gyekkel, személyekkel kap­csolatban, hanem autóra, ha­jóra stb. vonatkozóan is használják. Az angolok azít állítják, hogy csak Angliában lehet igazán jó teát inni,-és néma nyilvános helyeken, hanem otthon. Az átlag angol egy nap 20 csésze teát megiszik. Van, aki ennél többet. Az angol tea sötét, mint a kávé. Ezzel a nagy mennyiséggel — leszámítva a tibeti arisz­tokratákat — az angolok a világ legnagyobb teafogyasz­tói. 250 évvel ezelőtt Angliá­ban még ismeretlen volt a tea. Abban az időben a lon­doniak több kávét ittak, mint a törökök. Ügy tartót­Csevegés a teáról ták, hogy a kávé a bölcses­ség forrása. Hamarosan meg­változott azonban a véle­mény a kávéról, miután megindult a teakereskedelem Indiával és Kínával. Ezután a kávét mint a boldogtalan­ság forrását kezdték említe­ni, azt állították, hogy a nő­ket terméketlenné, a férfia­kat férfiatlanná teszi. A teafogyiasztók meglepőd­ve tapasztalták, hogy a tea­levelekből készített ital öt­ször több koffeint és teint-t, azonkívül csersavat és éter- olajat is tartalmaz, mint az azonos mennyiségű kávé. A frissen leszedett teale­vélnek nincsen sem íze, sem aromája. Különböző eljárá­soknak vetik alá a zöld leve­leket, mielőtt teaitalt főznek belőle. A közel kétezer féle tea íze és aromája a származási helyétől, a feldolgozás mód­jától, valamint az aratás ide­jétől függ. A legismertebb teatermelő országokban: Kí­nában, Indiában, Japánban, Vietnámban, Szovjetunióban, Pakisztánban, az - Indonéziai szigetvilágban, Srí Lankán (Ceylonban) külön techniká­ja van a tea vágásának, fer­mentálásának, szárításának, osztályozásának és csomago­lásának. A legértékesebb és egyben legdrágább a virágilLatú el­ső szedés, mert a zsenge tea­levelekből első alkalommal viszonylag keveset tudnak leszedni. A másodszedés aro­mája már karakteresebb, íze, aromája és minősége igen ki­váló. Egy évben harminc­szor szüretelnek, s mindig csak a két legfelső levelet és egy levélrügyet szednek le minden cserjéről. A teafajták keverése külön tudomány. Ügy keverik, mint a dohányt, vagy a kávét. Vi­gyázva az aroma, az illat- és ízanyagok helyes párosí­tására. Az indiai és a ceylo­ni teakeverék erős és frissí­tő hatású tea készítésére al­kalmas. A teakészítés módja országonként változó. Az orosz tea igen erős. Szamo­várban készítenek teasűrít- mónyt, majd felöntik forró vízzel. A kínaiak néhány zöld tea­levelet tesznek a csészébe, és Vendégváró finomságok rülnek a szardlniadarabok vagy a kinyújtott ringlidarabok (Ajóka- csíkok). Vékonyan felszeleteljük a háromféle sajtot, és felváltva fektetjük a pizza tetejére. (Meg is reszelhetjük a sajtokat, és jól összekeverve hintjük a tésztára.) A forró sütőben addig sütjük, amíg a tészta át nem sült, de te­tején a sajt ne piruljon meg, elég, ha ráolvad. Nápoly kör­nyékén csak a mártással meg­kenve. sajttal megszórva sütik a pizzát, nem tesznek rá különféle ízesítőket. Sajtos rétes HOZZÁVALÓK: 1 csomag ré­teslap (vagy két rúdhoz elegen­dő házi készítésű rétestészta), 2 dkg liszt, 2 dkg vaj, 2 dl tej, 3 tojás, 20 dkg juhtúró, 10 dkg re­szelt parmezánízü vagy edami sajt, olvasztott zsil, só, piros- paprika. A vajból a liszttel meg a tej­jel sűrű besamelt főzünk, és a tűzről