Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
1985 január 15. Kelet-Magyarország 7 Holland tapasztalatok Kisebb területen nagyobb termés Megyénket szívesen emlegetjük az alma hazájaként okkal és joggal. Arra is büszkék vagyunk, hogy Európa almáskertjeinek igen tetemes hányada található országunkban. Tény, hogy történelmi mércével tekintve, legalábbis ekkora területtel, nagyon rövid az az idő, amióta az elso- roltakkal büszkélkedhetünk. Azt, hogy hol lehet tanulni és újat, haladóbbat látni, illik felismerni. A Nyírkert Almatermesztési Rendszer taggazdaságainak szakemberei ezért jártak Hollandiában, tapasztalataikból adunk most közre néhányat. INTENZÍV KORONAFORMÄK A wilhelminadorpi gyümölcstermesztési kutatóintézet tájékoztatása szerint a hatvanas években Hollandiában 60 ezer hektár magas törzsű almaültetvény volt, hagyományos koronaformával és hektáronként alacsony tőállománnyal. Ma a hektáronkénti tőállomány 1200—1500 darab között változik. Az intenzív koronaformák eredményekén1 a gyümölcstermő területet 20 ezer hektárra tudták csökkenteni a termésmennyiség csökkenése nélkül. Jelenleg a növényvédelmüket az általánosan használatban levő szerekkel végzik. A Rubigant, az Enduszulfánt és a Polyram-Co- mit csak virágzás előtt használják. A kísérleti növényvédelemben 200 l ha, idősebb ültetvényekben 800—1000 l ha lémennyiséggel dolgoznak. A telepítést talajvizsgálat és ahhoz igazodó trágyázás előzi még. Igen lényeges szempont, hogy az oltványok rögzítésére szolgáló, előzőleg már tartósított 5 cm átmérőjű és 2.5 m-es fenyőkarókat már az ültetés előtt elhelyezik — természetesen géppel. Ültetés után az oltványokat 80—90 cm magasságban visszavágják. Második évben a meredekebb állású vesszők lekö- tözését elvégzik. Harmadik évben tovább folytatják az alsóbb, erősebb hajtások kötözését és a vezérvessző visszavágását a konkurens alatti, kissé ferde szögű gyengébb vesszőre. Az így nevelt fákon másodévben 3 kg, harmadévben 10—12 kg termést várnak (Golden). Műtrágyából csak N-t használnak 70—100 kg/ha hatóanyag mennyiségben. Egy részét március elejére a második részletet júniusban szórják ki. KÁRTÉRÍTÉS A termesztés jövedelmezőségét befolyásolja, hogy a Közös Piac országaiban sok a gyümölcs. Saját termésüknek 25 százalékát exportálják — főleg NSZK-ba —, ugyanakkor kénytelenek ők is importálni a Közös Piac országaiból. Nagy termés esetén csaK részben tudják a gyümölcsöt értékesíteni. Az eladatlan almáért a Közös Piac megsemmisítési kártérítést fizet, kilónként 15—20 centet. A kártérítés azért ilyen alacsony, mert az olaszok és franciák olcsóbban termelnek. A sok vendégmunkás miatt ott olcsó a munkaerő, ebből következik az is, hogy kevésbé érdekeltek alacsony növekedésű, kevés kézi munkát igénylő ültetvények kialakításában. FAJTÁK, MEGJEGYZÉSEK A Gloster; de különösen a Jo- nagold az új és megfizetett fajták közé tartozik. Néhány ár összehasonlítás céljából: Jona- gold 1,5—2 gulden kg, Golden 0,5—0,75, Gox-narancs 0,6—1. Csak darabos gyümölcs előállítására törekednek, mert a kisebb méretűek eladhatatlanok. Bemutatott fajta alany és térállás Megjegyzés Golden Delicius M 26 358X149 Golden Delicius M 25 358X149 Rode Boskoop Sh M 9 350X150 LOA Calville M 9 350X150 Golden Del. B. MM 106 T M 9 350X150 Rode Boskoop SH M 27 350X150 Jonagold M 20 350X100 M27-től gyengébb növ. koronamérete is 30 százalékkal kisebb. Az M 27-es színtelenségét az árnyék hatása is eredményezheti Jonagold " M 27 350X150 Gyümölcse valamennyi alanyon igen nagy Jonagold M 9 350X134 80—90 mm átmérőjű Gloster 29 M 9 350X150 A termés kb. 20 százaléka M 27 350X100 