Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. január 14. Történelmi feljegyzések zord telekről Királyválasztás a jégen _____Kávészüret Nyíregyházán_____| Trópusi nyár - a szabolcsi teilten Szemkápráztató, jégvirágos január eleji téli reggel. Kinn a hőmérő higanyszála a mínusz 23 fokot közelíti, itt benn, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola csodálatosan szép pálmaházában nyár van. Szinte kánikulai a hőség, 75 —80 százalékos a páratartalom. Kiválóan érzik magukat a klímában a tópusról, a forró éghajlatról ide származott növények. Csupán fél éve nyitották meg a pálmaházat. Máris nagy népszerűségnek örvend és a szakmai körökben elismerést vívtak ki alkotói. Célja az oktatás szolgálata az óvodás kortól, egészen a főiskolásig. E nemes ügyet segítették kilenc hazai felső- oktatási intézmény, két akadémiai intézet és két külföldi egyetem, az ungvári és a kassai. Értékes ritkaságok soka agával ajándékozták meg a nyíregyházi pálmaházat. Közel 800 fajta, főleg trópusi és mediterrán éghaj Az előtérben Pál Miklós a banán hatalmas leveleit vizsgálja. Háttérben a most érő kávé és a szágópálma látható. (Gaál Béla felvételei) lat alatt honos növény élete, fejlődése, virágzása, tanulmányozható itt. — A pálmaházat a minisztériumtól kapott 3 millióból lehetetlen lett volna megteremteni. Ehhez lelkesedés, elkötelezettség, a biológia szeretete, s mindenekelőtt a lokálpatriotizmusból táplálkozó sok-sok társadalmi segítség kellett —szól elismerőleg minden érintettről dr. Pál Miklós kandidátus, a Biológiai Intézet vezetője. Séta közben csodáljuk a pálmaház egyik díszét, az erdei, hófehér jázmint, melynek fenséges illata megtölti a levegőt. Érleli spóráit a rendkívül szép örökzöld agancspáfrány és most virágoznak a tűzpiros flamingók (anthoriumok). Érleli termését a párás levegőben Virít a mediterrán Jacobi- nia Carnea. az Aglaonema communá- tum, vagyis a piros rákvirág. Hatalmas, krémszínű virágokat bontott a filodend- ron is. Ez a pálmakert „csoda” a Nyírségben. Most nyílnak a libazöld buzogányvirágok. — Rendkívüli figyelmet érdemelnek a piros különböző színeiben pompázó Bilbergi- ák, s legalább ilyen kedves látványt nyújt a Röok virágzása. Ezek többsége mediterrán és trópusi növény. — öt méter hajtást hozott az indonéziai szigetvilágban őshonos vanília és a bors. Rendkívül lenyűgöző látvány a pálmaház banángyűjteménye is. Szinte hetenként nevel egy-egy 1 méteres óriás levelet — magyarázza Pál Miklós. — S mivel megjelentek a rizómából a kis banánnövények, ez azt bizonyítja, igen jól érzik magukat nálunk — fűzi hozzá magyarázatképpen. Már el virágzott a piros szegfűhöz hasonló virágot nevelő gránátalma. És leszüretelték a kávé első termését. — Ebből elsősorban a pálmaházat látogató nyírségi iskoláknak ajándékozunk, — hogy a biológia tanítását szolgálják — mondja az intézet vezetője. Nem zárt kert a nyíregyházi pálmaház. Látogatható. (farkas) — A charme-os férfiakat kedvelem Hiss Európa második udvarhölgye — Ha zsűritag lenne egy férfiszépségversenyen, akkor milyen típusú férfira szavazna? — Kisportolt, erős férfi az ideálom, sötét hajjal, sötét szemmel, s legyen úgy 190 centiméter magas. Legyen kissé félénk, már úgy értem, kevésbé rámenős, de ne gyáva. A charme-os férfiakat kedvelem. Nos, magas férfiak előnyben vannak, ha meg akarnak ismerkedni Tóth Ritával, a Miss Európa verseny harmadik helyezettjével, annál is inkább, mert a 180 centiméter alattiak testi hibásnak minősülnének mellette. Rita ugyanis 180 centi magas, hatvan kilós, sötétbarna hajú és szemű, mellbősége 90, derékbősége 60, csípője pedig 93 centiméter. Viszont csak húszéves. — Hogyan került a Miss Európa versenyre? — Egy kicsit a véletlenen, illetve azon múlt, hogy a verseny szervezői között volt egy korábbi ismerősöm. O kérte, hogy küldjék magamról fotókat, s azok alapján hívtak meg. így nem mint Miss Magyarország, hanem mint égy magyar lány voltam ott. — S harmadik helyezettként tért onnan vissza. Hogyan értékeli a harmadik helyet? Igazságos volt a zsűri, vagy elégedetlen az eredménnyel? — A harmadik hely reális. Mi hárman annyira különböző típusúak