Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. január 23. Kommentár RIDEG SZAVAK W ashingtont az elnöki beiktatás programjá­nak megváltoztatásá­ra kényszerítette a váratla­nul szokatlan hidegre for­dult időjárás. Ám úgy tű­nik, nemcsak a hirtelen be­köszöntött zord klíma, ha­nem Reagan beszéde is né­mileg lehűtötte a kedélye­ket. Érthető okokból. Az elnök ugyanis ismét a megszokott vádaskodással állt elő, a Szovjetuniót felelőssé téve a fegyverkezési versenyért. Ugyanakkor határozottan síkra szállt az űrfegyverke­zési programért. Azokért a tervekért, amelyek még a genfi külügyminiszteri talál­kozó előtt és azóta is a szov­jet vezetők éles bírálatát vál­tották ki. Az amerikai sajtó visszafo­gottnak és mérsékelt hangvé­telűnek minősítette a beikta­tási beszédet. Valójában azonban Reagan mintha fi­gyelmen kívül hagyta volna, hogy küszöbön állnak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok. Aligha közömbös az eszmecserék kimenetelére, hogy milyen légkörben ül­nek majd tárgyalóasztalhoz a küldöttségek. Reagan első négy esztendeje baljós hely­zetet teremtett: Moszkva és Washington kapcsolataiban óriási visszaesés következett be, megkezdődött Európában a tömegpusztító fegyverek telepítése, s veszedelmes fegyverkezési hajsza körvo­nalai bontakoztak ki. A párbeszéd fonalát csak a múlt év szeptemberében, Gromiko New York-i láto­gatása idején vette föl a két nagyhatalom. Január 7-én és 8-án pedig Genfben 15 órát tárgyalt a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter. Esz­mecseréik azzal az örvende­tes döntéssel értek véget, hogy három témakörben megkezdődnek a két nagyha­talom közti tárgyalások. Reagan beszédében szólt ugyan a fegyverzetkorláto­zásról : „ ... Azt keressük, hogyan lehet egy napon min­den nukleáris fegyvert eltün­tetni a föld színéről” — mindez azonban nélkülözte a konkrétumokat. S ami még szembetűnőbb: az elnök újó­lag védelmébe vette a „csil- lagháborús” tervek megvaló­sítását. Moszkva jónéhányszor tu­domására hozta Washington­nak: hajlandó az érdemi tár­gyalásokra, de csakis olyan körülmények között, ha a másik fél szándékai is őszin­ték. Nos, a Genfben elhatá­rozott eszmecserék kimene­tele szempontjából Reagan beszéde nem jogosít fel de­rűlátásra. A fegyverkezési program változatlan folyta­tásának hangsúlyozása jog­gal kelt gyanakvást, s meg­kérdőjelezi a szándékok őszinteségét. Márpedig — mint az Wa­shington nyugat-európai szö­vetségesei vezető államfér- fiainak megnyilatkozásából is kiderült — Keleten és Nyugaton egyaránt meg­nyugvással és nagy várako­zások jegyében fogadták a szovjet—amerikai tárgyalá­sok hírét. Ronald Reagan be­iktatási beszéde nem igazol­ta ezt az óvatos derűlátást. Majd elválik, hogy az elnök szándékai miként jutnak ki­fejezésre a tárgyalások meg­kezdése után. Hideg Kubában Európához hasonlóan Ku­bában is szokatlahul hideg az idei január — bár a tél csak a szigetország trópusi éghaj­latához viszonyítva nevezhe­tő zordnak. A hét elején a második jelentős hidegfront tört be az országba az év kezdete óta. Napközben plusz 15—17 Celsius-fokot mérnek, de éjszaka plusz 7—10 fokra hűl le a levegő. A hidegér­zetet jelentősen növeli az ál­landó erős északi szél. Befejeződtek a magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Várkonyi Pétert fogadta Nicolae Ceausescu Várkonyi Péter külügymi­niszter Stefan Andrei román külügyminiszter meghívására 1985. január 21—22-én hiva­talos baráti látogatást tett Bukarestben. A magyar külügyminisz­tert fogadta Nicolae Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke. A külügyminiszteri tárgya­lásokon áttekintették a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit. Tájékoztatták egymást országaik külpolitikai tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a magyar—román kap­csolatok alakulásáról, különös tekintettel az 1977. évi deb­receni—nagyváradi legfel­sőbb szintű találkozó megál­lapodásainak teljesítésére. Kifejezték szándékukat, hogy erősítik népeik barátságát, A-Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gaz­dasági