magházpenészes Golden Del. KLB M 9 347X150 Winston T. F. B T. Golden Del M 9 347X162 Közbeoltott, erősen rozsdaszínű kemény alma Eistar M 9 350X150 M 27 350X100 Nem telepítik tárolhatósági Jonatán ' M 9 gondok miatt Starking Resspur Telepítésében nem érdekeltek Görömbey György Nyírkert Csónaktestü siklójármű A szovjet úthálózat az Uraitól keletre alig van kiépítve. E vidékek közlekedésének fejlesztése végett megbízták a Tupol- jev-féle repülőgéptervező irodát, hogy tervezzen egy olyan járművet, amely az ottani terepen is akadálytalanul közlekedhet. Az eredmény az A—3 típusú csónaktestű siklójármü lett. Télen a havon és jégen szánként is használható, s a tajga mocsaras vidékein egész évben közlekedhetnek vele. Hajtóerejét egy tolólégcsavar szolgáltatja, vízen 75—80, a havon 100 km órás sebességgel haladhat. Nagyfeszültségű energiaátvitel A század kezdete óta fokozatosan emelték a feszültségeket azokon a légvezetékeken, melyeken az elektromos energiát nagy távolságokra továbbítják. Azonban a nagy erőművek generátorai is csak néhány kilovolt feszültségű elektromos energiát termelnek. így a távvezetékek ellátására a váltóáramot feltranszformálják, és úgy továbbítják, majd a felhasználás előtt 360, illetve 220 voltra letranszformálva vezetik be a hálózatba. Egy ideig 70 kilovoltot vagy 100 kilovoltot alkalmaztak a távvezetékekhez, majd azt 220, 330, 500, sőt 750 kilovoltra fokozták. De manapság már 1150 kilovoltos távvezetékek is épülnek. A nagy távolságú elektromos energiaátvitelnél alkalmazott feszültség állandó emelése egyrészt arra vezethető vissza, hogy egyre nagyobb energiamennyiséget kell egyre nagyobb távra átvinni, másrészt egy egyszerű fizikai összefüggés játszik itt szerepet. Az elektromos teljesítmény az áramerősség és a feszültség szorzatával egyenlő, így a feszültség emelésével egyre nagyobb teljesítmény vihető át anélkül, hogy az áramerősséget növelni kellene; erre viszont feltétlenül szükség van. mert az áramerősség növekedésével a vezeték ohmikus ellenállása folytán bekövetkező veszteségek is növekedtek. Az energiaátvitel főegyenletéből következik, hogy az energiamennyiség, melyet egy bizonyos vezeték át tud vinni, az átviteli feszültség négyzetével arányban emelkedik, vagyis például ugyanazon hatásfokkal 700 kilo- volttal. nagyjából négyszer any- nyi energiát lehet továbbítani, mint 345 kilovolttal. A vezetéki veszteség az áramerősség négyzetével arányosan növekszik. Ezért arra törekszenek, hogy az áramerősséget semmi esetre se növeljék, hanem az egyre nagyobb távvezetéki teljesítmények ellenére is, még csökkentsék azáltal, hogy a feszültséget emelik. Képünkön egy szép vonalvezetésű 500 kilovolt — 500 e?;er volt — feszültségű távvezetéket láthatunk, — amely a tengerszint feletti 3500 méter magasságban épült a Szovjetunióban. Fájdalommentes szívvizsgálat A szívinfarktus, bármilyen hirtelen következik is be, rendszerint nem előzmények nélküli. A veszély korai felismerésére, s az idejekorán megkezdett eredményes kezelésre ma már egyre több lehetősége van az orvostudománynak, nem utolsósorban a rohamos léptekkel fejlődő technika jóvoltából. E módszereknél az is nagyon fontos szempont, hogy akként tudnak tájékozódni a szív és az érrendszer állapotáról, hogy a vizsgált embert a legkisebb mértékben is terhelnék vagy veszélyeztetnék. Néhány évvel ezelőtt nyugatnémet kutatók felfedezték, hogy ha az emberi érrendszerbe tal- lium izotópot juttatnak, az — a keringési zavaroknak megfelelően — a szívizomzatban egyenetlenül oszlik el: minél rosszabb az izomzat vérellátása, annál kevesebb izotóp rakódik le benne, így