Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. február 19. Mézeskalács ház a farsangon. Három és fél méter ma­gas mézeskalács házat épített Deb­recenben a XX. hajdúsági farsang cukrászati bemu­tatójára Sipos Ár­pád mestercuk­rász. Bár a lakás­igényt ezzel csak rövid időre lehet kielégíteni, ügyes kezű vállalkozók kedvéért megad­juk a receptet. Hozzávalók: 4 ki­logramm csokolá­dé, 18 kilogramm élesztős tészta és 800 tojás, továbbá 5 napi munka — a sütő körül. (MTI fotó: Oláh Tibor) PÉCSI BÖRZE Kínálat kaptafától bőrcipőig Az elmúlt hét egyik eseménye volt a Pécs városában megrendezett cipőbörze. Wágner Flóriánt, a nyírbátori ci­pőgyár igazgatóját az ott szerzett tapasztalatokról kérdez­tük. — A cipőbörzének minden évben Pécs ad otthont. Itt valamennyi cipőt gyártó vál­lalat bemutatja termékeit, jelen esetben az őszi kollek­ciót. Nemcsak a cipőt gyár­tók, hanem az alapanyago­kat gyártók is jelen vannak a börzén. így a kész cipőtől a kaptafán keresztül a bő­rig minden megtalálható. A pécsi közönség pedig sza­vaz a késztermékekre, min­dig jó érzékkel kiválasztva a Bevonulok figyelmébe Kinek jár segély, szabadnap ? Legtöbb gondjuk azoknak van, akik családos, nős em­berek, vagy idős szüléik­ről, esetleg beteg hozzátarto­zójukról gondoskodnak. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal ko­rábban kézbesítették a behí­vót, ez elsősorban azt szol­gálja, hogy szociális körülmé­nyeiket megnyugtató módon rendezhessék. Ezek a fiata­lok a behívó parancs bemu­tatása mellett kérelmezhetik a lakhely szerinti tanácsnál a családi segély megállapí­tását, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt az eltar­tásra szoruló hozzátartozóik­nak megélhetését biztosítja. Ezt a segélyt a bevonulás napját követő hónap elsejé­től folyósítják. Például annak a hadköte­A napokban számos fiatal kapta meg a sorkatonai szol­gálatra szóló behívó parancsot. Ezt általában 10 nappal előbb küldik ki a hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokságok, hogy az esetleges családi és munkahelyi problé­mákat rendezhessék a bevonulok. Mi a teendőjük, milyen jogaik és kötelességeik vannak a fiataloknak sorkatonai szolgálatuk megkezdésével kapcsolatban?_— ezekről a kér­désekről kaptunk tájékoztatást a Honvédelmi Minisztéri­umban. lesnek a felesége, akinek egy kiskorú gyermeke van és nem kap gyermekgondozási segélyt, 2050 forintot, vala­mint gyermeke után ennek az összegnek a 70 százalékát kapja kézhez. Fontos tudni­való, hogy amennyiben a be­vonulás előtt a családi se­gélyre vonatkozó kérelmet nem adták be a tanácshoz, akkor a katonai szolgálat ideje alatt is megtehetik és visszamenőleg 6 hónapra A gyémántdiplom orvos ■■ avakorabeii férfiak és J nők süvegelik meg a hófehér szakállas idős orvost: hiába, dr. Mandula Sándorra még úgy emlé­keznek a nyíregyháziak, mint egykori iskolaorvo­sukra. Ö, aki évente 5 ezer kis pacienst kezelt az is­kolában, 1944 és 78 között összesen 170 ezer gyermek egészségét óvta. Nemrégi­ben vette át a gyémántdip­lomáját. Az Ungvár melletti Nagy- bereznán született 1897- ben, nyolcgyermekes ta­nítói család legidősebb fia­ként. Orvos nem volt a fa­míliában, de a szülők büsz­kélkedtek fiúk dédelge­tett tervével. Az első világ­háború poklát testvéreivel együtt megjárta és akkor bizony, távolinak tűnt a pesti orvosi egyetem. Mert a tandíjra, a jegyzetekre még a gondos beosztás mel­lett sem futotta. Csoport­társával megegyeztek: ki­nek kémiából, kinek élet­tanból, kinek kórbonctan- ból jutott használt könyv. Az egyénileg átvett anya­got közkinccsé tették, s