Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. december 13. Városainkból jelentjük Telkek sorházakhoz Yáf árosnamény. A Szatmár utca beépül — a városi tanácson megkezdték az idén kisajátított és rendezett terület parcellázását. A beépítési tervek szerint sorházak kerülhetnek ide, ami azt jelenti, hogy mindössze hetven négyszögöles telkeket vásárolhatnak az igénylők (pontosabban: vehetnek tartós használatba...) Az ár: ezerkétszáz forint négyszögölenként. A gyors számvetés eredménye: 84 ezer forintot kell fizetnie egy-egy építtetőnek. A telkeket természetesen közművesítik, a munka már megkezdődött. Tavaszra, mire az első kapavágásokat tehetik a házépítők, meglesz a villany és a víz. Az árakról még annyit: a városi tanácsnak körülbelül 900 forintba került négyszögölenként a kisajátítás, ehhez jön még a közművesítési költség — nem nevezhető tehát túlságosan magasnak a használatba vételi díj. Mindenesetre azt is jó tudni, bogy csak megyei támogatással sikerült kialakítani a házhelyeket — másfél milliót kapott a város, (tgy) Pályaválasztási kiállítás Nyírbátor. ?dősfsná bizonyítványosztás ideje ugyan még kicsit odébb van, de a pályaválasztás ideje egyre jobban közeledik. Nyírbátorban a város általános iskoláiban összesen 234 nyolcadikosnak kell rövidesen végleges választ adnia, hogyan tovább, milyen iskolában folytatódjék a tanulás. A döntés nem könnyű, sőt, egyre nehezebb. Ebben kívántak segíteni az illetékesek, amikor a Báthori István Múzeumban pályaválasztási kiállítást rendeztek. A mi legyek? kérdés eldöntésében igen jó segítséget nyújtott a kiállítás, ahol a város valamennyi üzeme, ipari szövetkezete bemutatkozott. Az egyes termelési folyamatokat és késztermékeket látva a tanulók is mélyebb betekintést nyertek munkájukba, s így talán a pályaválasztás is könnyebb. Az üzemek, vállalatok nem titkolt célja az, hogy megnyerjék maguknak a fiatalokat. Ha olyan pályát választanak a tanulók, amellyel Nyírbátorban helyezkednek el, a színvonalasabb ipart segítik, s nem lesznek ingázók sem. A dinamikusan fejlődő városnak pedig szakképzett munkaerőre egyre inkább szüksége van ahhoz, hogy a tervezett mértékben fejlődjön. Az egyén és a társadalom érdeke ezen a ponton egybeesik, (k. é.) Gyümölcsfák — helyben Fehérgyarmat. Sokan jelezték az utóbbi időben Fehérgyarmaton: ^ szükség, lenne egy £íüerakat-1 ra a városban. S mint any- nyiszor, most is a Szamos menti Állami Tangazdaság sietett a szatmáriak segítségére. A fehérgyarmati gazdasági hűtőház udvarán, egy arra alkalmas területet jelöltek ki. A közel ezer négyszögölnyi területen a Szolnok melletti településről, Rákóczifalváról hoztak szaporítóanyagot. Szőlő, köszméte és ribizli éppúgy található, mint körte, cseresznye, meggy vagy barack- Alig több mint egy hónap telt el a nyitás óta, de a két gazdasági dolgozó máris jelentős forgalomról adhat számot. Nemcsak a város és körzete, hanem még távolabb lakó nyírségi vásárlók is felkeresték a boltot. A fagy beálltával megszűnik az árusítás, de tavasszal ismét a vásárlók rendelkezésére állnak, megnövelt kínálattal, (m. k.) Á Kossuth Könyvkiadó ajánlatából Korunk kérdéseire válaszolnak A megalakulásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó fontos feladatát teljesítve sok olyan művet ad ki, amelyek a történelmi múltba hatolva szólnak a jelenről, a jelenhez. A Kossuth Könyvkiadó novemberi választékában tallózva is meggyőződhetünk arról, mennyi értékes és érdekes művet kínál politikai könyvkiadásunk. A maga nemében egyedülálló munka például Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció 1849—1867 című műve. A szabadságharc utáni magyar emigráció történetét még nem dolgozták fel ilyen