levéve összekeverjük az áttört juhtúróval, a reszelt sajt­tal. Ha langyosra hűlt, egyen­ként közékeverjük a tojások sárgáját, megsózzuk, végül óva­tosan, nehogy összetörjön, hoz­záadjuk a tojások kemény hab­ba vert fehérjét. Két réteslapot egymásra fektetünk, a közüket olvasztott zsírral meglocsoljuk, egy csíkban ráterítjük a töltelék felét, majd összegöngyöljük és tepsire fektetjük, alatta is ala­posan bezsírozva, tetejét is meg­locsolva zsírral. Ugyanígy tölt­jük, göngyöljük a másik két ré­teslapot is. A forró sütőben ro­pogós pirosra sütjük. Forrón há­romujjnyi szeletekre, vágjuk, és meghintjük pirospaprikával a te­tejét. Svájci röszti: HOZZÁVALÓK: 4 nagy szem burgonya, 1 tojás, 8 dkg vaj, só, késhegynyi reszelt szerecsendió, 10 dkg reszelt edami vagy emen­táli sajt. Megfőzzük egészben a burgonyát és hagyjuk kihűlni. (Jó, ha előző nap készítjük.) Meghámozzuk a burgonyasze­meket, és a reszelő durva fokán lereszelj ük. összedolgozzuk a to­jással, a sóval, a csipetnyi re­szelt szerecsendióval, és a meg- forrósított vajon félujjnyi vastag lepényt sütünk belőle. (Több részletben, vagy egyszerre több serpenyőben jó sütni.) Mikor az alsó fele ropogósra sült, húsla­páttal óvatosan megfordítjuk, te­tejét reszelt sajttal megszórjuk, hogy míg a második alsó fele sül, a sajt szépen ráölvadjon. forró vi2»t öntenek rá. Le­isszák róla a teát, azután új­ból leöntik vízzel. A tibetiek, akik az ango­loknál is nagyobb teafo- gyiasztók, a teát nem italnak, hanem élelmiszernek tekin­tik. A préselt teából letört darabot teszik a forrásban lévő vízbe, 20 percig főzik. Maijd sóval, nátronnal és vajjal ízesítik a főzetet. A teát még forró állapotban habosra keverik. A jómódú tibetiek naponta 60 csésze teát is fogyasztanak. Az angolok hideg vizet tesznek fed forralni a teás­kannában. Egy porcelán te­ásedénybe fejenként egy ká­véskanálnyi és egy plusz ká­véskanál teát szórnak, majd a forró vizet ráöntik a leve­lekre. Egyszer megkeverik, majd 2—4 percig állni hagy­ják. Cukorral és tejjel ízesí­tik. K. E. Párnafotel A tizenévesek szíve­sen ülnek a földön, pár­nán, szőnyegen. Most bemutatunk egy ülőal­kalmatosságot, amely minden tini kedvére va­ló; a földön van, mégis fotel; úgy lehet benne ülni, elterülni, ahogy tetszik, mivel felveszi a test vonalát. Aki ügyes, saját maga, aki kevésbé, a mama segédletével el­készítheti házilag. Mi szükséges hozzá? Jó erős, strapabíró 90 cm széles anyagból (roló vagy nyugágyvászon, kordbársony, puha mű­bőr stb.) 5 méter szük­séges, valamint egy 50— 80 cm hosszú, erős cip­zár és habszivacs tör­melék. A megadott szabás­rajz alapján, 10X10 cen­tis kockahálózatra fel­nagyítva elkészítjük a szabásmintát (ráhagyni külön a varráshoz nem kell), majd az anyagra fektetve — próbálgat­va a leggazdaságosabb megoldást —, kiszabjuk az anyagot. A kiszabott darabokat összegombos- tűzzük, majd összefér- celjük erősebb cérnával és legépeljük. Tartósabb lesz, ha 2 mm távolság­ra kétszer tűzzük le a varrás-felületeken. A háta és az alja találko­zásánál varrjuk be a cipzárat, amely 50 cin­nél kisebb ne legyen, hogy kényelmesen ki­tömhessük a kellő for­mára. KM HÉTVÉGI melléklet nXSIAlLI AIDMOTITI1ICIN I

Next

/
Oldalképek
Tartalom