így a medikusból tanár lett a csoport előtt. A Rókus és a János Kór­házban ismerkedett a gyó­gyászattal a diploma átvé­tele után 1924-től. Belgyó­gyászati és tüdőgyógyásza­ti kérdések érdekelték ak­koriban. Néhány év múlva megyénkbe került, s ma már ízig-vérig szabolcsi­nak vallja magát. A hír­hedt morbus hungaricus, a tüdőbaj kórokozója elle­ni harcban társul szegődött dr. Kemény Lajoshoz. Meg­indította a tüdőgondozót és érdeklődése ismét más te­rület felé vitte. A megélhe­tés miatt éveken át ura­dalmi orvosként kellett ki­egészítenie a fizetést, a négy fiú mellett a doktor a beosztás híve volt. Még nem csitultak el a harcok a második világ­háború végén, amikor Man­dula doktort már az isko­lások egészsége izgatta. Iskolaorvosi és sportorvo­si szakképzettségre tett szert. Gyermekek emlékez­nek ma már felnőttként a jóságos, fehér szakállas doktor bácsira, aki rend­szeresen ellenőrizte a test­súlyúkat, a magasságukat, felfigyelt a rendellenesen görbülő gerincre, a lyukas fogra. A nyíregyházi városi rendelőintézetben sporto­lók tucatjainak adott enge­délyt a versenyzésre. Nem állt távol tőle a testmozgás, már gyermekkorában bok­szolt, birkózott, korcsolyá­zott maga is. Az ő távfutá­sa a szülő háztól a templo­mig tartott. Bőségesen kidolgozta a munkaidejét. 1978-ban, 81 esztendős korában kérte a nyugdíjazását. A Dimitrov utcai kis házat, ahol fél évszázadot élt le asszo­nyával nagy szeretetben, ott hagyta. Egyik fiához, uno­káihoz költözött. Nemré­giben elment a kedves haj­lékba, kihúzott egy-egy or­gona- és aranyesőbokrot. Földszinti szobája ablaka alá ültette. Az idős orvos szemét a nyíló virágokon akarja pihentetni. Gyé­mántdiplomáját a Kiváló és Érdemes Orvos kitünte­tése mellé tette. Becses ereklyékkel zsúfolt szo­bája egy gazdag munkás- életútról tanúskodik. Elmenőben még figyel­meztet: vigyázzak, öt lép­cső le, öt lépcső balra ... Tóth Kornélia megkapják az arra járó ösz- szeget a jogosultak. A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátarto­zóit egyéb szociális kedvez­mények is megilletik. Az óvodai felvételnél gyerme­keik előnyt élveznek. A sor­katona szociális gondozásra szoruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik ■— gondozóintézeti elhelyezés­nél soron kívüliséget kell biz­tosítani. Rendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyben részesülhetnek. A Magyar Néphadseregben a nős, két­gyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek; a 18 hónap he­lyett egy év után kerülnek vissza családjukhoz. Ha a szolgálati ideje alatt a család létszáma harmadik gyerek­kel szaporodik, akkor azon­nal leszerelik a katonát. Ha a fiatal bemutatja mun­kahelyén a behívó parancsát, ennek alapján bevonulási se­gélyt kap; a nőtlen sorköte­les esetében ez az összeg a havi átlagkeresetének 50 szá­zaléka, a családosoknál pedig teljes havi átlagkereset. A bevonulás előtt, ha kéri a fiatal, két nap fizetés nélkü­li szabadságot kell részére engedélyezni, a szövetkezeti tagot pedig ugyancsak két napra mentesíteni kell a kö­zös munkában való részvétel alól. legszebb, legdivatosabb mo­delleket. — Milyen sikerrel szere­peltek a Nyírbátorban gyár­tott lábbelik? — Örömmel mondhatom, hogy ezen a börzén is szép sikert értünk el. A Minősé­gi Cipőgyár kollekciója igen jó szavazatot kapott. A si­kert bizonyítja, hogy a ke­reskedők, — akik itt választ­ják ki a boltok jövő évi kí­nálatát — a tavalyi 100 ezer pár nyírbátori női csizma he­lyett idén már 200 ezer pá­rat rendeltek. Ezenkívül 50 ezer pár gyermek-, főleg lánykacsizmát is rendeltek a nyírbátori