részletesen, mint ez a majd négyszáz oldalas, képekkel illusztrált, nagy érdeklődésre számot tartó könyv. Érdeme, hogy végigkíséri közel húsz esztendőn és számos országon keresztül az emigránsok két nemzedékét. Szintén 1848-tól indul el A magyar munkásmozgalom képeskönyve, amely történelmünkhöz kapcsolva mutatja be az eseményeket a kezdetektől napjainkig. De tükrözi a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatait is, így eszmei mondanivalójában rokon a hazájuk szabadságáért küzdő, de például Garibaldi légiójában is harcoló magyar emigránsokról szóló művel. A magyar munkásmozgalom majd másfél évszázados történetét képeken mutatja be, megelevenítve a sokszor reménytelennek látszó, de véVörös Segély-bélyeg, a munkásszolidaritás kifejezője. gül is győzelemmel járó küzdelmet. Reménytelen volt A cat- tarói matrózfelkelés is, Merényi László könyvének témája, melyet címül is adott. Az osztrák—magyar flotta hajóin 1918. február elsején kitört lázadás sorsát drámai izgalommal eleveníti fel ez a mű. És bár a felkelést gyorsan elfojtották, agyonhallgatni nem sikerült. Miként fogalommá vált Clara Zetkin neve is, olyannyira, hogy Luise Dornemann könyve címéül is választotta. Nők a történelemben — a sorozat, amelyben ez az életrajz is megjelenik. A nőmozgalom élharcosa Clara Zetkin, közvetlen, megnyerő egyéniségű asszony, aki küzdelmes élete során — két gyermekkel maradt fiatalon özvegy — módot talált arra, hogy sorstársaiért síkra- szálljon. Országszerte népszerűek a BEAG kisvárdai gyárában készített Blondel képkeretek. Sokszor ezekbe az aranyozott, díszes keretekbe nemcsak festményeket, hanem tükröket is raknak a megrendelők. Képünkön: a Budapesti Üveges Szövetkezet megrendelésére gyártott Blondel keretek mc tálozásának minőségét ellenőrzi Molnár Károly né a szállítás előtt. (Gaál Béla felvétele) Vízrendezési terv az ezredfordulóig GYERTYAFÉNYES ÉRTEKEZLET A legenda szerint Nyírbátorban, a növényolaj gyárban minden értekezlet előtt meggyújtanak egy kis gyertyát, s amíg az ég, addig mindenkinek elő kell adnia beszámolóját — olvastuk az Esti Hírlap november 14-i számában. Ez az egyetlen hely hazánkban, ahol gyári méretek között folyik a gyertyagyártás. De még így sem haladja meg a gyár össztermelésének három százalékát. A csomagolón és a raktáron kívül négy helyiségben készülnek a gyertyák, most éppen a színes karácsonyfára valók is. A nagyobb méretű díszgyertyákat azonban csak egy-két ember készíti — manufakturális — módszerekkel. A gyertya egyébként nem nagy üzlet — mondja a főmérnök. Nem is azért gyártják, hanem azért mert keresik. Évi 1500—2000 tonnát gyártanak belőle. Exporttal is próbálkoznak, nemrég indítottak útnak egy kisebb szállítmányt az Egyesült Államokba. NYÍREGYHÁZI NAGYMAMÁK Közműfejlesztés Tiszavasváriban Néhány város is megirigyelhetné, amilyen ütemben fejlesztik Tiszavasváriban a közműhálózatot. Az idei év is szolgált minőségi előrelépéssel is a mennyiségi növekedés mellett: bekötötték a gázt, a település minden ötödik lakosa gázfogyasztó lett. A megyében elsőként építették meg a törpe vízmüvet 1963-ban, s azóta a kutak és a szűrő kapacitása nem bírja a terhelést. Tavaly kezdték el a rekonstrukciót, amelynek keretében a Szavi- csav fúrt egy új kutat és most 16 millió forintos költséggel víztározót építenek. 