kapcsolatai összes- gükben pozitívan alakulnak és a mostani tárgyalások is jó eredményekkel végződtek jelentette ki kedden Bonban egybehangzóan Alekszej An­tonov szovjet miniszterel­nök-helyettes és Martin Ban­gemann nyugatnémet gaz­dasági miniszter a szovjet— nyugatnémet gazdasági ve­gyes bizottság 13., kétnapos ülésszakát követő közös saj­tóértekezleten. Antonov és Bangemann kifejezésre jut­tatta a két kormánynak azt a szándékát, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni a gaz­dasági kapcsolatokat. Az ülésszak eredményét összefoglaló közös közle­ményben a két fél elsősor­fejlesztik és bővítik a két or­szág kapcsolatait. Keresik a kölcsönös érdekeket kielégí­tő megoldásokat az élet min­den területén. Ennek kimun­kálása érdekében a jövőben is folytatják a két ország ve­zető párt- és állami képvise­lői rendszeres találkozóinak gyakorlatát. Hangsúlyt ka­pott, hogy a két ország sok­oldalú együttműködésének fejlesztésében a magyaror­szági román és a romániai magyar nemzetiséget ösztönző szerep illeti meg. A magyar külügyminiszter romániai tárgyalásai nyílt, őszinte, elvtársi légkörben folytak. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg román kollégáját, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. ban a gépgyártás területén való együttműködést minő­sítette ígéretesnek. A köz­lemény szerint jók a kilátá­sok az együtműködésre a vegyipar és a vegyipari berendezések területén is. A szovjet miniszterelnök­helyettes azonban nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok továbbfejleszté­sére csakis békés körülmé­nyek között kerülhet sor. A szovjet—nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság legközelebbi ülését Moszk­vában tartja 1985 végén vagy 1986 elején. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét kedden délután fogadta Hel­mut Kohl kancellár és Hans' Dietrich Genscher külügy­miniszter is. JARUZELSKI GDANSKBAN Munkáskollektívákat lá­togattak meg kedden a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB PB tagjai, akik részt vettek a politikai bizottság gdanski agglomerációban kihelyezett ülésén. A PB tagjai, élükön Wojciech Jaruzelski vei, a LEMP KB első titkárával meglátogatták a három vá­ros néhány főbb ipari létesít­ményét, ahol közvetlen be­szélgetéseket folytattak a munkásokkal. A„HETEK BIZOTTSÁGÁNAK” ÜLÉSE Befejeződött hétfőn Bag­dadban az iraki—iráni há­ború békés megoldását kere­ső „hetek bizottságának” ne­gyedik tanácskozása. A két­napos ülésen a bizottság meg­vizsgálta az ötvenkét hónap­ja tartó háború befejezését célzó kezdeményezéseket. A tanácskozásról Bagdadban ki­adott közleményükben a „he­tek” egyoldalúan Iránt tet­ték felelőssé a háború elhú­zódásáért, mivel szerintük Teherán „visszautasítja a bé­kés rendezésre irányúló erő­feszítéseket”. KÉTÓRÁS KONGRESSZUS Tokióban kedden megkezd­te, s két óra alatt be is fe­jezte munkáját a hatalmon lévő liberális demokrata párt 45. kongresszusa. Mindez tük­rözte, hogy a tanácskozás a pártvezetők — köztük Na- kaszone Jaszuhiro LDP-el- nök — által kidolgozott for­gatókönyv szerint zajlott le. Jó eredménnyel végződtek D szovjet—NSZK gazdasági megbeszélések Szovjet élet Leningrád (akkor még Szentpétervár) 1703-ban tör­tént megalapítása óta körül­belül 250 árvizet ért meg. Ezek végzetes szabályosság­gal következnek be évente egyszer, általában ősszel. A város a Balti-tenger Finn-öblébe torkolló Néva folyó deltájában fekszik. Amikor erős nyugati szél kezd fújni, — ilyet legutóbb egy Finnország felett elvo­nult ciklon hozott — az öböl­ből a folyóba zúdul a szö­kőár. Ha a vízszint közepes, nem fenyegeti árvíz Leningrádot, — mert a várost a talaj fel­töltésével kissé — megemel­ték — a rakpartok magasab­bak lettek, megszervezték a vízszint emelkedését előrejel­ző és azt időben közlő szol­gálatot. • A leghatalmasabb árvizek 1824-ben és 1924-ben voltak. Akkor a Név.a vízszintje 370 centiméterrel haladta meg a szokásosat, és a város óriási károkat szenvedett. Lenin­grád még ma sem védett egy újabb