voltunk, hogy köztünk már csak az ízlés dönthetett, nem pedig a centiméter. — Kik voltak a zsűriben? — Férfiak, nők vegyesen, sportolók, művészek, divatemberek. Most találkoztam velük először, de egy ismerős volt köztük, Ernyei Béla, aki az osztrákoknál népszerű színész. — Hogyan zajlott a verseny? —- Három ruhában léptünk fel. Az én első ruhám egy egyenes vonalú, hátul mélyen kivágott arany estélyi volt, amit munkahelyem, a Magyar Divat Intézet adott kölcsön. A másik ruhája minden résztvevőnek nemzeti viselet volt, én egy kalocsai ruhába öltöztem. A harmadik pedig egy egyré- szes fürdőruha volt. — Egyrészes? — Minden versenyzőnek azt kellett felvenni, kétrészes nem lehetett. Csak egyetlen díszítése volt a dressznek, a Milde Sorte felirat, mert a cég finanszírozta a versenyt. — S amikor nem manöken és nem szépségkirálynő-jelölt, akkor milyen ruhát kedvel? — A sportos, nadrágos ösz- szeállitásokat. — Európa harmadik legszebb lánya ... Lánya? — Igen, szerencsére még nem vagyok férjnél. Baráti körben szilvesztereztem, s idén szeretnék elindulni a magyar szépségkirálynő-versenyen. Hátha itthon sikerül elsőnek lennem. (A Dunántúli Napiéból) Nyíregyháza, 1942. január 24: mínusz 30,2 lók! A spanyolországi iskolákban: Tilos a házi feladat I / Spanyolországban az iskolás gyermekeknek minden okuk megvolt az örömre a nyári szünet végén: azonnali hatállyal megszüntették a házi feladatot. Vizsgákkal nem fogják többé „zaklatni” őket, mivel ezt már az elmúlt tanévben is folyamatos megfigyeléssel és a dolgozatok osztályzásával helyettesítették. Jose Maria Maravall közoktatási miniszter „újításokban gazdagnak” nevezte az új tanévet. Üj a koedukációra való fokozatos áttérés is, ami 1985/86-tól teljes lesz. Teremtenek továbbá 100 000 új és 160 000 javított helyet az elemi iskolások számára, továbbá 6000 újabb tanerőt állítanak be. Ezzel azonban Spanyolország messze a múltba visszanyúló iskolaproblémája távolról sincs megoldva. Nem teljesítették még az alkotmánynak azt a kikötését, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz és az elemi oktatásnak kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie. Csak nemrég vált ismertté egy tanulmányból, hogy az elemi elvégzése után a tanulóknak még a fele sem rendelkezik az írni-olvasni tudás minimumával. Most a tanítók képzését és fizetését javítják jelentős mértékben. A vallási és világi magániskolák — az összes iskolák 30 százaléka — hívei ebben fenyegetést látnak. A támadások középpontjában a már hónapokkal ezelőtt a parlament mindkét háza által elfogadott oktatási törvény áll, amely addig nem léphet érvénybe, amíg az alkotmányjogi bíróság el nem dönti, hogy x összhangban van-e az oktatás szabadságával. Régi feljegyzések őrzik a nagy hidegekre, havazásokra vonatkozó adatokat, amelyek századokra nyúlnak vissza és tájékoztatnak bennünket a sok-sok évszázaddal ezelőtti hideg telek viszontagságairól. Az eddig felkutatott dokumentumok 873—874 telétől kezdődően tartalmaznak adatokat a régi telek embert és állatot egyaránt próbára tevő időszakáról. 892—893 tele egész Európában kegyetlenül hideg volt, és hosszú ideig tartott. Feljegyezték, hogy 1043—1044 tele Magyarországon olyan hideg volt, hogy az istállók~ ban megfagytak az állatok. Nem véletlen, hogy olyan ínséges volt az 1044-es esztendő, amilyenre még nem volt példa. 1059—1060 tele egész Európában hosszan tartó hideggel kínozta az embereket. A hideg tél következtében nemcsak állatok pusztultak, hanem emberek fagytak meg. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként súlyra árulták. 1443—44 telén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyver- szünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén választották Má~ tyást királlyá. 1708—1709-ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytak a fák, úton- útfélen megfagyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. 1773. március 29-én a hóvihar több mint 10 000 házi állatot ölt meg az Alföldön. 1788 novemberében Szala- cson „a mély kutakban a vizek megfagytak, a lebegő égből a madarak megfagyva hullottak le ...”