egységtől. A „To- pánker” Nagykereskedelmi Vállalattal kötöttünk szer­ződést, amely Szabolcs-Szat- már és környékének ellátását is biztosítja, így nagyrészt tőlünk is függ, mi kapható és milyen minőségben a me­gye boltjaiban. — Ügy hírlik, a börze gondokkal küzd ... — így igaz. A legnagyobb gondot a női csizmákhoz is nélkülözhetetlen puha bőr beszerzése okozza. A Minő­ségi Cipőgyár eddig is nagy mennyiségben vásárolt a Pécsi Bőrgyár termékeiből. A jó partneri kapcsolat re­mélhetőleg továbbra is fenn­marad. De más bőrgyárak­kal kötött szerződésekkel is színesítjük a választékot. A bőrrel mindenképpen ta­karékoskodni kell. Mi ennek érdekében ún. társas szabás­sal dolgozunk. Ez azt jelen­ti, hogy a női és lányka­csizmákat egyszerre szab­juk. így gazdaságosabb az anyag felhasználása. — Mit mond a szakember, milyen lesz a jövő évi cipő­divat? — Továbbra is divat ma­rad a kényelmes, lapos sar­kú csizma, s hódít a rövid szárú, a nadrággal hordha­tó puha bőrcsizma. Mi kö­vetjük a divatirányzatokat. Ez azért is érdekünk, mert 1985-ben Nyírbátorban és Csengerben működő üze­meinkben összesen 2 millió 100 ezer pár cipőt gyártunk, s ebből 1 millió 400 ezer ex­portra kerül. Kovács Éva Tv-jegyzet Az eredeti — jobb K edvenc televíziómű­sorom egyike A hét: amióta képer­nyőre került — ha csak tévéközeibe juthatok — mindig megnézem. Ügy érzem, eddigi újításait, egyenetlenségeit is jól vi­seltem, hiszen olyan, mint az élet: az egyik hét erő­sebb, a másik kedvesebb, egyszer a külpolitika ural­ja, máskor hazai életünké a nagyobb rész. A vasárnap látott újítás azonban számomra több volt, mint kellemetlen meg­lepetés. Nem a riportok színvonalával volt baj, hi­szen egy olyan profi stáb, mint amilyet Hajdú János vezényel, egy lakatlan kis szigetről is össze tudna hozni egy jó műsort, nem­hogy egyik kiváló me­gyénkről, amelynek világ­hírű gyára, igazgatója, fut­ballcsapata, neves balett­együttese, sajátságosán ba­rátságos országhatára is van. Mégis csalódottan álltam fel 8 órakor a képernyő elől. A tévé aktuális heti­lapjára készültem, s kap­tam egy megyei kirándulás filmjét. Mégpedig nem uborkaszezonban! Amit egyébként el tud­tam volna fogadni máskor, más műsoridőben. Ha A hétnek bevált profilja mel­lett erre is van szabad ka­pacitása, ám csinálják, mondjuk „A hét mellékle­te” címmel bármikor. Na­gyon sajnálnám, ha az idén még tíz alkalommal nélkü­lözni kellene vasárnap az igazi műsort, amely megfe­lel címének: „A hét”. M. S. I__________ Földhivatali nyilvántartás | Ingatlan a térképen Egy-egy új lakóház nem­csak a családnak, hanem a település közösségének is öröm, épül, szépül vele a község, a város. A komoly anyagi befektetés, megfeszí­tett munka eredményeként az építkező megkapja a vár­va várt használatbavételi en­gedélyt az építési hatóságok­tól, hogyan lehet elintézni a lakóház nyilvántartásba vé­telét a földhivatalnál. Hatályos jogszabály írja elő építési kölcsön és sok más egyéb (tatarozási, korszerű­sítési kölcsön, kisajátítási kártalanítás) feltétele, hogy a tulajdonos az új családi ház beméréséről, térképezé­séről gondoskodjon. Ezt lehet kérni: a földmérői névjegy­zékben szereplő 'földmérők­től és a területileg illetékes földhivataltól. Nem szüksé­ges beutazni, munkaidőben bemenni a földhivatalhoz, csupán a mellékelt megren­delőt kell kitölteni és a kivá­lasztott címre elküldeni. A földmérők névjegyzéke ren­delkezésre áll a helyi taná­cson. A földmérők az épüle­tet a helyszínen bemérik, ar­ról vázrajzot szolgáltatnak. Az elkészült vázrajzot kell a földhivatalhoz beküldeni. Ennek alapján