a szívizom károsodásának pontos helye és kiterjedése meghatározható. Napjaink gyakorlata szerint az izotópeloszlást szcintigráfiával vizsgálják, majd megfelelő technikával képernyőre vetítik az eredményt. Az infarktus lezajlása után a vizsgálatot akként hajtják végre, hogy a beteg szívterhelését követően fecskendezik be az izotópot a véráramba, s teszik ki a szcin- tillációs kamera által kibocsátott gamma sugarak hatásának a beteget. Mintegy három óra elteltével — a szív megnyugodott állapotában — a vizsgálatot megismétlik. A talliumizotópos vizsgálati eljárás további előnye, hogy igen rövid időn belül értékelhető eredménnyel szolgál. Képünkön egy hazai gyártású szcintillációs gamma kamerát láthatunk, a hozzá tartozó segédberendezésekkel. A berendezés számítógépes adatfeldolgozó és megjelenítő rendszerrel is összekapcsolható. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Árkiegészítés a kedvezőtlen adottságúaknak A változó gazdasági szabályozóknak a megye termelőszövetkezeteire gyakorolt hatásáról szóló írásunk első részében a bér- szabályozás lehetőségeiről írtunk. Most az árkiegészítésről, a támogatásról szóló elemzéssel folytatjuk. A támogatási rendszer, ezen belül a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek megkülönböztetett támogatásának változtatása megyénk szövetkezeteit különösen érzékenyen érinti, mivel az üzemek zöme kedvezőtlen termőhelyi adottságú, jelenleg 103 szövetkezetei jelöltek ki valamilyen formában támogatásra. Az új rendelkezés értelmében változott a támogatás igény- bevételének módja is. Az új támogatási rendszerben minden szövetkezet árkiegészítéses támogatásra jogosult, amennyiben szántóterületének aranykoronaértéke a 19-et nem haladja meg hektáronként. Az árkiegészítés egységes, nincs alap- és külön„ árkiegészítés, mindössze az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatokban alkalmaznak alacsonyabb árkiegészítési kulcsokat. A támogatás mértéke 7 aranykoronáig azonos, azt követően aranykoronánként változik a mértéke. A többi támogatási forma igénybevételi módja és mértéke nem változott. Ez az intézkedés közvetlen jövedelemalakító hatású és hatása könnyen számszerűsíthető, érthető tehát, ha ezekben a napokban a munkacsúcsot jelentő zárlati feladatok ellenére a legtöbb nagyüzem vezetői az intézkedések szövetkezetüket érintő hatásának kiszámításával és a jövőben követendő stratégia kidolgozásával foglalkoznak. Nincs ez másként az érdekvédelmi és megyei irányító szervek esetében sem, hiszen a jövedelemváltozás várható irányának és nagyságának becslésével egyúttal a következő év, vagy évek feszültségpontjaira is következtetni lehet. A TESZÖV közgazdasági osztálya az 1983. évi adatokból kiindulva készített becslést a támogatási rendszer szövetkezetenként! jövedelemkihatásáról. Az árbevétel adatok és a termelési szerkezet változatlanságát feltételezve az új támogatási kulcsokat alkalmazva kiszámították az igényelhető árkiegészítés összegét és azt összehasonlították az idei ténylegesen várható támogatási volumennel. Megyénkben a korábbitól több szövetkezet válik támogatásra jogosulttá, részben úgy, hogy szántóterületének minősége folytán bekerül ebbe ä körbe, részben a korábbi magas színvonalú gazdálkodása miatt megvont támogatást kapja vissza tíz szövetkezet, összességében viszont a megyében nem változik a támogatás nagysága. Az új feltételek mellett, mivel a jogosultak köre kibővült és az igényelhető támogatás nagysága változatlan marad, lényegében az eddig is támogatott, a leggyengébb területeken gazdálkodó szövetkezeteknél csökken a legnagyobb mértékben a támogatás összege. Az átrendeződés mértékét jól érzékelteti, hogy 66 szövetkezet esetében 1985-ben kisebb-nagyobb mértékben kevesebb lesz a támogatás és ezzel az elérhető eredmény, mint 1984-ben. Természetesen nem minden szövetkezetei érint ilyen kedvezőtlenül a változás, mert 41 nagyüzem támogatási többlethez jut a változás hatására és az ügyes gazdálkodás esetén jövedelemtöbbletet, kedvezőbb gazdálkodási lehetőségeket teremt. Az a 15 szövetkezet, amelyik a legjobb földeken gazdálkodik, e változásokkal nem érintett, a jövőben sem jogosult támogatásra. Más megközelítésben végezték el a változás becslését a megyei tanács pénzügyi osztályán. Az 1983-as árbevétel alapján kiszámították az igényelhető árkiegészítést, a jelenleg érvényes és a jövőre életbe lépő feltételek szerint is. Számítási eredményeik alapján szinte számszakilag egyezőén, de mindenképpen azonos irányzatokkal, hasonló eredményre jutottak. Tudjuk, hogy a változtatások nem öncélúak és éppen a változtatást kívánják kikényszeríteni a termelési szerkezetben, hatékonyságban, vezetési színvonalban. A változatlan feltételeket feltételező becslés viszont arra utal, hogy a megye szövetkezeteinek fele eleve kedvezőtlen starthelyzetben indul, nagyobb erőfeszítéseket kell tennie gazdasági egyensúlyának megőrzése érdekében. S különösen nehéz feladat vár annak a húsz szövetkezetnek a vezetésére, ahol a támogatás csökkenése több, mint az idén várható nyereségtömeg. Többek között ezért volt szükség a változtatások hatásának felmérésére, mert így előre ismert azoknak a szövetkezeteknek a köre, ahol a gazdasági megújulás több segítséget igényel. Segíteni kell a belső változtatások helyének, irányának és mértékének feltárásában, az új, a körülmények követte gazdaságve- zetési módszerek kialakításában, a szükséges és lehetséges szervezeti változtatások végrehajtásában. Ismerjük a következő évben várható problémát, a megoldandó feladatok nagyságát és ez. lehetővé teszi, de meg is követeli tőlünk, hogy ne nézzük tétlenül a hibák, a veszteségek bekövetkezését. hanem lehetősegeinkhez képest előzzük meg, hárítsuk el azokat. Szabó István 1985. január 15., kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Társalgó. — 9,44: Hanglemez MK. — 9,50: Lottósorso- Aás. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,52: Az állatok farsangja. Muzsika gyerekeknek. — 11,07: Történelmi operákból. — 11,40: Wilhelm Meister tanulóévei. Goethe regénye rádióra alkalmazva. 7. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hangverseny délidőben. — kb. 13,45: Verbunkosok. — 14,10: Magyarán szólva. Nyelvőrködés. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsesszmelódi- ák. — 15,00: Arcképek a cseh irodalomból: Jan Neruda. — 15,19: Oralia Dominguez és Jozef Greindl operaáriákat énekel. — 16,05: Kérhetek valamit? — 17,00: Társadalom és iskola. Riport. — 17.30: Adám Jenő: Csak titokban — magyar népdalfeldolgozások. — 17,45: A Szabó család. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Kilátó. — 20.00: Évszázadok mesterművei. — 20,52: Népdalfeldolgozások. — 21,30: Tudomány és gyakorlat. Biológiai anyagok veszendőben. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népi zenekarok műsorából. — 22,50: .,A világ féli az időt . . Juhász Judit kairói jegyzete. — 23,00: Operafinálék. — 0,10: Hangszerszólók. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Napközben. Zenés délelőtt. — 10,10: Sportvilág. — 12,10: Svéd Sándor operettdalokat énekel. — 12,25: Pilanatkép. — 12,30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Bálint János fu- volázik. — 14,15: Nóták. — 14,40: Zeneiskolásoknak. Schumann: Gyermekalbum. 15,05: A Halié zenekar két Suppényitányt játszik. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,27: Reklám. — 17,30: Kamaszpanasz. — 18,30: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. — 18,50: Közvetítés az Ü. Dózsa— FTC jégkorongmérkőzésről és a Belgium—Dánia Király Kupa teniszmérkőzésről. — 19,05: Csak fiataloknak. — 20,00: Közvetítés az Ü. Dózsa—FTC jégkorongmérkőzésről és a Belgium—Dánia Király Kupa teniszmérkőzésről. — 20,10: A debreceni Délibáb együttes felvételeiből. — 20.30: Gramofon- sztárok. — 21,05: Az aranyszamár. Rádiójáték. — 21,41: A rádió Dalszínháza : Veronai haragosok. Zenés játék. — 23,20: A tegnap slágereiből. — 24,00: Éjféltől hajnalig. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Sanzonok. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tartalomból: Egészségünk — Hétköznapi számítógép (Horvát Péter) — Téesz- találmány (Szilágyi Mária) — Egyszer már szóltunk róla I. (Haskó József). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter) MAGYAR TV 7,55: Tévétorna. — 8.00: Iskolatévé. — 8,15: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) — 8,30: Deltácska. — 8,55: Magyar irodalom. — 9,20: Aki mer, az nyer! 1. — 9,50: Lottósorsolás. — 16,23: Műsorismertetés. — 16,25: Hírek. — 16,30: A világ nagy városai. Francia doku- mentumfilm-sorozat. Budapest. — 17,25: Versenyeztünk a milliókért. Riportfilm. — 17.40: A daltulajdonos. Dinnyés József. — 18,10: Képújság. — 18,15: Reklám. — 18,20: Lujzika és gyerekei. A pécsi körzeti stúdió műsora. — 18,50: Mini Stúdió ’85. — 18,55: Reklám. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Forró szél. Jugoszláv filmsorozat. 6. rész. A lakás. — 21,00: Stúdió ’85. — 21,50: Tv- híradó 3. kiadás. — 22,00: Himnusz. 2. MŰSOR 17,15: Képújság. — 17,20: Zsebtévé. — 17,50: BSE—Avelli- no. ,,Ronchetti Kupa” női kosárlabda-mérkőzés. — 19,30: Mesterdallamok. — 20,00: Régi órák. — 20,25: Bumeráng. Albert Fischer filmje. — 20,55: Tv-híradó 2. — 21,20: Lucio Dalia és zenekarának müncheni koncertje. — 21,45: Képújság. SZOVJET TV 17,00: Az ember és a törvény. — 17,35: Amiről hallgatni kellett. Film, V. rész. — 19,00: Híradó. — 19,35: A Szovjetunió jégkorongbajnoksága: CSZKA—Szpartak. — 21,20: A világ ma. — 21,40: Film. — 22,10: Hírek. — 22,15: Hangverseny. SZLOVÁK TV 8,50: Hírek. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Autósok, motorosok magazinja. — 9,50: Mentőautó. Tévéfilmsorozat, 10. rész. — 10,50: A rendőrség nyomoz. — 10,55: Urh-kocsival. Magazin. — 11,35: Hírek. — 16,05: Hírek. — 16,10: Iskolatévé. — 16,30: Ilyen színház is van. Ri- por„műsor. — 16,55: Középiskolások műsora. — 17,35: Kelet-szlovákiai magazin. — 18,05: Csehszlovák szpartakiád 1985. Tanulók gyakorlata. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Azimut. Katonák magazinja. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A fekete háromszög. Szovjet bűnügyi tévéfilm, 3. rész. — 21,10: A rakétatüzérség napja. Ünnepi műsor. — 22,10: Musi- ca viva. Magazin. — 22,55: Hírek. ROMÁN TV 15,05: Család és iskola. — 15,30: Népdalok. — 13,45: Nők világa. — 16,10: A mezőgazdaságban dolgozóknak. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,30: Mihai Eminescu költészete. — 20,45: Mihai Eminescu: Bogdán Dragos című műve. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Móricz mozi: A HÉT MESTERLÖVÉSZ. Krúdy mozi: YERMA. GYILKOSOK UTCÁJA. Béke mozi: de.: GENGSZTEREK SOFŐRJE. Du.: GENGSZTEREK SOFŐRJE. 15. kedd 15,UU SEGÍTSD A KIRÁLYT. Kossuth. 19,00 KÁVÉHÁZI KABARÉ. Stúdió Színpad. I' f I I J HALLGASSUNK Cl IU111nézzünk meg**
