Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
M A A Kelet- Magyarország Fehérgyarmaton (2. oldal) Műtőasztalra váltott írógép (3. oldal) Jövőkutatók konferenciája KISZ-SZERVEZETEK Értékelnek, új akciókat terveznek Hagyományosan, kézi munkával készítik azokat az 1,5 kilogrammos házi jellegű kenyereket, amelyeket a múlt év elejétől gyártanak a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat tiszavasvári üzemében. A régi kenyérre nemcsak kerek formája, hanem zamata és íze is emlékezteti a helybelieket. A jó minőséget a pékek hozzáértése mellett azzal is biztosítják, hogy különösen finom lisztből készítik. Képünkön: Bukszár Pál és Matiszkó József for- í mázza a házikenyeret. (Gaál Béla felvétele) Tovább tart a hideg A jövőkutatási szakemberek háromnapon országos konferenciát kezdtek kedden Budapesten. A tanácskozáson — amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságával közösen rendez — áttekintik a magyar jövőkutatás legfontosabb eredményeit. Kovács Géza, az MTA Jövőkutató Bizottságának elnöke nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a különböző időtávú tervek megalapozásához ma már elengedhetetlen a jövőbeni fejlődés lehetőségeinek tudományos feltárása. A gazdasági tervezés például akkor válik igazán hatékonnyá, ha kellően alapos, elemző prognózisokra támaszkodhat, s számolhat többek között a nyersanyagok, az energiaforrások, a munkaerő és a népesség jövőbeni alakulásával. A jövőkutatás ma már nemcsak a gazdasági, műszaki, vagy társadalmi folyamatok különálló vizsgálatával foglalkozik, hanem tekintettel van ezek kölcsönhatására is. Az oktatás jövőjét elemző kutatás például nem tekinthet el a műszakitechnikai fejlődést prognosztizáló vizsgálat eredményeitől. , A tanácskozás plenáris ülésén Szentágothai János, az MTA elnöke, Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára, Bognár József, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója és Trethon Ferenc, az MTESZ társelnöke tartott előadást. Üdvözölte a konferenciát Rolf Hofmann, a Jövőkutatási Világszövetség európai tagozatának elnöke is. A konferencia ma szekcióüléseken folytatja munkáját. Megvitatják a Magyarország gazdasági, műszaki, társadalmi fejlődésének 2020-ig terjedő időszakára vonatkozó prognózisokat — így például a nyersanyagbányászat, az energetika, a településhálózat, a népességfejlődés várható alakulását —, valamint a közelebbi, 1980—90-es éveket elemző jövőkutatás legfontosabb eredményeit. Külön szekcióülésen foglalkoznak a vállalati prognózisok készítésének lehetőségeivel. Hagyományosan az idén is januártól májusig tartják meg Szabolcs-Szatmárban is az ifjúsági szervezetek a beszámoló-értékelő és az új akcióévet nyitó taggyűléseket. Megyénkben 1600 alapszervezetben közel 50 ezer KISZ- tag vonja meg a mérleget az elmúlt esztendőről és rögzíti az újabb időszak tennivalóit. A korábbi időszak értékelésénél az akcióprogramok végrehajtásáról adnak számot, arról, hogy miként teljesítették egyéni feladatvállalásaikat a fiatalok. Emellett a vezetőségek is beszámolnak munkájukról. Mint a KISZ megyei bizottságán megtudtuk: a most zajló KISZ-taggyűlések jelentőségét fokozza a XIII. kongresszusra készülés és az akcióprogramok megfogalmazásánál különös tekintettel vannak a fiatalok hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, valamint arra, hogy méltó módon készüljenek a moszkvai Világifjúsági TalálKemény telünk a hét elején már nemcsak a közlekedésben okozott gondokat, hanem erősen megzavarta több oktatási intézmény munkáját. Nyíregyházán, a Zrínyi gimnáziumban már hétfőn elmaradtak az órák, mert a fűtő elakadt a busz- szal, kedden pedig a megye több településén zártak be iskolákat. A megyeszékhelyen az 1. számú iskolában hagyták abba a