1986-ra fejezik be a létesítményt. Az ivóvízvezeték keresztmetszetét megnövelik, a 100-as átmérőjűt 200-asra cserélik. Az egyik tanyai településen, Szorgalmatoson is hamarosan vezetékes vízhez jut az ezer lakos, vízműtársulatot szerveznek és a két és fél kilométeres távolságra lefektetik a vezetékeket. A szennyvíz okozza a legtöbb gondot mostanában a nagyközségi tanács városgazdálkodási osztályán. Mindössze 6,3 kilométer hosszú szennyvízcsatorna hálózza be a települést és legalább 6—7 kilométerre lenne még szükség, hogy a legsürgetőbb igényeket kielégítsék. A VII. ötéves tervben 10—12 millió forintos beruházással — a lakossági saját erőt is számításba véve — további kilométereken építik ki a csatornahálózatot. A megyei tanács valamennyi településen szorgalmazza a folyékony kommunális hulladék elhelyezését célzó megoldásokat. Távlatokban az Alkaloida Vegyészeti Gyár szennyvíztisztítójához kapcsolódnák, addig viszont közbülső szennyvíztisztítást keresnek Tisza- vasváriban. Az elektromos hálózat kiépítettségét százszázalékosnak tartják, manapság a feszültségesés jelenti a zavart a háztartásokban. A közvilágítást a TITÁSZ modern halogénlámpákkal korszerűsítette, ám a peremterületeken is aktuális lenne a villany- hálózat korszerűsítése. Az ezredforduló feladatait is megjelölték abban a nagyszabású vízrendezési tanulmánytervben, amelyet tavaly készítettek el. A csapaA Kelet-Magyarország október 14-i számában megírtuk, hogy Nyíregyházán a 2—3 éve bevezeti burgonyás kenyeret, barheszt, fekete kenyeret, tirpák kenyeret nem lehet kapni és így az utóbbi időben nincs már sorban állás a 6. számú, Szarvas utcai szakbolt előtt. Az írásra a Nyíregyházi Sütőipari Vállalattól kaptunk választ. Többek között a következőket írják: A burgonyás kenyérhez a burgonyapelyhet évekkel ezelőtt Lengyelországból, majd Svájcból szereztük be a DÉLKER Vállalat közvetítésével. Az importból beszerzett burgonyapehely ára kilogrammonként meghaladja az 55 forintot. Ezt az összeget a burgonyás kenyér ára már nem bírja el, a nyereség a terméken teljesen eltűnik. 1985-től újra lesz lehetőségünk lengyel importra megfelelő áron, ezzel a burgonyás kenyér ismét nyereségessé válhat és forgalomba kerülhet. A beszerzésre a szükséges intézkedéseket megtetdékvíz és a belvíz évente sok problémát okoz. A szennyvízcsatornák szűkössége miatt is fontos, hogy olyan szikkasztó rendszert alakítsanak ki, amely hosz- szú távon is garantálja a felszíni vizek rendezését. 250 millió forintos tervet állítottak össze, s a befogadó csatornát már elkészítették. Az idén befejeződő első ütem után 1985-ben folytatják a vízrendezési terv valóra váltását. (t. k.) tűk. Az üzemek zsúfoltsága és a sorozatgyártások miatt arra nincs lehetőség, hogy hámozott, főtt burgonyát natúr módon használjunk kenyérgyártáshoz. A tirpák kenyér (rozsliszt és író hozzáadásával készült) fogyasztása oly mértékben lecsökkent, hogy a minimálisan gyártható 240 kilogramm kenyér kétharmadát tanya- világba szállítottuk ki. Ez a kenyér nem lett olyan népszerű, hogy forgalmazását és gyártását végezhetnénk. Néhány fogyasztó külön igényét jelenlegi kapacitáshelyzetünkben — hatékonysági kérdésekre is figyelemmel — nem tudjuk kielégíteni. Sajnos tévedett az újságíró abban is, hogy a sorban állás szombatonként megszűnt. Nem szűnt meg, azonban arra a bolt dolgozói intézkedtek és újabban egyszerre három helyen is adnak ki kenyeret. Ha a sorban állás csökkent, illetve úgy tűnik, hogy csökkent volna, ez ennek a következménye, nem pedig annak, hogy boltunkat a vásárlók nem kedvelik. Vörös Attila írja a Magyar Hírlap november 28-i számában; a Nyíregyházi Konzervgyárat egyre-másra keresik fel a bélés külkereskedők, s valamennyien olyan papírral szeretnének távozni, amelyben arról biztosítják őket; kapnak a lekvárból. Természetesen nem mindenki távozhat ilyen ígérettel. Vajon miért? A főmérnök így válaszolt: — Mert képtelenek vagyunk annyit gyártani, amennyi kellene. Persze hajtunk, amit bizonyít: 1982-ben — a kezdéskor — kétszáz tonnányit, majd a következő években