Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
1985.február 13. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Ellátatlanul Levélírónk tanácsot kér, hogyan segíthetne családja nehéz anyagi helyzetén. Írja, egy fizetésből élnek négyen. Ö korábban dolgozott, majd gyesen volt, s azt követően a munkaviszonyát meg kellett szüntetnie, mert egészségi állapota miatt nem vállalhatta addigi beosztását. Két éve már, hogy gyakran ágyban fekvő beteg, ápolásra, gondozásra szorul. Nem emiatt panaszkodik elsősorban P. F.-né, hanem a jövedelemkiesés miatt: nem tud hozzájárulni a család megélhetéséhez. Őszintén leírja nehéz anyagi gondjaikat. A harmincéves fiatal- asszony szeretne dolgozni, de egészsége nem engedi, és — bár leveléből nem tűnik ki — úgy látszik, számára rokkantsági nyugdíjat, vagy járadékot sem igen lehetett megállapítani, mert az ehhez szükséges feltételekkel még nem rendelkezik. Levélírónk nem csupán saját sorsa miatt aggódik, hanem azok nevében is panaszkodik, akik hozzá hasonló körülmények közé jutottak. Ellátatlanok maradtak, vagyis jövedelemnélküliek, eltartottak. Ott, ahol tökéletes a családi harmónia, talán nem is okoz különösebb lelki problémát ez. A megértő házastárs, családtagok sohasem vetik a szemére a betegnek, hogy rájuk van utalva, eltartott. Sajnos, levelekből tudjuk, vannak családok, ahol ebből is összetűzések, családi perpatvarok vannak. Még akkor is, ha netán komolyabb anyagi gondjaik nincsenek is. Ellátatlanok azok a szülők is, akik súlyosan és tartósan beteg gyermekeiket otthon ápolják. Nem adták szeretteiket intézetbe, s ezzel vállalták azt is, hogy otthon maradnak. Nem vállalnak munkát, lemondanak a jövedelemről, később pedig a nyugdíjról is. Ők ugyanis nem tudnak nyugdíjjogosultságot sem szerezni, mert ez munkával szerzett jog. Sokszor kapunk szomorú hangvételű levelet ilyen szülőktől, vagy azért, mert nagyon hiányzik a családnak az anya jövedelme is, vagy azért írnak, mert azt szeretnék kérni, hogy ők is valamilyen módon nyugdíjjogosultságot szerezhessenek eme áldozatvállalásuk révén. Sajnos törvényeink szerint erre az utóbbira nincs lehetőség. Nem azért, mintha törvényeink alkotói nem ismernék, nem éreznék át ezeknek a családoknak a tragédiáját. Helyzetük megváltoztatásához, támogatásukhoz jelenleg nincs államunknak anyagi lehetősége. Jelentős összeget költenek évente egy-egy intézetben lévő beteg gyermekre, akit egy életen át ápolnak gyógyíthatatlan betegségében. Tisztelet és elismerés illeti azokat az önfeláldozó szülőket, akik otthonukban az egészséges gyermekükkel egyenrangúan nevelik, helyesebben ápolják gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermeküket. Soltész Agnes ÚSSZON AZ EGÉSZSÉGÉÉRT! Jól ismert szlogen, igaz, tartalmát, értelmét nem lehet vitatni. Jó is lenne élni a lehetőséggel, csakhogy Nyíregyházán éppen az utóbbi időben korlátozták ezt. Nehezen vártuk, hogy megyeszékhelyünkön legyen egy uszoda, s most megszűnt annak a lehetősége, hogy ki-ki munkaidő kezdete előtt, a kora reggeli órákban úszással frissítse magát, ússzon az egészségéért. Amint megtudtuk, a Malom utcai uszoda üzemeltetője arra hivatkozik, hogy a korai nyitás gazdaságtalan volt. Nem tudjuk, miért? Mindenesetre jó lenne, ha a fürdő havi bevételét megvizsgálnák. Például február 3-án délelőtt megkérdeztük a pénztárost, hogy addig hány belépőt adott el. Közölte, hogy kilenc órától 11,30-ig négyszázan keresték fel a fürdőt. Mi, akik reggel úszni szeretnénk ezután is, úgy véljük, hogy a teljes személyzet nem feltétlenül szükséges a reggeli forgalomhoz. Az úszóedzéseket meg lehet tartani rugalmasan, hasonló módon nekünk is megfelelne. Javasoljuk: legalább bizonyos napokon nyisson korán az uszoda, mondjuk szerdán, szombaton és vasárnap. Vagy ne legyen kedvezményes reggeli úszójegy, lehessen viszont elővételben kapni. A délutáni úszás már