Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 11. ideológiai tanácskozás Moszkvában Moszkvában hétfőn országos ideológiai tanácskozás kezdődött a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének és az SZKP ezzel összefüggő ideológiai munkájának kérdéseiről. Az értekezlet megnyitása után felolvasták Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának az üzenetét, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára mondott előadói beszédet. Gorbacsov méltatta az SZKP KB múlt év júniusában megtartott ideológiai kérdésekkel foglalkozó plénumának jelentőségét, kiemelte, hogy az SZKP Központi Bizottsága ma nagyobb követelményeket támaszt a különböző szintű pártbizottságok ideológiai munkájával szemben. A továbbiakban Gorbacsov kitért néhány, a szocialista társadalom fejlődésével összefüggő, s a társadalomtudományok által még kellően meg nem oldott kérdésre. Mihail Gorbacsov beszédében az egyik legfontosabb politikai feladatnak nevezte a népgazdaság fejlesztését, működésének magasabb szintre emelését mind tudományosműszaki, mind gazdaságszervezési téren. Külön kiemelte a társadalmi termelés intenzívebbé és hatékonyabbá tételének jelentőségét, mivel csak a legújabb tudományos és műszaki eredmények alapján intenzívén fejlődő gazdaság lehet megbízható anyagi bázisa az életszínvonal növelésének, csak ez biztosíthatja az ország nemzetközi pozícióinak erősödését, s csak ez teheti lehetővé, hogy a Szovjetunió erős és virágzó hatalomként lépjen az új évezredbe. Az ideológiai munka néhány nemzetközi vonatkozására kitérve az előadó rámutatott arra, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a monopoltőke ideológiai aktivitása. A szocializmus ellenfelei hatalmas propagandagépezetet építettek ki. Intenzitását, tartalmát és módszereit tekintve az imperializmus által indított pszichológiai háború a más országok szuverenitását sértő agresszió egy különleges fajtájának tekinthető. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a Szovjetunióban folyó propagandamunka offenzív, kezdeményező legyen. A nyugatnémet belpolitika középpontjába került a Zöldek hét végén megtartott rendkívüli kongresszusa. Képünkön: a párt két vezetője, Otto Schily (balra) és Rainer Trampert a hamburgi tanácskozáson. Tudományos ülésszak az ükadémián (Folytatás az 1. oldalról) szocializmus elleni polgári propaganda felerősödéséről, az itthon felvetődő új kérdések időbeni elemzésének, a válaszok kimunkálásának szükségességéről, a téves nézetekkel folytatott vita fontosságáról. Benke Valéria szólt arról is, hogy a közelebbi és távolabbi múlt elemzésével a szocialista társadalom működési mechanizmusainak jobb megismerését tették lehetővé más társadalomtudományok is. A közgazdaságtudomány, a szociológia értékes eredményeivel hozzájárult a politikai döntések jobb megalapozásához, a társadalom önismeretéhez, az új iránti befogadókészség javításához. A marxista társadalomtudományok kitüntetett funkciója azon munkálkodni, hogyan lehet a változó körülmények között jobban elérni a szocialista elvek és eszmények érvényesülését, eredményesebben szolgálni egy kollektív, humánus, szolidáris társadalom kialakulásának tudati és szellemi szükségleteit — hangoztatta. A következő esztendők legfontosabb tennivalói közül kiemelte a gazdasági program és az irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését, a településfejlesztés új programját, valamint a politikai intézmény- rendszer, a szocialista demokrácia folyamatos fejlesztését, mint olyan feladatokat, amelyek megvalósításához — a párt közelgő kongresszusán megszülető határozatok nyomán — nagyban hozzájárulhatnak a társadalomtudományok művelői is — mondotta befejezésül. A továbbiakban a magyar történelem elmúlt négy évtizedének jellemző vonásairól Berend T. Iván akadémikus; hazánk nemzetközi helyzetének változásairól Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője tartott előadást. A magyar társadalom szerkezetének alakulásáról Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója számolt be. Szocializmus és nemzettudat a fel- szabadulás utáni magyar fejlődésben címmel Fach Zsig- mond Pál akadémikus, az MTA alelnöke tartott előadást. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó referátumok egyebek közt a népi demokratikus államiság alakulásával és fejlesztésének irányaival, a népi démokratikus fejlődés nemzetközi és hazai feltételeivel foglalkoztak. A finn miniszterelnök Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a két kormányfő áttekintette a magyar—finn kapcsolatokat. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára finnországi és Mauno Koi- visto finn köztársasági elnök magyarországi látogatásának. Hangsúlyozták, hogy a két ország, a két nép között széleskörűek, gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek a kapcsolatok. Megállapították: mindkét ország ezek fejlesztéséért, elmélyítéséért munkálkodik. A kormányfői találkozón kiemelték a Magyarország és Finnország közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amelynek eredményeként számottevően emelkedett az árucsere-forgalom nagysága. Hangsúlyozták a termelési kooperációkban és a harmadik piaci együttműködésben rejlő lehetőségek fontosságát. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsolatairól, mint az együttműködés hagyományos területéről. Kölcsönösen üdvözölték az e kapcsolatok történetéről idén kiadott közös könyvet. Üdvözölték a két nagyhatalom kapcsolataiban bekövetkezett legújabb fejleményt, az érdemi kontaktusok újrafelvételére utaló jeleket. Megállapították: Magyarország és Finnország egyaránt abban érdekelt, hogy e kontaktusok érdemi tárgyalásokhoz, majd megegyezéshez vezessenek a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájának csökkentéséről. A tárgyalócsoportok leszögezték, hogy az 1975. évi helsinki megállapodás életképesnek bizonyult, s mindent meg kell tenni a folyamat fenntartása érdekében, Mindkét fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom és biztonságerősítő konferencia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain teljes nézetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is, hogy az európai és világhelyzetet mielőbb vissza kell vezetni az enyhülés, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés útjára. KaleVi Sorsa finnországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB székházában találkozott Kalevi Sorsával, a Finn köztársaság miniszterelnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Állást foglaltak a kelet—nyugati párbeszéd konstruktív folytatása mellett és megerősítették országaik készségét, hogy a hagyományosan jó kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével, aktivitásuk fokozásával is hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a bizalom építéséhez, a népek javát szolgáló enyhülési folyamat továbbviteléhez. A találkozón jelen volt Lázár György. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta a finn kormányfőt. A megbeszélésen részt vett Nagy János, Matti Tou- vinen, valamint Púja Frigyes és Osmo Väinölä. Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott Kalevi Sorsa és felesége tiszteletére az Országház vadásztermében. II kültségvetésrül tanácskozott a megyei képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) fordítani, mert a tanulás nemcsak a tartalmasabb emberi élet fontos feltétele, hanem gazdasági kérdés is: felkészültebb, képzettebb emberekkel színvonalasabb munkát lehet végezni. Kulin Lászlóné is a foglalkoztatási gondok megoldásának fontosságáról szólt, hiszen a következő években lép munkaképes korba a legnépesebb korosztály, s ha nem lesz lehetőségük itthon tanulni, munkát vállalni, elköltöznek a megyéből. Kelemenné Balogh Katalin saját választókerülete gondjairól; elsősorban a nagykállói tanteremgondokról beszélt. Szót kért a képviselők vitájában Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára, aki a társadalmi munka szervezésében tervezett előrelépésről, az önzetlen munka rangjának emeléséről beszélt, ami azért is fontos feladata a tanácsoknak és a népfrontnak, mert Szabolcs-Szatmár megyében az életszínvonal megtartásáért, az életkörülmények javításáért a mostohább körülmények miatt az átlagostól többet kell dolgozni. Gulyás Emilné az ország- gyűlés tisztségviselőinek tanácskozásán elhangzottakról tájékoztatta a képviselőket. Ezt követően a Hazafias Népfront béke- és barátsági munkájának megyei tapasztalatairól és a feladatokról adott tájékoztatást Valkó Mihály, a béke- és barátsági munkabizottság titkára. Végezetül az országgyűlés téli ülésszakának szervezeti kérdéseiről tanácskoztak a képviselők, majd Nagykálló jelenéről hallhattak tájékoztatást Fodor János tanácselnöktől. Ezt követően Széplaki Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke mutatta be a szövetkezet áruházát és egyik termelőüzemét a képviselőknek. Véget ért a teheráni túszdráma. Képünkön: tolószékben gördítik el az egyik kimerült utast, miután az iráni biztonsági erők lefegyverezték a kuvaiti légitársaság gépének elrablóit.