négyszáz, most pedig 1984. június 15. és 1985. június 16. között 1500 tonnányi Nagymama lekvárt főzünk. Miért nem duplázzák meg a termelést? Azért, mert kilencezer tonna dzsemet rendeltek meg a szovjet kereskedők, s kétezer tonnányi a tőkés országokba indul. így aztán a Nagymama lekvárja, ha nem is szorul háttérbe — miért is tenne úgy? — de nem is lehet „főszereplő”. Még akkor sem ha joggal, vindikálhatná magának e szerepkört, s ha a gyár vezetői maguk is tovább bővítenék a termelést. • BESSENYEI SZÜLŐFALUJÁBAN A Könyvtáros című folyóirat Idei 11. száma a Tájak — emlékek — könyvtárak rovatában Tisza- bercelre kalauzolja az olvasót. Többek között megtudjuk, hogy ,,a bundás szomszédok — egykori kisnemesek és jóbbágyok — leszármazottai ma könyvtárat találnak Bessenyei szülői házában.” Jobbra a hátsó szobában van a könyvtár. Ablakain gyönyörű kékfestőmintás függönyök, az asztalokon paszabi hímzett térítők, a padlózaton népi háncsszőnyeg: itt semmit sem bíztak a véletlenre, mindent szépen megterveztek. A vonzó helyiségben szabadpolcokon 8300 kötet könyv, melynek Munkácsi Mihály nyugalmazott iskolai igazgató viseli gondját. Gondja van, mert a beiratkozott olvasók aránya 7,8 százalék a község lélekszámához viszonyítva, s ez a megyei aránynak csupán a fele. Állománygyarapításra évi 33 ezer forint jut; ebből mintegy 700 kötetre futja. Az olvasók nagy része, mint általában faluhelyen, gyermekkorú. A könyvtár jellege, szervezeti formája: kettős funkciójú könyvtár, egyaránt hivatott a lakosság köz- művelődési igényének kielégítésére, s az iskolai könyvtár feladatának betöltésére. Időnként irodalomórákat tartanak benne. A két feladatkör ellátásához a három napra elosztott heti hatórás nyitvatartás nagyon kevésnek látszik, bizonyára ezzel is összefügg az olvasók csekély száma . . . Az illetékes válaszol Választék, kiszolgálás Nem fizettek tartásdíjat Nemigen nyilvánítaná első osztályú adósnak egyetlen pénzintézet sem a 29 éves mátészalkai Horváth Gézát, a 35 éves tunyog- matolcsi Kisgyörgy Jánost és a 30 éves nyírbélteki Orosz Mihályt. Igaz ők nem pénzintézetnek tartoznak, még ettől is felelőtlenebbek: saját gyermekeik tartásához sem járulnak hozzá, pedig erre haltározat kötelezi őket. Horváth Gézát 1981-ben kötelezte a nyírbátori járási hivatal arra, hogy állami gondozásba vett gyermeke után havi 290 forint gondozási díjat fizessen. Horváth nem fizetett, igaz egy ideig börtönben volt emberölés kísérlete miatt, aztán bezárták öt hónapra tartás elmulasztása miatt is, de szabadulása óta is rend- szertelenül fizet. 5700 forint elmaradása miatt 5 százalék bércsökkentéssel 8 hónapi javítónevelő munkára ítélte a bíróság, amelyet mostani munkahelyén kell letöltenie. Kisgyörgy Jánost sem először vonták most felelősségre tartásdíj elmulasztása miatt: 1979- ben 4 hónap szabadságvesztésre büntették, de akkor nem kellett leülnie neki, mert remény volt rá, hogy fizetni fog. Kisgyörgy ez év január 1-től egy fillért sem adott gyermeke tartásához, s 11 ezer forintos adóssága miatt 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Még súlyosabb büntetést szabott ki a dr. Illés Béla bíró Orosz Mihályra. Neki 1978 óta kellene fizetni két gyermekéért, de ő több mint három éve olyan rendszertelenül fizet, hogy 24 ezer forint elmaradása gyűlt össze. A korábban már kétszer büntetett Orosz Mihályt most nyolc hónap szabadságvesztésre büntették, amelyet börtönben kell neki letölteni. Mindhárom ítélet jogerős. Űj facsemetéket telepítenek a 41-es számú út mellett a balesetveszélyessé vált, elöregedett fák helyébe. Képünkön: Levelek és Baktalórántháza közötti útszakaszon gondos talaj-előkészítés után földbe kerülnek a facsemeték. (cs)