korántsem zavartalan a tömeg miatt. P. I., tizenkét társ nevében SZÜLÖK GONDJA Tudom, talán már élesé- pelt téma a gyermekcipő-hiány, pontosabban én azt teszem szóvá, hogy gyermekem számára nem kapok sehol sem 35-ös csizmát. A tél kellős közepén tönkrement a szezon előtt vásárolt lábbelije és most pótolni kellene. Nem tudom, s így még a javíttatás is nehezen jön számításba, ha egy ideig nem tudom pótolni az elszakadt, levált talpú csizmát. Különösen a gyermekeknél ezzel is számolni kellene, hiszen gyakran előfordul, hogy áz évszak kezdetén vásárolt lábbeli egy szezonra nem elég. Kunná Fehérvári Flóra JAVASLAT TELEFONÜGYBEN A nyíregyházi 1. számú postahivatal belső telefonfülkéiben igen nagy az áthallás. Különösen az időseknek okoz ez gondot, nekik amúgy is gyengébb a hallásuk, és zavarja őket, hogy sokkal inkább hallják a szomszéd fülkében folyó beszélgetést, mint az őket érintőt. Jó lenne, ha dupla telefonkagylókat, vagyis fülre erősíthető készülékeket helyeznének el ezekben a fülkékben. Ny. Gy. nyíregyházi lakos ELHANYAGOLT KUTAK Kék község lakóinak életét megkönnyíti a vízvezeték, az utcákon található kutak viszont elhanyagoltak, azok rendszeres karbantartásáról az illetékesek megfeledkeznek. Például a Petőfi utca 24. és 42. számú házak előtti kutak december ,15-től nem adtak vizet. így volt a Kölcsey utcai kúttal is. Kérjük az illetékeseket, ezekre nagyobb figyelmet fordítsanak, mert az itt lakóknak sok bosszúságot jelent a vízhiány. Úri János, Kék, Petőfi utca 32. PLANÉTÁS doboz Végre örül az ember, hogy Nyíregyházán, a Kossuth téri könyvesboltban a planétás receptekhez kapható műanyag doboz, legalábbis a kirakatban ez látható. Ám csalódik az ember, amikor a boltban közlik, hogy csak sorszám szerint lehet belőle vásárolni. Vagyis, aki előbbre van a sorszám szerint, az kap hamarabb. Korábban nem így volt, sok ismerősöm jutott úgy dobozhoz, hogy éppen arra járt, s volt doboz, megvette. Most hiába kérünk, nincs, illetve várni kell a sorunkra. Ha így van, ne reklámozzák, ne tegyék a kirakatba, sokak bosszantására. H. L.-né, nyíregyházi lakos SEGÍTŐ KOLLEKTÍVA Három gyermekkel egy égre nyíló nyári konyhában töltöttem volna ezt a rendkívül hideg telet, ha sorsunkat nem érezte volna át a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat kollektívája. A TMK-mű- helyben dolgozó kőművesek, villanyszerelők és mindazok, akik a lakásunk rendbetételében valamit tenni tudtak, segítettek. Nekik köszönhetem, hogy most gyermekeimmel kellemes otthonban élek, a felújított lakásunkban. Ezúton is köszönöm a segítséget. Surbán Mihályné, Oros, Nyíregyházi utca 19. HIÁNYCIKKEK Hónapok óta járjuk az üzleteket és nem kapunk például nyolcliteres fazekat, 1— 2 literes, tejforraláshoz szükséges lábast, palacsintasütőt. Ezek pedig egy jól felszerelt háztartásnak nélkülözhetetlen kellékei. Az áruházak, s a nyíregyházi depó választéka is rendkívül hiányos. Kántor Mihály, Paszab, Posta út 32. szám JÁRHATATLAN UTCA Novemberben gázvezeték építése miatt árkot ástak, keresztbe-hosszába a nyíregyházi Madách utcában. Azóta az út járhatatlan, s mi több, balesetveszélyes a közlekedés a gyalogosok számára. Ugyanis az árok ott tátong, maguk a háztulajdonosok készítettek egy-egy átjárót. Semmiféle veszélyt jelző tábla, korlát nincs, és a sötétedést követően jelzőlámpa sem hívja fel a balesetveszélyre az arra járók figyelmét. Miért kellett hozzákezdeni a munkához novemberben, de ha már így történt, a szükséges óvintézkedéseket meg kellene tenni, mielőtt baleset nem történik. T. I.