Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
XLII. évfolj^m, 40. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 18., hétfő Pártértekezlet Nyíregyházán Fejlődés nehezebb leltételekkel Tanácskozik Nyíregyháza és a városkörnyék kommunistáinak küldöttértekezlete-----------------------------------------------------------------------Szombaton folytatódtak megyénkben a pártértekezletek: ezúttal hat városunkban került sor a kommunisták tanácskozására. Ugyancsak szombaton készítettek mérleget az elmúlt öt esztendőről a tisza vasvári pártértekezlet küldöttei, valamint a megyei BM-szervek kommunistái. ____________________________________________________J A nyíregyházi pártértekezletet — amelyen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára — a tanárképző főiskola nagy előadótermében tartották. A pártbizottság írásos beszámolójához Szemerszki Miklós edső titkár fűzött kiegészítést. A két dokumentum megállapította: a város és környéke fejlődésére — ahol a miegye lakosságának több mint harmada él, illetve dolgozik — olyan fontos tényezők hatottak, mint a gazdaságfejlesztés irányának módosulása, s az 1984. január 1-én végrehajtott közigazgatási átszervezés. Számottevő változások történitek a fél évtized alatt. További beruházások eredményéként folytatódott a városiasodás, kedvező változások indultak meg az életmódban, fejlődött a környezeti és lakáskultúra. Megfelelő alapok állnak rendelkezésre az oktatás, a közművelődés, az egészségügy legaktuálisabb feladatainak ellátásához. A terület, amelynek életét, munkáját a pártértekezlet értékelte, Szabolcs-Szatmár számottevő részét képviseli: közel 94 ezer munkahelyet számlál (ebből Nyíregyházán 67 ezret). A dolgozók 28 százaléka az iparban, 21 százaléka a szolgáltatási ágazatokban és közel 20 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A pártértekezlet a társadalmi rétegződésről szólva megfogalmazta: a munkásság a társadalmi élet meghatározó tényezője. Erősödött a döntésekben való részvétele, a közéletben betöltött szerepe. A munkássá válás folyamatának erősödését mutatja (a bejárás, a kétlakiság közepette is) a munkahely problémái iránt fokozódó érdeklődés, a kiteljesedő munkahelyi demokrácia, a társadalmi munkában való részvétel. A szövetkezeti parasztságnak különösen a mezőgazdasági nagyüzemekben végzett munkája egyre jobban összekapcsolódik a települések fejlesztéséért érzett felelős tenniakarással. Tovább nőtt a területen az értelmiség, a felsőfokú végzettségűek szerepe. Legnagyobb a pedagógusok aránya, növekvő az orvosoké, kevés viszont a közgazdasági és pénzügyi szakemberek száma. Magas szintű szakmai, politikai és általános ismereteiket jól hasznosítják munkahelyük, lakóhelyük, a társadalom érdekében, ha a közéletbe való bevonásuk nem is mindenütt kielégítő. Részletesen szóltak a gazdaságpolitikai célok teljesítéséről, az ipar immár húsz- milliárdos, a mezőgazdaság 3,4 milliárdos termelési értékéről. Hangsúlyozták: a gazdaságirányítás továbbfejlesztését ma bonyolultabb körülmények között kell elérni. A gazdasági feladatok megvalósítását szolgáló párt- munkában ezért fokozni kell a politikai meggyőzést, a mozgósítást, javítani az ellenőrzés színvonalát. Alapvető feladat volt és mariad az arányos településfejlesztés. A különböző ágazatok fejlesztésének összehangoltságában elsősorban a pénzhiány miatt nem sikerült megvalósítani minden tervet, ami helyenként feszültségeket is Okozott. Ez legszembetűnőbben az új városi lakótelepeken, főként kereskedelmi, illetve gyermekintézmények hiányában érzékelhető. Az egyes városrészek, külterületek éllátásának javítását több beruházás példázza (ABC-áruház Bor- bányán és Császárszálláson, gyógyszertár a Ságvári-tele- pen stb.), de az eredmények e tekintetben szerényebbek az elhatározottnál. A megyeszékhely felsőfokú szerepköréből eredő feladatok megoldásában számottevő eredmények voltak: az anyagi gondok közepette is megteremtették a lehetőségeket a színművészek, orvosok, oktatók letelepedéséhez, jelentős összegeket költöttek a művészeti élet kibontakoztatására, valamint a minőségi és a tömegsportra. A településfejlesztés gerincét képező lakásépítésben — a bérlakások számának csökkenése miatt is — előtérbe került a magánerős építkezés. A lakásállomány növekedése a városban megközelítette az előirányzottat, a városkörnyéki településeken meghaladta azt. Ez utóbbi eredményben jelentős szerepe volt a differenciált igényeket is kielégítő telekkínálatnak, a