kerül a nyil­vántartási térképre és a tu­lajdoni lapra az új épület, amiről határozatot küldenek. Megyénkben sem tudják évente néhányan, hogy mind­ezek elmulasztása kettős költségviseléssel jár. A föld­hivataloknak nem célja az, hogy az építkezés anyagi ter­heit topább növeljék, a fi­gyelmetlen, tájékozatlan tu­lajdonosokat felemelt eljá­rási költséggel terheljék. Pe­dig aki elmulasztja a térké­pezést, annak a használatba­vételi engedély kézhezvétele után 60 nap múlva felemelt eljárási költség felszámítása mellett a földhivatal beméri az épületet és határozatban kötelezi a tulajdonost 500 fo­rint megfizetésére. Eztán leg­többször megindul az elke­rülhető levelezés, letiltás. A többletkiadás, a megnöveke­dett adminisztráció senkinek sem jó! Ezért kell az új épü­letek bemérését megrendelni. Az ingatlanyilvántartás elkészítése 1980 végéig befe­jeződött megyénkben. Nép- gazdasági, társadalmi és sze­mélyes érdek, hogy a nyil­vántartás és annak térképe a természetbeni, valóságos ál­lapottal folyamatosan egyez­zen. Ennek biztosítása a föld­hivatalok egyik fő feladata. Az állampolgárok, terme­lőszövetkezetek, vállalatok, költségvetési szervek beje­lentési kötelezettségének be­tartása nagyon lényeges fel­tétel. Ennek teljesítése taka­rékosság az idővel, pénzzel a bejelentőnek és a földhiva­talnak egyaránt, elmulasztá­sa nem rontja a lakosság, a gazdaságok, vállalatok és a földhivatalok közötti jó kap­csolatot. Be kell jelenteni a külte­rületi földek, zártkerti ingat­lanok művelési ágának vál­tozását is, mert ez is az in­gatlannyilvántartás tárgya. 1985-ben megnövekszik a földhivatali helyszíni ellenőr­zés, itt az ideje az elmaradt épületbemérések, művelési- ág-változások bejelentésé­nek pótlására. Szilágyi Imre megyei földhivatal A tárgyalóteremből Lassan-lassan már lemon­dott arról a bíróság, hogy a 31 éves Péter József időn­ként császlói lakosból rendes ember lesz. Amikor először büntették lopás miatt, még úgy látszott megjavul, aztán már egy komoly lopássoro­zatot követett el, 1982-ben pedig nevelése alatt álló sé­relmére folytatólagosan el­követett szemérem elleni erő­szakért zárták be 2 év 4 hónapra. Hamarabb szaba­dult, mint ahogy a büntetés letelt volna, s Péter nem is tétlenkedett. Még javában börtönben lett volna a helye, amikor 1983. augusztus 25-ről 26-ra virradóan megbontotta a gabonaforgalmi vállalat császlói tápraktárának a te­tejét, bemászott és nekilá­tott, hogy lefűrészelje azt a kazettát a láncról, amiben az előző napi bevétel volt. Péternek sikerült a lakatot lefűrészelni, ám a kazettát hiába feszegette, nem tudta kinyitni, pedig ötvenezer fo­rint volt benne. Pénz nél­kül távozott. Előtte és utána még rövid ideig a csegöldi tsz-ben dol­gozott, aztán megunta, mert két gyermeke után tartásdí­jat kellett volna fizetni, majd újabb bűncselekményt köve­tett el, amiért letartóztatták, így csak néhány nappal ez­előtt tárgyalta a Mátészalkai Városi Bíróság dr. Illés Béla tanácsa a kazettalopásra tett kísérletet. A különös vissza­eső Pétert másfél év börtön- büntetésre ítélték és két év­re eltiltották a közügyektől. Le kell töltenie az előző bün­tetésből elengedett kedvez­ményt, a mostaniból pedig csak akkor szabadul, ha az valóban letelik. Az ítélet jogerős. A budapesti AGRO—INDUSTRIA leányvállalata a rohodi zöldség-gyümölcs dcsszertüzem. Két műszakban 110 főt foglalkoztatnak- Termékük jelentős része exportra kerül, de a hazai piacon is kedvelt — többek között — a csokoládé­ba mártott almakarika, melyet csomagolnak. (J. L.) Tetőn jött a betörő

Next

/
Oldalképek
Tartalom