. Ez év decemberében a hideg oly erős lett, hogy a Duna jegén már a szekerek is átjárnak. Magyarországon az 1795-re forduló télben „a ház falainál magasabb volt a hó”. 1795 januárjában a Maros vizén öt arasz (90—100 cm) mélységű volt a jég. 1798 december 8-án Magyarországon befagytak a fűtött szobák ablakai és február 20-ig soha se olvadtak ki; a pincékben egész télen be voltak fagyva a csapok. 22 öl (kb. 42 m) mélységű kutak is befagytak. Néhány adat szűkebb pátriánk időjárásából is. 1663- ban Szatmár vármegyében olyan havas tél volt, hogy mind a Tisza, mind a Szamos jege annyira megerősödött, hogy azon nagy faltörő ágyúk is átjártak. 1784 januárjában oly sok hullott a Szabolcs megyei Újváros (Balmaz) határában, hogy „Andrásy Sigmond úr nyáj juhából ezer darabot ölt meg ez a rút fergeteges idő. Más uraságoktól pedig háromszáz temetődött a hó alá, mindenütt mind pásztorával együtt”. Feljegyezték, hogy 1784 január két utolsó, február két első napján olyan zorddá kerekedett a tél Nyíregyházán, amilyenre 70 éves emberek sem emlékeztek, öt embert találtak megfagyva. Az utakat olyan nagy hó lepte el, hogy három-négy nap a városból nem lehetett kimozdulni. Ugyanebben az évben február 10—11-én a hatalmas havazás és hótö- megek-miatt takarmányhiány keletkezett „számos marha elpusztult. Két szarvasmar' hányáját hajcsáraikkal együtt betemetett a hő”. 1795. január 25-én például Szatmárnémetiben „. . . az utcán térdig való hó; egyik helységből a másikba harmadnap sem lehetett eljutni. Az üres szánt sem bírta az állat. Valaki elindult a városból és a kertek alatt a hóba rekedt. Hat ökör hozta vissza a szánt másnap ... A farkasok megtámadják az utazókat; s több ember útközben megfagyott”. Sorolhatnánk az adatokat, amelyek a régi hideg telekről tudósítanak bennünket. Myfrmadára hozta a óimét Erika, az „Egri vitéz“ Egri vitéz lett a kislány. Nem tévedés, Kátai Erikáról, a nyírmadai általános iskola hetedik osztályos tanulójáról van szó. S hogy leány létére mégis vitéz lett, arról hadd szóljon ő. — Tavaly nyáron az úttörőszövetség által meghirdetett történelmi városok közül mi Egert választottuk, megcsináltuk a vár makettjét, s az Egri csillagokból választott két részletet élj átszőttük — mondja a bájos, halk szavú Erika. — A falu határában játszottuk ezt, tanári és szülői segédlettel készítettük a jelmezeinket. Olyan jól sikerült, hogy mint rajvezetőhelyettes részt vehettem Egerben az ott rendezett játékokon. Rajtam kívül még két fiú — Lentiből és Boldogasszonyfáról — vett részt, s mind a hárman „Egri vitéz” címet nyertünk. Tulajdonképpen én a rajt képviseltem, így az egész rajé a dicsőség. Hogyan él fél év elteltével a vitézzé előléptetett kislány? — Nagyon megörült az egész osztály, amikor hazajöttem Egerből. Éppen ez a siker érlelte meg bennünk, továbbra is aktívan részt veszünk az úttörőmozgalomban. Most csapattitkár-helyettes vagyok, s legfontosabb feladatunk, hogy méltóképpen ünnepeljük meg felszabadulásunk évfordulóját. Magánemberként Erika sem különbözik a hozzá hasonló korúaktól. Jó tanuló, szereti a biológiát, az iskola egészségügyi és orosz szakkörébe jár, s gyerekorvos szeretne lenni. Az Egri csillagokat először tízéves korában olvasta, azóta már többször is végigolvasta. Büszkén mutatja az iskola úttörőszobáját, majd beszélgetésünk végeztével rohan vissza a tanulószobába, mert még nem fejezte be a másnapi matekfeladatát. Ilyen ő. (sípos) Nem érdektelen, ha csak röviden hivatkozunk a sokak előtt még emlékezetes 1928— 1929, valamint az 1939—1940. évi telekre. Nyíregyházán 1940. február 18-án mínusz 27,8 fokot, 1942. január 24~én pedig mínusz 30,2 fokot mértek. Orosz Szilárd Az Építéstudományi Intézet mikroklíma laboratóriumában elkészítették az első magyar, hőérzékeld „műembert”. A bábu készítése során svéd tapasztalatokat vettek igénybe. A próbababa nem mozog magától, de beépített minikomputereivel kitűnően mutatja a hőmér- sékletváltozásókat, így alkalmazható a ruházati iparban is, az öltözékek szigetelőképességének vizsgálatára, vagy a gépkocsik fűtőrendszerének . beállításához nyújt hasznos segítséget. (MTI Foto — Bauten József felvétele — KS) |[EjR|D|EiKlE|Si