nagy árvíz ellen. De lehet-e harcolni az árvizek ellen? Az alapvető okokat — a viharos szökőárakat, akár­csak az azokat szülő ciklono­kat, tájfunokat, forgószeleket az ember nem tudja meg­szüntetni. Tehát megbízható védelmi eszközöket kell ta­lálni a tenger felől érkező elemi csapás ellen. Az utóbbi években széles körű helyszíni és laboratóri­umi kutatásokat végeztek, át­tanulmányozták Leningrád árvizektől való megvédésé­nek lehetséges terveit. A „Hidroprojekt” Intézet le- ningrádi kirendeltségén dol­dáskor bekapcsolják a komp­lexum berendezését irányító automata rendszert. Műkö­désbe lépnek az óriási acél­kapuk, amelyek elzárják a hajóátjárókat. Leereszkedik mind a 64 vízáteresztő nyí­lás szegmenses elzárója. Az acélból és betonból álló ha­talmas pajzs szorosan elzárja a hullámok útját Leningrád- hoz. A védőgátak gerincén hat- sávos autópályát fektetnek le, amely összeköti a város kö­rüli autóközlekedési gyűrűt. A hajózó csatornák alatt az autópálya alagutakban halad, a vízáteresztő nyílások felett pedig vasbeton hiídakat épí­tenek. A Kotlin-sziget mint­egy a központi tartópillére lesz a Finn-öböl partjai kö­zött húzódó közlekedési híd­nak. Ezt a rendszert, olyan rend­kívüli feltételekre méretezik, amikor a vízszintemelkedés a Néva deltájában elérheti az 550 centimétert. A védelmi rendszer ebben az esetben is garantálja Leningrád teljes biztonságát. Az épülő védőgát „Pizzasiitö“ heroincsempészek végnapjai ? Akciók a maffia ellen A prócska hír volt csak az amerikai napila­pokban, hogy Willi­am French Smith igazság­ügyminiszter a napokban Rómában járt, olasz kollé­gájával a maffia elleni kö­zös küzdelem újabb teen­dőiről tárgyaltak. Ha a ne­vezetes „pizzakapcsolat” ta­valyi lebukása óta — ami­kor a két ország bűnüldöző szervei közös erőfeszítései­nek eredményeként egy he­roincsempész maffiabandá­nak az amerikai középnyu­gaton lévő, pizzasütőnek ál­cázott kirendeltségeit sike­rült felderíteni — a két or­szág szeretné kihasználni az új lehetőségeket. Egy ne­ves, Szicíliában és az Egye­sült Államokban egyaránt befolyásos maffiavezér, Tommaso Buscetta ugyan­is annyi adatot „köpött” a börtönben lévő társairól, amennyi elegendőnek lát­szik újabb akciókhoz. Az amerikai szakértők szerint a „francia kapcsolat”, Mar- seille-ben működő heroin­gyárak leleplezése óta a „pizzakapcsolat” lebuktatá- sa volt a legnagyobb ered­mény. Az amerikai maffia már korántsem olyan, mint amilyennek a közönség né­hány éve a Keresztapa cí­mű filmből megismerhette. Ha a családok szervezete fenn is áll, tevékenységi körük kibővült, s az a há­ború, amely a keresztapa sorsát megpecsételte, a ká­bítószer-csempészés révén eldőlt: a maffia ma az ame­rikai kábítószerpiac legna­gyobb szállítója, bár ko- rántnincs már egyedül, az üzletbe beszálltak a kínai és vietnami emigránsok bűnbandái, a karibi és a közép-amerikai bandák is, amelyek főként Miamiból folytatják az üzleteiket. A maffia részesedése azon­ban így is hatalmas. Ame­rikai adatok szerint jelen­leg évente csupán ebből az egy üzletágból a 15 milliárd dollárt is meghaladja a nyereség. Ez azért csak töredéke az amerikai maffia jövedel­mének. Egy nemrég közzé­tett becslés szerint a hall­gatag szicíliaiak családjai évente 168 milliárd dollá­ros jövedelmet vágnak zsebre. Benne van a maffia pén­ze az amerikai vendéglátó- iparban, az éttermek, bá­rok, szállodák láncolatá­V __________________________ ban, üzletelnek ingatlanok­kal — ennek egyik mellék- terméke volt az a politikai botrány, amelyet a demok­ratapárt tavalyi alelnökje- Iölt nője, Geraldine Ferra­ro férje, az ingatlanügyek­kel foglalkozó John Zacca- ro körül robbantottak ki — sőt, még olyan üzletágakat is kezükbe kerítettek, leg­alábbis egyes körzetekben, mint a szemétgyűjtés, ame­lyet magánvállalatok bo­nyolítanak le... Pedig az amerikai maf­fia szorosan vett szervezete tulajdonképpen nagyon szűk csoport. Az ország te­rületén 24 „család” van, teljes jogú tagjainak szá­mát 2000—4000 főre becsü­lik, s még a különböző „bérmunkásokkal” és szim­patizánsokkal