tanítást, mert a hőmérséklet a termekben nem érte el a minimális 16 fokot. A gyerekek egy részét hazaengedték, azokról pedig, akik felügyeletet igényelnének otthon, de a szülők dolgoznak, vagy akiket nem vár otthon fűtött lakás, a harmadik kerületi művelődési házban gondoskodnak. Itt melegben vannak, és programokat is szerveznek számukra. Hazaengedték a 6., 7., 8. osztályosokat az 5. számú iskolából, mert a II. emeleten „kipukadt” a radiátor. Ti- szabercelen a vizes fűtőolaj miatt nem volt elég meleg, Tiszalökön áramkimaradás miatt nem volt tanítás az alsó tagozatban, Székelyben, Nyírteleken, Nyírbogáton, Kölesében és Dögén pedig szénproblémák miatt — vagy elfogyott, vagy rossz minőségű és ebben a nagy hidegben nem ad elég meleget — kellett bezárni az iskolákat. Több olyan helyen is gondok vannak, ahol áttértek a vegyes tüzelésre, illetve az elavult berendezésekkel is sok a probléma. Végül még egy kozóra. Fokozza a taggyűlések súlyát, hogy a legtöbb j alapszervezetben a fiatalok már megismerték a párt elmúlt évi, nagy jelentőségű if- I júságpolitikai határozatát, és , most ennek alapján veszik ' számba mindennapi gondjaikat, teendőiket — többek között a pályakezdés, az ön- , áíZó otthonteremtés nehézségeit, az életszínvonal alakulását. Az eddigi taggyűlések tanúsítják, hogy a fiatalok kritikusan, elemzően értékelik munkájukat, az eredmények mellett kifejezték ele- gedetlenségüket a termelőhelyek munkaszervezésével, a KISZ érdekvédelmi tevékenységével kapcsolatban. Felvetették, hogy a VGMK-k, az új vállalkozási formák tetemes időt rabolnak el, ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni az akcióprogramok kész.tésénéi. Általában a KISZ-tagok egyharmada mond véleményt, tesz javaslatot a mozgalmi élet megújítására. ok: nem a megrendelt és az illető kazánhoz való szenet kapták az iskolák, hanem silányabb minőséget, ami nem képes a szokott hő termelésére. Ahol átmeneti hiba keletkezett, ott a tanítást szerdán folytatják, a bezárt iskolákban viszont mindaddig tart a fagyszünet, amíg a termekben nem lesz megfelelő a hőmérséklet. A kieső napok pótlására a szabad szombatokat fogják felhasználni, de az iskolaigazgatók ehelyett a tanév meghosszabbítása mellett is dönthetnek. (b. e.) A hétfői egész napos küzdelem nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a megye minden útját járhatóvá tegyék, mert hiába mentek végig egy-egy szakaszon többször is a hóekék, a szél ismét visszafújta a havat. A közúti igazgatóság emberei és gépei ezért egész éjszaka dolgoztak. A megye északi részén indították útnak a Debrecenből, Mátészalkáról és Polgárról idevezényelt hómarókat, s bár a hőmérséklet mínusz 18, mínusz 20 fok volt, a szél valamelyest csendesedett, s így kedd reggelre már nem volt a külvilágtól elvágott település Szabolcs-Szatmár megyében. Járhatóvá vált a megye minden országos közút ja, a fő közlekedési utakat két sávra szélesítették ki, de a burkolaton maradt vékony hóréteg síkossá tette az utakat. Egész éjszaka dolgoztak a hófúvások miatt járhatatlan alsóbb rendű útvonalakon is, amelyeken néhol a két méter magasságot is elérte a hóát- fúvás vastagsága. Egymás után szabadították ki a hóban elakadt gépkocsikat. Kis- várda és Dombrád között mentőt is kellett kiszabadítani és járhátóvá tenni számára az utat, de a 40—50 kilométeres szél sok helyen újból visszafújta a letakarított havat. Ez okozott gondot a Volán Vállalatnak, s ezért nem tudták reggel Beszterec, Tiszai bércéi, Tiszatelek környékéről behozni az utasokat. Nem közlekedett a Baktalóránthá- za, Székely és Ramocsaháza közötti busz. Gond volt Kis- várda, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Aranyosapáti és Szabolcsveresmart környékén, s változatlanul gond volt Hete és Fejércse között is. A megye déli részén már nem okozott gondot a közlekedésben a hó, a nagy hideg azonban igen. Műszaki hiba miatt voltak gondok Nyírbátor környékén, Nyíregyházán pedig az 5-ös, a 12-es és a 3/A-s vonalon maradt ki egy-egy járatpár. Hétfőhöz képest kedden már sokat javult a helyzet f. vasúton is, a vonatok czoi ban továbbra sem tudták betartani a menetidőt. a délelőtti Tokaj expressz például jó másfél órás késéssel döcögött be Nyíregyházára, ám a Szabolcs még ezt is túlszárnyalta a maga 135 perces késésével. A közelebbről érkező szerelvények szerencsére úgy-ahogy tartani tudták a menetidőt, ám a záhonyi vonalon tegnap sem volt rózsás a helyzet, az onnan érkező vonatok harminc-negyven percet késtek. H a zárszámadásról esik szó, legtöbbször úgy fordul az ember nyelve, hogy közgyűlés. Egy ideje azonban erre az alkalomra nem szükséges összegyűlnie az egész tagságnak, a termelőszövetkezeti törvény lehetővé teszi, hogy a küldöttgyűlés saját hatáskörében döntsön: elfogadja-e a zárszámadásról szóló ; határozatot, vagy sem. Felvetődhet a kérdés, hogy az évente egyszer összehívott közgyűlés elegendő-e a szövetkezeti demokrácia megvalósítására, az önkormányzati tevékenység ellátására? A küldöttgyűlésnek, mint a képviseleti demokI rácia intézményének létrehozásával a volt jogalkotók célja, hogy egyes döntések meghozatala rugalmasabb körülmények között valósuljon meg. Feladatát csak akkor töltheti be hatékonyan, ha minden tekintetben képviseli a teljes tagsá- j got. Vajon ott lehet-e a küldött szavaiban minden egyes „küldőjének” véleménye, álláspontja? A tsz-tör- vény előírása szerint „a küldött köteles a küldött- gyűlés napirendjére tűzött ügyeket az általa képviselt dolgozókkal előzetesen meg- I vitatni, és álláspontjukról a küldöttgyűlést tájékoztatni, köteles továbbá a küldött- gyűlés határozatait azok meghozatalától számított 8 napon belül a munkahelyi közösség tagjaival ismertetni’’. A,könnyebben mozgósíthat^ küldöttgyűlés munká- ; ja nagyszerűen segíti a vezetés gyors döntéshozatalát. Minden gáncs nélkülinek azonban csak akkor tekinthető tevékenysége, ha a már említett jogszabály betűje és szelleme egyaránt érvényesül. Tapasztalható ugyanis esetenként, hogy a küldöttgyűlések által hozott határozatok megfelelő tartalommal való megtöltése, visszaáramoltatása, és ■■ a feladatokra történő mozgósítás elmarad. A küldöttgyűlések mind- j azonáltal beváltak. Nem is lehetett ez másként, mert * egy sor olyan döntés került a hatáskörébe, amely a közgyűlésen megvitatva azt nehézkessé tette és az érdemi viták helyett nagyon sok formai elem került túlsúly- | ba. Az eltelt időszak alatt i mind határozottabb körvonalakat kapott, hogy a kérdéseknek milyen csoportja melyik fórum elé kerüljön. A zárszámadás, mint a termelőszövetkezetet irányító legelső intézmény csak nyert az ügyön, hiszen mondjuk ki bátran: egy-két ott felvetett kérdés megvitatása nem képviselt akkora súlyt, mint amekkora egy ilyen testület összehívására indok lett volna. A zárszámadás ünnep — persze, ha van mit ünnepelni. Nyereséget bejelenteni, kitüntetést átvenni, alapszabályt módosítani, elnököt választani — az igen! Ott legyen a tagság apraja, nagyja. És persze a veszteséget megemészteni, a kiútról eszmét I cserélni, az is a teljes tag- I ság felelőssége, gondja. Esik Sándor § Í Korszerű, jól felszerelt tanműhelyben oktatják a mechanikai műszerésztanulókat a Nyíregyházi Konzervgyárban. Horváth Géza szakoktató segítségével rugó- I kát készítenek a másodéves tanulók. (Elek Emil felvétele) Szabad szombatokon pótolják a kiesést Fagyszünet kilenc iskolában XLII. évfolyam, 36. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. február 13., szerda i. --j ^ 4 A 9 A 9 9* *jS r| [ 1 j 111111 11 n i H