város azonban késéssel igazodott a követelményekhez. Kiemelt várospolitikai feladat volt a lakásgazdálkodás. A lakáselosztási rendszer folyamatosan korszerűsödött, s az jelenleg az igénylők többsége által is elismert. A feladatok között e területen a pártértekezlet egyebek mellett állást foglalt a települések differenciált fejlesztése mellett; abban, hegy Nyíregyháza mennyiségi fejlődése, rehabilitációja a városkörnyéki települések népességmegtartásának javításával összhangban történjék. A vitában huszonnégy felszólaló mondta el véleményét. Ezt követően a részti vevők elfogadták a pártértekezlet dokumentumait, majd megválasztották a vezető szerveket. A nyíregyházi városi pártbizottság első titkára dr. Szemerszki Miklós. Titkárai: Csisztu László, Fodor Géza, dr. Szemjáo Tibor. A végrehajtó bizottság további tagjai: dr. Bánházi János, Csabai Lászióné, Feketéné Witt- ner Éva, Gönczi Géza. dr. Gyuricsku Kálmán, Ivanov István, Kovács Sándor. Márkus Gyula, Mren- kó János. fl kiemelkedés ára a kemény munka, a nagyobb erőfeszítés Berecz János átadta a nyíregyházi pártértekezilet résztvevőinek pártunk Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét, majd hangsúlyozta: jóérzéssel töltötte el a tanácskozás, a munka és a feladatok hozzáértő, mély elemzése. — Számadások idejét éljük. Az országban a pártértekezletek mindegyike számot ad az elmúlt öt esztendő tapasztalatairól, s meghatározza az elkövetkező fél évtized tennivalóit. Ám sehol sem csupán a közelmúlt kerül napirendre, hanem a felszabadulást követő egész időszakunk, amióta a magyar kommunisták közvetlen felelősként viselik népünk sorsát, osztoznak örömedben és gondjaiban, mindazzal, ami együtt jár a hatalom birtoklásával. Szükséges, hogy ne feledkezzünk meg az elmúlt negyven esztendőről, hogy erőt merítsünk évszázadokat pótló eredményeiből, s levonhassuk a tanulságokat a jövőre nézve. — Most hogy felidézzük a felszabadulás utáni időszakot, szinte hihetetlennek tűnik, milyen hallatlan nehézségek és küzdelem árán jutottunk el idáig. A kommunisták — és ezt mostanában számos filmkocka, s írásos dokumentum vetíti újra elénk — ez idő során sokszor kerültek nehéz helyzetbe, de mindig legyűrték a nehézségeket, mert bíztak az alkotó magyar emberben és a párt cselekvőképességében. A Népszabadság főszerkesztője szólt arról, hogy az elkövetkező öt év munkájának tervezésében minden alapunk megvan a bizakodásra. Est tükrözi a Központi BiMegyei rendőr- főkapitányság pártbizottsága A közrend érdekében A XIII. pártkongresszus határozataiból a megyei rendőr-főkapitányságra háruló feladatok végrehajtásáért belügyi szerveink jól átgondolt, tervszerű munkát végeztek. A feladatok végrehajtását a párt- és a tömegszervezetek, a mozgalmi, a politikai munka eszközeivel folyamatosan és eredményesen segítették — hangzott el többek között a megyei rendőr- főkapitányság pártértekezletén, ahol többek között részt vett Gál Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, és Tárni Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A résztvevők hangsúlyozták: a parancsnokok, valamint a pártszervek és tömegszervezetek vezetőinek jó együttműködése, a személyi állomány döntően lelkiismeretes, fegyelmezett munkája is jelentős szerepet játszik abban, hogy megyénk közrendje, közbiztonsága szilárd, az állampolgárok biztonságérzete általában kielégítő. A rendőri intézkedések döntő többsége megfelel a szocialista törvényesség követelményeinek, előmozdítja az állampolgári jogok és kötelességek érvényesítését. Az e téren tapasztalható gondokat mindenkor alaposan elemzik és meghozzák a szükséges intézkedéseket szakmai és politikai téren. A rendőrség küldöttei ismét Kobári Ferencet választották titkárnak, társadalmi titkárbelyettes Petró Magdolna. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Álmási Sándor, Geb- ri József, Koncz András, Rácz Józsefné és Tamás György Lajos. Berecz János felszólal a nyíregyházi pártértekezleten zotitság álltai megfogalmazott és az ország elé tárt Irányelvek is a párt XIII. kongresszusára. — A dokumentumot elemezve — folytatta a felszólaló — arra a következtetésre jutunk, hogy a népgazdaság teljesítményének növelését tűztük célul, abban adódhat véleményeltérés, hogy mennyiben lehet optimista a helyzet megítélése, de egy bizonyos: minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a munkánkat, életünket a fejlődés magasabb pályájára állítsuk, mert csakis ennek révén juthatunk el árrendszerünk