-né, nyíregyházi lakos Szerkesztői Szenetek Szilágyi Antalné deme- cseri, Pócsi Károly hodá- szi, Kun László anarcsi, Katona József nyírmadai, Danó Gizella tiszabecsi, Kiss Gáborné kisvárdai, Lehoczki Györgyné ököri- tófülpösi, Lukács József tiszabecsi, Sebők Ferencné ófehértói, Szabó Mária tiszalöki, id. Újvári József pusztadobosi, Papp Sán- dorné nyírbogdányi, özv. Tinku Józsefné gemzsei, Baglyos Pál dombrádi, Bakk Anna nyíregyházi, Molnár Gyula petneházi, Sipos Józsefné berkeszi, Tóth Miklósné gacsályi, Vaska Imre vásárosnamé- nyi, Resán Miklósné vasmegyeri, Magyar János nyírbogdányi, Pusztai Lász- lóné nyírpazonyi, Lipcsei János kállósemjéni, Soltész Barnabás pátyodi, Szedlár György nyírszőlősi, Tamás László tiszadadai, Potos Béla berkeszi, Gyöngyösi András nyírmadai, Rézműves Gyula nyírturai, Szalma Péterné vásárosnamé- nyi, ifj. Csedreki Mihályné nyírbátori, özv. Pásztor Istvánná csengeri, Katkó Istvánná mándoki, Aszatalos Gusztávné tiszaeszlári, özv. Bécsi Lászlóné nyírbogáti, Kántor Mihály paszabi, Kacsuk János nyírmadai, Ősz Lajosné berkeszi, Kiss János újfehértói, Krakk Lászlóné kisvárdai, Székely Györgyné encsencsi, Sz. A. borbányai, Kardos Gyula nyíregyházi, Tóthné Feczku Éva nyíregyházi, Gellér Mihály ópályi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Baglyos Pál dombrádi, Gáti László jármi, Makkai Jánosné gávavencsellői, Bálint Gézáné nyíregyházi, Kántor György nyírbátori, Vass Gyuláné pátrohai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ambró Andrásné ófehértói, Szabó Sándorné nyír- parasznyai, Varga József mátészalkai lakosok kedves köszönő soraikat megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Az illetékes válaszol INFORM ALÓDT AK A közelmúltban a felvételi egységcsomagok árusításával foglalkozó észrevétel jelent meg a Fórum rovatban. A postai terjesztésbe történő átvételkor a kiadó vállalat hiányos tájékoztatást adott a felvételi egységcsomagok tartalmáról. Az olvasói észrevétel megjelepése után a hiányzó információkat beszereztük, erről most tájékoztatjuk az olvasókat. Minden főiskolára és egyetemre felvételizni szándékozó személy felvételi vizsgadíja a műszaki egyetem egyszámlájára fut be, amit központilag osztanak szét. A levélírónak okozott kellemetlenségért ezúton is elnézését kérjük. Debreceni Postaigazgatóság A GYERMEKEK MENÜJE A Kelet-Magyarország január 14-i számában jelent meg egy észrevétel a nyíregyházi 17-es iskolában tartott népi ellenőrzésről. Mint az iskola egyszemélyi vezetője, szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem az iskola üzemelteti a konyhát, s így uz ellenőrzést a konyha, az étel mennyisége, minősége tekintetében nem is érzem hatáskörömbe tartozónak. Egyébként nincs olyan problémánk a konyhával és az élelmezésért felelős vállalattal, amely miatt indokoltnak éreznénk az említett bejelentést a városi népi ellenőrzési bizottságnál. A szülök körében is élénk érdeklődést váltott ki a cikk, s mivel ők általában csak a gyermekek beszámolóiból következtetnek a napi étkezésre. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a szülők ne csak egy bejelentést követő vizsgálat után értesüljenek a gyermekétkeztetés helyzetéről. Tapasztaltunk rossz hangulatot is, pedig ennek elkerülése mindannyiunk közös feladata. Pásztor Attila igazgató, Nyíregyháza, 17-es iskola ÉSSZERŰ HÓELTAKARlTÁS „Nyaktörő” címmel január 21-'éri megjelent cikkre a’következőket válaszoljuk: a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a hó elszállítására nincs lehetőségünk. Az autó- buszmegállókban a havat csak úgy tudjuk összegyűjteni, hogy az a fel- és leszállást nem akadályozza, erre az illetékesek figyelmét felhívtuk. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat Örökösödési ügyek B. I. vásárosnaményi olvasónk házasságát a bíróság felbontotta. Kötelezték, hogy a két gyermeke után fizessen meg fejenként 992 forintot, mindenkori keresetének a negyven százalékát. Levélírónk szerint a tartásdíjat nem jól számolták el, mert ő a különválás óta is fizetett havonta 1200 forintot és megküldte a családi segélyt is. mindaddig, míg volt felesége nem kérte saját jogán a családi pótlékot. Kérdése, hogy ezt az összeget akkoris meg kell-e fizetnie, ha kevesebb a keresete, vagy nincs munkaviszonya? Bíróság a tartásdíjra kötelezett munkahelyét hivatalból megkeresi és egy évre visszamenően megkérik a pontos kereseti kimutatását. Az ítélet rendszerint úgy szól, hogy meghatározzák a minimális tartásdíjat, kimondva, ha annál magasabb a jövedelem, akkor annak 20, 40 vagy 50 százalékát kell letiltani a gyermekek számától függően. Ha a kereset nem éri el a megítélt összeget, úgy a keresetnek csak az 50 százalékát lehet levonni, 50 százalékot minden esetben ki kell fizetni. A bíróság az ítéletet ki fogja kézbesíteni, és attól a naptól számított 15 napon belül lehet fellebbezni, írásban három példányban, személyesen pedig panaszfelvételi napon. Véglegesen megállapított gyermektartásdíj nincs, bármikor lehet kérni, — ha a keresetek ezt alátámasztják — a tartásdíj leszállítását, vagy felemelését. Kása Erzsébet orosi lakos szülei többen voltak testvérek és volt egy közös ingatlanuk, amely miatt hosszú évekkel ezelőtt még per is volt köztük. Az a testvér, aki megszerezte az ingatlan tulajdonjogának egy részét, rövid időn belül felhagyott a műveléssel, sőt Budapestre költözött. Ezt látva, a másik testvér az ingatlannak egy részét a meglévő ingatlanához csatolta, a többi részt levélírónk szülei vették birtokba és használják már több mint 10 éve. Olvasónk kérdése: hogyan lehetne az ingatlan tulajdonjogát rendezni? A Ptk. 121. paragrafus (1) bek. szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklási pert a bíróságon kell kezdeményezni és az ellen a tulajdonostárs ellen kell indítani, akinek a részét elbirtokolták. Megjegyezzük, hogy ha az ingatlan állami tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban van, az elbirtoklás nem jöhet szóba, mert ez esetben az elbirtoklási törvény kizárt. Amennyiben az ingatlan nem teljes egészében kerül elbirtoklásra, hanem annak csak egy része, csak abban az esetben szerezhető meg a tulajdonjog, hogy ha az ingatlan megosztható, vagyis az elbirtokolt rész leválasztható a teljes ingatlanról. Ha építési telek képezi az elbirtoklás tárgyát, az elbirtokló csak akkor szerzi meg a tulajdonjogot, ha szerzőképes, és az ingatlan egy építési telek nagyságát nem haladja meg. P. S.-né mátészalkai lakos testvére meghalt, és annak férje is. gyermekük pedig nem volt. Levélírónk kérdése az, hogy a testvére után ő örökölhet-e. miután végrendelet nem maradt. A helyzetet alapvetően az határozza meg, hogy olvasónk testvére, vagy a sógora halt-e meg hamarabb? Ha az olvasónk testvére halt meg, akkor olvasónk és a többi rokon nem fog örökölni semmit, az esetben testvére után a férj örököl, a férj után pedig az ő rokonsága, kivéve az ági- vagyont. Részletesebb választ — pontos adatok hiányában — nem tudunk adni, helyes, ha levélírónk ügyében valamelyik ügyvédi irodát megkeresi. Erdei Imréné tiszalöki lakos édesanyja fele részben tulajdonosa egy ingatlannak, míg a másik fele részt, apjuk jogán féltestvére, illetve azok gyermekei örökölték meg. Az örökösök nem laknak az ingatlanban, más városban élnek, és tekintettel arra, hogy édesanyjuk fog örökölni, ajánlatot tett a többi tulajdonos társnak, hogy megvenné az ő részüket, de azok elzárkóztak, még a vételárban sem tudtak megegyezni. Olvasónk jelenleg semmilyen jogcímen sem tarthat igényt az ingatlanra, hiszen az sem biztos, hogy ő fog örökölni. Édesanyja mint tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését, úgy, hogy ő magához váltja az ingatlan másik fele részét. Ez még azzal a kedvező helyzettel jár, hogy miután a megvásárolt ingatlant haszonélvezeti jog terheli, ez értékcsökkentő tényező. A haszonélvezet fejében tulajdoni részt ma már nem lehet kérni, legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson lehetett volna. A hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le. ahol az örökhagyó meghalt. Dr. Juhász Barnabás