-----------------------------------------------------------------------\ ÚJ kisautó A Bielsko-Biala-i Autógyár, amely a népszerű „kis Polskikat” állítja elő, gyakorlatilag készen áll a kilencvenes évek ideális kisautójának gyártására — jelentette ki nemrég az MTI tudósítójának Ryszard Welter, a gyár igazgatója. A Fiat-céggel kötött szerződés, amelynek alapján a Fiat 126-osokat gyártják a bielskoi üzemben, 1990-ben jár le. Az olasz cég ugyan ma is annyi kis Polskit kész eladni a nyugati piacokon, amennyit csak a lengyel gyár felajánl, de az értékesítésben bizony már érezhető gondokat okoznak a nyugati piac növekvő követelményei. Az a kis Polski, amelyet ma gyártanak, ugyan már alapvetően más, mint az eredeti 1971-es modell, de a váltás elkerülhetetlennek látszik, még ha 1990-ig további korszerűsítéseket is hajtanak végre a 126 P-n. A gyár konstruktőrei már most azon törik a fejüket, hogy mit gyártanak majd 1990 után. Elképzeléseikről azonban egyelőre nagyon szűkszavúan nyilatkoznak. Az biztos, hogy a jövő évtizedben gyártandó kocsi- mák a kis hengerűrtartalmú kategórián belül valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a kis Fiat. A rossz nyelvek szerint a Polski 126-os még a Vatikán áldását is elnyerte, mert oly pici, hogy lehetetlenség benne „vétkezni”. Igaz, hogy egy ízben a vidám krakkói diákünnepségen, a juvenálián 13 vállalkozó szellemű egyetemista préselte be magát a kis Polskiba, s a volánnál ülőnek még annyi helye is maradt, hogy rendesen vezessen. E rekord ellenére mindenki elismeri — az igazgató is —, hogy ez a kiskocsi két felnőttön kívül legfeljebb két kisgyermeket tud kényelmesen szállítani. Az új kocsinak igazi négyszemélyesnek kell lennie — mondja az igazgató — ,,s egyáltalán: nemesebb konstrukciójúnak és elegánsabb vonalúnak”. A leendő új autó minden tekintetben jobb paraméterekkel fog rendelkezni, mint a Fiat 126 P. Kényelmesebb lesz, de hengerűrtartalma nem haladja meg az ezer köbcentit, s — ami ma talán mindennél fontosabb kérdés — keveset fogyaszt majd. A gyár már számos európai céggel folytat tárgyalásokat a következő évtized autójának gyártásáról. Legszívesebben úgy kötnének V. ___________________________________ valakivel megállapodást, mint 1972 elején az olasz Fiattal. Annak idején az olasz cég előlegezte meg a 126-osok gyártásához szükséges hiányzó részlegek megépítésének költségeit, s ezt a hitelt a lengyelek az új gyárban készített Fiat 126 motorokkal fizették vissza. A kis Fiat gyártása a rossz licencvásárlások miatt egyébként annyit szidott hetvenes évek egyik kivételesen jól sikerült li- cencmegvalósítása volt. 1972-ben kezdtek hozzá a 126-os gyártásához szükséges részlegek építéséhez, nem sokkal utána elkezdték már a Fiatok ösz- szeszerelését, először még Olaszországból szállított alkatrészekből, 1974-ben már legördült a szalagról az első ízig-vérig lengyel Fiat 126, 1976-ra pedig (másfél évvel a határidő előtt) vissza is fizették a tartozásokat a Lengyelországban gyártott motorok szállításával. Van aki szereti a kisautót, van aki nem, de mégiscsak a Fiat 126 P révén terjedt el a hetvenes évek Lengyelországában tömegesen a személyautó- tós. A következő bielskoi autó persze igazi autó lesz. Az igazgató elmondása szerint tapasztalt konstruktőr gárda készítette a Beszkid terveit számítógéppel, s úgy gondolják, hogy az új modell tárgyalási ajánlat lehet valamely nyugati cég számára. A két prototípus jól fut, időnként a városban is jár próbaúton, de ilyenkor plasztik álca rejti igazi alakját. A Beszkidben minimális nyugati importanyag lesz, s a gyáriak szerint egészen az ezredfordulóig korszerű kocsinak fog számítani. Gyártásához azonban új, modernebb technológiára van szükség, mert a kis Fiat gyártási eljárása nem ilyen. Vagyis az induláshoz nagy összeget kell befektetni. E lőbb még a kis Polskin is mélyreható korszerűsítést hajtanak végre, erről a közeljövőben kell megszületnie a határozatnak. A 90-es évekre pedig azt választják majd partnernek az új kiskocsihoz, aki a legértékesebb ajánlatot teszi, a legkedvezőbb nyugati értékesítési lehetőségekkel, figyelembe véve a lengyel, valamint a KGST- piac igényeit is. Végül Welter igazgató hozzáteszi: „ha megfelelő partnert találunk, akkor nagyon hamar be tudjuk indítani a gyártást”. ___________________________________> A BUDAPESTI FINOMKÖTÖTTÁRUGYÁR Mátészalkai Gyára („B” kategória) pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Pályázati feltételek: közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, vagy pénzügyi-számviteli főiskola, vagy mérlegképes könyvelői oklevél. Legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat. Alapfizetés j igazgatóhelyettes „B” 5200,— Ft — 14 000,— Ft-ig gyakorlattól függően. A fenti kritériumok függvényében az éves terv teljesítés alapján + 30%-os éves prémium. Jelentkezési határidő: 1984. december 20. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a gyár igazgatójánál. Cím: Budapesti Finomkötöttárugyár Mátészalkai Gyára 4700 Mátészalka, Felszabadulás u. 4. Telefon: 1055. (2101)