stabilitásához, törődhetünk jobban azokkal a rétegékkel, amelyeket a leginkább sújt az árak emelkedése. A kommunisták negyvenéves harcára, sikereire, a párt és a nép egységére, kölcsönös bizalmára joggal alapozhatjuk napjaink és a holnap növekvő céljait. Az ezekben a hetekben rendkívül megélénkült közéletről szólva rámutatott, hogy a kongresszusra készülődés folyamatában a párt teljes nyíltsággal az ország népe elé tárja a gondokat is, ismerteti a várható következményeket, a megoldás módját. Nyíltan kimondja, hogy a felemelkedés ára a kemény munka és a nagyobb erőfeszítés. Ezért nélkülözhetetlen A lakosság, a gazdálkodó egységek, az intézmények igen sokat tettek annak érdekében, hogy a település megfeleljen a várossá nyilvánítás követelményeinek. A központi erőforrások ehhez nem voltak elégségesek, ezért is kell nagyra becsülni azt a jelentős társadalmi munkát, amit a településen és Vonzáskörzetében élők végeztek, — hansúlyozták Ti- szavasváriban a pártértekezlet küldöttei. Az eseményen részt vett Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A térség tanácsainak a VI. ötéves tervben 113 millió forint fejlesztési forrásuk volt a különböző beruházások megvalósítására. Ez az ösz- szeg a tervidőszakban emelkedett, amit tovább növelt a lakosság és az üzemek mintegy 90 millió forint értékű társadalmi munkája. A térségben átadásra került 14 tanterem, 150 gyermek befogadására alkalmas óvodákat építettek és 40 fős bölcsőde került átadásra. A gáz Tiszavasváriba történő bevezetése tovább segítheti a kongresszus után neki kell látnunk az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztásoknak. A kommunistákra nagy feladat hárul abban, hogy politikánkat megértessük, egy nyelven kell beszélnünk róla. Ki kell alakítanunk egy új választási gyakorlatot is. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt azokat válasszák meg, akik a legrátermettebbek, akik helyileg a legjobb eszközökkel törekszenek pártunk politikájának érvényre juttatására, akik nagyobb felelősséget vállalnak népünk sorsa iránt. — Számunkra sokáig nem lesznek pihenőnapok, mert ma nem a pihenés, a megnyugvás időszakát éljük — folytatta. — Rengeteg a tennivalónk az iparban, ahol radikális intézkedések árán is meg kell lépni a szükségest a termékszerkezet átalakítása, a keresett áruk termelése érdekében. Sokait kell tennünk azért, hogy építőiparunk is teljesítse az elvárásokat. A mezőgazdaság — amely az elmúlt két évtizedben megújult és termésátlagait felküzdötte a nemzetközi élvonalba — ugyancsak nagy tartalékokkal rendelkezik a termelvények költségei tekintetében. A további feladatokról szólva felhívta a figyelmet- a bűnözés, az alkoholizmus visszaszorítására, hangsúlyozta, hogy megfelelő intézkedésekkel is meg kell akadályozni a nem munkával szerzett jövedelmeket. Az emberék tudatában fellelhető zavarokat — amelyeket nem ritkán az ellenséges propaganda megélénkülése és saját ideológiai munkánk gyengesége támaszt — azzal küzdhetjük le, ha jobban bízunk önmagunkban, ügyünk, politikánk igazában és többet teszünk önmagunkért, mint amit eddig tettünk. — Van tehát min munkálkodni a párt tagjainak az elkövetkező időkben. Nem kevés az a plusz, amit a kommunistáktól személy szerint is igényelni kell. A nyíregyházi és a városkörnyéki párttagság küldötteinek tanácskozása is azt bizonyítja: van jó programjuk, erejük és eltökéltségük a célok eléréséhez. Kívánom, hogy törekvésük iárion teljes sikerrel, s gazdagodjék tovább ennek révén anyagiakban és szellemiekben ez a táj — mondta befejezésül Berecz János. korszerűbb technológia meghonosítását a lakásépítésben, az energiaracionalizálásban. A településfejlesztésben gondot okoz a kivitelező lakásépítő kapacitás hiánya. Bár a területen kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása, ezen csak részben tudtak segíteni. A tanácsok jelenleg is nagy számú lakásigénylőt tartanak nyilván. Mindezek után a küldöttek — többek között — értékelték a lakossági szolgáltatás helyzetét, az urbanizációs folyamat legszükségesebb tennivalóit rögzítették, majd választásra került sor. A városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárának választották Las- kai Károlyt, titkárnak Csizmár Máriát. A végrehajtó bizottság tagja lett: Cseres Sándor, Húszamé Balogh Piroska, Kató Lajos, Kisari József, Kiss Jánosné, Köblös András, Moravszki György, Porkoláb Árpád és Sulyok József. aktivitásunk fokozása. A Tisza vas vári Városiasodás társadalmi munkával