együtt is csak körülbelül 20 ezer em­berrel számolnak a hatósá­gok. Ráadásul az utóbbi időben a bűnüldöző szer­vek nem egy sikert értek el a maffia ellen vívott csatá­ban: a 24 családfő közül 16 ellen sikerült valamilyen indokkal bírósági ítéletet kivivniok. De a maffia szervezete is átalakult: Buscetta szerint oly annyi­ra „demokratizálódott”, hogy a családfőket választ­ják, sőt le is válthatják őket tisztükből — igaz, ezt gyakran a rivális bandák bérgyilkosai teszik meg. Az is tény, hogy a belháborúk, a családoknak az üzletért folytatott csatái is megtize­delték a teljes jogú tagok számát, s a rendőrség egyes — nyilván derűlátó — kép­viselői New Yorkban úgy vélik, hogy az utánpótlás nem gyors. (A Wew York-i rendőr tisztviselőknek las­san már nem szicíliai maf­fiózók, hanem a világ sok más tájáról érkezett és per­sze a helyi bűnözők, kábí­tószercsempészek okozzák a legtöbb fejtörést.) De azért a maffiacsalá­dok erőivel még sokáig számolni kell. Egy neves jogász, Robert Blakey pro­fesszor tavaly még leg­alább tíz évre becsülte azt az időszakot, amire a ható­ságok elérhetik a frontát­törést. Egy kaliforniai maf­fiakutató kollégája, Do­nald Cressey professzor azonban másként véleke­dik. „Ha sikerül is 300 maffiatagot rács mögé dug­ni — mondotta —, azonnal újabb 300 lép a helyükre.” Mennyibe kerül a helyreállítás ? Kik voltak a borobuduri merénylők? Hathónapi munkával tud­ják csak helyreállítani azo­kat a károkat, amelyeket a hétfői robbantásos merény­let okozott a Jáva-szigeti Bo- robudur buddhista templom­ban — közölte kedden Dzsa- kartában a történelmi mű­emlékek védelmével megbí­zott iroda vezetőségének egyik tagja. Hétfőn, mint jelentettük, ismeretlen tettesek kilenc házi készítésű pokolgépet robbantottak fel a földke­rekség legnagyobb buddhista kegyhelyén. A merénylet kö­vetkeztében két Buddha-szo- bor teljesen tönkrement, helyreállításuk reménytelen­nek tetszik. Ugyancsak sú­lyosan megrongálódott ki­lenc Sztupa-építmény. E ha­rangszerű temetkezési em­lékművekben a közhit sze­rint Buddha-relikviát (pl. hajszálat) őriznek. A kilenc Sztupát összesen 2962 fara­gott kőből építették, s ezek egynegyede vált használha­tatlanná. A helyreállítási költséget 16 500 dollárra becsülik. Az UNESCO indonéziai szóvivő­je közölte: a szervezet kész segtíséget nyújtani a károk helyreállításához. A nyolca­dik században épült gyö­nyörű szentély egy évtizedig tartó restaurálása az UNES­CO égisze alatt folyt, össze­sen 24 millió dollárba ke­rült és 1983-ban fejeződött be. Katonai forrásokra hivat­kozva a Reuter brit hírügy­nökség azt jelentette, hogy a merényletet feltehetőleg három diák követte el, ed­dig ismeretlen céllal. Az In­donéz hatóságok óva intenek attól, hogy a merényletet összefüggésbe hozzák vala­mely vallási csoporttal — a buddhisták a lakosságnak csak 1—2 százalékát képvise­lik a nagy többségében mo­hamedán országban. Dzsa- kartában most folyik azok­nak a mohamedán szélsősé­geseknek a pere, akiket a főváros kikötőnegyedében ta­valy októberben kirobbant véres incidensek szervezésé­vel vádolnak. gozták ki a végleges változa­tot. Ez hatalmas védelmi épít­mények rendszeréből áll, amely 25,5 kilométeres ívként húzódik a Finn-öbölben, an­nak északi és déli partjai között, a Kotlin-szigeten át. A komplexumhoz tartozik két hajóáteresztő és hat víz- áteresztő műtárgy, amelye­ket tizennégy gát köt össze. Ezek nyolc méterrel maga­sodnák az öböl vízszintje fö­lé. A gátak kiváló hullám­törő tulajdonságokkal ren­delkeznek és szilárdak a nagy hullám- és jégveréssel szem­ben. A hajóáteresztő műtár­gyak, amelyek egyikét 200, a másikat 110 méter szélesre tervezték, biztosítják a nagy tengeri és folyami hajók át­haladását. A vízáteresztők helyét úgy választották ki, hogy bizto­sítsa a Néva-torkolat jó víz­áramlását, megőrizze a víz­szint és a vízcserélődés ter­mészetes rendjét. Minden vízáteresztő építmény 10—12 darab 24 méter széles nyílás­sal rendelkezik. Közelgő ára­leningrád tenged védőpajzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom